Oroszország a szerdai ukrajnai ágyúzás előtt két hajót is a tengerre irányított. Az egyik rakétákat lőtt ki Ukrajnára, míg a másik hajó bevetésének célja egyelőre ismeretlen – közölte Dmitro Pletencsuk, a Dél-ukrán Védelmi Erők Közös Koordinációs Sajtóközpontjának vezetője – írja az RBK Ukraine.
Az egyik hajó egy repülőgép-hordozó, a másik pedig egy tengeralattjáró volt. Valószínűleg négy Kalibr cirkálórakétával indítottak támadást az utóbbiról. Mindegyiket megsemmisítettük
– jelentette Pletencsuk.
A szóvivő hozzátette, hogy a másik hajó az oroszországi haditengerészet legmodernebb korvettjeihez tartozó Buyan-M rakétahordozó, amely Pletencsuk szerint Novorosszijszkból hajózott ki.
Ezt követően azonban visszatért. A bevetésének célja egyelőre tisztázatlan. De nincs megerősítés arra vonatkozóan, hogy támadást hajtottak volna végre vele
– mondta.
Mint arról beszámoltunk, Oroszország tegnap este több tucat különböző típusú rakétát és kamikaze drónt lőtt ki Ukrajnára, köztük Kalibr tengeri telepítésű cirkálórakétákat. Az ukrán légvédelmi erők ezek egy részét lelőtték, de voltak találatok is.
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat.
Szerda éjjel egy tengeri aknát semmisítettek meg Odessza partjainál, amelyet víz sodort oda. Az X-en egy videót is közzétettek arról, hogyan zajlik egy ilyen szerkezet megsemmisítése, illetve az is jól látható, pontosan hogyan néznek ki ezek a szerkezetek.
A látványos videót alább megtekintheti.
Last night, @UA_NAVY destroyed yet another sea mine that was washed ashore in Odesa pic.twitter.com/TerNh5GMYX
— Defense of Ukraine (@DefenceU) May 9, 2024
A lengyel ügyészség kezdeményezte Tomasz Schmidt bíró mentelmi jogának felfüggesztését és letartóztatását – írja a Nasa Nyiva.
Az ügyészségnek bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy Schmidt Lengyelország elleni külföldi hírszerzési tevékenységben vett részt. A nyomozás szerint a bíró olyan adatokat adott át külföldi titkosszolgálatoknak, amelyek továbbítása nemzetbiztonsági veszélyt jelent.
Az ügyészek szerint Schmidt részt vett egy Lengyelország elleni hibrid háborúban Oroszország és Belarusz mellett. A belorusz és orosz csatornák propagandaműsoraiban való szereplésével megpróbált konfliktust gerjeszteni Lengyelország és Oroszország között, aláásni Lengyelország nemzetközi pozícióját és belső feszültséget kelteni az országban. Az ilyen cselekmények hatásának fokozására Schmidt aktívan használta bírói státuszát.
A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság Fegyelmi Bírósága helyt adott az ügyész kérelmének, és beleegyezett a Tomasz Schmidt elleni vádemelésbe és letartóztatásába. A bíró a határozat hatálybalépésével elveszti mentelmi jogát.
Tomasz Schmidt, a varsói vajdasági közigazgatási bíróság bírája május 6-án Belaruszba menekült. Sajtótájékoztatót tartott Minszkben, amelyen bejelentette, hogy politikai menedékjogot kíván kérni Belarusztól.
A lengyel titkosszolgálatok úgy vélik, hogy Schmidt több éve kapcsolatban állt a belorusz hírszerzéssel és a lengyelországi orosz ügynökökkel. Szolgálata részeként titkos és érzékeny információkhoz jutott hozzá. Schmidt életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat hazájában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön kiadott rendeletében menesztette hivatalából az állami tisztségviselők, köztük az ő személyi védelmét is ellátó Ukrán Állambiztonsági Hivatal (UDO) vezetőjét, Szerhij Rugyot – írja az MTI.
A döntést az államfő nem indokolta. Rugy 2019 óta vezette a hivatalt.
Két nappal ezelőtt hozta nyilvánosságra az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a kémelhárítás, hogy merényletkísérleteket hiúsítottak meg Zelenszkij és más magas rangú ukrán politikai, illetve katonai vezetők ellen, amelyeket az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tervelt ki.
A szakszolgálatok leleplezték az állambiztonsági hivatal két ezredesét, akiket a nyomozás eredménye szerint az FSZB beszervezett a merényletek végrehajtásával megbízott ügynökhálózatba. A két tisztet hazaárulás és terrortámadás elkövetésében való közreműködés gyanújával letartóztatták.
