Magyarországnak is aggódnia kell? – kiderült, mire készül Donald Trump, ha újraválasztják

A The Telegraph értesülései szerint Donald Trump a megválasztása esetén a GDP 3 százalékára emelné a NATO-tagállamok védelmi kiadásait. A volt elnök szerint a tagállamokat arra kellene kérni, hogy az Oroszország és Kína által jelentett fenyegetések fényében még nagyobb mértékben járuljanak hozzá a szövetség kollektív védelméhez.

Egy Trumphoz közel álló forrás szerint Trump már jó ideje fontolgatja, hogy a kiadások emelése mellett fog érvelni, és a lengyel elnökkel, Andrzej Dudaval való találkozása meg is győzte erről.

Trump és Duda találkozója állítólag kulcsfontosságú volt abban is, hogy ne ellenezze a Kijevnek szánt és régóta halogatott 60 milliárd dolláros segélycsomagot. A megválasztásáért küzdő republikánus politikus korábban már többször azzal fenyegette a tagállamokat, hogy megvonja az Egyesült Államok támogatását a szövetségesektől, ha nem növelik védelmi kiadásaikat.

Magyarország már most jól áll

A tavalyi évben a 32 tagállam közül csak 11 érte el a 2 százalékos célt. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok mellett GDP-arányosan

• Lengyelország,
• Görögország,
• Észtország,
• Litvánia,
• Finnország,
• Lettország,
• Magyarország,
• Szlovákia és
• Dánia költötte a legtöbbet.

A legkisebb védelmi költségvetéssel rendelkező Luxemburg mindössze 1 százalékot, míg Belgium és Spanyolország csupán 1,2 százalékot költött.

A háromszázalékos szintet csak Lengyelország, az Egyesült Államok és Görögország érte el. A lengyel elnök az Oroszországgal való közvetlen konfrontáció lehetőségével érvelt a költségek növelése mellett.

Már zajlanak a tárgyalások

Timo Pesonen, az Európai Unió egyik magas rangú védelmi tisztviselője azt mondta, hogy a zárt ajtók mögött néhány tagállam már tárgyalásokat folytat a 3 százalékos célról. Az Egyesült Királyság 2023-ban a GDP 2,28 százalékát költötte védelemre, és a 2024–25-ös költségvetési évben 2,32 százalékra tervezi növelni a kiadásait.

Rishi Sunak miniszterelnök bejelentette, hogy Nagy-Britannia kiadásai az évtized végére a GDP 2,5 százalékára nőnek, ami összességében 75 milliárd fontos növekedést jelent. A brit Munkáspárt választási győzelme esetén nem váltaná be Sunak ígéretét.