Sikeres ellentámadást jelentettek az ukránok Bahmutnál

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szerdai hírösszefoglalója

Vége
2023-05-09T162456Z 283362107 RC2WU0AOTESF RTRMADP 3 UKRAINE-CRIS

A legfontosabbak

Index
2023.05.10. 21:50
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!

  • A Motor Szics volt elnöke, Vjacseszlav Boguszlajev levelet írt Andrij Jermaknak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének.

    A levél szerint, amely a Radio Szvoboda birtokába jutott, a vállalat elnöke azt kérte, hogy vegyék fel arra a listára, amelyen azok szerepelnek, akiket a túsztárgyalások alatt csereként fel tudnak ajánlani.

  • A kanadai és a lett fegyveres erők hétfőn kezdik meg az ukrán katonák közös kiképzését Lettországban – írja a Sky News.

    A program kiegészíti a kijevi csapatok kiképzésére irányuló más kanadai erőfeszítéseket Nagy-Britanniában és Lengyelországban.

    Kanada mintegy 800 katonát állomásoztat az Oroszországgal és Belarusszal határos Lettországban, ami az ország legnagyobb külföldi katonai telepítése.

    „Továbbra is közösen kell támogatnunk Ukrajnát, mert a semmittevés ára sokkal nagyobb, mint a mi katonai segélyünk” – mondta Anita Anand kanadai védelmi miniszter.

    Az ország eddig több mint 36 ezer ukrán katonát képzett ki – mondta Anand asszony, hozzátéve, ez a program arra összpontosít, hogy a fiatal tiszteknek segítséget nyújtson, többek között a hírszerzés, a felderítés és a haditervezés területén.

    Az Egyesült Királyságban mintegy 170 kanadai katona állomásozik, és mintegy 80 katona Lengyelországban, hogy ukrán katonákat képezzenek ki.

    Kanada 2017 óta vezet egy NATO-harccsoportot Lettországban, és azon dolgozik, hogy közel megduplázza ottani jelenlétét.

  • Lengyelország döntése, hogy átnevezi az orosz Kalinyingrád városát, „ellenséges cselekedet” – mondta a Kreml, miközben a két ország közötti kapcsolatok továbbra is romlanak.

    Kalinyingrád, amely egy Litvánia és Lengyelország közé szorított exklávéban fekszik, Koenigsberg néven volt ismert, amíg a második világháború végén a Szovjetunió el nem csatolta, és át nem nevezték Mihail Kalinin politikus tiszteletére.

    Lengyelország szerint azonban Kalininnek az 1940-es katyni mészárláshoz fűződő kapcsolata, negatív felhangot kapott.

    Ennek következtében Varsó úgy döntött, hogy a várost Krolewiecnek nevezi el, ahogyan akkor hívták, amikor a 15-16. században a Lengyel Királyság uralta.

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a döntés „az őrültséggel határos”.

    Tudjuk, hogy a történelem során Lengyelország időről időre belecsúszott az oroszok iránti gyűlölet őrületébe

    – mondta egy tájékoztatón.

  • Egyre nehezebb helyzetben vannak az orosz erők Ukrajnában, Oroszország már a 15. hónapjában van a háromnaposnak tervezett háborújának – mondta Rob Bauer tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke szerdán Brüsszelben.

    Rob Bauer, a NATO Katonai Bizottságának ülését követően tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: az Ukrajna elleni orosz agresszió az eddigi legnagyobb fenyegetést jelenti a szövetség biztonsága és a béke szempontjából.

    Arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország nem fog megállni Ukrajnánál, Moszkva ambíciói messze túlmutatnak a megtámadott ország határainál.

    Kijev katonai támogatásának folytatása ezért is elengedhetetlen, de nemcsak Ukrajna, nemcsak a NATO, hanem a világ egésze érdekében – mondta a tengernagy.