Volodimir Zelenszkij ukrán és Petr Pavel cseh elnök a védelmi együttműködés folytatásáról tárgyalt, a cseh államfő pedig megerősítette részvételi szándékát a svájci békecsúcson – írja az Interfax.
Telefonbeszélgetést folytattam a cseh elnökkel, Petr Pavellel. Megköszöntem neki a cseh kezdeményezést, hogy lőszereket vásároljanak Ukrajnának
– jelentette be csütörtökön az ukrán elnök az X-en. Szerinte a kezdeményezés azonnali végrehajtása jelentős hatással lesz a harctér eseményeire. Zelenszkij azt is elmondta, hogy a felek tárgyaltak a védelmi együttműködés folytatásáról, valamint az ukrán katonák legsürgősebb szükségleteiről is.
Pavel elnök megerősítette részvételét a békecsúcson
– tette hozzá Zelenszkij.
Csütörtökön orosz hackerek feltörték több ukrán és lett tévécsatorna műholdjelét, amely adók így a moszkvai győzelem napi katonai díszszemlét közvetítették – írja az MTI.
A tisztségviselő szerint Lettországban a Balticom internet- és televíziós műsorszolgáltatót érte támadás, Ukrajnában pedig a StarLightMedia és az Inter csoport csatornáinak műholdas adását törték fel. A hírt az ukrán országos televízió- és rádióműsor-tanács is megerősítette. Az ukrán szolgáltatók egy alternatív jelvételi módra, IPTV-re váltottak át, hogy helyreállítsák adásukat.
Később oroszországi régiókból jelentették tévécsatornák feltörését. A Meduza és a Szirena című, orosz nyelvű internetes oldalak szerint a moszkvai katonai díszszemle közvetítése megszakadt Baskírföldön, az Orenburgi, az Omszki és az Irkutszki területeken, és helyette az Ufanet orosz műsorszolgáltató előfizetőinek az ukrajnai háborúval kapcsolatos felvételeket mutattak. Ezenkívül Oleg Krjucskov, az Oroszország által 2014-ben annektált Krím félsziget vezetőjének tanácsadója is arról tett bejelentést a Telegramon, hogy „az ellenség” feltörte egy helyi tévéadó adásait.
Leonyid Svec politikai szakértő szerint a meghamisított választási eredmények ellenére Putyint továbbra is támogatja az orosz lakosok többsége, ami azt jelenti, hogy mindent támogatnak, amit elnökük tesz. Putyin ugyanakkor hiába szeretné, senki nem fog leülni vele befolyási övezetekre osztani Európát – írja a Fokusz.
A szakértő szerint Putyinnak az Ukrajnával való béketárgyalások lehetőségeiről tett kijelentéseit bohózatnak kell tekinteni. Svec szerint figyelni kell az oroszok minden lépését, és egyetlen szavukat sem szabad elhinni. Leonyid Svec úgy értékeli, Putyin kijelentéseiből az vonható le, hogy Moszkva még mindig nem akarja Oroszország totális elszigetelését, és egyfajta „második Jalta” elképzeléseit dédelgeti, ahol Európát újraosztják.
A politikai szakértő szerint teljesen méltányos, hogy az ukránok nem szeretik, ha a Nyugat megpróbálja elválasztani Putyin felelősségét az orosz társadalométól. Ily módon egyesek megpróbálják felszabadítani az oroszokat annak felelőssége alól, ami valójában történik az országukban.
Ez egy nagyon szégyenletes narratíva, miszerint az orosz kormány az oroszok támogatása nélkül csinál azt, amit akar
– hangsúlyozza Svec. „Putyint még a meghamisított választási eredmények ellenére is támogatja a polgárok többsége” – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót – közölte a 24 Kanal. Az elnök bizalmát fejezte ki aziránt, hogy Ukrajna megállítja az orosz offenzívát, amikor a Nyugattól megkapja a fegyvereket. Az ellátás több hónapig tart, miközben az állam növeli saját tüzérségi és páncéltörő rakétarendszereinek gyártását – mondta.
Putyin nem bír megállni. A speciális szolgálatai által épített információs akváriumban él. És az az érzése, hogy a Nyugat megosztható
– mondta az államfő.
Zelenszkij kitért arra is, hogy sajnos a különböző országok képviselői olykor arról beszélnek, hogy az Oroszország elleni szankciók nem olyan eredményesek, és sokszor lehetőséget is találnak ezek megkerülésére. „És még egy olyan személy beiktatására is elmennek, aki egyszerűen elrabolta az ukránok életét, egyszerűen elvette a mi életünket” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy szerencsére nem az ilyen emberek vannak többségben.
Zelenszkij beszélt arról is, hogy kik lehetnek Putyin következő célpontjai. Konkrét országokat nem említett, de nyilvánvalóan Lengyelországról és a balti államokról beszélt.
