Svédországban olyan utat építenek, ami vezetés közben tölti az elektromos autókat
További Külföld cikkek
- Súlyosan megsérült Nancy Pelosy volt házelnök Luxemburgban, kórházba kellett vinni
- Megrendezte a saját temetését, majd a szertartáson váratlanul feltámadt egy szerb férfi
- Megkötözték, megverték, majd leszúrták 14 éves barátnőjüket tinilányok Svédországban
- Brüsszel a szabadtéri dohányzás minden formájának betiltását javasolja
- Azonosítatlan drónokat észleltek az amerikaiak, kémkedésről lehet szó
Az Európai Unióban nemrég ambiciózus klímacélokat fogadtak el: 2035-től kezdve minden értékesített autónak zéró szén-dioxid-kibocsátásúnak kell lennie. Az EU-ban sok tagállam ezt az elektromos autókban látja, míg Németország vezetésével sokan a belső égésű motorral hajtott járműveket hajtó üzemanyaggal próbálkoznának.
Azonban előbbi csoporthoz tartozik Svédország, ami jelenleg egy igen sci-finek tűnő célt tűzött ki maga elé:
2035-ig 3000 kilométernyi utat szeretnének építeni, ami vezetés közben tölti az elektromos autókat.
A skandináv állam úttörő szerepet szán magának a villamosított utak területén, mivel számos kísérleti projekt fűzödik hozzájuk, például a világ első ideiglenes elektromos útja – számol be róla az Euronews.
A lapnak megszólalt a svéd közlekedési hivatal, a Trafikveret stratégiai fejlesztési igazgatója. Jan Petterson szerint a jövő az utak villamosítása, szerinte ezzel lehet leginkább csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.
Hogyan működne?
A projekt jelenleg még beszerzési fázisban van, de úgy tervezik, az első szakaszt már 2025-ra megépítik. Ez az E20-as út lenne, ami Hallsberget és Örebrot, két, logisztikai szempontból fontos várost kötne össze.
Ugyanakkor azt még nem tudják, hogy milyen technológiával oldanák meg a töltést, ugyanis három működőképes opciót is vizsgálnak.
A három létező technológia
- egy felsővezeték-rendszer kiépítése,
- egy földi vezetőrendszer
- vagy egy induktív rendszer.
A felsővezeték-rendszer hátránya, hogy azt valószínűleg buszok vagy nagyobb teherautók tudnák csak használni, míg ha a földön oldanák meg, akkor pedig például síneket lehetne használni.
A lap megjegyzi, Svédországban már 2018-ban kipróbálták az ilyenfajta utat, ami a stockholmi Arlanda reptér és Rosersberg között húzódott mintegy két kilométer hosszan, míg 2020-ban Visby városában a buszok és teherautók számára építettek ilyet.
Petterson szerint az ilyen jellegű utak több okból is fontosak: egyrészt így nem kell megállni tölteni, a jelenlegi töltési rendszer pedig nem bírná a növekvő igényt. Emellett a folyamatos, vezetés közbeni töltéssel nő a hatótávolság,
ráadásul ha a technológia működik, akkor a járművekbe kisebb akkumulátorok is elegendőek lennének.
A lap egy tanulmányra hivatkozva megjegyzi, ahhoz, hogy Svédországban hatékonyan lehessen elektromos autóval közlekedni, az úthálózat mindössze 25 százalékát kéne villamosítani – azzal már nagy távokat lehetne megtenni az országban.
A világon egyébként nem csak Svédországban vannak ilyen utak: Svédországhoz hasonlóan Németországban is évek óta léteznek ilyen útszakaszok, míg Franciaország most kezdi meg a kísérleti projektjét.