2024. június 20. 15:00
Szlovénia 1
Szerbia 1
Fussballaréna München II. forduló
2024. június 20. 18:00
Dánia 1
Anglia 1
Frankfurt Arena II. forduló
2024. június 20. 21:00
Spanyolország 1
Olaszország 0
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

    Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is!

  • Svájc 100 millió svájci frankkal (40,5 milliárd forint) támogatja Ukrajna aknamentesítését 2024 és 2027 között.

    A svájci kormány közlése szerint a humanitárius célokat szolgáló összeget az aknamentesítéshez szükséges eszközökre, valamint a műveleteket végző személyzet képzésére fordítják, mivel Svájc a semleges státusza miatt nem vehet részt katonai célú aknamentesítésben.

    Viola Amherd svájci belügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, a svájci kormány szerint Ukrajna aknamentesítése sürgős, mert ez az ország későbbi újjáépítésének is fontos előfeltétele. Hozzátette, hogy a svájci hadsereg csak szaktudással vehet részt az aknamentesítésben annak ellenére, hogy a védelmi minisztérium jó helyismerettel rendelkezik már Ukrajnában.

    A svájci kormány tudomása szerint Ukrajna területének egyharmadán, mintegy 174 ezer négyzetkilométeren találhatóak aknák és más robbanószerkezetek, Ukrajna az egyik legelaknásítottabb ország a világon.

    A taposóaknák a mezőgazdaságban dolgozóknak okozzák a legnagyobb károkat, de civilek és a gyerekek is könnyen eshetnek áldozatául nemcsak az aknáknak, hanem az egyéb kilőtt, de fel nem robbant lövedékeknek is.

    Svájc csúcstechnológiával rendelkezik az aknamentesítésben és a Nemzetközi Humanitárius Aknamentesítési Szervezet (GICHD) székhelye is egy svájci városban, Genfben található; a szervezet tíz éve nyújt szakmai- és technikai támogatást az aknamentesítést végző ukrán szerveknek.

    A Svájci Aknamentesítési Alapítvány (FSD) is már 2014 óta aktív Kelet-Ukrajnában, és Svájcban aknamentesítő berendezéseket is gyártanak.

    A svájci szövetségi kormány már 2022-2023-ban is 15 millió frankkal (6 milliárd forint) támogatta Ukrajna aknamentesítését, a svájci aknamentesítő alapítvány pedig 2014 óta segíti a háborúban álló országot.

    A pénteken bejelentett felajánlással Svájc fedezi az ukrajnai aknamentesítés Kijev által 400 millió dollárra becsült költségének egynegyedét - mondta Ignazio Cassis külügyminiszter.

  • Egy új uniós beszerzési program keretében egy éven belül egymillió lövedéket és rakétát szállítanak Ukrajnának – írja a Sky News.

    Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) által megtárgyalt megrendelések között hét uniós ország által rendelt 155 milliméteres tüzérségi lövedékek is szerepelnek, amelyek létfontosságúak Ukrajna orosz erőkkel szembeni konfliktusában. 

    A konkrétan érintett országok neve továbbra is titkos, de Litvánia és Luxemburg megerősítette, hogy részt vesznek benne.

  • Amerikai politikusok bejelentették, hogy határozatban követelik a The Wall Street Journal riporterének, Evan Gerskovicsnak az azonnali szabadonbocsátását.

    A 32 éves férfit március 29-én tartóztatták le az uráli városban, Jekatyerinburgban kémkedés vádjával, amely akár 20 év börtönbüntetéssel is járhat. A határozatot a 100 amerikai szenátor közül 27 támogatja – írja a Sky News.

  • Norvégia pénteken bejelentette, hogy a jövő héttől megtiltja az orosz rendszámú személygépkocsik belépését területére.

    A döntést az Európai Bizottság szeptember 8-i szankciója alapján hozták meg, amelyet Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt rendelt el az unió döntéshozó testülete. Eddig Finnország és a három balti állam jelentette be, hogy eleget tett a korlátozó intézkedésnek.

    Norvégiának – amely tagja a NATO-nak, de az EU-nak nem – 198 kilométer hosszú határa van az Északi-sarkvidéken Oroszországgal.

    Norvégia együtt van szövetségeseivel és a hasonló gondolkodású emberekkel az Oroszország brutális háborújára adott válaszlépésekben

    – jelentette ki Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter.

