Már Latin-Amerikában toboroznak ápolókat németországi munkára

GettyImages-1236642860
2023.06.03. 15:36
Brazíliába és Mexikóba utazik két német miniszter, hogy egészségügyi kisegítőket toborozzon a hazai munkaerőhiány enyhítésére.

Milyen az ápolók helyzete Németországban? Mit kell tudni munkalehetőség keresésekor? Mennyire kell jól beszélni németül? Ezek a kérdések folyamatosan felbukkannak a közösségi média szakosított csoportjaiban. Honfitársai érdeklődésére álmában is választ tud adni Thaiza Maria Silva Farias. A Rio de Janeiróból származó, képzett ápolónő úttörő a szakmában.

Megérkezése után nem sokkal, 2016 októberében egy darmstadti klinika műtőjében asszisztált. A német kórházakban tapasztalható munkaerőhiány láttán tavaly – saját tapasztalataira építve – elindította a Nursewelt, vagyis az Ápolók Világa elnevezésű ügynökséget azzal a céllal, hogy brazil ápolószemélyzetet csábítson Németországba.

„Szakmai segítséget tudok nyújtani a jelentkezőknek. Ráadásul pontosan tudom, kire van szükség a német klinikákon” – mondta Silvia Farias a Deutsche Wellének. A Nursewelt potenciális sikertörténet, mivel a brazil ápoló cége egy évről évre növekvő piaci űrt tölthet be.

Csaknem kétmillió, gondozásra szorult személyt regisztrált a német statisztikai hivatal 1999-ben. A szakértők becslése szerint számuk 6,8 millióra fog növekedni 2055-ben.

Ezzel párhuzamosan az ápolók száma csökkent. Tavaly Németországban valamivel több mint 53 ezer jelentkezőt regisztráltak szakápolói képzésen, négyezerrel, 7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

Németországban ebben a pillanatban minden munkanélküli ápolóra három nyitott állás vár. Vagy ahogy a német szövetségi munkaügyi hivatal fogalmazott: „Egyértelmű a hiány ápolókból”.

Egy-két nap alatt minden ápoló kap ajánlatot – illusztrálta a körülményeket Silva Farias, aki szerint Brazíliában sokkal nehezebb elhelyezkedni. Ott óriási a verseny. Olyanok is akadnak, akik öt évig tanultak, mégsem tudnak elhelyezkedni.

Mindenki profitál

Németország és Brazília ápolási és gondozási munkaerőpiaca tökéletesen illeszkedik egymáshoz – ezt állítja Hubertus Heil német munkaügyi miniszter, aki Annalena Baerbock külügyminiszterrel rövidesen Brazíliába látogat. Az utazás a toborzási stratégia része, amely más országokra, köztük Mexikóra és Indonéziára is kiterjed.

„Nagyon körültekintően fogunk eljárni, és nem hívunk meg munkavállalókat olyan országokból, ahol szükség van rájuk” – ígérte Heil a Neue Osnabrücker Zeitung napilapnak nyilatkozva. A miniszter szerint a latin-amerikai ápolószemélyzet alkalmazása kölcsönös előnyökkel jár.

Mi profitálunk, a származási országok a képzésből profitálnak, a Németországba érkezők pedig abból, hogy jól fizető munkát kapnak, és talán még arra is lehetőségük nyílik, hogy anyagilag segítsék otthon maradt családtagjaikat

– mondta a miniszter.

A betegek érdekeit képviselő szervezetek azonban megkérdőjelezik, hogy a munkaerőhiányt más országokból érkező ápolókkal kellene enyhíteni. A szövetségi munkaügyi hivatal szerint tavaly 656 külföldi ápolót alkalmaztak Németországban. A többségük a Fülöp-szigetekről érkezett.

„Az ápolószemélyzet hiánya jellemzően német probléma, és azt néhány száz brazil ápoló nem fogja orvosolni” – véli Eugen Brysch, a Betegjogi Alapítvány vezetője.

Az agyelszívás normális

Egy mexikói sebész, Latin-Amerika egyik vezető egészségügyi szakértője szerint természetes, hogy az emberek külföldön keresnek munkát.

Az agyelszívás teljesen normális egy globalizált világban

– mondta Xavier Tello. Azzal érvel, hogy ha egy jól képzett szakember munkáját külföldön jobban megbecsülik, ráadásul a munkakörülmények is jobbak, akkor érdemes fontolóra venni a környezetváltást.

Silva Farias pontosn tudja, hogy a latin-amerikai ápolónők miért próbálnak Németországban szerencsét. Jobb az életminőség, nagyobb biztonságban vannak, a fizetésük akár hatszor magasabb az otthoninál, miközben a két-három brazíliai kórház helyett egyetlen munkaadónak dolgoznak.

Tello ennek ellenére nem tart attól, hogy Mexikó a közeljövőben ápolóhiánnyal szembesülne.

„A mexikóiak nagyon kötődnek az otthonukhoz” – magyarázta a sebész, aki szerint Németországba kivándorolni és egy új nehéz nyelvet megtanulni kulturális sokként érné honfitársait.

Ha Heil és Baerbock valóban több latin-amerikai munkavállalót akar Németországba vonzani, akkor Silva Farias szerint a vendéglátó országnak alaposan fel kellene készülnie a külföldi személyzet integrálására.

(Borítókép:   Jens Schlueter / Getty Images)



  • Biztosítás