Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője, Kijlo Budanov biztos abban, hogy a környezetében nincsenek Kreml-ügynökök.

Ezen álláspontját a Diverse People című műsor részeként adott interjúban hangoztatta, amikor az ellenséges ügynökhálózatról beszélt – írja az Unian.

Konkrétan arra a kérdésre, hogy biztos-e abban, hogy nincsenek „vakondok” a környezetében, azt mondta: „Az enyémben biztosan nincsenek.”

Mint kifejtette, az ellenséges ügynökhálózat Ukrajnában továbbra is megmaradt, de  sok mítosz övezi. Hozzátette, hogy az emberek úgy képzelnek el egy ügynököt, mint

egy taxisofőrnek álcázott kém, aki a kerítés mögül autókat fényképez.

A valóságban egyáltalán nem ilyen egy Kreml-ügynök – jegyezte meg Budanov.

Mintegy 1,2 milliárd eurónyi, Cipruson bejegyzett orosz vállalkozások által kezelt vagyont zároltak az Oroszország elleni nyugati szankciók keretében Cipruson – közölte kedden a nicosiai pénzügyminisztérium.

A vagyon túlnyomó részét uniós hitelintézeteknél zárolták, illetve további 105 millió eurót maguk a ciprusi bankok fagyasztottak be.

A minisztérium az adatokat Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos múlt heti bírálatát követően tárta fel. Reynders ugyanis kifogásolta, hogy Ciprus elmarad a többi tagállam mögött, ami a szankciók hatálya alá eső orosz vagyon befagyasztását illeti. 

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője, Kijlo Budanov kizártnak tartja, hogy Belarusz a jövőben csatlakozna Oroszországhoz az Ukrajna ellen folytatott háborúban – írja az Unian.

Budanov egy tévéműsorban adott interjújában azt is elmondta, hogy szerinte Putyin már elvesztette a reményt, hogy Lukasenkát bevonja a háborúba.

Minden lehetséges kommunikációs utat, minden képességünket felhasználtuk annak érdekében, hogy Belaruszt mint országot ne rángassák bele ebbe a háborúba

– tette hozzá a hírszerzési igazgató.

Ramzan Kadirov csecsen elnök Csehországban ellopott lova már úton van gazdájához – jelentette kedden a CTK hírügynökség Kadirovnak a Telegram közösségi platformon megjelent bejegyzésére hivatkozva.

A márciusban ellopott angol telivér versenyló értéke a cseh rendőrség szerint mintegy 16 600 euró (mintegy 6,3 millió forint) – közölték tavasszal a cseh hatóságok.

A 16 éves versenyló a Prágától északnyugatra fekvő Krabcice településen lévő méneshez tartozott.

Azt is közölte, hogy 18 ezer dollár váltságdíjért vásárolta vissza az ukránoktól. A cseh fél eddig nem nyilatkozott Kadirov állításával kapcsolatban.

„A ló igazi értékéhez és családfájához képest ez csak aprópénz. Kedves barátaim! Ha valamire szükségetek van Európából, szóljatok az ukrán titkosszolgálatoknak. Gyorsan, professzionálisan és a szankciók megkerülésével kiszolgálnak” – idézte a csecsen vezető ironikus nyilatkozatát a cseh hírügynökség.

A csecsen elnök 2012-ben vásárolta meg Csehországban a Darhorse névre hallgató ménest, amelyet még abban az évben nyilvántartásba vett a cseh Jockey Club.

A Krím félsziget orosz elfoglalását és az Európai Unió Oroszországgal szemben bevezetett szankcióit követően 2014-ben a cseh pénzügyminisztérium korlátozta Ramzan Kadirov hozzáférését a méneshez.

A méneshez tartozó, Zazu nevű angol telivér eddig 36 versenyen vett részt, ebből kilenc alkalommal győzött, amiért összesen több mint 1,2 millió eurót nyert tulajdonosának.

Az uniós szankciók miatt azonban Ramzan Kadirov a pénzhez nem juthatott hozzá –számolt be az MTI.

Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka meglátogatta az ukrán csapatokat Bahmutban, miután visszaszorították az orosz erőket.

Az ukrán erők az elmúlt napokban mintegy 20 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza Bahmut környékén az ország védelmi miniszterhelyettese szerint – írja a Sky News.

Szirszkij ezredes köszönetet mondott a csapatoknak az ellentámadó akciókért és a fronton hozott áldozataikért, továbbá több kitüntetést is átadott.