Mit tesz Putyin ezután? Nem áll meg. Meg lehet állítani? Meg kell tenni, mert tovább fog menni. Mindenki tanult iskolában, megnézhetjük a földrajzot, megérthetjük a Szovjetunió történetét, megérthetjük, ki volt része ennek az uniónak, és megérthetjük, hová fog menni
– mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök szerint nem elég Putyint a harctéren helyre tenni. Úgy látja, hogy sok orosz van, Putyin pedig nem sajnálja őket. Szerinte egy politikai elemet is be kell vonni. És nemcsak szankcióknak kell lenniük, hanem békecsúcsnak is.
Amint legyőzzük Putyint politikailag, csökkenni fognak az ukránok veszteségei a harctéren – zárta gondolatait az ukrán elnök.
Ukrajnában is meghosszabbították a hadiállapotot és az általános mozgósítást. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ma látta el kézjegyével a vonatkozó törvényeket –közölte a 24 Kanal.
Az elfogadott dokumentumok szerint Ukrajnában a hadiállapot és az általános mozgósítás 2024. május 14-től augusztus 11-ig lesz érvényben.
Megjegyzendő, hogy Zelenszkij elnök május 6-án nyújtotta be a törvénytervezeteket az ukrán parlament, a Verhovna Rada (Legfelsőbb Tanács) elé, amelyek a hadiállapot és az általános mozgósítás további 90 nappal történő meghosszabbítását javasolták. A magyarázó jegyzet leszögezte, hogy az orosz agresszió visszaszorítása érdekében van szükség az intézkedésekre.
Másnap, május 7-én a Nemzetbiztonsági Bizottság jóváhagyta a vonatkozó törvényjavaslatokat. A parlament pedig már május 8-án támogatta is azokat. A hadiállapot folytatása mellett 339-en, a mozgósítás folytatása mellett pedig 336-an szavaztak.
Ez már a tizenegyedik ilyen intézkedés a háború kezdete óta. Az utolsó ilyen döntés február 7-én született meg.
Florin Coman, a román határrendészet máramarosszigeti regionális felügyelőségének vezetője szerint megközelítőleg 11 ezerre tehető azoknak az ukrán állampolgároknak a száma, akik az ukrajnai háború miatt illegálisan lépték át Románia északi határát – írja az MTI.
Az Agerpres hírügynökség által idézett regionális parancsnok szerint az idei év első négy hónapjában több mint 1200 határsértést regisztráltak, amelyek során 2373 ukrán állampolgár érkezett illegálisan Romániába, túlnyomó többségük pedig ideiglenes védelmet kért Romániától.
Kiemelte, hogy 2023-ban enyhén csökkent a zöldhatáron észlelt ukrán állampolgárok száma a háború első évéhez képest, de idén ismét megnőtt a határsértések száma. Az Ukrajnával közös határszakasz 367 kilométeres északi részéért felelős máramarosszigeti határrendészet vezetője elmondta, hogy a hatáskörébe tartozó három megyében a tavalyi év azonos időszakához képest az első négy hónapban megduplázódott (1062-ről 2373-ra emelkedett) a határsértők száma.
Elmondása szerint az ország északi részén illegálisan Romániába átlépő ukrán állampolgárok közül sokan életveszélybe kerültek, eddig 19 ukrán holttestét fedezték fel román területen.
Sokan a Tisza hideg és örvénylő vizében, vagy a Máramarosi-havasok több, helyenként 1900 méteres magasságot meghaladó részén próbáltak átjutni a határon, megfelelő felszerelés nélkül. Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 19 ukrán állampolgárt találtunk holtan: 11-et a Tisza román partján, 8-at a Máramarosi-havasokban
– közölte Florin Coman.
Hozzátette, hogy a bajba jutott ukrán állampolgárok megmentését célzó beavatkozások többségében együttműködnek a Máramaros megyei Salvamont hegyimentő szolgálattal.
A határrendészek, a hegyimentők és a tűzoltók 72 közös mentőmisszióban vettek részt a Máramarosi-havasokban az ukrajnai háború kezdete óta, amelyek során 108 ukrán állampolgárt sikerült megmenteniük. Idén már 20 ilyen küldetésük volt, és 36 ukrán állampolgárt mentettek meg.
Hennagyij Truhanov, Odessza polgármestere arról számolt be Telegram-csatornáján, hogy robbanás történt a városban – írja RIA Novosztyi.
Robbanást hallottak Odesszában
– írta a polgármester anélkül, hogy bármilyen részletet közölt volna. Az ukrán digitális átalakulás minisztériumának online térképe szerint helyi idő szerint 17:10-kor jelentettek légiriadót az Odesszai területen, ami 15 perccel később véget is ért.