    Christopher Cavoli tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka arról beszélt, hogy a NATO katonai hatóságai regionális terveket dolgoztak ki, amelyek leírják, hogy a szövetség hogyan fogja megvédeni tagországait két veszéllyel, Oroszország és a terrorista csoportok jelentette fenyegetéssel szemben.

    A tervek a NATO haderejének új modelljét követelik meg, ami több magas készültségű csapat felállítását, valamint egy új haderőstruktúra kialakítását jelenti a NATO-műveletek végrehajtásához szükséges felszerelések és szervezetek számának és típusának meghatározására – írja az MTI.

  • Az ENSZ felszólította Oroszországot, hogy biztosítson „sürgős és átfogó” orvosi ellátást Alekszej Navalnijnak. Az orosz ellenzéki vezető 11 és fél éves kombinált büntetését tölti csalás és bíróság megsértése miatt, amellyel állítása szerint el akarják hallgattatni.

    Támogatói szerint a börtönben jelentős gyomorfájdalmakkal küzdött, ami szerintük a lassan ható méreg jele lehet.

    Aggasztónak tartom Navalnij egészségi állapotának romlását, valamint a kielégítő diagnózis és orvosi kezelés nyilvánvaló hiányát

    – mondta Alice Edwards, az ENSZ kínzással foglalkozó különmegbízottja egy nyilatkozatban.

    Az orosz börtönszolgálat korábban tagadta azokat a vádakat, hogy alkalmazottai rosszul bántak volna Navalnijjal, és azt állította, hogy szükség esetén mindig biztosították számára az orvosi kezelést.

    A 46 éves férfi 2021-ben önként tért vissza Oroszországba Németországból, ahol kezelték, miután a nyugati laboratóriumi vizsgálatok szerint 2020-ban Szibériában idegméreggel próbálták megmérgezni.

  • Az oroszok aknavetőkkel lőttek egy falut a Herszon régióban – jelentette az ukrán média.

    Egy ember meghalt – derült ki a jelentésből.

  • Az ukrán katonák hatékony ellentámadásokat hajtottak végre a Donyeck megyei Bahmutnál, aminek következtében az orosz csapatok egyes területeken mintegy két kilométernyit visszavonultak – közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka szerdán a Telegramon

    A Wagner orosz zsoldoscsoport egyes területeken kénytelen volt átadni állásait az orosz fegyveres erők rosszul kiképzett reguláris alakulatainak, amelyek aztán vereségeket szenvedtek és visszavonultak – jelentette ki. Szirszkij kiemelte az ukrán 3. rohamdandár teljesítményét, amely értékelése szerint erőteljes csapást mért az ellenségre az ütközetekben.

    Védelmi erőink biztonságosan tartják a frontot, és nem engedik az ellenséget előre mozdulni. A Bahmutért vívott csata folytatódik

    – összegezte a parancsnok.

    Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz erők civilek evakuálásának ürügyén folyamatosan elszállítják az eltulajdonított ingóságokat a délkelet-ukrajnai zaporizzsjai régió frontvonal menti településeiről.

    A kijevi katonai vezetés közlése szerint Enerhodarban, ahol a zaporizzsjai atomerőmű van, az orosz erők teljesen kifosztották a város összes egészségügyi intézményét, az orvosi felszereléseket az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten lévő Szimferopolba szállították. Ezenfelül kifosztották a zaporizzsjai atomerőmű melletti ipari övezetben található összes vállalkozás telephelyét is.

  • Mint ismert, Kreml szerint „ellenséges cselekedet” Lengyelország döntése, miszerint átnevezi a Lengyelország és Litvánia között a Balti-tenger partján fekvő orosz Kalinyingrád városát.

    Helyi médiajelentések szerint Varsó azt akarja, hogy Kalinyingrádot a lengyel Królewiec néven emlegessék

    Ennek fényében kemény üzenetet címzett Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese Telegram-oldalán Lengyelországnak:

    Tehát a lengyel ruszofóbok mindenkit történelmet akarnak tanítani. Az orosz Kalinyingrád város neve nem tetszik nekik, azt javasolják, írják helyette 

    Nos, ebben az esetben számukra nincs Krakkó, csak Krakkau.