A rejtett mozgósítás egyre nagyobb lendületet vesz Oroszországban – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

A vállalkozásokat arra kényszerítik, győzzék meg az alkalmazottaikat arról, hogy jelentkezzenek „önkéntesnek” a hadseregbe, erről már a Baza információira hivatkozva számoltak be.

„A moszkvai régióban elkezdtek mozgósítási gyűléseket tartani. Elmagyarázzák az üzleti vezetőknek, hogyan lehet rávenni az embereket, hogy csatlakozzanak a hadsereghez″ – idézték fel a jelentést. 

A kiadvány azt állítja, a moszkvai régió városainak helyi hatóságait utasították, hogy dolgozzanak együtt a nagyvállalatok vezetőségével. Ezért a vállalkozásokat most meghívják a helyi közigazgatásba és a mozgósítási megbeszélésekre – tették hozzá.

Az ukrán ellentámadás még nem kezdődött el, de már folyik egy alakító hadművelet – mondta egy volt magas rangú katonai hírszerző tiszt a Sky Newsnak.

Philip Ingram kifejtette, hogy az ukrán erők Bahmut városában előrehaladást értek el. A „nagy szárazföldi támadás″ még várat magára, mivel Ukrajna jelenleg inkább a Bahmutnál lévő műveletekre összpontosít – tette hozzá.

Úgy véli, hogy „Oroszország egyre dühösebb”, és ezért még több robbanóanyaggal veszi célba Ukrajnát.  

Emmanuel Macron francia elnök kijelentése szerint Franciaország olyan rakétákat ad Ukrajnának, amelyek „lehetővé teszik, hogy ellenálljon” Oroszország támadásainak – írta meg Twitteren a The Kyiv Independent.

A francia elnök minderről a TF1-nek adott interjújában beszélt, melynek során – mint korábban megírtuk – bejelentette, hogy Franciaország hozzájárult az ukrán pilóták kiképzéséhez.

Macron és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök erről vasárnapi találkozójuk során egyeztek meg.

Volodimir Zelenszkij Olaszországot, Franciaországot, Németországot és Nagy-Britanniát érintő többnapos európai körútja után kedden visszatért az ukrán fővárosba, ahol rögvest összehívta a haditanácsot – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.

„Meghallgattam a stratégiai-műveleti csoportok vezetőinek beszámolóját a harci cselekmények állásáról a területükhöz tartozó frontvonalon. Áttekintettük az általános műveleti helyzetet és a hírszerzési adatokat” – írta az államfő a Telegramon.

Az értekezleten módosították a fegyver- és lőszerellátás menetrendjét, a harci egységek és tartalékos erők közötti elosztását is. Ezenkívül Zelenszkij tájékoztatása szerint meghallgatták az újonnan létrehozott dandárok harckészültségi ellenőrzésének eredményeit.

Szerhij Najev, a Donyec-medencei fronton harcoló ukrán Egyesített Erők parancsnoka hozzátette, hogy május eleje óta ez volt a nyolcadik légitámadás, amelyet az orosz erők Kijev ellen intéztek.

„Az ellenség különböző irányokból indított támadást, a drónoktól a robotrepülőgépekig minden rendelkezésére álló erőforrást felhasználva. A főváros elleni tűz sűrűsége maximális volt, de minden célpontot észleltek és megsemmisítettek” – emelte ki a parancsnok.

Az ukrán vezérkar legfrissebb keddi összesítése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége megközelítette a 200 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett három orosz harckocsit, 13 tüzérségi rendszert és 12 drónt – számolt be az MTI.

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament képviselője egy Twitter-posztot osztott meg arról, hogy Magyarország megvétózott több száz millió eurónyi, Ukrajnának szánt katonai támogatást.

Magyarország már megint Ukrajnát zsarolja, hagyni kellene Orbánt, hogy elhagyja az EU értékközösségét, Ukrajnát pedig mielőbb be kellene venni

– írta a posztban a politikus.

A kormány általa kifogásolt lépésére nem sokkal azt követően került sor, hogy nyilvánosságra hozták Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a magyar gazdaság tönkretételét illető kijelentését, valamint hogy az OTP Bank ellen is felléptek az ukránok.

Megerősítették a bahmuti orosz csapatok szárnyait – közölte Gyenisz Pusilin, a de facto Donyecki Népköztársaság vezetője.

A RIA Novosztyi szerint Pusilin az orosz köztévé egyik műsorában beszélt erről. Mint mondta, az ukrán csapatok támadása miatt a szárnyakon a legnehezebb a helyzet, és szerinte az ukránok is jelentős tartalékokat vetettek be ott az utóbbi napokban. 

