2024. június 23. 21:00
Svájc
Németország
Frankfurt Arena III. forduló
2024. június 23. 21:00
Skócia
Magyarország
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk a hétvégén is!

  • Az Indexen is beszámoltunk arról, hogy az Egyesült Államok oroszországi nagykövetsége csütörtökön felszólította honfitársait, hogy a következő 48 órában kerüljék a nagyobb összejöveteleket az orosz fővárost célzó, szélsőségesek által elkövetett terrortámadások veszélye miatt. Az oldalukon azt kérték az amerikai állampolgároktól, hogy kerüljék a tömegeket, és figyeljék a helyi médiát a friss hírekért.

    Sokan találgatják, hogy az amerikai diplomaták pontosan mire utaltak, kik lehetnek a terroristák. Az Obozrevatel ukrán portálnak nyilatkozó Igor Jakovenko orosz ellenzéki politikus és újságíró szerint Vlagyimir Putyinra gondoltak. Szerinte a fő terroristák és szélsőségesek ma Oroszországban az orosz hatóságok, akik az emberek életét és egészségét fenyegetik. 

    Nem tudom, milyen más szélsőségeseket kellene keresnünk, ha Putyin ott van

    – tette hozzá. 

    Igor Jakovenko interjújáról itt írtunk bővebben. 

  • Állítólag nagyon sok a probléma Dmitro Kuleba külügyminiszterrel, és úgy általában az ukrán külügyminisztérium nagyköveteivel, illetve a diplomáciai szolgálattal. Úgy hírlik, már az utódra is van jelöltje Ukrajnának, miközben Valerij Zsanuzsnyijból londoni nagykövetet csinálnának, a külügyminisztériumi szóvivő pedig már le is mondott.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Dmitro Kuleba külügyminiszter menesztését fontolgatja – számoltak be az elnöki hivatalhoz közeli források a Stranának. Sőt, eredetileg úgy tervezték, hogy londoni nagykövetnek küldik, de aztán újragondolták, és erre a posztra Valerij Zaluzsnyijt jelölték.

    A témával bővebben ebben a cikkünkben foglalkozunk.

  • Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott találkozóján maximális katonai visszafogottságra szólított fel a zaporizzsjai atomerőmű körül. Ez áll a szervezet honlapján közzétett sajtóközleményben – írta meg a TASZSZ.

    Grossi megismételte felhívását a maximális katonai visszafogottságra és az ENSZ Biztonsági Tanácsában jóváhagyott öt konkrét elv szigorú betartására

    – áll a szövegben.

    A beszélgetés során a NAÜ vezetője megjegyezte, hogy a nukleáris és fizikai biztonsági helyzet a helyszínen továbbra is bizonytalan. A NAÜ továbbra is „szorosan figyelemmel kíséri” a zaporizzsjai atomerőmű személyzeti helyzetét. A NAÜ Roszatomtól kapott adatai szerint jelenleg 4500 alkalmazott dolgozik az erőműben, és további 940 kérelem vár jóváhagyásra. Ugyanakkor az ukrajnai konfliktus kirobbanása előtt 11 500 alkalmazott dolgozott a zaporizzsjai atomerőműben. Korábban Grossi a jelenlegi létszámot elegendőnek nevezte az erőmű mostani állapotának irányításához.

    Putyin és Grossi találkozója

    A NAÜ vezetőjének és az orosz elnöknek a találkozójára – amelyen részt vett a Roszatom vezetője, Alekszej Lihacsov is – március 6-án került sor a Szocsiban található Bocsarov Rucsej rezidencián. A találkozó körülbelül egy órán át tartott.

    Grossi korábban azt javasolta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa támogassa a zaporizzsjai atomerőmű biztonságának garantálására vonatkozó öt alapelvet:

    • az erőmű elleni vagy a területéről indított támadások megakadályozása;
    • az erőműben ne helyezzenek el nehézfegyvereket és katonai személyzetet, amelyeket támadásra lehetne használni;
    • ne veszélyeztessék az erőmű áramellátását;
    • védjék meg az erőmű biztonságos működéséhez szükséges valamennyi szerkezetet és rendszert,
    • és ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek aláássák ezeket az alapelveket.

