Ukrajna járna a legjobban az EU lépésével, ami több mint 250 milliárd euróba kerülne

A belső információként kezelt, de kiszivárgott értesülések szerint 256,8 milliárd euróba, napi árfolyamon hét év alatt több mint 99 ezer milliárd forintba kerülne az integráció kiterjesztése a kilenc új tagra. Egyesek a bővítés határidejét 2030-ban valószínűsítik, mások a költségvetési fordulót, 2027-et tartják reálisabb céldátumnak.

A potenciális tagjelölt a hat balkáni állam – Törökország, Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia és Albánia – mellett Ukrajna, Georgia és Moldova.

A költségvetési tervezet akkor került nyilvánosságra, amikor 51 európai vezető Granadában, az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára érkezett, ahol megvitatják a tagjelöltekkel kapcsolatos következő lépéseket. Ezen részt vesz a magyar miniszterelnök is, aki az Európai Tanács elnökével tárgyalt a Magyarországot illető uniós támogatásról.

Néhány nettó kedvezményezett nettó befizetővé válik – áll az Európai Tanács titkárságának dokumentumában, amelyből a Financial Times idézett. Korábban ez a lap írta meg, hogy Brüsszel részben feloldaná a magyar uniós forrásokat, de az Európai Bizottság alelnöke cáfolta az értesülést.

A kilenc potenciális tagjelölt közül hét év alatt a háború sújtotta Ukrajna lenne a legnagyobb támogatásra, összesen 186 milliárd euróra jogosult. Az újjáépítés költségeit egyébként a Világbank pillanatnyilag 400 milliárd euróra becsüli.

Egyedi elbírálás vagy egyidejű bővítés

A granadai csúcson a bővítés az EU egyik legsürgetőbb témája. Eldöntendő kérdés a két- vagy többsebességes eljárás, azaz az egyedi elbírálás vagy az összes jelölt egyidejű felvétele.

Az EU egyik vezető diplomatája ellenzi a fokozatos csatlakozást. Azzal érvelt, hogy lehetetlen a kivitelezése. „A tagság az tagság. Pont” – mondta egy kijevi találkozón.

A költségvetés a legégetőbb és legvitatottabb téma – ezt mondta egy magas rangú diplomata a The Guardiannak. A büdzsé részleteit 2027-ig, a következő hétéves ciklus kezdetéig kell tisztázni. Az EU ezzel igazolhatná, hogy készen áll az új tagok fogadására, és nem lenne ürügy a tárgyalások további késleltetésére.

A magyar kormányfő a nyáron elfogadhatatlannak és szégyenteljesnek tartotta, hogy milyen lassan halad az Európai Unió bővítésének folyamata. Orbán Viktor ugyanakkor tavaly tusványosi beszédében nem zárta ki, hogy Magyarország 2030-ra eléri azt a fejlettségi szintet, amikor már nettó befizetővé válik az unióban.

„Addigra végig kell gondolni az EU-tagság értelmét” – jelentette ki a miniszterelnök.

A bővítés céldátuma

A bővítési határidőt 2030-ban jelölte meg az év elején Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, diplomáciai források szerint azonban a kijelölt év „véletlenszerű” és értelmetlen. Többek szerint a határidőt a költségvetéshez igazítva 2027-ben kellene meghatározni, ami az elkövetkező két évben valós, nem pedig koncepcionális vitát alapozna meg.

Németország, Franciaország és Hollandia költségvetési hozzájárulása tetemesen nőne, ezért vélhetően átmeneti időszakokat jelölnek majd ki.

Ukrajna csupán a mezőgazdasági támogatásokban hét év alatt 95 milliárd euróra lenne jogosult. Kijev azzal érvel, hogy a gabona-, napraforgóolaj- és baromfipiac világelső szereplőjeként tagsága erősítené az EU élelmezésbiztonságát.

A kohéziós, azaz felzárkóztatási alapot szintén jelentősen befolyásolja a bővítés. A hatályos pénzügyi formula szerint Csehország, Észtország, Szlovénia, Ciprus, Málta és Litvánia a jövőben már nem lenne jogosult kohéziós támogatásra.

Szakértők szerint aggodalomra ad okot, hogy miközben az EU reformcélokat tűzött ki a csatlakozásra váró országok számára, még nem tett részletes javaslatokat a tagállamokban szükséges változtatásokkal kapcsolatban.

(Borítókép: Résztvevők az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján tartott megbeszélésen Granadában 2023. október 5-én. Fotó: Miriam Lucena / Pool / Getty Images)