    • Nincs Gdanszk; csak Danzig.
    • Nincs Szczecin; csak Stettin.
    • Nincs Poznan; csak Pozin.
    • Nincs Wroclaw; csak Breslau.

    A lista még hosszan folytatható.

    És természetesen nincs Lengyelország; csak a Varsói Hercegség, vagy a Lengyel Királyság az Orosz Föderáció részeként, az Orosz Birodalom utódjaként.

  • Végignéztük a Wagner zsoldoscsoport vezetője és a háborút irányító hadseregparancsnokok között kibontakozó drámát, és ennek egyhamar nem lesz vége – írja a Sky News.

    Mint arról az Index is írt már, Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője korábban azt kifogásolta, hogy harcosai csupán a szükséges lőszerek 10 százalékát kapják meg.

    Néhány nappal ezelőtt azonban váratlan bejelentést tett, a hadsereg megígérte neki, hogy minden szükséges utánpótlást megkapnak, miután azzal fenyegetőzött, hogy kivonul a kelet-ukrajnai városból.

    Hosszú megbeszéléseket folytattak a minisztériummal a lőszerek ügyében, mondta ma, de áttörés nem történt.

    Minimális mennyiségű lőszerrel bírunk

    – mondta Prigozsin, hozzátéve, hogy emberei ennek ellenére folytatják az előrenyomulást Bahmutban.

  • Egy sor orosz közlemény jelezte, Moszkva arra készül, hogy kilépjen abból a megállapodásból, amely lehetővé tette a gabonaszállítmányok exportját Ukrajna kikötőiből – írja a Sky News.

    Oroszország közölte, hogy nem hosszabbítja meg a paktumot május 18-át követően, hacsak nem teljesítik a követeléseit.

    A NATO volt szövetséges főparancsnoka, James Stavridis, valamint a CIA és az NSA volt főigazgatója, Michael Hayden szerint a NATO-nak fontolóra kellene vennie a szállítmányok Ukrajnából történő kikísérését, ha Moszkva teljesíti a kivonulással kapcsolatos fenyegetéseket – a fejlemény Stavridis szerint súlyosbítaná a globális élelmiszerhiányt és megbénítaná Ukrajna gazdaságát.

  • A belorusz KGB vezetője, Ivan Tertel részleteket közölt a május 9-i terrortámadás állítólagos megakadályozásáról. Szerinte „a terrortámadások kitervelőjének nyomai Ukrajnába vezetnek”.

    Számos olyan személyt vettünk őrizetbe, akik terrorcselekmények elkövetésére készültek, és tudjuk, hogy a különleges szolgálatok állnak mögötte. Ezek kísérletet tettek arra, hogy terrortámadásokat szervezzenek a területünkön. Úgy gondoljuk, hogy ez a győzelem napjához kötődött

    – mondta Tertel.

    Elmondta, hogy a robbanószerkezeteket állítólag háztartási gépeknek álcázták, amelyek külföldről érkeztek Belaruszba. A csomagokat különböző emberek vették át azzal a feladattal, hogy „vigyék el őket, és ne kérdezzenek semmit”. A megfelelő időben a csomagokat aktiválni kellett volna, „hogy provokációt váltsanak ki és zaklatott helyzetet teremtsenek az országban”.

  • Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium állami tervezési osztályának szóvivője egy televíziós műsorban elmondta:

    Többször is elhangzottak olyan nyilatkozatok közszereplők, a katonai és politikai vezetés részéről, hogy célpontjaink katonai célpontok. Ami a propagandaeseményekre vonatkozik, az kevéssé érdekes.

  • Csehország két szovjet gyártmányú Kub légvédelmi rendszert és az ezekhez szükséges rakétákat ad át Ukrajnának – közölte Petr Pavel elnök.

    Szerinte Ukrajna azonnal elkezdheti használni ezeket a rendszereket, hiszen vannak ilyen típusú felszerelésekre kiképzett katonái.