    A beszélgetés nyílt részében Putyin és Grossi nem beszélt a zaporizzsjai erőműről. Oroszországnak a NAÜ-vel való általános együttműködéséről és a különböző országokban megvalósuló projektekről esett szó. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a találkozó után azt mondta, hogy a Kreml nem kommentálja a beszélgetés zárt részének tartalmát.

  • Petr Fiala cseh kormányfő közölte pénteken, hogy az Ukrajnának szánt lőszersegélynek egyelőre csak az első részére gyűlt össze a pénz. A miniszterelnök ezzel pontosította Petr Pavel államfő azon előző napi kijelentését, miszerint Csehországnak már mintegy nyolcszázezer lövedék finanszírozását sikerült biztosítania Ukrajna számára.

    Eddig csak az első küldeményre, háromszázezer darab taracklőszerre gyűjtöttünk össze elegendő pénzt Ukrajnának

    – írta az X közösségi oldalon Fiala. A kormányfő kifejtette: a cseh kormány most elsősorban arra összpontosít, hogy olyan partnereket keressen, amelyek hajlandók finanszírozni a lövedékek legyártását és szállítását. „A munka és Ukrajna segítése még nem ért véget” – tette hozzá, és köszönetet mondott azoknak, akik támogatják a kezdeményezést.

    A CTK hírügynökség csütörtöki jelentése szerint eddig 18 ország csatlakozott Csehország kezdeményezéséhez. Petr Pavel még februárban, a müncheni biztonságpolitikai konferencián jelentette be, hogy Prága felmérése szerint különböző országokban 500 ezer darab 155 milliméteres és 300 ezer darab 122 milliméteres megvásárolható lőszer vagy lőszergyártási kapacitás van, és ha volna pénz a felvásárlásukra, akkor ezek heteken belül Ukrajnába kerülhetnének.

    Tomás Kopecky, a cseh kormánynak az ukrajnai újjáépítés ügyeiért felelős megbízottja a közszolgálati rádiónak pénteken délután azt mondta: az ígéret már megvan az összes, tehát mintegy 800 ezer lövedék finanszírozására, de a pénz még nincs a munícióvásárlást lebonyolító közvetítők számláján. Úgy vélte, hogy az egész akció több hónapig is eltarthat, mert a lőszerek egy részét csak ezután fogják legyártani. Arról, hogy milyen összeg szükséges a tervezett vásárláshoz, a cseh vezetők nem nyilatkoztak – írta az MTI. 

  • Valdisz Dombrovszkisz, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel közösen tartott tájékoztatón Kijevben kijelentette, hogy Ukrajna az Ukraine Facility program első részletét márciusban kapja meg 4,5 milliárd euró értékben, a második részletet – azaz 1,5 milliárd eurót – pedig áprilisban utalják ki.

    Az Európai Parlament február 27-én szavazta meg a program elindítását, amely lehetővé teszi, hogy Ukrajna 2024–2027 között összesen 50 milliárd eurós pénzügyi és technikai segítséget kapjon az EU-tól – számolt be a Kárpáti Igaz Szó

  • Rishi Sunak brit miniszterelnök már januárban bejelentett egy 200 millió fontos (nagyjából 92 milliárd forintos) drónszállítási programot Ukrajna számára.

    Az új – csütörtökön ismertetett – megállapodás ennek az értékét egészíti ki 325 millió fontra (nagyjából 150 milliárd forint) – írta beszámolójában a londoni védelmi tárca. 

    A Kárpáti Igaz Szó írása szerint Grant Shapps brit védelmi miniszter találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán miniszterelnökkel, és bejelentették, hogy a brit kormány beruházási csomagot állított össze csúcstechnológiás drónok előállítására és ukrajnai szállítására. 

  • A rendőrség továbbra is vizsgálja annak a tragédiának a körülményeit, amely Kijev egyik kerületében történt: egy helyi lakos éles gránátot robbantott, amelynek következtében a férfi súlyos sérüléseket szenvedett és a helyszínen meghalt – közölte a Telegraf.

