A kisebbség kezében az ország sorsa a spanyoloknál

Miután szerdán az első körben nem sikerült a spanyol Képviselőházban többséget szereznie a választásokat megnyerő Spanyol Néppárt (Partido Popular, PP) kormányfő-jelöltjének, Alberto Nunez Feijóonak a miniszterelnök-választáson, így az alkotmány értelmében 48 órával később, pénteken ismét nekifutottak a képviselők a szavazásnak.

Ekkor már a parlament 350 fős alsókamarájában nem kell a 176 mandátumos abszolút többséget megugrani a jelöltnek, elég, ha mindössze abszolút többséget szerez,

Csakúgy mint szerdán, pénteken is ugyanaz a 172 képviselő szavazott igennel Feijóo kormányára: a 137 mandátummal rendelkező pártja mellett a szélsőjobboldali Vox 33, illetve a Néppárttal helyi szinten már régóta együttműködő regionális pártok, a jobboldali Coalícion Canaria (Kanári Koalíció) és az Unión del Pueblo Navarro (A Navarrai Nép Szövetsége) egy-egy képviselője.

A jobboldali–konzervatív párt hiába szerezte a legtöbb szavazatot és ezzel együtt a legtöbb mandátumot, mivel a parlamentben mindkét miniszterelnök-választáson alulmaradt, így egy ideig biztosan búcsút inthet a kormányfői posztnak.

Továbbra is a katalánok kezében a madridi kormány sorsa

Ez egyúttal azzal is jár, hogy VI. Fülöp spanyol király egy új személyt kér fel kormányalakításra, aki valószínűleg a választáson második helyezést elérő, eddig kormányzó PSOE-s Pedro Sánchez lesz.

Sáncheznek két hónapja lesz, hogy maga mögött parlamenti többséget – vagy egy második szavazás esetén távolmaradásokkal relatív többséget – tudjon felmutatni, ugyanakkor ehhez nagyon kemény tárgyalásokkal néz szembe. Mint korábban bemutattuk,

akik pedig elég komoly számlát nyújtottak be a szavazataik cserébe: a Junts amnesztiát, a Katalán Republikánus Baloldal (ERC) pedig egy új, ezúttal Madrid által szentesített függetlenségi népszavazást vár el a képviselőik szavazatáért cserébe. Ezek pedig olyan kérések, amelyek vörös vonalnak számítanak az unionista spanyol politikában.

Emiatt nem véletlen, hogy a miniszterelnök-választást megelőző kétnapos vitán a legtöbb szó nem is egy lehetséges Feijóo-kormány programjáról szólt, hanem Feijóo, folytatva a választási kampányát, leginkább Sánchez és a katalán pártok közötti lehetséges együttműködésről és tárgyalásról értekezett. Feijóo amellett, hogy a szociáldemokrata politikustól nagyobb transzparenciát kért a felek közötti párbeszéd kapcsán, konkrétan jogilag és etikailag is elfogadhatatlannak nevezte, amennyiben Sánchez amnesztiát ígérne a 2017-es katalán népszavazás – madridi olvasat szerint zendülés – kapcsán.

Ebben az esetben ugyanis nemcsak a már lezajlott, hanem a jelenlegi és jövőbeni bírósági eljárások kapcsán sem lehetne elítélni senkit a 2017-es események kapcsán, így a népszavazás óta a letartóztatás elől elmenekülve száműzetésben élő egykori katalán elnököt, Carles Puigdemontot sem. Ám ennél is nehezebb pirula a függetlenségi népszavazás – az konkrétan a jelenleg ügyvivő miniszterelnöki posztot vivő Sánchez politikai karrierjébe kerülhetne.

Az előző ciklusban Sánchezt az ERC eleve kívülről támogatta, míg az idei házelnökválasztásnál az ERC meg a Junts is megszavazta a PSOE jelöltjét, ugyanakkor azóta – mint fentebb jeleztük – nagyobb engedményeket várnának el a sokszor kockázatos politikai manűverekbe belemenő ügyvivő miniszterelnöktől.

Az El Pais szocialista forrásokra arról ír, Sánchezről vélhetően október 17-én vagy 24-én szavazhatnak. Amennyiben neki sem sikerül megszereznie a pozíciót, akkor a király ismét új jelöltet kér fel kormányalakításra, bár kormányalakításra reálisan csak PSOE-nek van esélye a fennmaradó pártok közül.

Ha november 27-ig nem sikerül Spanyolországban kormánytalakítani, akkor csakúgy, mint 2019-ben, új választásokra kerül sor, aminek az időpontja január 14-e lenne.

(Borítókép:  Alberto Nunez Feijóo 2023. szeptember 29-én.  Fotó:   JAVIER SORIANO / AFP)