  • Biztosítani kell, hogy az ukrajnai háborút jogszerű, igazságos és méltányos béke kövesse az emberi jogok biztosítása és megerősítése, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett – jelentette ki Marcelo Rebelo de Sousa portugál elnök szerdán Strasbourgban.

    Az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott beszédében Marcelo Rebelo de Sousa hangsúlyozta: meg kell előzni újabb háborúk kitörését, és jövőt kell biztosítani mindazoknak, akik gazdasági és társadalmi bizonytalanságban élnek.

    A biztos és békés jövő szavatolása érdekében az Európai Uniónak gazdaságilag és politikailag is a lehető legerősebb szereplővé kell válnia a világban az egység megerősítése és a bővítés nyújtotta lehetőségek kiaknázása által – mondta. Mindezek eléréséhez a lehető legjobb politikai, intézményi felkészültségre, gazdasági és pénzügyi előkészítésre van szükség – hangsúlyozta.

    „A halogatás és a kételkedés ideje lejárt” – fogalmazott a portugál elnök, majd hozzátette: ha az EU globális vezető szerepet akar betölteni, akkor a klímaváltozás elleni harc élére kell állnia, és támogatnia kell a digitális és energetikai átállást. Fel kell gyorsítania a helyreállítást, és nem szabad megfeledkeznie a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, valamint az ezeket a válságokat követő infláció gazdasági és politikai hatásairól – mondta.

    Ha nem járunk sikerrel, rések nyílnak, amelyeket rendszerellenes és populista mozgalmak képviselői töltenek majd be. Ha bekövetkezik, az a mi hibánk lesz

    – fogalmazott.

    A portugál elnök arra biztatta az Európai Parlament képviselőit, hogy dolgozzanak Ukrajna szükségleteinek támogatásán, valamint az EU-t megerősítő feladatok megoldásán a következő, 2024 és 2029 közötti parlamenti ciklusban.

  • Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arra szólított fel egy szerdai lapinterjúban, hogy a közelgő ukrán ellentámadást ne tekintsék a végső összecsapásnak az orosz hadsereggel.

    A tárcavezető szavai szerint a háború további alakulása az ukrán hadsereg következő támadó akcióinak sikerén múlik.

    Ne gondolja azonban senki ezt az ellentámadást az utolsónak, mert nem tudjuk, mi lesz belőle

    − mondta Kuleba a Bild című német lapnak adott nyilatkozatában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett. „Ha ezzel az ellentámadással sikeresen felszabadítjuk területeinket, akkor a végén azt mondhatják, igen, ez volt az utolsó, de ha nem, akkor az azt jelenti, hogy fel kell készülnünk a következő ellentámadásra” − fejtegette a miniszter.

    Kuleba a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalások lehetőségéről szólva emlékeztetett arra, hogy a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) olyan határozatot hozott az ukrán területek tavalyi annektálása nyomán, amely kizárja a közvetlen tárgyalást Putyinnal. A miniszter egyúttal meggyőződésének adott hangot, hogy Németországnak támogatnia kell Ukrajna NATO-csatlakozását, ha biztonságos Európát akar.

  • Bekérették a varsói orosz nagykövetet a Fekete-tenger felett történt incidens miatt, melynek során egy orosz vadászgép veszélyesen megközelítette az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) missziójának keretében járőröző lengyel repülőgépet – közölte szerdán Lukasz Jasina külügyi szóvivő.

    Határozottan elítéljük az orosz fél provokatív és agresszív magatartását, amely komoly nemzetközi incidenst jelent

    – írta Jasina Twitteren. Vasárnap a lengyel határőrség közölte: az európai uniós misszió keretében a román felségvizek felett járőröző, Turbolet L–410 személy- és teherszállító polgári repülőgépét „agresszív és veszélyes” módon, mintegy 5 méterre háromszor megközelítette egy Szu–35-ös orosz vadászgép. Az incidens alkalmával a lengyel gép turbulenciába került, és kényszerleszállást hajtott végre – írja az MTI. 