    A felesége is megsérült, őt kórházba szállították. A megrázó eset részleteit a Kijevi Kerületi Rendőrség sajtószolgálata közölte. Eszerint egy magánházban nagy erejű robbanás történt. Mint kiderült, az egyik szobában egy F–1-es harci gránát robbant fel.

    A helyszínre rendfenntartók, tűzszerészek, mentők és orvosok érkeztek. A ház átvizsgálása során az egyik szobában egy 58 éves férfi holttestére bukkantak, aki gránátrobbanás következtében vesztette életét.

    Mint kiderült, a helyi lakos a feleségével veszekedett, kivett a nadrágzsebéből egy harci gránátot, amely felrobbant. A férfi életveszélyes sérüléseket szenvedett, és a helyszínen meghalt.

    A vizsgálat megállapította, hogy a férfi a terület elfoglalásának megszüntetése után találta meg a gránátot, és hazavitte, ahol megőrizte azt. Egyelőre nem tudni, hogy az elhunyt szándékosan húzta-e ki a szeget, vagy véletlenül történt a detonáció. Mindenesetre előzetesen „öngyilkosságnak” minősítették az ügyet. Az ügyben átfogó vizsgálat folyik.

  • Az orosz csapatok erődítményei jelentősen felülmúlják az ukrán fegyveres erők védelmi építményeit a „különleges katonai művelet” övezetében – írta meg az MK. Ezt a kijelentést Szergej Krivonos, nyugalmazott ukrán hadseregtábornok tette a YouTube csatorna Direct című műsorában.

    A barátaim, akik rendszeresen nézik a Google Mapset, látják, hogy az ukrán fegyveres erők erődítményeinek állapota kérdéses. Az amerikai újságírók ugyanezt gondolják

    – mondta Krivonos.

    Hangsúlyozta, hogy ilyen probléma nemcsak most jelent meg a hadseregben, hanem már tíz éve. Azonban, mint a volt tábornok megjegyezte, az ukrán hadvezetés nem fordít figyelmet a védelmi állásokra, és azt az időt is elmulasztotta, amikor rendbe lehetett volna hozni azokat.

    Ukránul értő olvasóink itt tudják meghallgatni a beszélgetést:

  • Ukrán terepjáró, a SHERP N 1200-as, a Föld legjárhatóbb járművének nevezett autó lesz a főszereplője egy hollywoodi kasszasikernek – írja a Telegraf

    Az ukrán SHERP szuperterepjáró a Bad Boys című hollywoodi film negyedik részében kap majd nyilvánosságot, amelynek Will Smith lesz a főszereplője. Ez Smith Instagram-oldalán közzétett posztjából vált ismertté.

    Megjegyezték, hogy már két ilyen terepjárót is hoztak a forgatásra, így most már biztos, hogy ez lesz a SHERP nagyvásznas debütálása. De ezelőtt is feltűnt már a képernyőn egy tévésorozatban és Kanye West klipjében. 

    A Bad Boys 4 július 7-én kerül a mozikba. Ahogy eddig is, Martin Lawrence lesz Will Smith partnere a filmben, ahol rengeteg üldözős jelenet és egzotikus autó is látható lesz. 

    A SHERP N 1200 bármilyen felületen képes közlekedni, beleértve a havat, jeget, sziklát, kavicsot, homokdűnéket, mocsarakat, folyókat és tavakat. A gyártó szerint ez az egyetlen jármű, amely képes felmászni a vízből a jégre, és akár 5582 méteres tengerszint feletti magasságra is. A jármű üzemi hőmérséklet-tartománya mínusz 40 és plusz 40 Celsius-fok között van. Ráadásul a terepjáró esőben, ködben, hóviharban, hurrikánban vagy hőségben egyaránt hatékony.

  • Az orosz hadseregnek még több ukrán területet sikerül majd ellenőrzése alá vonnia, mielőtt a nyugati országok azt követelnék, hogy Kijev kezdjen béketárgyalásokat Moszkvával. Ezt a kijelentést John Mearsheimer, a Chicagói Egyetem professzora tette a Daniel Davis / Deep Dive YouTube-csatornának adott interjújában.

