Megérkezett a svéd miniszterelnök válasza Orbán Viktornak

A meghívásról szóló bejelentés alapján a tárgyalások témája Svédország NATO-csatlakozása, valamint a magyar–svéd kétoldalú kapcsolatok erősítése a kölcsönös bizalom elmélyítésével lenne. Később kiszivárgott a teljes levél, amelyről itt számoltunk be.

Havasi Bertalannál arról érdeklődtünk, hogy megérkezett-e Ulf Kristersson válasza. A kormányfő sajtófőnöke lapunknak elárulta: „Megkaptuk a svéd miniszterelnök pozitív válaszát. Minden megy a maga útján.″

Budapesten, Brüsszelben a NATO-csatlakozásról

A válaszlevél – amelynek szó szerinti fordítását a Portfolio alapján tesszük közé – a következő:

„Köszönöm a január 23-ai levelet és a Magyarország látogatására való meghívást. Egyetértek önnel abban, hogy előnyösebb lenne az országaink között a szorosabb politikai párbeszéd. Van számos közös érdekünk, ahogy ön is említi, kétoldalúan a Gripen vadászgépek kérdése, az EU-n belül pedig az önök elnöksége, illetve, természetesen a NATO-n belül, mint szövetségesek.

Svédország NATO-csatlakozási kérelmének jóváhagyása a magyar parlamentben erős alapja lesz annak, hogy előrelépést tegyünk kétoldalú kapcsolatainkban és elmélyítsük a közös megértést és bizalmat.

Várom, hogy ezeket a kérdéseket megvitassuk önnel részletesebben is Budapesten, egy olyan időben, amely mindkettőnk számára megfelelő. Lesz ugyanakkor arra is lehetőségünk, hogy megvitassuk ezeket a kérdéseket Brüsszelben, az Európai Tanács február 1-jei ülésén.”

Orbán Viktor szerdán – miután a török parlament megszavazta Svédország NATO-csatlakozását – telefonon egyeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. A kormányfő hangsúlyozta, hogy támogatja a svédek csatlakozását, és szorgalmazta, hogy az Országgyűlés zárja le a ratifikációt.

Kövér László nem támogatja a svéd tagságot

Finnország és Svédország az orosz–ukrán háború kirobbanása után kérte felvételét a NATO-ba. Finnország azóta már tagja a szövetségnek, míg a svédek a török és a magyar ratifikációra vártak.

A magyar kormány álláspontja sokáig az volt, hogy nem Magyarország lesz az utolsó ratifikáló fél, viszont az Országgyűlés döntésére továbbra is várni kell, miközben a török parlament már jóváhagyta a svéd csatlakozást.

Korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is arról beszélt, hogy a kormánypárti frakciókban vannak olyan képviselők, akik nem támogatják a ratifikációt. Kövér László lapunknak adott interjújában elmondta, ő az egyik olyan tagja a frakciónak, aki nem támogatja a csatlakozást.

A házelnök kifejtette: „Most arról van szó, hogy a svédek – szeretném megjegyezni, hogy a finnek is – olyan messzire mentek Magyarország pocskondiázásában, a demokratikusan megválasztott kormány gyalázásában és a mozgásterének szűkítésében, amit nem lehet meg nem történtté vagy mellékes körülménnyé tenni.”

Kövér László arra a kérdésünkre, hogy mit kellene tennie a svédeknek, úgy fogalmazott: „Például érdemes lenne egymást komolyan venni. Vagy ön szerint mi könyörögjünk nekik, hogy ugyan már, tisztázzuk a problémákat? Ha használhatok katonai szlenget, nem vagyunk a csicskásai senkinek. Úgy érzem, súlyos félreértés van a svédek fejében.”

(Borítókép: Ulf Kristersson [b] és Orbán Viktor [j] Brüsszelben 2023. március 23-án. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images Hungary)