Szerda este a régió több pontján is voltak robbanások. Az orosz erők legalább három csapást mértek, ezek közül kettőt Csornomorszkra, egyet pedig Akkerman kikötőjére.
Ukrajna más régióiban is légiriadót rendeltek el. A helyi média robbanásokról számolt be a Harkiv környéki Derhacsi városában és a csernyihivi Prilukiban is.
A Lvivi Szent Miklós Gyermekkórház idegsebészei sikeresen eltávolítottak egy 8 milliméteres aknatöredéket egy 9 éves herszoni fiú agyából – közölte a Fokusz.
A műtétet az első lvivi orvosi egyesület, az Unbroken Kids központjának sebészei végezték el. A beavatkozás rendkívül nehéz volt, ugyanis egy kis aknadarab elakadt az agy azon részének közelében, amely a test teljes bal oldali részéért felelős.
A kisfiú előtt most nagyon hosszú rehabilitációs időszak áll, ezalatt nem csak gyógytornászok, hanem a Mentális Egészségügyi Központ szakemberei is kezelik, ugyanis a támadásban a gyermek lelkiállapota súlyosan sérült. A gyerek azóta alig beszél, és fél, amikor édesanyja nincs vele, de már mosolyog néha.
A kisfiú szilveszterkor sérült meg, amikor egy kávéházban tartózkodott barátaival. A támadáskor a gyerekek elbújtak ugyan, de ez sem mentette meg őket. A műtéten átesett kisfiú barátja a helyszínen meghalt, őt magát pedig fejbe találta egy szilánk, ami mozgásképtelenné tette testének bal oldalát.
Meghalt a háborúban az ungvári Tarasz Havris – közölte csütörtökön az Ungvári Városi Tanács a közösségi oldalán.
A Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint a védőt május 10-én, pénteken kísérik utolsó útjára. Az ungvári Kálvária temető katonai parcellájában már több mint 120 katona sírja található.
A háborúban eddig elhunytak közül több mint harmincöt magyar származású áldozatról van tudomásunk – írta a lap.
Május 8-án jelentős károkat tapasztaltak a vízerőművekben, emiatt kivonták őket a termelésből – adta hírül az MTI az Ukrhidroenerho állami vállalat közleményét.
Hozzátették, hogy „Ukrajna teljes vízerőművi generációja pusztító károkat szenvedett, a megsemmisült berendezések helyreállítása jelentős erőfeszítéseket és pénzügyi forrásokat igényel”.
A vállalat nem közölte a vízerőművek nevét, és azt sem, hogy mennyi időre szüntették meg a működésüket.
Egy nappal korábban Vlagyimir Rogov, az „Együtt vagyunk Oroszországgal” nevű zaporizzsjai székhelyű mozgalom elnöke a TASZSZ orosz hírügynökségnek elmondta, hogy az orosz erők május 8-án reggel rakétacsapásokat mértek a Kijev által ellenőrzött Zaporizzsjában lévő Dnyiprói (Dnyeperi) vízerőműre és egy ipari telephelyre.
Korábban Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter azt mondta, hogy az ország az utóbbi időben gigantikus mennyiségű energiatermelési kapacitást veszített. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója arról tájékoztatott, hogy megrongálódott a Kanyivszkei és a Dnyiprói (Dnyeperi) vízerőmű, valamint a Zmijivi hőerőmű.
Az ország energiaügyi minisztériuma a Kijevi terület legnagyobb energiatermelő létesítményének, a Tripilszka hőerőműnek teljes megsemmisüléséről számolt be. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint az ország teljes energetikai rendszerének több mint fele megsérült. Az ukrán Nemzeti Bank az energiarendszer nehéz helyzete miatt a villamosenergia-tarifák jelentős emelkedését vetítette előre.
Dróntámadás érte az ukrán határtól ezer kilométerre található baskíriai Gazprom Naftekhim Salavat olajfinomítót, majd tűz ütött ki – írja a RIA Novosztyi. A régió vezetője, Radii Khabirov jelentése szerint a támadás csütörtök délelőtt 11 óra körül következett be. Elmondása szerint a cég egyik létesítményének környékén füst volt megfigyelhető.
Nem sokkal később az orosz médiát elözönlötték a támadás helyszínéről készült felvételek, melyeken hatalmas füst figyelhető meg.
Értesülések szerint a drón a katalitikus krakkoló egységet találta el, ami kisebb tüzet okozott, de a hatóságok még nem erősítették meg ezt az információt.
A Gazprom Naftekhim Salavat a szénhidrogén-alapanyagok feldolgozásának teljes ciklusát végzi, benzint, dízel üzemanyagot, kerozint, egyéb kőolajtermékeket, cseppfolyósított gázokat, butil-alkoholt, lágyítókat, polietilént, polisztirolt, ammóniát, karbamidot gyárt.