    Az amerikai elnöknek együtt kell majd működnie az ukránokkal, hogy rávegye őket az oroszokkal való tárgyalásra. (…) A helyzet rohamosan romlik, és az oroszok még több területet fognak elfoglalni

    – mondta a szakértő.

    Az MK szerint az elemző emellett hozzátette, hogy az ukrán hadsereg nem lesz képes megnyerni a konfliktust. Ezzel kapcsolatban Mearsheimer úgy véli, hogy a nyugati politikusoknak meg kell érteniük, hogy a tárgyalások jelentik most az egyetlen kiutat a helyzetből. Az amerikai professzor szerint a Nyugat téved abban, hogy az észak-atlanti szövetség fegyver- és csapatszállítása képes lesz befolyásolni a konfliktus menetét. Szerinte az egyetlen kiút a konfliktus lezárására a diplomácia.

    Az egész beszélgetés itt nézhető meg:

  • Az ukrajnai Szumi régiót ért rakétatámadás következtében két ember meghalt, és többen megsebesültek – írta meg a Sky News pénteken a Szumi Regionális Katonai Igazgatóság közleménye alapján. 

    A támadás következtében 26 ember megsérült, ketten meghaltak. Hat embert kórházba vittek

    – áll a közleményben. Hozzátették, hogy megrongálódott egy iskola, és a Szumi város központjában lévő kórház is. 

  • Oroszország megkezdte a másfél tonna súlyú FAB–1500–M54 nagy erejű robbanóanyagú siklóbomba sorozatgyártását. Ezeket a lövedékeket városi, kikötői és ipari létesítmények megsemmisítésére használják.

    A FAB–1500–M54 típusú bombát legutóbb a donyecki Krasznohorivkában vetették be – írja a Telegraf. A kiadvány megjegyzi, hogy a fronton lévő ukrán katonák többségét bombák ölik meg.

    A krasznohorivkai támadásról készült videót az ukrán 46. csapat március 6-án tette közzé. Látható rajta a bomba becsapódásának pillanata és az erőteljes robbanás. Azonnal hatalmas tűzgömb jelenik meg, és a ház felett „nukleáris gomba” formájú füstfelhő képződik.

  • Amíg december végén 4 312 215 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unióban, addig január végén már 4 303 115-en rendelkeztek ilyen jogállással – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közreadott jelentéséből.

    Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.

    Azt írják, az Ukrajnából érkező menekültek számára a legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállást Németország (1 270 150) nyújtotta, majd Lengyelország (951.560) és Csehország (381 190).

    Németország vezeti a listát

    A decemberi adatokhoz képest a kedvezményezettek száma legnagyobb mértékben Németországban (+18 905; +1,5 százalék), Csehországban (+8155; +2,2 százalék) és Spanyolországban (+2830; +1,5 százalék) növekedett. A különleges jogállásában részesülők száma öt uniós országban csökkent, nevezetesen Olaszországban (-18 125 fő; -11,2 százalék), Lengyelországban (-3235; -0,3 százalék), Észtországban (-225; -0,6 százalék), Franciaországban (-205; -0,3 százalék) és Luxemburgban (-10; -0,2 százalék).

    Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva január végén Csehországban (35,2), Bulgáriában (26,7), Litvániában (26,4), Észtországban (26,2) és Lengyelországban (25,9) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten ugyanez a szám ezer főre 9,6 volt. A kedvezményezettek 46,1 százalékát nők, 33,2 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 20,7 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.

    A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 34 250, az elmúlt hónapban 370 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára – adta hírül az MTI.

  • Az ukrán katonai hírszerzés csütörtöki közleménye szerint több mint ötven ország önkéntesei szolgálnak az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főosztálya alá rendelt nemzetközi légióban – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó

    A légiósok az Ukrajna ellen két éve indított orosz teljes körű invázió kezdete után siettek az ukránok segítségére, hogy mielőbb harcba szálljanak a terrorista Oroszország csapatai ellen

    – írta a hírszerzés. 