    Oslo közlése eszerint a korlátozás hétfő éjfélkor lép életbe. A tilalom azt jelenti, hogy Norvégiába nem léphetnek be orosz rendszámú, kilenc- vagy annál kevesebb üléses személygépkocsik. A nagy autóbuszok és a kilencülésesnél nagyobb kisbuszok továbbra is átléphetik majd a határt Storskognál, amely az egyetlen átkelőhely Norvégia és Oroszország között.

    Az oslói kormány közölte, hogy kivételt képeznek a tilalom alól a diplomáciai járművek, a norvég állampolgárok, illetve Oroszországban állandó lakóhellyel rendelkező családtagjaik tulajdonában lévő autók, valamint humanitárius okokból szükséges utazások, például akut betegség, haláleset vagy temetés.

  • Vlagyimir Putyin rendeletet írt alá, amelyben 130 ezer állampolgárt hív be katonai szolgálatra idén ősszel – írja a Sky News.

    Oroszországban minden 18 és 27 év közötti férfinak egy évet katonai szolgálatot kell teljesítenie, vagy a felsőoktatásban ezzel egyenértékű képzésen kell részt vennie. Putyin márciusban 147 ezer embert hívott be a tavaszi hadjáratra, ebben a hónapban pedig azt mondta, hogy egy hosszú ukrajnai háborúra készül.

    Júliusban az orosz parlament 2024. január 1-jei hatállyal 27-ről 30 évre emelte a sorkötelesek korhatárát.

  • Az első kijevi veteránfórumot tartották az ukrán fővárosban. Az eseményen részt vett Vitalij Klicsko kijevi polgármester, aki kitüntetéseket adott át az arra érdemes katonáknak – írja az Unian Ukrán Hírügynökség.

    A mi feladatunk ma is az, hogy segítsük a fronton lévő harcosokat, valamint katonáink visszatérését a a civil életbe. Kezdeményeztem egy olyan átfogó program kidolgozását, amely a kijevi katonák és családjaik támogatását segíti. A kijevi tanács jóváhagyta a programot. A 2023-25 évre szóló költségvetésben több mint 2,3 milliárd hrivnyát különítünk el erre a célra

    – mondta Klicsko, hozzátéve, hogy  nem csak juttatásokról, kártérítésről és anyagi támogatásról van szó. Hanem arról is, hogy  a katonák új szakmát szerezhessenek, támogatást és kölcsönt kapjanak saját vállalkozásuk beindításához, pszichológiai segítséget,  és más orvosi szolgáltatásokat.

  • Az Európai Unió ukrajnai küldöttségének új vezetője, Katarina Mathernova közölte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök egy kétoldalú találkozón ígéretet tett arra, hogy Ukrajna egy hónapon belül befejezi az Európai Bizottság 7 kritériumának teljesítését.

    Hozzátette, hogy néhány kritériumot már teljes mértékben teljesítettek, például az igazságügyi irányító szervek, az Igazságügyi Főtanács és a bírák képesítési főbizottságának visszaállítására vonatkozó követelményeket, illetve a médiatörvény átalakítását – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Ki kell emelnem, hogy nagyon fontos előrelépést tettünk a korrupcióellenes kritérium, valamint a vagyonnyilatkozatok visszaállítása terén

    – fogalmazott Mathernova.

  • Az elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak azt mondta, hogy a gyártás megszervezéséhez külföldi szakemberek érkeznek Ukrajnába – írja az Unian ukrán Hírügynökség.

    Hoztunk egy fontos döntést, amelyet hamarosan végre is hajtunk. Hamarosan szakemberek érkeznek Ukrajnába, akik kidolgoznak egy tervet arra, hogy le tudjuk gyártani azt, amire szükségünk van, főleg légvédelmi eszközökre 

    – mondta Jermak.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Kijevben ukrajnai rabbikkal együtt részt vett a második világháború idején több tízezer ezer zsidó halálát követelő Babij Jar-i tragédia áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésen – közölte az Ukrajnai Zsidó Hitközségek Szövetsége a Facebookon.

    A második világháború alatti Babij Jar-i tragédia a holokauszt világméretű szimbólumává vált. 1941. szeptember 29-én a nácik megkezdték a kijevi zsidó lakosság tömeges kivégzését. Több mint 22 ezer embert lőttek agyon. A halál futószalagja még október közepén sem állt meg, az áldozatok száma meghaladta az 50 ezret

    – emlékeztetett Zelenszkij.

    Beszédében megjegyezte, hogy a judaizmus ma Ukrajnában minden megkülönböztetés nélkül virágzik és fejlődik. Átadta üdvözletét a zsidó közösségnek, amely ezen estén ünnepli szukkótot, a sátrak ünnepét.

