2024. július 14. 21:00
Spanyolország
Anglia

Amerika rendet tesz, most a Perzsa-öbölnél feszül Iránnak

K EPA20230802126
2023.08.15. 05:47
Egyre-másra érkeztek a hírek, hogy az iráni haditengerészet több áruszállító teherhajót állított meg és kísért iráni kikötőkbe az utóbbi időben. Az Egyesült Államok most biztonságossá tenné a hajózást a Hormuzi-szorosban.

Bár diplomáciai úton igyekeznek rendezni a nézeteltéréseket, de ha nem megy, és folytatódik a Perzsa-öböl térségében az amerikai katonai jelenlét bővítése, az bizony nagyon veszélyes fordulatokat hozhat  mondja a térség egyik szakértője, miután a héten a Pentagon bejelentette, hogy több ezer katonát telepít a régióba, hogy így biztosítsa a hajózási útvonalakat.

Az APNews arról írt, az amerikai hadvezetés azt is tervezte, hogy fegyvereseket telepít minden kereskedelmi hajóra, amely a Hormuzi-szoroson át behajóz a Perzsa-öbölbe, amire soha nem volt még példa. Meg is lett rá a kemény iráni válasz. Teherán jelezte, amennyiben ez megtörténik, akkor az iráni Forradalmi Gárda tengerjáróit drónokkal és rakétákkal szerelik fel. 

Sina Toosi, a Center for International Policy nevű washingtoni székhelyű elemző cég szakértője szerint, ha mindezeket Joe Biden meglépi, akkor ráver még elődje bukott iráni politikájára is. 2018 óta gyakorlatilag befagytak az iráni–amerikai kapcsolatok. Abban az évben Donald Trump felmondta a 2015-ben nagy nehézségek által összehozott iráni atomalkut, amelynek az volt a lényege, hogy Teherán leáll nukleáris arzenáljának fejlesztésével, cserébe feloldják a vele szemben korábban bevezetett gazdasági szankciókat.

Tapogatózás a háttérben

Mivel idén teljesen felbolydult a Közel-Kelet és olyan rendezési folyamatok indultak el, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, illetve Kína szuperaktív diplomáciai tevékenységének eredményessége arra sarkallta az USA-t, hogy lépjen. Az év elején Peking részvételével békült ki évtizedes ellentétéből Szaúd-Arábia és Irán, a szaúdi koronaherceg után meglengette, elképzelhető az évek óta tartó jemeni polgárháborúban valamiféle tűzszünet. Ebben a konfrontációban – amely egy klasszikus proxyháború – a szembenállók egyikét Irán, míg a másik felet Szaúd-Arábia támogatja.

Katarral kibékültek az öböl menti szomszédjai, akik nem szívlelték, hogy a miniállam jó kapcsolatokat tart fenn a síita Iránnal. De ide sorolhatjuk, hogy tíz év pária lét után Szíriát visszavették az Arab Liga tagjainak sorába, akit korábban azért zártak ki, mert Damaszkusz vegyi fegyvereket is bevetett belső fegyveres ellenzékének eltiprása érdekében, ez pedig nemzetközi felháborodást váltott ki. Bár Szaúd-Arábia továbbra is az Egyesült Államok jóbarátja a térségben, azonban olajkitermelés és OPEC-döntések ügyében szépen egymásnak feszült Rijád és Washington is.

Ilyen előzmények után kezdődött titkos egyeztetés Teherán és Washington között idén, az év elején. Ennek a körvonalazódó megállapodásnak az lenne a lényege, hogy Irán szüneteltetné a 60 százalék tisztaság feletti urándúsítást, együttműködne a nukleáris létesítményeit ellenőrző Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, az iráni támogatást élvező szíriai és iraki milíciák abbahagynák az amerikai katonák elleni támadásokat, valamint Teherán nem biztosítana ballisztikus rakétákat Oroszországnak és szabadon engedne néhány iráni–amerikai kettős állampolgárságú foglyot. Mindezért cserébe az Egyesült Államok engedné az újabb szankciókkal sújtott perzsa államnak, hogy naponta egymillió hordó olajat is exportáljon, és hozzáférjen bizonyos, külföldön befagyasztott számláihoz, amelyekből a pénzt amerikai felügyelet mellett humanitárius célokra fordíthatná csak.