Наслідки атаки дронів на НПЗ в Башкирії pic.twitter.com/qL7IOKmC5G
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) May 9, 2024
Vlagyimir Szolovjov televíziós műsorvezető, aki részt vett a moszkvai Vörös téren tartott győzelmi felvonuláson, közvetlenül a Kreml falai előtt beszélt újságírókkal, és válaszolt arra a kérdésre, hogy a különleges katonai művelet befejezése után mi lesz Ukrajnával és Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Mit érdekel minket, mi lesz Zelenszkij sorsa? És Ukrajna? Ukrajna hazatér
– idézi a News.ru portál az újságíró válaszát.
A most zajló eseményeket úgy nevezte, hogy „a jó háborúja a rossz ellen”, és megjegyezte, rendszeresen előfordul, hogy „a Nyugat megőrül”. Szolovjov hozzátette, hogy „kemény intézkedésekkel” kell észhez téríteni a Nyugatot.
„Nagyapáink, dédapáink, ükapáink megtették, most rajtunk a sor” – mondta a műsorvezető. „Donyeck egy hős város, a Donbász pedig Oroszország szíve” – vélekedett Szolovjov.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Valerij Zaluzsnijt, az Ukrán Fegyveres Erők volt főparancsnokát nevezte ki Ukrajna brit nagykövetévé – áll az államfő május 9-i rendeletében az Unian beszámolója szerint.
Mint írtuk, néhány napja meglepő híresztelések kaptak szárnyra azzal kapcsolatban, hogy az ukrán hadsereg volt főparancsnokát, Valerij Zaluzsnijt őrizetbe vehették. Az információkat némi késéssel nyíltan oroszpárti oldalak is terjeszteni kezdték, és az egyik ukrán hatóság hivatalos közleményt adott ki ezzel kapcsolatban.
Később Zaluzsnij egy Facebook-fotón is feltűnt, egy politológusnak pedig azt mondta: nem zárja ki, hogy idővel politikai karriert indít, és megpályázza az ukrán elnöki tisztséget.
Orosz hackerek ukrán weboldalakat törtek fel, főleg egyetemek, líceumok és más oktatási intézmények honlapjait, és gratulációkat tettek közzé a május 9-i győzelem napja alkalmából – írja a ria.ru.
A hackerek Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrán népek testvériségéről szóló idézeteivel trollkodtak az ukrán oktatási intézmények honlapjain. „A Szovjetunió népeinek közös történelmével és a nácizmus felett aratott közös győzelmével kapcsolatos gratulációk” több mint száz weboldalra jutottak el Ukrajna-szerte.
A hackerek a lapnak elmondták, hogy egy fotókollázst helyeztek el az oldalakon, amelyhez egy rövidített Putyin-idézetet csatoltak
Az álláspontom ismert, az ukrán népet mindig is testvéri népnek tartottam. Ami történik, az természetesen tragédia, de ez nem a mi politikánk eredménye
– hangzik az idézet.
Vészleállási ütemtervet léptettek életbe Kárpátalján a régió több járásában – írja a kiszo.net.
Szerdán a régió több járásában vészhelyzeti áramkimaradásokat vezettek be, az Ungvári, a Munkácsi, a Bergeszászi és a Técsői járás településein. A Beregszászi járás három településen Mezőváriban, Badalóban és Haláboron tegnap több órán át szünetelt az áramszolgáltatás. Az áramszolgáltató által közzétett ütemterv szerint május 9-én, csütörtökön helyi idő szerint 14 órától kapcsolják vissza a szolgáltatást ott, ahol tart még a vészleállás.
Az idei győzelem napi ünnepségen az ötödszörre beiktatott orosz elnök, Vlagyimir Putyin a Vörös téren arra figyelmeztetett, hogy Oroszország kész akár atomfegyvereit is bevetni ellenségeivel szemben, ha az ország egzisztenciális fenyegetettségben érezné magát, írja a Euronews.
Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a globális összecsapást, ugyanakkor nem engedjük, hogy bárki is fenyegessen minket. Stratégiai erőink mindig készenlétben állnak
– mondta Putyin. Mint ismert, az elnök a hét elején elrendelte, hogy az orosz hadsereg tartson nukleáris fegyvergyakorlatokat, válaszul a nyugati „fenyegetésekre és provokációkra”.
Fejet hajtunk a neonácik barbár ágyúzásában és terrorcselekményeiben elesett civilek, valamint a neonácizmus elleni igazságos harcban elhunyt fegyvertestvéreink emléke előtt – fogalmazott a Nyugatot történelemhamisítással vádoló Putyin.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az idei Vörös téri katonai parádén mintegy 9000 katona és 61 haditechnikai eszköz vett részt, felvonultatva a Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétarendszert és az Sz–400-as föld-levegő rakétarendszert is.