    Az ukrán elnök kérésére ezúttal a ceremónia visszafogott, résztvevőinek száma pedig korlátozott volt: rabbik vettek részt rajta Ukrajna külünböző városaiból, Kijevből, Berdicsevből, Zsitomirból, Bila Cerkvából és Cserkasziból, élükön az Ukrajnai Zsidó Hitközségek Szövetsége tanácsának alelnökével, Rafael Rutman rabbival – írta a hitközség közleményében.

    A ma Kijevhez tartozó Babij Jarban történt a második világháború történetének egyik legnagyobb tömegmészárlása. 1941. szeptember 29-én és 30-án a német megszállók több mint 33 ezer zsidót tereltek össze és lőttek agyon egy szakadéknál.

    A következő több mint két évben további tömeges kivégzések történtek ott, az áldozatok között voltak romák, nem zsidó kijevi lakosok, partizánok, szovjet hadifoglyok, egyes források szerint magyarok és csehek is. A kivégzettek száma egyes források szerint meghaladta a százezret – számolt be az MTI.

  • Nagy-Britannia 11 tétellel bővítette az oroszellenes szankciós listát, köztük Alekszandr Kurenkov, a rendkívüli helyzetek minisztériumának vezetője és a Központi Választási Bizottság vezetője ellen. 

    Az Egyesült Királyságba való beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással járó korlátozásokkal – amennyiben felfedezik őket – az Egységes Oroszország párt központi végrehajtó bizottságának vezetőjét, Alekszandr Szidjakint, a Herszon régió kormányának vezetőjét, Andrij Alekszejenkót, a Zaporizzsjai terület közigazgatásának helyettes vezetőjét, Viktor Emeljanenkót, a Donyecki Népköztársaság kormányának megbízott helyettes vezetőjét, Vlagyimir Jezsikovot és a CEC titkárát, Natalja Budarinát is szankciókkal sújtották.

  • Az Egyesült Királyság újabb szankciókat készül bevezetni az elcsatolt ukrajnai Zaporizzsja, Herszon, Donyeck és Krím elcsatolt régióinak tisztviselőivel szemben. A Sky News beszámolója szerint James Cleverly brit külügyminiszter úgy fogalmazott:

    Donyeck és Luhanszk Ukrajna. Herszon és Zaporizzsja Ukrajna. A Krím Ukrajna. 

    A lépésre Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is reagált, amit az Egyesült Királyság orosz nagykövetsége osztott meg az X-en.

    Lavrov ebben arról írt, hogy „Ukrajna területi integritását azok rombolták le, akik 2014-ben puccsot hajtottak végre és támogatták, akiknek vezetői háborút hirdettek saját népük ellen a Donbasszban és bombázni kezdték őket”.

  • Mint megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel interjút adott a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorának. A kormányfő ebben Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozásáról szólva kijelentette: óvatos lenne ezekkel a tervekkel.

    Orbán Viktor szerint ahhoz ugyanis minden tagállamnak hozzá kell járulnia, és egyelőre nem tapasztalja a magyar parlament részéről azt a „leküzdhetetlen vágyat”, hogy két éven belül megszavazza azt.

    Rámutatott: nem megkerülhető az a kérdés, hogy szabad-e megkezdeni a tárgyalást egy olyan országgal, amely területi háborúban van, így nem tudható, mekkora a területe, mennyi a népessége. Ugyanis az egész európai uniós rendszer, például a támogatások kiosztása ezen adatokra épül – mondta.

    Oleh Nyikolenko az ukrán külügyminisztériumi szóvivő a magyar miniszterelnök kijelentésére a közösségi oldalán úgy reagált:

    Pozitívan vesszük tudomásul, hogy a magyar miniszterelnök aggódik Ukrajna európai uniós csatlakozása miatt. Tájékoztatjuk, hogy Ukrajna nem változtatta meg területét a nemzetközileg elismert határain belül.

  • Szeptember 29-én délután erős robbanás történt az ideiglenesen megszállt Bergyanszk városában, a Zaporizzsjai területen – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Bergyanszk lakói erőteljes robbanásról és instabil áramellátásról számoltak be. Azt tanácsoljuk, hogy kapcsoljanak ki minden elektromos készüléket a hálózatból

    – olvasható az ukrán vezérkar jelentésében.

    A jelentés szerint a robbanás Bergyanszk több kerületében is hallható volt.

  • Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Telegram csatornáján arról írt, hogy Oroszország internetes botokkal próbálja azt a benyomást kelteni a világban, hogy az ukrán nép hálátlanok.

    Oroszország egyik fő feladata ma az ukránok lejáratása a nemzetközi színtéren, az etnikai gyűlölet szítása és az Ukrajna iránti támogatás csökkentése a nyugati országok civil társadalmaiban, hogy csökkentse a kormányaik támogatását. A feladat egyszerű: kollektív képet kell alkotni az ukránokról, mint hálátlan, durva, tolvaj, infantilis és bűnöző egyénekről

    – fogalmazott Podoljak.

    A tanácsadó hozzátette, hogy Moszkva ezeken a botokon keresztül felnagyítja az urkán állampolgárok által elkövetett helytelen viselkedéseket vagy bűncselekményeket, illetve, ha nincs ilyen, akkor szándékosan meghamisítják a történteket és a közösségi médiában elterjesztik azokat.

  • A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) az orosz részvétel teljes tiltása ellen szavazott. Ez lehetővé teszi, hogy a versenyzők vagy teljes jogú résztvevőként, országukat képviselve, vagy semleges sportolóként indulhassanak a 2024-ben Párizsban megrendezésre kerülő eseményen – írja a Sky News.

    Az orosz és belorusz sportolókat az ukrajnai háború miatt tiltották el a 2022 novemberében megrendezésre kerülő paralimpiáról.

    Egy független fellebbviteli bíróság azonban helyt adott az ezt követő fellebbezésüknek egy technikai részletre hivatkozva, ma pedig felülvizsgálták döntést.

  • Kiürítették az egyik kurszki iskolát, miután felfedeztek egy támadónak vélt pilóta nélküli repülőgépet a közelében.

    A drón állítólag egy fán landolt az oktatási intézmény szomszédságában. A gyerekeket evakuálták – közölte újságírókkal a Kurszki terület kormányzójának sajtótitkára.

    „Ma reggel egy kurszki iskola közelében állítólag egy drónt fedeztek fel egy fa ágain. A gyerekeket gyorsan evakuálták ” – tájékoztatott a sajtótitkár a TASZSZ orosz állami hírügynökség tudósítása szerint.

  • Oroszország zavarja a GPS-kommunikációt Románia felségvizein, ami különösen a hajózást veszélyezteti – állítja Daniel Petrescu román vezérkari főnök.

    Szerinte a kommunikáció korlátozása hajók ütközéséhez és a NATO határán történő incidensekhez vezethet, mivel a harci rakéták vagy drónok elvéthetik és eltalálhatják a vétlen hajókat.

    Petrescu azt is elmondta, hogy az utóbbi időben sok gondot okoztak a felrobbanó tengeri aknák a Fekete-tenger térségében.

  • Az amerikai Abrams harckocsik megérkeztek Ukrajna keleti részére. Ezek nagyobb tűzerőt és védelmet nyújtanak az ukránoknak az Oroszország elleni harcban, írja a The Telegraph.

    Érkezésüket korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősítette.

    Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője úgy fogalmazott, hogy a harckocsik megváltoztathatják a háború menetét.

  • Románia átszervezi a légvédelmét, hogy azonnal tudjon reagálni, amint felüti fejét a baj az Ukrajnával szemben fekvő dunai falvak környékén, ahol orosz drónok támadták a gabonaüzemeket. Emellett több román katonát is vezényelnek a régióba.

    Nem sokkal azután, hogy Moszkva július 17-én kilépett a fekete-tengeri gabonamegállapodásból, célba vette a Duna menti ukrán kikötőket és raktárakat, hogy elzárja Ukrajna mezőgazdasági exportjának fő alternatív útvonalát. A célpontok között volt az ukrán Izmail és Reni kikötője, ezek a Duna túloldalán, román földön fekszenek.

    Romániában és a NATO-ban egyre nagyobb az aggodalom, hogy az ukrajnai háború átterjedhet az ország területére, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

  • Szeptember 30-án, az új régiók Oroszországgal történő újraegyesítésének napján Vlagyimir Putyin orosz elnök videoüzenetben gratulál az oroszoknak, közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

    Peszkov emlékeztetett arra is, hogy Putyin csütörtökön videokapcsolaton keresztül beszélt az összes újonnan megválasztott kormányzóval.

    Az orosz elnök 2022. szeptember 30-án írta alá azt a dokumentumot, amely Oroszországhoz csatolja az orosz hadsereg által megszállt négy ukrán régiót (Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja).