  • A Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin korábban többször is bírálta az orosz hadsereg vezető személyeit, de eddig tartózkodott attól, hogy Vlagyimir Putyint minősítse.

    Az Institute for the Study of War elemzői szerint változtatott szokásain. Szerintük Prigozsin arra használja fel a győzelem napját, hogy „gúnyt űzzön Putyinból, és megkérdőjelezze az orosz elnök ítélőképességét”.

    A felvételen egy „boldog nagyapa” figurára utalt, aki „azt hiszi magáról, hogy jó” –mielőtt retorikusan feltette volna a kérdést, hogy mit kellene tennie Oroszországnak és a jövő generációinak, illetve arról elmélkedett, Oroszország hogyan győzhet a háborúban, ha a „nagyapáról” kiderül, hogy egy „komplett seggfej”.

    Az ISW szerint Prigozsin azt is megjegyezte, hogy a „nagyapának” (vélhetően az orosz elnökre utalt) „abba kéne hagynia a Vörös téren való magamutogatást”.

  • Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt sugallta a Bildnek adott interjújában, hogy az ellentámadás, amelyre az ukrán fegyveres erők jelenleg készülnek, nem biztos, hogy egyben az utolsó is lesz.

    A külügyminiszter elismerte, hogy az ukrán hadseregnek már a következő támadásra kell készülnie arra az esetre, ha rosszul alakulnának a dolgok.

    Ne úgy gondoljunk erre az ellentámadásra, mint az utolsóra, mert nem tudjuk, hogy mi lesz belőle

    – mondta.

    Kuleba hozzátette: az, hogy a fronton hogyan fognak alakulni az események, az Ukrán Fegyveres Erők azonnali offenzív akcióitól függ – írja az Unian.

  • Az Ukrán Állami Katasztrófa-elhárítási Szolgálat a teljes körű orosz invázió kezdete óta több mint háromezer robbanószerkezetet hatástalanított a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen – közölte a Kárpáthír.

    A szolgálat tűzszerészei legutóbb egy 500 kilogrammos orosz légi bombát semmisítettek meg, amelyet a Zaporozzsjai régió egyik, a frontvonal közelében fekvő városára dobtak le a megszállók.

    A jelentésben kiemelik, hogy a tűzszerészek munkája nagyon veszélyes, hiszen a tévedés lehetősége nincs megadva számukra. Felkutatják és megsemmisítik azokat a hátrahagyott, fel nem robbant lőszereket, amelyek halálos veszélyt jelentenek a civilekre.

  • A Kreml szerint „ellenséges cselekedet” Lengyelország döntése, miszerint átnevezi a Lengyelország és Litvánia között a Balti-tenger partján fekvő orosz Kalinyingrád városát.

    Helyi médiajelentések szerint Varsó azt akarja, hogy Kalinyingrádot a lengyel Królewiec néven emlegessék – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

  • Hivatalos képviselőjének nevezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettest abban az eljárásban, amelynek keretében Oroszország fontolóra veszi, hogy kilépjen-e az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésből (CFE) − közölte az MTI. 

    Az erről szóló rendelet szerdán jelent meg a hivatalos orosz jogi információs portálon. A dokumentum értelmében a kérdést az orosz parlament mindkét kamarája mérlegelni fogja. Oroszország jelenleg szünetelteti részvételét a CFE-szerződésben.

    Putyin 2007. július 13-án írta alá azt a rendeletet, amely felfüggesztette Moszkva részességét az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésben és a kapcsolódó nemzetközi egyezményekben, 2007. november 29-én pedig elfogadták az erről rendelkező orosz törvényt.

    Oroszország 2015. március 10-én jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről rendelkező szerződés végrehajtásával foglalkozó közös konzultatív csoport ülésein. Ugyanakkor Moszkva hivatalosan továbbra is a szerződés részes fele marad.

    A CFE-szerződés Oroszország általi felmondásáról szóló törvénytervezetet még nem vették nyilvántartásba az orosz parlamenti alsóház adatbázisában.

