Nigeri puccs: a trikolór megkevert színei

További Külföld cikkek
-
Donald Trump új frontot nyitott a veteránokkal
- Hamarosan nyilvánosságra hozhatják az Epstein-ügy újabb dokumentumait
- Megkongatta a vészharangokat Szijjártó Péter: A nukleáris biztonság pengeélen táncol
- Spanyolországot is elérte a fenyegetési hullám, mintegy 30 iskolában volt bombariadó
- Megszólalt a miami magyar gyilkos édesanyja: Méreginjekció vár a fiamra, de még egyszer látni akarom
Hatalmas bajban a világ egyik legszegényebb országa
Már az Európai Unió is elzárta a pénzcsapot.
A nigeri fegyveres hatalomátvétel óta szócsata (is) dúl a hadsereg és a Nyugat között. A trónfosztott elnök, Mohamed Bazoum idején az észak-afrikai ország a Nyugat erős gazdasági partnere és szilárd szövetségese volt a militáns iszlamisták elleni harcban.
Egy francia katonai támaszpont található az országban – amely nem mellesleg a világ hetedik legnagyobb urántermelője. Az tüzelőanyag az atomerőművek létfontosságú eleme. Egynegyedét Európában, mindenekelőtt a korábbi gyarmatosító Franciaország piacán értékesítik – emlékeztettek a BBC tudósítói a helyszínről.
Miután Abdourahamane Tchiani tábornok július 26-án puccsal buktatta meg az elnököt, orosz zászlók jelentek meg, kezdetben csak a főváros utcáin. Niameyben – orosz zászlót lobogtatva – több ezren ünnepelték a hatalomváltást. Néhányan közülük a francia nagykövetséget is megtámadták.
Az orosz zászló színeinek „mozgalma” azóta az egész országra kiterjedt.
„Oroszbarát vagyok, és gyermekkorom óta nem szeretem Franciaországot” – mondta egy neve elhallgatását kérő vidéki vállalkozó, 800 kilométerre a fővárostól, Zinderben. Azzal érvelt, hogy a gyarmatosító franciák kiszipolyozták a hazáját – elvitték az uránt, az olajat és az aranyat.
„A legszegényebb nigeriek Franciaország miatt nem jutnak naponta háromszor betevő falathoz” – panaszolta.
A keserű múlt késztette arra, hogy egy helyi szabónál orosz színekben pompázó öltözéket varrasson magának, de tagadja, hogy a ruhát oroszbarát csoportok fizették.
A militáns iszlamisták célpontja
Niger 24,4 millió lakosának negyven százaléka mélyszegénységben tengődik – naponta kevesebb mint 2,15 dollárból (760 forintból).
Mohamed Bazoum volt Niger első demokratikusan megválasztott államfője a függetlenség kivívása, 1960 óta. Az elnök 2021-ben került hatalomra.
A magyar kormány kiáll a nigeri elnök mellett
Szijjártó Péter elmondta, támogatják az elnök hivatalba való visszatérését.
„Határozottan kiállunk a demokratikusan megválasztott nigeri elnök mellett, és támogatjuk a hivatalába történő visszatérését” – üzente Szijjártó Péter külügyminiszter a puccs után, miután telefonon egyeztetett a belga külügyminiszterrel.

Bazoum kormánya az Iszlám Államhoz és az al-Kaidához kötődő iszlamista fegyveresek célpontja volt, akik a Szahara sivatagban és a tőle délre fekvő félsivatagos Száhel-övezetben kóborolnak.
Az iszlamisták nyomására a szomszédos, egykori francia gyarmat Mali és Burkina Faso hadseregei az elmúlt években szintén magukhoz ragadták a hatalmat, azzal érvelve, hogy segíteni fogja a dzsihadisták elleni harcot.
Nigerhez hasonlóan ezt a két országot is tekintélyes francia katonai erők támogatták. Az iszlamista erők előrenyomulásával azonban gerjedt a franciaellenes hangulat. Azzal vádolták meg őket, hogy nem tettek eleget a támadások megállításáért.
Orosz kötődés
A hatalomra kerülés után a mali junta megmentőként üdvözölte az orosz Wagner-csoport zsoldosait, akik először kiszorították a franciákat, majd az ENSZ több ezer békefenntartóját is. Noha Maliban az iszlamista támadások nem lankadtak, példáját Burkina Faso is követte, amely szintén Moszkvához közeledett, miközben több száz francia katonát kiutasított.
Nigerben azonban a franciaellenes tüntetéseket Bazoum kormánya gyakran betiltotta. A demonstrációknak az adott löketet, hogy a Maliból kiebrudalt francia katonákat Niger befogadta.
A nigeri M62 mozgalmat éppen egy éve aktivisták, civil szervezetek és a szakszervezetek koalíciója hozta létre. A tömörülés az emelkedő megélhetési költségek, a rossz kormányzás és a francia erők jelenléte ellen tiltakozott – volna. A csoport tervezett tüntetéseit azonban a nigeri hatóságok betiltották vagy erőszakkal leverték, vezetőjét, Abdoulaye Seydout pedig áprilisban kilenc hónapra bebörtönözték „a közrend megzavarása” miatt.

Bazoum elnök megbuktatása után az M62 újjáéledni látszik, amit az bizonyít, hogy szokatlan módon az állami televízió idézte tagjait, akik tömeges tüntetéseket szerveztek a junta támogatására, és elítélték a nyugat-afrikai vezetők puccs miatt kirótt szankcióit. Egyelőre nem világos azonban, hogy az M62 a katonai vezetéshez vagy Oroszországhoz kötődik-e.
A zinderi oroszbarát üzletember mindenesetre Moszkva segítségében reménykedik, amelytől biztonságot remél, élelmiszersegélyt és olyan technológiát, amellyel fejleszthető a nigeri mezőgazdaság.
Egy zinderi gazdálkodó szerint azonban a puccs mindenki számára rossz hír.
„Nem támogatom az oroszok érkezését ebbe az országba, hiszen ők is európaiak, nem fognak segíteni nekünk” – mondta Moutaka.
(Borítókép: Tüntető Niameyben 2023. július 30-án. Fotó: Souleymane Ag / Reuters)