A második világháború európai befejezésének évfordulóján Volodimir Zelenszkij a náci Németország legyőzésére tett ukrán erőfeszítésekhez hasonlította országa jelenlegi, orosz agresszióval szembeni védekezését. Az ukrán államfő videóüzenetében elmondta:
Nyolcvan évvel ezelőtt ukránok milliói harcoltak azért, hogy örökre legyőzzék a nácizmust [...] ma az ukránok ismét kiállnak a gonosz ellen, amely újjászületett, visszatért, és újra el akar pusztítani minket. Mindenki, aki azért jött, hogy elpusztítson minket, végül el fog menekülni ukrán földről.
Az MTI szerint az elnök a videóüzenetet szerdai látogatása alatt rögzítette az észak-ukrajnai Csernyihiv régióban található Jahidne településen, ahol ukrán hatóságok szerint 2022 márciusában az orosz erők több mint 350 falubelit, köztük 80 gyereket zártak be hetekre az iskola pincéjébe. Az ukrán hadsereg 2022 márciusának végén szabadította fel Jahidnét.
Zelenszkij azt mondta, hogy tíz ember meghalt ebben a bezártságban, és további 17-et megöltek. Számára az események azt mutatják, hogy milyen Oroszország a jelenlegi elnök, Vlagyimir Putyin uralma alatt.
Ha ez nem nácizmus, akkor mi az?
– tette fel a kérdést Zelenszkij.
Az ukrán parlament csütörtökön támogatta azt a határozatot, amelynek értelmében menesztik Mikola Szolszkij mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, akit állami földek illegális megszerzésével vádolnak. Erről Jaroszlav Zseleznyak ellenzéki parlamenti képviselő számolt be – írta az MTI.
Április 23-án az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal azzal gyanúsította meg Szolszkijt, hogy ő irányított egy olyan szervezetet, amely 2493 hektár állami földet szerzett meg illegálisan.
Három nappal később, április 26-án egy bíróság úgy döntött, hogy a tisztviselőt letartóztatják, lehetőséget biztosítva azonban számára, hogy több mint 75 millió hrivnya (több mint 680 millió forint) összegű óvadék ellenében szabadlábon védekezzen. Néhány órával később kiderült, hogy befizette ezt az összeget, és szabadult az előzetes letartóztatásból. Szolszkij ártatlannak tartja magát, és visszautasítja a vádakat.
Az oroszok továbbra is ostromolják az ukrán védelmi erők állásait Limanszkij irányában. Erről Sztanyiszlav Krasznov, az ukrán fegyveres erők 95. különálló légi dandárjának szakaszparancsnoka számolt be a távirati irodának, és szemlézte az Unian.
„A helyzet már régóta elég feszült. Az oroszok már több mint egy hónapja próbálnak itt rohamozni, áttörni a védelmi vonalunkat. Tegnap több mint 10 támadási kísérlet volt, mindegyiket visszavertük. És így most már mindennap 5-10 fős kis gyalogsági csoportokban nyomulnak előre, megpróbálnak beugrani az árkainkba, gránátokat dobálni ránk, valahogy elfoglalni az állásainkat. Jelenleg nem járnak sikerrel, sőt ellenkezőleg, a mi oldalunkon vannak sikerek” – mondta a harcos.
Hozzátette, hogy „a rohamcsoportjaink haladnak előre, kiütik a lövészárkokból a megszállókat”. Krasznov példát mondott arra, hogyan zajlanak az ellenséges támadások: „Nemrég volt egy olyan helyzet, amikor két rohamcsoport – a miénk és az ellenségé – is mozgott. Az ellenséges csoport tagjai kétszer annyian voltak, de a tüzérséggel sikeresen legyőztük őket. Az oroszok elmenekültek, sebesültjeiket és halottaikat hátrahagyva. Tegnap is aktív támadások voltak az ő oldalukról, sikerült beugraniuk a lövészárkainkba. A legtöbbjüket megöltük, két foglyot ejtettünk.”
A katonatiszt szerint Oroszország most megpróbálja áttörni az ukrán védők védelmi vonalát Terny és Nyevszkoje települések közelében, hogy továbbhaladjon Liman felé. „Ez egy stratégiailag fontos irány számukra” – mondta Krasznov.
Két ember meghalt a dél-ukrajnai Nikopol várost ért orosz légicsapásokban – közölték a helyi hatóságok csütörtökön.
Egy 62 éves férfi és egy 65 éves nő vesztette életét a támadásokban – adta hírül Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója, aki fényképeket is közzétett megrongálódott lakóházakról.
