Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Elemzők szerint Oroszország saját maga támadhatta meg a Kremlt.
• Szokatlan dolgot vettek észre az ukrán elnökön nemrég.
• Putyin zsoldosai kivonulnak Bahmutból.
• A volt orosz védelmiminiszter-helyettes csatlakozott a Wagnerhez.
• A Kremlt faggatták a Wagner bahmuti kivonulásáról.
• Az oroszok irányított légibombákkal támadták meg Herszont.
• Putyin összehívta a Biztonsági Tanácsot.
• Parancsot adott Moszkva a fegyverszállításokról.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!

Kiengedték pénteken Ukrajnában az előzetes őrizetből Hennagyij Truhanov odesszai polgármestert, aki ellen a köztulajdon megkárosítása miatt folyik eljárás.

A 13,4 millió hrivnyás (127 millió forint) óvadékot az odesszai városi közgyűlés képviselője, a polgármester által vezetett párt frakciójának tagja, Dmitro Tancjura fizette ki az RBK-Ukrajina ukrán hírügynökség jelentése szerint.

Hennagyij Truhanovot csütörtökön vették 60 napos előzetes őrizetbe. 2018-ban emeltek vádat ellene, mert a város két évvel korábban emelt áron vásárolta meg a Krajan-darugyár egyik épületét. 2019-ben a bíróság felmentette, majd 2021-ben az ukrán legfelsőbb korrupcióellenes bíróság eltörölte a felmentő ítéletet, és elrendelte az ügy újratárgyalását. 2023 áprilisában a bíróság 30,86 millió hrivnyás óvadékot szabott ki rá, amelyet nem fizetett ki, ezért került csütörtökön előzetes őrizetbe.

A gabonakereskedelmi tárgyalások újabb fordulója elakadt, mivel Törökország, Oroszország, Ukrajna és az ENSZ nem tudott megállapodni a gabonaexportra alkalmas új hajókról – írja a The Guardian.

Farhan Haq, az ENSZ helyettes szóvivője elmondta, hogy a korábban engedélyezett hajók napi ellenőrzése folytatódik.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter azt mondta, május 10-én Moszkvába utazik, hogy Lavrovval tárgyaljon.

Petr Pavel cseh elnök „az ukrán hősiesség iránti tisztelet jeléül” pisztolyt ajándékozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek.

„2022 februárjában Oroszország nagy csapást mért az ukrán nép ellenálló képességére. A kezdetektől fogva cseh fegyverek segítették őket a harcban. A hősiesség iránti tisztelet jeléül átnyújtottam a legendás CZ 75-öt, 22-es sorszámmal Zelenszkij elnök úrnak” – írta az államfő.

Ramzan Kadirov csecsen vezér szerint az Ahmat-egységek készen állnak arra, hogy az orosz Wagner-zsoldoscsoport egységei helyett harcoljanak Bahmutban az ukrán erők ellen.

„Ha Prigozsin és a Wagner távozik, a vezérkar elveszít egy tapasztalt harci egységet. Ebben az esetben a csecsen harcosok veszi át a helyüket Bahmutban” – jelezte Kadirov.

Mint ismert, Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér pénteken bejelentette, hogy lőszerhiány miatt a Wagner orosz zsoldoscsoport katonáit május 10-én kivonják a városból.

Két hónapra előzetes letartóztatásba helyezte pénteken egy moszkvai bíróság Jevgenyija Berkovics orosz színházi rendezőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy az egyik – díjnyertes – darabjával a terrorizmust mentegeti – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A 38 éves rendezőt csütörtökön állította elő a rendőrség a vitatott darab szerzőjével, Szvetlana Petrijcsukkal együtt. A 43 éves drámaíró letartóztatásáról később döntenek – írja az MTI. Az ügyészek szerint a Finyiszt, egy bátor sólyom című, 2020-ban bemutatott darab sérti az orosz törvényeket. Az alkotókat akár hét év börtönre is ítélhetik.

A legrangosabb orosz színházi elismeréssel, az Arany Maszk-díjjal is kitüntetett színdarab olyan orosz nőkről szól, akik engednek az interneten a terroristák csábításának, és Szíriába utaznak, hogy férjhez menjenek az Iszlám Állam harcosaihoz. A darabban kizárólag nők szerepelnek.

Ideiglenes határellenőrzést vezettek be Belarusz Oroszország felőli határánál.

Az Ukrajinszka Pravda arról ír, az újságírók egyszerű civileknek álcázva hívták fel az Állami Határügyi Bizottságot. Azt mondták nekik, hogy az intézkedések az Oroszországgal kötött, a vízumok kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás végrehajtásának részét képezik.