    Az Európai Tanács, az Európai Unió 27 tagállamának vezetőiből álló testület egyhangúan elítélte Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja illegális orosz annektálását.

  • A 2023-as Nobel-békedíj győztesét október 6-án jelentik be Oslóban. Alfred Nobel svéd iparmágnás, a dinamit feltalálójának végakarata szerint a díjat annak a személynek kell elnyernie, aki a legtöbbet vagy a legjobban előmozdította a nemzetek közötti közösséget, az állandó hadseregek eltörlését vagy csökkentését, valamint a békekongresszusok létrehozását és előmozdítását.

    Idén 351 jelölt van. A fogadóirodák esélyesei között Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Alekszej Navalnij orosz politikus is szerepel, bár szakértők szerint nem valószínű, hogy ők nyernek – írja a Reuters.

    Ennek oka Navalnij esetében az, hogy tavaly Dmitrij Muratov szintén orosz újságírónak ítélte a bizottság a díjat a véleménynyilvánítás szabadságának védelmében végzett munkájáért.

    Zelenszkij esélyeit pedig természetesen az csökkenti, hogy jelenleg egy háborúban részt vevő egyik ország vezetője.

    A norvég parlament által kinevezett öt személyből álló norvég Nobel-bizottság a döntőbíró. A tagok gyakran nyugdíjas politikusok, de nem mindig. A bizottság megvitatja az összes jelölést, majd összeállít egy szűkített listát. Ezután minden jelöltet egy állandó tanácsadókból és más szakértőkből álló csoport értékel és vizsgál meg.

    A bejelentést október 6-án, közép-európai idő szerint délelőtt 11 órakor teszi meg az oslói Norvég Nobel Intézetben Berit Reiss-Andersen, a Norvég Nobel-bizottság elnöke. Az ünnepségre az oslói városházán kerül sor december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján.

  • A háború óta az unió 81 milliárd euró értékben nyújtott pénzügyi, humanitárius és katonai segítséget Ukrajnának. Ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette ki Horvátországban – írja az Ukrinform.

    Oroszország Ukrajna elleni háborúja bebizonyította, hogy Európának nagy szükség van arra, hogy alkalmazkodjon egy veszélyesebb és változékonyabb geostratégiai és geopolitikai környezethez

    – mondta Von der Leyen.

    Fokoztuk a védelmi unióra irányuló erőfeszítéseinket, és megerősítettük kapcsolatainkat a megbízható globális partnerekkel, de a NATO-szövetségesekkel is. Mindezt úgy, hogy közben Ukrajnát mind pénzügyileg, mind katonai támogatással és humanitárius segéllyel mára 81 milliárd euróval tudtuk támogatni

    – tette hozzá.

    Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy Oroszország zsarolni próbált az energiával, ami megterhelte az uniós energiarendszert. A nagyon határozott és egységes válasznak köszönhetően azonban az unió nagyrészt megszabadult az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségétől. Az energiaárak, amelyek tavaly nyáron az egekbe szöktek, visszatértek a háború előtti szintre.

  • Péntek reggel orosz csapatok Herszon város központi részét támadták – írja az Ukrinform. Ezt Roman Mrocsko, a Herszoni terület katonai közigazgatás vezetője közölte egy Facebook-bejegyzésben.

    Reggel az orosz megszálló erők lőtték Herszon központját. Az előzetes információk szerint két ember súlyosan megsérült. Kórházba szállították őket

    – írta Mrocsko.

    Elmondása szerint a herszoni Parks városi vállalat dolgozói sérültek meg, akik a területet takarították. Egy szemétszállító teherautó is megrongálódott.

  • A Nyugat növelni akarja a fegyvergyártást Ukrajnában – írja a The New York Times. A lap szerint ez volt az oka a NATO főtitkárának, valamint Nagy-Britannia és Franciaország védelmi miniszterének váratlan szeptember 28-i kijevi látogatásának.

    A Kreml szerint az Oroszország ellen használt fegyvereket gyártó létesítmények katonai célponttá válhatnak. Ez a kijelentés azután hangzott el, hogy a világ egyik legnagyobb fegyvergyártója, a BAE Systems úgy döntött, hogy Ukrajnában is megveti a lábát.

    Ha ez így van, akkor Kijev is a fő célpontok közé kerülhet, amennyiben az ukrán fővárosban felpörgetik a fegyvergyártást a helyi üzemekben.

    Olekszandr Kamisin ukrán stratégiai iparágakért felelős miniszter azt állítja, hogy a BAE Systems irodát nyitott Ukrajnában a NATO-szabványnak megfelelő L119-es, 105 milliméteres kaliberű löveg gyártására.