    Hozzátették: az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Ausztráliából, Dániából és más európai, ázsiai, afrikai és dél-amerikai országokból érkeztek a tapasztalt harcosok, különleges hadműveleti erők és más katonai alakulatok veteránjai.

  • Az ukrajnai háború kezdete óta, 2024 márciusáig az ukrán bűnüldöző szervek 45 hadifogoly-gyilkossági esetet dokumentáltak és vizsgálnak a mai napig – írja az Ukrajinszka Pravda

    Nagyija Makszimec, a Legfőbb Ügyészség szóvivője arról beszélt a lapnak, hogy a meggyilkolt hadifoglyok száma különösen tavaly november óta nőtt meg. Jelenleg 19 esetet büntetőeljárásban vizsgálnak. Ez a szám azonban még nem végleges.

    Az eljárások keretében nemcsak a bűncselekmények közvetlen elkövetőit azonosítják, hanem azokat is, akik elrendelhették a hadifoglyok kivégzését, vagy nem reagáltak beosztottjaik ilyen cselekedeteire. A hadifoglyok megölése a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezmény súlyos megsértése és súlyos nemzetközi bűncselekmény

    – szögezte le a szóvivő. 

    A Zaporizzsjai Regionális Ügyészség eljárási útmutatása alapján a háborús törvények és szokások megsértésének gyanújával, előre megfontolt szándékkal elkövetett emberöléssel gyanúsították meg azt az orosz katonatisztet, aki lelőtt egy ukrán hadifoglyot. 

    Az SZBU szerint az elkövető, Dmitrij Kuraszov, a Storm-V lövészhadosztály rohamosztagának többszörösen elítélt lövésze.

    Az SZBU nyomozása és katonai elhárításának információi szerint 2024. január 6-án Kuraszov lelőtte az Ukrán Fegyveres Erők egyik katonáját, aki már az oroszok fogságában volt. Legalább három célzott lövést adott le az elfogott ukránra.

    Ezt követően az ukránok ellentámadásba lendültek és elfogták Kuraszovot és társait.

    Az SZBU kihallgatása folyamán egy másik elfogott orosz adta át Kuraszovot, később pedig egyéb vitathatatlan bizonyítékokat is összegyűjtött az SZBU – állítják a jelentések.

  • „Joe Biden amerikai elnöknek nem kellett volna megemlítenie elődjét, Franklin Rooseveltet, mert Roosevelttel ellentétben ő csak szégyent hoz az Egyesült Államokra” – mondta Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese az amerikai elnök évértékelő beszédére reagálva.

    Évértékelő beszédében Joe Biden Franklink Delano Roosevelthez hasonlította magát. Ez olyan is-is összehasonlítás. Nyilvánvalóan nem az ő javára. Ő az Egyesült Államok szégyene!

    – írta Medvegyev az X-en.

    Dmitrij Medvegyev rámutatott, hogy bár a 32. amerikai elnök egy kerekesszékes, gyengélkedő ember volt, „ő emelte ki Amerikát a válságból, míg Biden egy „őrült, szellemi fogyatékos egyén, aki azt tűzte ki célul, hogy az emberiséget a pokolba rántsa”.

    Ráadásul – folytatta a tisztviselő – Roosevelt a szövetségesekkel, köztük a Szovjetunióval együtt harcolt a békéért, míg „Biden aktívan és kitartóan próbálja kirobbantani a harmadik világháborút”.

    Végül, Roosevelt „a fasiszták ellen harcolt, Biden viszont értük harcol” – zárta bejegyzését Medvegyev a TASZSZ beszámolója szerint.

  • Lettország kiutasít hat orosz állampolgárt, akiknek nincs érvényes tartózkodási engedélyük. Ketten már el is hagyták Lettországot, a másik négynek 30 napon belül kell távoznia – közölte Maira Roze, a rigai bevándorlási hivatal vezetője pénteken.

    Ez az első alkalom, hogy Lettország kiutasít orosz állampolgárokat a bevándorlási törvény 2022 őszén elfogadott módosítása alapján, amely szigorította az orosz állampolgárok tartózkodási engedélyére vonatkozó szabályokat. A rendelkezés értelmében, ha valaki orosz útlevéllel akar Lettországban élni, akkor határozatlan idejű tartózkodási engedélyt kell kérnie, amelynek feltétele a lett nyelvismeret bizonyítása.