Csak hat fő belépési ponton van ellenőrzés. Az intézkedéseket ideiglenesen vezették be, de nem tudni, hogy meddig – teszi hozzá az ukrán portál.

A tagállamok külügyminisztereinek tanácsa jóváhagyta, hogy az Európai Unió tagországai közösen, egymilliárd euró értékben szerezzenek be tüzérségi lőszert és rakétákat Ukrajna számára – tájékoztatott az uniós külügyi tanács pénteken.

A közlemény szerint az Európai Békekeret keretében jóváhagyott, egymilliárd eurót kitevő támogatás hozzájárul Ukrajna ellenálló képességének megerősítéséhez, ahhoz, hogy az ország képes legyen megvédeni függetlenségét, önállóságát és területi egységét, valamint ahhoz, hogy védelmet nyújthasson a polgári lakosság számára az orosz agresszióval szemben.

A támogatás lehetővé teszi az ukrán fegyveres erők ellátását 155 milliméter kaliberű tüzérségi lőszerekkel és rakétákkal – közölték. A tájékoztatás szerint ezeket az eszközöket az uniós tagállamok közösen szerezhetik be az Európai Unióban, illetve Norvégiában letelepedett vállalatoktól – írja az MTI. 

A finanszírozás továbbá lehetővé teszi e lőszerek és rakéták gyártását az EU-ban, illetve Norvégiában. Emlékeztettek: a pénteki határozatot megelőzte egy korábbi egymilliárd euró értékű támogatási csomag jóváhagyása, amely lehetővé tette az EU számára, hogy megtérítse a tagállamoknak a meglévő készleteikből vagy a folyamatban lévő megrendelésekből származó, február 9. és a május 31. között Ukrajnának adományozott föld-föld és tüzérségi lőszerek, valamint rakéták árát.

A korábbi támogatási csomagokkal együtt a pénteken elfogadott intézkedés 5,6 milliárd euróra emelte az Ukrajna számára az Európai Békekeret keretében biztosított katonai felszerelések szállításának támogatásához nyújtott uniós hozzájárulást – tájékoztattak. 

Az Egyesült Államok tömegpusztító fegyverek terén jártas ukránokat toborzott Ukrajnában – közölte Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegy- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka.

„A bemutatott dokumentum megerősíti, hogy az Energiaügyi Minisztérium egyik tevékenysége olyan szakemberek toborzása, akik korábban Ukrajnában dolgoztak, és rendelkeznek tapasztalattal és tudással a tömegpusztító fegyverek területén” – jelentette ki.

Az ukrán fegyveres erők közelgő ellentámadása miatt az oroszok egyre jobban félnek. Május 5-én bejelentették a zaporizzsjai régió lakosainak evakuálását – számolt be Pjotr Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója.

Így az oroszok által megszállt zaporizzsjai terület kormányzója közölte, hogy mától kezdve a gyermekeket szüleikkel, az időseket, a fogyatékkal élőket és az egészségügyi intézmények betegeit a régió belső területeire evakuálják.

Megszervezik a lakosok ideiglenes kitelepítését a követkető településekről: Timosivka, Szmirnyivka, Tarasivka, Orljanszke, Molocsanszk, Kujbiszevo, Prishib, Tokmak, Mala Belozerka, Vaszilivka, Velyka Belozerka, Dnyiprorudne, Mihajlovka, Kamjanka-Dnyiprovszka, Energodar, Polohij, Kinszkij Rozdorj, Rozivka – derült ki a Telegraf cikkéből.

A brjanszki terület Dubrovszkij körzetében lévő Szicsa katonai repülőtér elleni dróntámadásban megsemmisült egy drága és ritka AN–124 repülőgép. A Telegraf beszámolója szerint az oroszok nem fogják tudni pótolni, ugyanis 2004 óta nem gyártják a magas költségei miatt.

Az AN–124 egy viszonylag modern szállító repülőgép (a gyártását 1984-ben kezdték meg), amely akár 120 tonna rakományt is képes felemelni 4800 kilométerestől egészen akár 7500 kilométeres hatótávolságig.

A repülőgép a 865 kilométer per órás sebességet is képes elérni, repülési magassága 11 600 méter. Az AN–124-es egyedülálló teherszállítási képességei miatt igen értékes szállító repülőgéppé vált, de a gyártási költségei is magasak voltak, így 20 év alatt, 1984 és 2004 között mindössze 55 darabot készítettek belőle.