Éjszaka ismét orosz dróncsapások érték Ukrajnát, de az ukrán légvédelem a csapások többségét – 20-ból 17-et – sikerrel elhárította, elsősorban Odessza térségében. Mikolajiv közelében egy drón egy kétemeletes épületbe csapódott, áldozatokról nem érkezett jelentés.
Az elmúlt nap folyamán az oroszok lőtték Szerednye-Buda városát és 24 falut a Szumi terület Sosztka, Szumi és Ohtirka járásaiban, valamint 15 falut a Csernyihivi terület Kriukiv és Novgorod-Sziverszki járásaiban, amelyek az Oroszországgal közös államhatár közelében fekszenek – írta meg az Interfax.
A helyi lakosság körében bekövetkezett pusztításról, halálesetekről vagy sérülésekről szóló információk tisztázása folyamatban van
– tette közzé csütörtökön Facebook-oldalán az „Északi” műveleti parancsnokság.
A jelentések szerint a Szumi járásbeli Baszivka faluban egy polgári infrastrukturális létesítményt és három magánházat rongáltak meg a lövések, a Sosztka járásbeli Saligino faluban pedig polgári infrastrukturális létesítményeket semmisítettek meg a lövések.
A lövések során a megszállók 120 mm-es aknavetőket, 122 mm-es és 152 mm-es ágyútüzérséget, többszörös rakétakilövő rendszereket, LPG-t és FPV-drónokat használtak, valamint irányított légibombát dobtak le Saliginóra.
A nap folyamán háromszor lőtték a szumi járási Popivkát és az ohtirkai járási Baszivkát, és több más falut is. A nap folyamán összesen 58 támadást (335 robbanást) jegyeztek fel különböző típusú fegyverek alkalmazásával.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott Simon Harris ír miniszterelnökkel – írja az ukrán Interfax.
Írország semlegessége nem jelenti az igazságosság és a béke helyreállításának elhanyagolását. Telefonbeszélgetésünk alkalmával Harris ír miniszterelnök megerősítette részvételét a békecsúcson
– posztolta Zelenszkij az X közösségi portálon.
Нейтральна Ірландія – не означає байдужа до несправедливості та відновлення миру. Щойно у телефонній розмові Прем'єр-міністр Саймон Гарріс підтвердив особисту участь у Саміті миру.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
Я вдячний за гуманітарну та логістичну допомогу з боку Ірландії. Ми також обговорили перспективи…
Az ukrán elnök megköszönte Írország humanitárius és logisztikai támogatását is.
A politikusok megállapodtak a humanitárius aknamentesítéssel kapcsolatos további együttműködésről is. Továbbá arról is egyeztettek, hogy minél hamarabb megküldik delegációikat, hogy megkezdjék a G7 vilniusi nyilatkozatán alapuló kétoldalú biztonsági megállapodás kidolgozását.
A nemzetközi békecsúcsot a tervek szerint június 15–16-án tartják.
James Stavridis volt NATO-főparancsnok és nyugalmazott amerikai haditengerészeti admirális arra figyelmeztetett, hogy az orosz katonai parancsnokok ellenezni fognak minden szövetségi gyakorlatot a Balti-tengeren. A volt NATO-parancsnok úgy véli, hogy „a következő hónapban az oroszok áttérhetnek a rövid távú kiber- és elektronikai hadviselésre”. Ezt Stavridis a Bloombergnek adott véleményében fogalmazta meg, amelyet az Unian szemlézett.
Ez hasonló ahhoz, amit állítólag az elmúlt hetekben próbáltak megtenni, a célpontok kereskedelmi repülőgépek voltak
– figyelmeztetett (a Finnair kénytelen volt felfüggeszteni az Észtországba tartó normál napi járatokat, miután többször is akadályozták őket – a szerk.). Stavridis szerint a NATO az orosz agresszió ellen elektronikus hadviseléssel tud fellépni.
A szövetség korábbi parancsnoka hangsúlyozta, hogy miután Finnország és Svédország csatlakozott a blokkhoz, egyes elemzők a Balti-tengert „NATO-tónak” kezdték nevezni.
„Egy pillantás a térképre azt mutatja, hogy ez nagyrészt (de nem teljesen) igaz – a partvidéken van néhány foszlány orosz terület. A partvonal többi része a NATO kezében van: Svédország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Németország és Dánia. Ma egy Moszkva és a NATO közötti konfliktus esetén bármelyik ottani orosz hadihajót gyorsan és könnyen leállítanák vagy megsemmisítenék” – tette hozzá Stavridis.
A kormány álláspontja továbbra is egyértelmű az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban: Magyarország ki akar maradni a háborúból, és a NATO ukrán missziójában sem kíván részt venni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.