    A hatóságok szerint a szigorítás mintegy ezer embert érinthet, de több mint egyötödük már továbbutazott másik uniós tagállamba. Csaknem két tucat további érintettnek még igazolnia kell azokat a családi okokat, amelyek lehetővé teszik további tartózkodásukat. A többiek esetében a határőrség ellenőrzi, hogy a bejelentett lakcímükön tartózkodnak-e, és indokolt esetben elrendelhetik kiutasításukat – tájékoztatott Maria Roze. 

  • A román külügyminisztérium nem ismeri el legitimnek az orosz hatóságok által 2014 óta illegálisan elcsatolt vagy megszállt ukrajnai területeken tartandó orosz elnökválasztást, a román állampolgárokat pedig eltanácsolja attól, hogy megfigyelőként vegyenek részt a voksoláson – adta hírül az MTI.

    A tárca a jövő hétvégén tartandó oroszországi elnökválasztással kapcsolatos, pénteken kiadott közleményében rámutatott, hogy nem fogja elismerni az Ukrajnához tartozó Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon régióban, a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában rendezendő voksolás eredményét.

    A román külügyi tárca megerősítette, hogy határozottan támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül.

    Az adott körülmények között a minisztérium határozottan elutasítja román állampolgárok vagy szervezetek részvételét az Oroszországi Föderációban zajló választások nyomon követésében

    – írják a közleményben.

  • Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter kijelentette, hogy „nem arról beszélünk, hogy szárazföldi csapatokat küldjünk harcolni Ukrajnába”, ugyanakkor engedélyezte külföldi csapatok jelenlétét kiképzőként vagy aknamentesítési szakemberekként – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A védelmi miniszter megjegyezte, hogy „már nem vagyunk ugyanabban a helyzetben, mint két évvel ezelőtt”.

    Csütörtökön a Kreml azzal vádolta Emmanuel Macron francia miniszterelnököt, hogy fokozza Franciaország közvetlen részvételét a háborúban.

    Franciaország történelme nem engedi meg a gyengeséget. Az erőegyensúly fenntartása azt jelenti, hogy nem vagyunk gyengék, és nem eszkalálódunk. Nem akarunk gyengeséget mutatni Moszkva előtt

      hangsúlyozta a kijelentésről kérdezve Sebastien Lecornuil.

  • A nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott orosz áldozatok száma a február 15-i frissítés szerint 44 454 volt, ebből 1154 tiszt. Az elmúlt két hétben 1194 orosz katona halt meg, a besorozott újoncok közül az összes áldozat eddig 5354 – írja a Mediazona.

    A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést.

    Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből, a helyi hatóságok nyilatkozataiból, gyászjelentésekből vagy sírfeliratokról. Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokat, akik név szerint beazonosíthatóak.

    A TÉNYLEGES SZÁM VALÓSZÍNŰLEG SOKKAL MAGASABB.

    A Mediazona és a Meduza közös adatfelvételének becslése szerint 2022. május végéig az ukrajnai konfliktus 47 ezer 50 év alatti orosz halálát okozta.

  • Az oroszok által elfoglalt Melitopolban, a Zaporizzsjai területen felrobbant egy raktár az orosz hadsereg lőszereivel – számolt be Ivan Fedorov, a zaporizzsjai regionális katonai közigazgatás (OVA) vezetője a helyi lakosoktól származó információkra hivatkozva.

    Ezenkívül hozzátette, hogy tegnap este Tokmakban robbanást észleltek a kovácsoló- és sajtolóüzem területén, amelyet a föderáció harcosai katonai bázissá alakítottak át.

    Korábban Fedorov azt mondta, hogy Oroszország Melitopolt a haditechnika szilárd tesztpályájává tette. Információi szerint drónokat és más ellenséges eszközöket szerelnek össze és tesztelnek. A város körül az oroszok katonai kiképzőbázisokat létesítettek.