    A szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban 16 NATO-tagállam (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Államok) és a Varsói Szerződés Szervezetének hat tagállama (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) meghatalmazottjai. A megállapodás 1992. november 9-én lépett hatályba.

  • A brit külügyminiszter kijelentette, hogy „üdvözölne” minden olyan kínai beavatkozást, amely segíthetne véget vetni az Oroszország és Ukrajna közötti háborúnak − írta meg a Sky News.

    James Cleverly azt mondta, nem gondolja, hogy a Nyugatnak ragaszkodnia kellene ahhoz, hogy egyedül rendezze a helyzetet, és elmondta, hogy „tudjuk, hogy Hszi Csin-pingnek jelentős befolyása van Vlagyimir Putyinra”.

  • Brit kormányforrások tájékoztatása szerint London hamarosan terrorszervezetté nyilvánítja a Wagner orosz magánhadsereget, amely az ukrajnai háborúban is jelentős szerepet játszik − közölte az MTI.

    A The Timesnak a konzervatív brit napilap szerdai beszámolója szerint a Downing Streeten elmondták, hogy a brit kormány kéthavi munkával teremtette meg a lépés jogi hátterét, és a döntést hamarosan törvénybe iktatják.

    A brit jogszabályok szerint a törvény érvénybelépése után az is bűncselekménynek számít majd, ha valaki a Wagner-csoport tagja, részt vesz a szervezet gyűlésein, támogatást szervez a csoport számára, vagy ha nyilvánosan viseli a jelvényét.

    Így a Wagner-csoport esetében ugyanazok a törvényi szankciók lépnek életbe, amelyeket London mások mellett az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezetekkel szemben is alkalmaz.

    A tilalmi jogszabály pénzügyi szankciókat is tartalmaz, így a Wagner-csoport nem tud majd anyagi támogatásokat felhajtani a brit pénzügyi rendszeren keresztül.

    A szervezetet eltiltják emellett attól is, hogy brit bíróságokon lépjen fel újságírók és kampányszervezetek ellen.

  • Két orosz katonát, akik az Oroszország távol-keleti részén fekvő Kamcsatkáról származnak, két és fél év börtönre ítéltek, mert megtagadták, hogy Ukrajnában harcoljanak − közölte szerdán az OVD-Info emberi jogi csoport.

    A katonai bírósági dokumentumokban az Alekszandr Sztepanovként és Andrej Mihajlovként azonosított férfiakat külön-külön ítélték bűnösnek abban, hogy megtagadták a háborús időben a harcba vonulásra vonatkozó parancsot − írta meg a The Guardian.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly módosította a büntető törvénykönyvet, hogy a harc megtagadásáért akár három évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható legyen.

  • Megszavazta kedd éjjel a lengyel szejm (alsóház) azokat a törvénymódosításokat, amelyek megemelik az ukrán mezőgazdasági termékek importja miatt hátrányos helyzetbe került lengyel gazdák állami támogatását − közölte az MTI. 

    A tervezetek most a szenátus (felsőház) elé kerülnek.    

    Az egyik módosítás értelmében literenként 0,26 zlotyval (21,2 forint) 1,46 zlotyra (119 forint) emelnék azt az összeget, amelyet a gazdáknak visszatérítenek a dízelolaj utáni jövedéki adóból.    

    A lengyel kormány ezenkívül április végén az Európai Bizottság jóváhagyását kérte ahhoz, hogy a törvényes kedvezményen túl 0,54 zlotyval (44,3 forint) megemelhesse a dízelolaj literenkénti támogatását a mezőgazdasági termelők számára.    

    A képviselők megszavazták az agrárvédelmi alap létrehozásáról szóló törvényt is. Ebből fizetnének kárpótlást azoknak a gazdáknak, akik fizetésképtelenné vált vevőnek adták el termésüket. Az alapot az agrártermékeket felvásárló nagyobb vállalatok adóiból hozzák létre.    