    Ukrajna kétségbeesetten igyekszik növelni fegyverarzenálját a drónoktól kezdve a lőszereken át a harckocsikig. Emellett a munkalehetőségek növelésére és a háború által tönkretett gazdaság stabilizálására is törekszik.

  • Andrej Trosev volt Wagner-parancsnokkal találkozott pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök – jelentette a Kreml sajtószolgálata.

    Az orosz elnök emlékeztetett arra, hogy előző találkozójukon arra utasította Trosevet, hogy szánjon időt az ukrajnai háborúban részt vevő önkéntes egységek megszervezésére.

    A Kremlben tartott megbeszélésen jelen volt Junusz-Bek Jevkurov orosz védelmiminiszter-helyettes, aki médiajelentések szerint azért felel, hogy a Wagner maradványai beépüljenek az orosz védelmi minisztériumba.

    Minden jel szerint Trosev lesz a felelős a Wagner-zsoldosokért, akiket most átdobtak Ukrajnába. A legutóbbi hírek szerint a Wagner-zsoldosok egy része visszatért Bahmutba, ahol az orosz erőket támogatják.

  • Volodimir Zelenszkij elnök pénteken csatlakozott Moshe Reuven Azman ukrán főrabbihoz Babin Jarban.

    Az államfő azért ment oda, hogy lerója kegyeletét a második világháborúban elkövetett mészárlás áldozatai előtt.

    A rabbi elmondta, hogy az alkalmat kihasználva megáldotta az ukrán elnököt.

  • Belarusz azt állította, hogy egy lengyel helikopter megsértette a légterét, miközben a két ország között egyre nagyobb a feszültség az ukrajnai háború miatt, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

    Belarusz, Oroszország egyik legfontosabb szövetségese válaszul katonai repülőgépeket vezényelt a térségbe. A lengyel hadsereg szerint a belorusz állítás „nem igaz”.

    A repülésirányító állomások és a radarállomások által készített feljegyzések megerősítik: ilyen esemény nem történt

    – állítják a lengyelek.

    A lengyel hadsereg tiszteletben tartja és betartja a határok sérthetetlenségére vonatkozó valamennyi rendelkezést és előírást, tették hozzá.

  • A Wagner-csoport számos harcosát Ukrajnába küldték, hogy ott harcoljanak oroszbarát csoportok oldalán. Most a brit védelmi minisztérium (MoD) napi frissítésében megerősítette ezt a hírt – írja a Sky News.

    Ezen harcosok státuszának pontos részletei nem tisztázottak, de úgy vélik, hogy csatlakoztak a hivatalos orosz katonai erőkhöz és más katonai magáncégekhez. A jelentések szerint ezek a tapasztalt harcosok Bahmut környékén gyülekeznek, egy olyan területen, ahol szükség van a képességeikre.

    Az ukrán erők aktívan részt vesznek katonai műveletekben Bahmut közelében és a Zaporizzsjai területen.

    A Wagner-csoport júniusban kivonult az ukrajnai harci műveletekből, de a helyzet azóta megváltozott, különösen azután, hogy alapítója, Jevgenyij Prigozsin a múlt hónapban repülőgép-szerencsétlenségben meghalt.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnöknek csütörtökön nem volt kedve viccelődni, mivel az államfő jelenlegi egészségi állapota nem kedvez a jó hangulatnak. A kezelőorvosok szerint már nincs sok ideje hátra.

    Erről a Generall SVR Telegram-csatorna – amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt – számolt be.

    A csatorna szerint Putyin az utóbbi időben már a szeretteivel sem beszél sokat. A kezelőorvosok ellenben egyre több időt töltenek vele egy helyiségben.

    Fontos hangsúlyozni, hogy ezeket az állításokat egyetlen független hírforrás sem tudta megerősíteni.

    Az elmúlt hónapokban vadabbnál vadabb elméletek láttak napvilágot az orosz elnök egészségi állapotáról. Tavaly nyáron például olyan pletykák keltek szárnyra, miszerint a vezető rákos vagy Parkinson-kórral küzd, és képtelen lenne órákon keresztül válaszolgatni a kapott kérdésekre.

    A Kreml szerint ugyanakkor semmi valóságalapjuk nincs azoknak a híreknek, melyek szerint Vlagyimir Putyin beteg lenne. Dmitrij Peszkov szóvivő többször is határozottan állította, hogy az orosz elnök egészségi állapota rendben van.