  • Az indiai hatóságok több embert őrizetbe vettek olyan embercsempész-hálózathoz való tartozás gyanújával, amely jól fizető oroszországi munkát ígérve valójában az orosz hadsereg ukrajnai háborújához toborzott embereket.

    A tájékoztatás szerint a központi nyomozóiroda (CBI) emberei 13 körzetben tartottak razziát, és többeket kihallgattak. Megállapították továbbá, hogy az emberkereskedők elsősorban a közösségi oldalakon, illetve a YouTube videómegosztón keresztül toboroztak érdeklődőket „jól fizető oroszországi munkára”.

    A jelentkezőket azonban – akaratuk ellenére – az ukrajnai frontra szállították – emelték ki a közleményben, hozzátéve, hogy már legalább 35 ilyen esetről tudni.

    Az MTI híradása szerint az indiai külügyminisztérium korábban azt közölte, körülbelül 20, a fronton ragadt indiairól tud.

  • Amikor Oroszország megszállta Ukrajnát, az megrázta Kelet-Ázsia demokráciáit − Tajvant, Japánt és Dél-Koreát, amelyek mind Amerika szövetségesei. Az ukrajnai konfliktus harmadik évébe lépve a kelet-ázsiai politikai döntéshozókra gyakorolt hatásai csak tovább erősödnek.

    Európában arról beszélnek, hogy Ukrajna képes lesz-e kitartani a csökkenő amerikai pénzügyi támogatás és egy második Trump-elnökség rémképe ellenére.

    Ha Ukrajna veszít, az pusztító következményekkel járna az ázsiai békére nézve. Vlagyimir Putyin elnök győzelme felbátoríthatja Kínát, hogy a saját feltételei szerint alakítsa át a regionális rendet − írja a The Economist

    A következmények Tajvanra nézve a legjelentősebbek. Kína be akarja kebelezni a szigetországot, ha kell, erőszakkal. A tajvaniak számára szembetűnő a párhuzam aközött, amit Putyin tesz Ukrajnával, és amit a kínai Hszi Csin-ping tehet Tajvannal − különösen, hogy a két férfi „határtalan” barátságot vall.

    Kína fokozta katonai aktivitását a Tajvan légi és tengeri területére való rendszeres behatolásokkal. Válaszul a tajvani kormány augusztusban rekordösszegű védelmi költségvetést mutatott be, amely a GDP 2,6 százalékának felel meg. Ez nem elég ahhoz, hogy elrettentse Kínát, de arányaiban nagyobb, mint amit Európa nagy része fel tud mutatni. 

  • Az immár két éve tartó ukrajnai háború az állatokat és az embereket is érinti, de nem egyformán. A katonai tevékenység szinte biztosan felelős a fekete-tengeri delfinek tízezreinek haláláért; de Ukrajna háborús vadászati tilalma jót tett a rókáknak, amelyek száma robbanásszerűen megnőtt.

    A háború mérhetetlen ökológiai károkat is okozott. Az erdők és a sztyeppék leégtek, a földet és a vizet robbanóanyagok és vegyi anyagok szennyezték. Az év elején az ukrán kormány azt állította, hogy a háború már mintegy 56 milliárd dollárnyi kárt okozott az ország ökoszisztémájában − írja a The Economist

    A háború hatása a delfinekre különösen szörnyű volt. Ivan Rusev, a délnyugati Besszarábiában található Tuzly Lagúnák Nemzeti Természetvédelmi Park tudományos igazgatója szerint nem sokkal az invázió két évvel ezelőtti kezdete után halott delfinek kezdtek a park partjainál partra sodródni. Különböző információforrásokból extrapolálva úgy véli, hogy 2022-ben 50 ezer delfin pusztult el.

    Azt mondja, „99 százalékban biztos” abban, hogy a vizsgálatok igazolni fogják, hogy a pusztulás elsődleges oka az orosz haditengerészeti szonárok voltak, amelyek „megvakították” őket, megnehezítve a vadászatot és hajlamossá téve őket a fertőzésekre.

    Másokat a fehér foszforos bombák robbanásai által okozott égési sérülések öltek meg. Tavaly, miután az orosz haditengerészetet visszaszorították a Fekete-tenger nyugati részéről, az elpusztult delfinek száma drasztikusan csökkent.