A miniszter azt mondta, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ne kelljen magyar katonákat, valamint Magyarországról fegyvereket küldeni Ukrajnába. Szerinte a NATO-nak is minden erejével a béketárgyalások minél hamarabbi megkezdését, és azonnali tűzszünetet kellene szorgalmaznia.
Arról is beszámolt, hogy a kormány szerdai ülésén elemezte a háborús helyzetet, ami annyival lett súlyosabb, hogy újabb és újabb részletek derülnek ki azokról a NATO-tervekről, amelyek a háborúba való közvetlen beavatkozás veszélyével járnak.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ erről egy „tényszerű tájékoztatást” ad majd mindazoknak, akik az ilyen kapcsolattartáshoz hozzájárultak.
A NATO ukrán missziója fegyveres katonai kiképzést és a fegyverszállítások koordinálását jelentené, emellett 100 milliárd dollárt fordítana a következő öt évben a háborúra – mondta Gulyás Gergely, aki szerint már önmagában az is aggasztó, hogy a háború ötéves elhúzódásával számolnak.
Ezekhez a tervekhez valamennyi NATO-tagország részvételét tartják szükségesnek, Magyarországon is óriási nyomás van, hogy ezeket a terveket támogassa
– hangsúlyozta.
Az ukrán parlament második olvasatban megszavazta azt a törvénytervezetet, amely a katonai nyilvántartás szabályainak megsértéséért kiszabható pénzbírságokat növelné. A törvényjavaslat megszavazásának eredményéről Jaroszlav Zseleznyak népképviselő számolt be a Telegramban.
A parlament egészében (256 mellette vokssal) megszavazta a büntető törvénykönyv és a mozgósítás megsértése miatti közigazgatási szabálysértésekről szóló törvény módosítását.
Amint arról az Unian korábban beszámolt, áprilisban a képviselők első olvasatban elfogadták a módosítást, amely a katonai nyilvántartás szabályainak megsértése miatt az ez alól kibúvókra kiszabott bírságok jelentős emeléséről rendelkezett. Például most az idézés megtagadásáért, vagy ha valaki nem jelenik meg a katonai nyilvántartási központban 3400–8500 hrivnya bírság jár, az új bírságok azonban a következők lehetnek:
Április 30-án Olekszandr Bakumov, a parlament Rendészeti Bizottságának büntetőjogi és bűnözés elleni albizottságának vezetője elmondta, hogy az illetékes bizottság a lehető legnagyobb mértékben liberalizálta a törvénytervezetet, és a bírságokat valóban többször csökkentették.
Elmondása szerint „ha összehasonlítjuk, a kormány 153.000 hrivnyától 204.000 hrivnyáig terjedő összegű közigazgatási bírság kiszabását javasolta az ukrán állampolgárokra”. A tervezetben, amelyet az albizottság készített és ajánlani fog, a különleges időszakban – hadiállapot idején – elkövetett közigazgatási szabálysértésért kiszabható közigazgatási bírság maximális összege 17–25,5 ezer hrivnya lesz.
A parlament menesztette Olekszandr Kubrakovot, az ukrán közösségfejlesztési, területfejlesztési és infrastrukturális minisztert az Ukrajna helyreállításáért felelős miniszterelnök-helyettesi posztról. Erről Jaroszlav Zseleznyak, a pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottság elnökhelyettese számolt be Telegram-csatornáján.
Elmondása szerint a döntést 272 képviselő támogatta.
Maga a miniszterelnök-helyettes nem volt a teremben, a miniszterelnök sem. Nem tudni, ki lesz helyette, és azt sem, hogy mikor nevezik ki
– mondta a képviselő.
Amint arról az Unian korábban beszámolt, május 9-én a Verhovna Rada (Legfelsőbb Tanács) ülésén a népi képviselők egy csoportja nyilvántartásba vette a 11248. számú határozattervezetet Olekszandr Kubrakovnak, az ukrán miniszterelnök-helyettesnek felmentéséről a helyreállítási posztjáról, viszont közösségfejlesztési, terület- és infrastrukturális miniszteri tisztségeit megtartotta. A lemondás kezdeményezői között van a Nép Szolgája frakció vezetője, David Arahamija.
Vitalij Bezgin, a Nép Szolgája frakció egyik parlamenti képviselője a Facebookon azt írta, hogy a Kubrakov vezette minisztériumot a jövőben két külön tárcára oszthatják. Elmondta, a frakció azt az álláspontot támogatja, hogy szinte lehetetlen az infrastrukturális kérdéseket és a regionális politika/decentralizáció kérdéseit párhuzamosan kezelni.
Megjegyzendő, hogy Kubrakovot 2021. május 20-án nevezték ki infrastrukturális miniszterré, 2022. december 1-jén pedig Ukrajna újjáépítéséért felelős miniszterelnök-helyettessé.