Lengyelország bekérette az orosz nagykövetet a volt oroszországi gyermekjogi ombudsman nyilatkozatával összefüggésben, amelyben a lengyel nagykövet meggyilkolására szólított fel – közölte a lengyel külügyminisztérium szóvivője, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

Oroszország május 9-ig, a második világháborút a nyugati fronton lezáró győzelem napjáig át akarja venni az ellenőrzést a Donyeck megyei Bahmut fölött, ezért máshonnan a városhoz vezényelnek újabb Wagner-zsoldosokat – közölte Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes pénteken a Telegramon.

A tisztségviselő hangsúlyozta, az ukrán katonák nem engedik áttörni a védelmüket, és az ukrán tüzérség megsemmisítette a Wagner-csoport lőszertároló helyeit Bahmutnál.

Jevgenyij Prigozsin, a kelet-ukrajnai város ostromában meghatározó szerepet játszó Wagner katonai magánvállalat vezetője pénteken bejelentette, hogy a zsoldoscsapat május 10-én elhagyja Bahmutot. Ezt azzal indokolta, hogy elfogyott a lőszerkészletük. Szavai szerint katonái „lőszer híján értelmetlen halálra vannak ítélve”.

Prigozsin a sajtószolgálatának Telegram-csatornáján közzétett egy videófelvételt, amelyen Wagner-zsoldosok holttestei láthatók, és közölte, hogy halálukért Valerij Geraszimovot, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökét és Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert tartja felelősnek, amiért nem gondoskodtak lőszerutánpótlásról katonái részére.

Andrij Csernyak, az ukrán védelmi hírszerzés szóvivője biztos benne, hogy Jevgenyij Prigozsin nem fogja kivonni zsoldosait Bahmutból.

„Ezeket a kijelentéseket annak fényében tette, hogy egy másik ígéretét – Bakhmut május 9-ig történő elfoglalását – nem tudja teljesíteni. Ezért próbál most mást felelőssé tenni ezért, mert rájött, hogy már nem tudja tartani a szavát” – mondta.

Elmondása szerint az ukrán védelmi hírszerzés nem tartja valószínűnek a csapatok kivonását Bahmut térségében.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a RIA Novosztyinak elmondta, hogy május 9-én változás lesz az ünnepi programban. Peszkov elmondása szerint a győzelem napján nem lesz hagyományos fogadás a Kremlben.

Korábban a Kreml megerősítette, a győzelem napi felvonulást a Vörös téren a közelmúltban történt éjszakai dróntámadás ellenére is megtartják.

Pénteken vált ismertté, hogy Vlagyimir Putyin elnök meghívta a felvonulásra Emomali Rahmon tádzsik elnököt.

A Vörös Hadsereg elesett katonái előtti méltóságteljes tiszteletadás biztosítása érdekében tilos orosz vagy ukrán zászlóval megjelenni a berlini szovjet emlékműveknél a második világháború befejezésének 78. évfordulóján tartandó rendezvényeken – közölte pénteken a német főváros rendőrsége.

A május 8-ára és 9-ére szervezett megemlékezéseken katonadalokat és indulókat sem szabad lejátszani, és tilos bármiféle megnyilvánulás, amely alkalmas az ukrajnai háború helyeslésére, dicsőítésére vagy felmagasztalására – közölték.

A Vörös Hadsereg Berlin felszabadításáért meghalt katonáinak tiszteletére rendezett megemlékezéseken tavaly is megtiltották az orosz és az ukrán zászlók használatát. Ukrajna berlini nagykövetsége élesen bírálta a tilalmat – idézte fel pénteki összeállításában a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság – írja az MTI. 

A rendőrség egy év elteltével változatlan érvekkel indokolta a korlátozást. Kifejtették, hogy a megemlékezés méltóságát és az emlékművek iránti tiszteletet a háború közepette is biztosítani kell, és az évfordulóra tekintettel különösen ügyelni kell arra, hogy az ukrajnai háború ne okozzon a demokratikus vita kereteit szétfeszítő konfliktust Berlinben.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) pénteken közölte, hogy leleplezett egy ukrán különleges szolgálati ügynökökből álló szabotázscsoportot, amely terrortámadást tervezett a zaporizzsjai atomerőmű egyik vezetője ellen.

Az orosz FSZB leállította az ukrán különleges szolgálatok ügynökeiből álló szabotázs-terrorista csoport tevékenységét a zaporizzsjai területen. Az előkészítő szakaszban hozott intézkedések eredményeként sikerült megakadályozni az atomerőmű egyik vezető tisztségviselője elleni terrorcselekményt

– áll az FSZB közleményében.