  • Az Egyesült Államok oroszországi nagykövetsége felszólította honfitársait, hogy a következő 48 órában kerüljék a nagyobb összejöveteleket az orosz fővárost célzó, szélsőségesek által elkövetett terrortámadások veszélye miatt – írja az Ukrinform.

    A nagykövetség figyelemmel kíséri azokat a jelentéseket, amelyek szerint a szélsőségesek a közeljövőben nagyszabású moszkvai összejöveteleket, köztük koncerteket terveznek, és az amerikai állampolgároknak azt tanácsolják, hogy a következő 48 órában kerüljék a nagyszabású összejöveteleket

    – írják az oldalukon.

    Az amerikai állampolgároktól azt kérik, hogy kerüljék a tömegeket, és figyeljék a helyi médiát a friss hírekért.

    A közleményben egyéb részleteket nem közöltek a lehetséges moszkvai terrortámadásokról.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Törökországba érkezik hivatalos látogatásra – közölte a Nexta.

    Az elnöki hivatal közölte, hogy Zelenszkij a tervek szerint találkozik Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, hogy megvitassa a békeformulát, a békecsúcs megszervezését, a fekete-tengeri hajózás biztonságát, a globális élelmiszer-stabilitást, valamint az Oroszország által fogva tartott ukrán hadifoglyok és politikai foglyok szabadon bocsátását.

  • A Shahed 131/136 típusú drónok éjszakai támadása következtében megrongálódott egy infrastrukturális létesítmény Odessza régióban – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Ukrajna déli védelmi erői szerint nem tudták elkerülni a találatokat. Egy nyílt területen tűz ütött ki, amelyet gyorsan eloltottak. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

    A védelmi erők szerint a légvédelmi egységek három órán keresztül küzdöttek a Shahed támadásai ellen. A drónok különböző irányokból érkeztek és nehezen tudtak manőverezni.

    Összesen 30 Shahed 131/136-os löveget semmisítettek meg délen: Odessza régió egén 18-at, Kirovohrad régióban 8-at, Mikolajiv és Herszon régióban pedig 2-2-t.

  • Az ukrán tisztviselők csüggedtek a megrekedt segélyek miatt. A Pentagon azt szeretné, ha Kijev megfogadná a harcra vonatkozó tanácsait − írja a The New York Times

    Több mint két évvel háborús szövetségük után az Egyesült Államok és Ukrajna közötti kötelék a fáradás jeleit mutatja, és kölcsönös frusztrációnak és annak az érzésnek ad teret, hogy a kapcsolat némileg megrekedt.

    Ez az, ami gyakran megterheli a kapcsolatokat – pénzügyek, eltérő prioritások és panaszok arról, hogy nem hallgatták meg őket.

    A Pentagon esetében az elkeseredés egyetlen, visszatérő problémára vezethető vissza: Amerikai katonai stratégák, köztük Lloyd Austin védelmi miniszter, úgy vélik, hogy Ukrajnának egyszerre csak egy nagy támadásra kell összpontosítania erőit. Ehelyett Volodimir Zelenszkij elnök, aki megesküdött, hogy kiűzi az oroszokat Ukrajna minden centiméteréről, olyan városokért vívott csatákban fárasztja erőit, amelyek amerikai tisztviselők szerint nem rendelkeznek stratégiai értékkel.

    A legutóbbi példa erre a keleti Avgyijivka városért folytatott csata volt, amely a múlt hónapban esett el. Amerikai tisztviselők szerint Ukrajna túl sokáig és túl nagy áron védte a várost.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletet adott ki, amely előírja, hogy az Oroszország elleni két éve tartó háborúban szolgáló sorkatonákat a következő két hónapban tartalékosoknak kell váltaniuk − írta meg a The Guardian

    A rendelet némi pihenőidőt biztosít azoknak a katonáknak, akik még az orosz csapatok 2022. februári határátlépése előtt katonai szolgálatot teljesítettek. Ezenkívül a leszereltek 12 hónapig mentesülnek a további behívások alól.