Az a tény, hogy most pénteken Teherán bejelentette öt amerikai–iráni kettős állampolgárságú fogolynak a börtön helyett háziőrizetre módosítják a fogvatartási körülményeit, arra utal, hogy vagy a titkos megállapodás egyik eleme lépett életbe, vagy esetleg egy amerikai–iráni fogolycsere formálódik.

Az amerikaiak sem egészen angyalok

Az amerikai narratíva arról szólt, hogy az elmúlt hónapokban Irán elfogott néhány külföldi szállítóhajót és ezért kell garantálni a hajózás biztonságát a Perzsa-(Arab)-öbölben. Viszont azt szemérmesen elhallgatják, hogy korábban az amerikai haditengerészet lefoglalt egy iráni olajszállító tankert, azzal a váddal, hogy megszegte a kivetett szankciókat. A teherhajó jelenleg is Texas előtt horgonyoz a tengeren, mert egyetlen amerikai olajtársaság sem hajlandó a lefoglalt olajat kiszivattyúzni a tankerből, mondván, nem szeretnék, ha cserébe Irán valamikor az ő egyik olajszállítójukat fogná el büntetésből.

Sina Toosi ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a két katonai hatalom folyamatosan egymásra licitál a fenyegetésekkel és ez egy eldurvuló spirálhoz vezet, amelynek komoly veszélyei vannak. Mindez annak fényében hangzik rosszul, hogy a 2021-ben hivatalba lépett Joe Biden azt ígérte, hogy amit Trump elrontott, azt ő rendbe hozza és – kissé képzavarosan – életet lehel az iráni atomalkuba. 

Egy másik szakértő, Ryan Costello, az ugyancsak washingtoni székhelyű Iráni–Amerikai Tanács politikai igazgatója arra figyelmeztet, hogy míg a Biden-adminisztráció olyan lépésekkel operál, amelyekkel megpróbálja elrettenteni Teheránt a további hajóeltérítésektől, azonban a növekvő katonai jelenlétet az irániak úgy is értékelhetik, az USA katonai erejét esetleg majd további iráni tankerek elfoglalására használja fel, ez pedig egy veszélyes gyúelegyet teremthet a térségben. 

A legérthetőbben az iráni hadsereg szóvivője fogalmazta meg a teheráni álláspont lényegét sajtótájékoztatóján:

Mi köze van a Perzsa-öbölnek, az Ománi-öbölnek, vagy éppen az Indiai-óceánnak Amerikához? Mi keresnivalójuk van itt egyáltalán az amerikaiaknak?"

Persze ne feledjük, a világ kitermelt nyersolajának többsége a Perzsa-öblön keresztül jut el globális célpontjaihoz.

Ugyanakkor vannak olyan vélemények is, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy mivel az amerikaiak egyre inkább kiszorulnak a Közel-Keletről, ilyen és ehhez hasonló katonai lépésekkel próbálják igazolni jelenlétüket, fontosságukat és elkötelezettségüket a régióhoz a szövetségeseik előtt. Persze áttételesen üzenet ez Kínának és Oroszországnak is. Nehogy azt higgyék, Washington kezd kiszorulni régi érdekszférájából. Nem, az USA továbbra is szorosan követi, mit csinál legnagyobb ellenlábasa – Irán – a közel-keleti térségben.

(Borítókép: H adgyakorlat a Perzsa (Arab)-öbölben fekvő Abu Músza-szigeten 2023. augusztus 2-án. Fotó: Fotó: MTI / EPA / Sepahnews)