A terrortámadást egy finnországi közvetítő részvételével készítették elő. A szabotőrök információkat gyűjtöttek az orosz katonai létesítmények, a katonai személyzet és a rendfenntartó erők, valamint az oroszbarát helyi lakosok elhelyezkedéséről – idézi a közleményt a Sputnik News.

Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette:

Az ombudsman utalt arra, hogy az orosz megszállás alá került ukrajnai területek visszavétele után kiderülhet, hogy ez a szám még ennél is jóval nagyobb – adta hírül az MTI.

Szavai szerint a most közölt becslést azoknak az embereknek személyesen hozzá intézett megkeresésére alapozza, akiknek hozzátartozóját vagy közeli ismerősét az orosz hadsereg foglyul ejtette. Megjegyezte, hogy az orosz megszállás alatti területeken lakók közül csak kevesen mernek hozzá fordulni, mert az ukrán emberi jogi biztos megkeresését az orosz megszálló hatóságok „kémkedésnek” tekintik.

Az ombudsman megjegyezte, hogy a hadifoglyokkal foglalkozó koordináló parancsnokságon külön munkacsoportot hoztak létre, amely a polgári foglyok kérdéseivel foglalkozik. Vezetője Olekszandr Kononenko, aki az emberi jogi biztos biztonsági és védelmi kérdésekkel foglalkozó képviselője. Elmondta, hogy a koordináló parancsnokság munkájának köszönhetően eddig 2279 ukrán állampolgár került vissza hazájába, közülük 142 civil volt.

Lubinec emlékeztetett arra, hogy a héten Ukrajnában elindították az eltűnt személyek egységes nyilvántartását. Az adatbázis feltöltése viszont még eltart egy ideig, folyamatosan továbbítják az adatokat a nyilvántartásba a nemzeti információs irodától és más szervektől, köztük a titkosszolgálatoktól – magyarázta az ombudsman.

A berlini rendőrség május 8–9-én megtiltja az ukrán és orosz zászlók kitűzését a város három szovjet háborús emlékműve közelében – jelentette a Berlin Morning Post.

A tilalom, amely már a második egymást követő évben lép életbe, a berlini rendőrség szerint az „akkori szovjet hadsereg elesett katonáinak méltó megemlékezését” hivatott biztosítani.

Emellett a három emlékmű környékén tilos lesz menet- és katonadalok lejátszása is, valamint „olyan felkiáltások hangoztatása, amelyek a jelenlegi helyzet miatt az ukrajnai háborút hivatottak helyeselni vagy dicsőíteni”.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 193 210 orosz katona esett el, az elmúlt napon 620 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 3710 tankot,
• 7224 páncélozott harcjárművet,
• 2978 tüzérségi rendszert,
• 550 rakétavetőt,
• 304 légvédelmi berendezést,
• 308 repülőgépet,
• 294 helikoptert és
• 5916 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 18 orosz hajót, 2540 hadműveleti és taktikai drónt, 373 egység speciális felszerelést és 947 cirkálórakétát számoltak fel.

Tűz ütött ki egy dél-oroszországi olajfinomítóban, miután ismét dróntámadás érte a létesítményt. Két napon belül ez már a második eset – jelentette a TASZSZ hírügynökség a katasztrófavédelemre hivatkozva.

Az Ilszkij finomítót ért támadásnak nem voltak áldozatai, a tüzet eloltották. Még nem tudni, hogy ki áll a csapás mögött. 

Anton Gerascsenko, Ukrajna belügyminiszterének tanácsadója Twitteren számolt be a történtekről, bejegyzéséhez egy videót is csatolt. 

Ukrajna feltehetően először használta a támogatóitól kapott Patriot-rendszereket ellenséges ballisztikus célpont, konkrétan egy Kinzsal rakéta, lelövésére – közölte a Defense Express, miután megszerezte a felvételeket a rakéta roncsairól.

Május 4-én éjjel a kijevi városi katonai közigazgatás közölte, hogy a Shahed ellenséges kamikáze drónok mellett valószínűleg ballisztikus rakéták is repültek Kijev felett. A fővároson belül egy stadionba zuhant roncsokról készült fotók alapján a szakértők megállapították, hogy a lezuhant rakéta egy X–47-es Dagger volt.

Megjegyzik, hogy a roncsokon látszik, hogy a rakétát egy ütéssel találták el, ami arra utal, hogy a robbanófej még a levegőben megsemmisült – írja az Unian.