Elismerte azt is, hogy az ukrán erők kisebb sikereket értek el a városban, de azt is hozzátette, szerinte a mostani erősítésekkel együtt már meg tudják állítani őket, és a front más szakaszán a Wagner fegyveresei előre is nyomulhatnak majd. 

A Wagner-csoport vezérének, Jevgenyij Prigozsinnak egészen addig nem kell féltenie az életét, amíg a Wagner csapatai Bahmutban küzdenek – közölte legutóbbi helyzetértékelésében a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet.

Mint írták, véleményük szerint Prigozsinnak az ukrán katonai hírszerzéssel való kapcsolatát – amelyre nemrég derült fény – leginkább az orosz védelmi minisztériummal való konfliktusa motiválhatta, de nem valószínű, hogy tényleges árulásként értelmezhető.

A zsoldosvezér célja valószínűleg csak az lehetett, hogy hamar elfoglalja Bahmutot, és ezzel jó pontokat szerezzen Vlagyimir Putyinnál. Megjegyezték azt is, hogy Prigozsin utólag visszavonta azt a kijelentését is, amelyben az orosz elnökre utalva fogalmazott meg kritikát, amiből arra lehet köveztetni, hogy nem akarja az ellenségévé tenni Putyint.

Az ISW úgy véli, hogy a Kreml már gyaníthatta/tudhatta korábban is, hogy a zsoldosvezér kontaktban van az ukrán katonai hírszerzéssel. Hozzáfűzték: az elképzelhető, hogy Prigozsin ellen az orosz politikai vezetés egy információs hadjáratot indít azért, hogy hazaárulónak állítsák be, attól viszont egyelőre nem kell tartania a zsoldosvezérnek, hogy eltávolítják a Wagner éléről, vagy megölik.

Prigozsin parancsol a Wagner erőinek a Donbászban, tehát az eltávolítása zavart okozhatna az orosz [védelmi] vonalakban Bahmutnál – ez egy olyan kockázat, amelyet Putyin nem valószínű, hogy vállal. A Kreml nem képes arra, hogy a nyilvánosság elől eltávolítsa, lecserélje Prigozsint, hiszen a Wagner egy magáncég, és Prigozsinnak nincs hivatalos tisztsége az orosz kormányzatban. Ha Prigozsint mégis eltávolítanák a Wagner éléről, akkor az – ironikusan – azt is jelentené, hogy a Kreml átvenné a zsoldoscég felett az irányítást, miközben Putyin nagy erőkkel dolgozott azon eddig, hogy formálisan távol tartsa őket magától

– összegezték.

A közösségi médiában osztottak meg egy fotót, amelyen az látható, hogyan nézett ki egy évvel ezelőtt, és hogyan néz ki most Bucsa városa.

A településen az orosz csapatok rengeteg civilt meggyilkoltak 2022 márciusában. Az ukrán hatóságok legutóbb azt közölték, hogy a becslések szerint több mint 1400 ember – köztük 37 kiskorú – halhatott meg Bucsa orosz megszállása idején.

Az Egyesült Államoknak 6 milliárd dollárja maradt Ukrajna támogatására a legutóbb a törvényhozás által erre a célra megszavazott 48 milliárd dolláros összegből. Mindez azt jelenti, hogy a megmaradt források a nyár közepére kimerülhetnek – írta a Politico című lap.

A lap szerint Joe Biden kormánya már elkezdett előkészíteni egy újabb katonai csomagot arra az eshetőségre készülve, ha kifutnak a forrásokból. Azonban a politikai vezetésnek vannak kétségei azzal kapcsolatban, hogy a republikánus többségű képviselőház jóváhagyna-e egy újabb katonai csomagot (bár egyelőre úgy kalkulálnak, hogy valószínűleg igen).

Mindeközben egyéb pénzügyi kérdések (pl. az adósságplafon problémája, amelyben dűlőre kellene jutnia hamarosan a törvényhozóknak) is komplikálják a helyzetet. Fennáll annak a lehetősége, hogy az elkövetkező időszakban csökkenhet az Egyesült Államok által nyújtott katonai támogatás mértéke – összegezte a Politico. 

Mark Cancian, a Center for Strategic and International Studies (CSIS) szakértője azt mondta minderről: elképzelhető, hogy a Fehér Ház az év második felében több kisebb katonai csomagot terjeszt majd be a törvényhozás elé, és majd a háború alakulásának fényében dönthetnek arról, hogy mennyi pénzt adnak Ukrajnának a harc folytatására.