    Más megszavazott jogszabályok értelmében a gazdák hiteleket vehetnek fel műtrágya és növényvédő szerek beszerzésére, és egyszerűsítik számukra a mezőgazdasági használatra szánt épületek, köztük silók létesítésének hatósági engedélyeztetését.
       

  • Jens Stoltenberg, a védelmi szövetség főtitkára Brüsszelben beszélt a NATO katonai bizottságának ülésén.

    Azt mondta, hogy a szövetségnek „meg kell dupláznia erőfeszítéseit” annak érdekében, hogy a NATO-országokban élő egymilliárd ember biztonságát garantálja a növekvő fenyegetések közepette − írta meg a The Guardian.

    Európában ismét nagy intenzitású háború dúl, a globális verseny fokozódik, tekintélyelvű rezsimek támadják értékeinket, érdekeinket és biztonságunkat, és egyéb fenyegetések is megsokszorozódnak − a terrorizmustól a kibertámadásokig, a nukleáris fegyverek elterjedésétől az éghajlatváltozásig. Fel kell tehát készülnünk a stratégiai verseny új korszakára

    − fogalmazott.

  • Oroszország biztonsági szolgálata, az FSZB azt állítja, hogy megakadályozott egy rendőrfőnök elleni merényletet a megszállt Zaporizzsja régióban − írta meg a The Guardian.

    Az FSZB közleménye szerint

    megakadályoztunk egy, a Zaporizzsjai terület rendvédelmi szerveinek egyik vezetője elleni merényletet. A támadó első áldozata a rendőrkapitányság vezetője lett volna Kirillovka faluban, amely az Azovi-tenger partján, Melitopoltól délre fekszik.

    Az információt a lap nem tudta független forrásból megerősíteni.

  • A francia nemzetgyűlés kedden egyhangúlag elfogadott határozatban indítványozta, hogy a Wagner orosz magánhadsereg kerüljön bele az Európai Unió terroristákat és terrorszervezeteket nyilvántartó jegyzékébe – adta hírül az MTI.

    A nem kötelező jogi erejű szöveg felkéri a francia kormányt, hogy „diplomáciailag lépjen fel” annak érdekében, hogy az EU teljesítse ezt a kérést, mely lehetővé tenné a Wagner-csoport tagjainak és támogatóinak hatékonyabb pénzügyi szankcionálását.

    A határozatot Emmanuel Macron államfő pártja, a Reneszánsz egyik képviselője terjesztette be, s elsősorban az Ukrajnában „a polgári lakosság ellen elkövetett számos erőszakos cselekményt” célozza, amelyek közül egyesek a határozat szerint „háborús cselekménynek” minősülnek.

    A Wagner-csoport tevékenysége kimeríti a terrorizmus európai definícióját

    – mondta a vitában a javaslatot beterjesztő Benjamin Haddad, aki a „káosz hadseregének” nevezte „az Oroszország és Putyin oldalán fellépő” Wagnert, amely szerinte instabilitást és erőszakot terjeszt.

    A határozatot – amely kiemeli, hogy a csoport Ukrajnán kívül Szíriában és több afrikai országban is erőszakos cselekményeket hajtott végre – valamennyi nemzetgyűlési csoport támogatta, beleértve a jobb- és baloldali ellenzéki frakciókat is.

    Catherine Colonna francia külügyminiszter a nemzetgyűlésben üdvözölte a képviselők határozatát, miután emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió már foganatosított szankciókat a Wagner-csoport ellen.

    A litván parlament márciusban már elfogadott egy határozatot, amely terrorszervezetté nyilvánította a Wagner-csoportot.

  • Az oroszországi Voronyezs régió kormányzója szerdán közölte, hogy két drón megpróbált megtámadni egy katonai létesítményt a régiójában, de nem jártak sikerrel − közölte a The Guardian

    A beavatkozásunk eredményeként az egyik letért a pályáról, és lezuhant, míg a másodikat lövésekkel semmisítettük meg

    − jelentette Alekszandr Guszev kormányzó a Telegramon.