2024. június 14. 21:00 ÉLŐ
Németország 2
Skócia 0

Az ukrán elnök kimondta, mi a véleménye a Putyinnal való tárgyalásról

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index keddi hírösszefoglalója

Vége
GettyImages-2153319443

A legfontosabbak

Index
2024.05.21. 21:30
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

  • Volodimir Zelenszkij „legitim és törvényes” elnök, mert választásokat nem lehet hadiállapot idején tartani – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden Kijevben, ukrán hivatali partnerével, Dmitro Kulebával tartott közös sajtótájékoztatóján.

    A német politikus leszögezte: Ukrajna szabad, nem pedig megszállt ország akar lenni, és az egyetlen, aki lehetetlenné teszi a választások megtartását, az Ukrajnát megtámadó Vlagyimir Putyin orosz elnök.

    „Nemcsak Ukrajna, hanem más országok alkotmánya is kimondja, hogy hadiállapot alatt nem lehet választást tartani. Például Németország alaptörvényében is az van írva, hogy a választott tisztségviselő hivatali ideje a hadiállapot alatt folytatódik, és csak a háború vége után hat hónappal lehet választásokat rendezni” – hangsúlyozta Baerbock.

    Megjegyezte: „alantas játéknak” tartja, hogy Moszkva előbb háborút indít, ellehetetlenítve a választásokat, majd azt a narratívát terjeszti, hogy az elnök illegitim, mert nem választották újra.

    Meggyőződésének adott hangot azt illetően, hogy Németország Ukrajnával közösen „minden problémát megold”. Mint fogalmazott, Berlin elsősorban az ukrajnai reformok végrehajtásában nyújt segítséget Kijevnek.

  • Tucker Carlson, a Fox News egykori műsorvezetője saját műsort indít Oroszországban – írja a Sky News.

    Az amerikai médiaszemélyiség, aki első nyugati újságíróként készített Vlagyimir Putyin orosz elnökkel interjút azóta, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, az állami tulajdonú Russia 24 csatornán fogja vezetni műsorát.

    Az első epizódban Carlson a kullancsok és a Lyme-kór veszélyeiről fog beszélni.

    Tucker Carlsont, aki a múltban Putyin nagy támogatója volt, 2023 áprilisában bocsátották el a Fox News-tól. A műsorvezető gyakran beszélt támogatóan az összeesküvés-elméletekről és a szélsőjobboldali témákról.

    A Fox News-tól való távozása után 2023-ban újraindította műsorát az X-en.

  • Az elmúlt nap folyamán a hatból öt frontszakaszon előrenyomult az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban, miközben 17 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

    A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek a harci érintkezési vonal mentén mintegy 1660 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan.

    A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egy lőszerraktárt, négy harckocsit, nyolc gyalogsági harcjárművet (köztük négy amerikai Bradleyt), három páncélozott harcjárművet, három páncélozott szállítójárművet, öt amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, két ATACMS operatív-taktikai rakétát, HIMARS és Vilha sorozatvetők nyolc rakétáját, nyolc francia SCALP-EG manőverező robotrepülőgépet, öt francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 45 drónt.

    A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeckben egy lakóházat ért találat, minek következtében egy férfi életét vesztette. A Luhanszki régióban lévő Szverdlovszkban nyolc civil sérült meg kazettás ATACMS-találatok következtében. A mentésre kiérkezett tűzoltókat pilóta nélküli repülőszerkezetek támadták.

    Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese az X közösségi hálózaton arra figyelmeztette kedden a semleges országokat, hogy részvételük az Ukrajnáról szóló svájci találkozón a „kijevi rezsim” melletti kiállás bizonyítéka. Kifejezte meggyőződését, hogy a konfliktusban részes egyik fél távollétében folytatott tárgyalások nem vezethetnek eredményre.

    Apti Alaudinov, a Csecsenföldön létrehozott Ahmat különleges alegység parancsnoka a Rosszija 1 tévécsatornán kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők nem fogják ukrán kézen hagyni Mikolajiv, Odessza és Harkiv városait. Érvelése szerint ezek mind történelmi orosz területek – számolt be az MTI.

  • Már több mint háromezer elítélt kérte a büntetés letöltése alóli feltételes szabadlábra helyezést, hogy részt vegyen Ukrajna védelmében – hozta nyilvánosságra Olena Viszocka igazságügyi miniszterhelyettes egy keddi tévéműsorban.

    A tisztségviselő szavai szerint ez a szám megfelel a tárca előzetes várakozásainak. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a törvényi korlátozások miatt egyelőre nem lehet megmondani, hogy a jelentkezők közül hányan felelnek meg a követelményeknek. Elmondta továbbá: a katonai orvosi bizottságok ezenkívül szűrni fogják az elítélteket a társadalmilag veszélyes betegségekre, olyanokra mint a HIV-fertőzöttség, tuberkulózis vagy hepatitis, amelyek kizáró okot jelentenek.

    Az ukrán parlament május 8-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely engedélyezi bizonyos kategóriájú bebörtönzöttek mozgósíthatóságát, amennyiben önként jelentkeznek szolgálatra.

    Azonban az előterjesztés szerint továbbra sem szolgálhatnak az ukrán fegyveres erőkben a szándékos emberölést elkövetők, nemi erőszaktevők és pedofilok, a korrupt hivatalnokok, az ország nemzetbiztonsága ellen vétők, valamint kábítószer illegális előállításáért, megszerzéséért, terjesztéséért vagy birtoklásáért elítélt személyek. Közülük is csak olyanok mozgósíthatók, akiknek legfeljebb három év maradt hátra a büntetésükből.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint jelenleg lehetetlen a párbeszéd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mivel az orosz vezető „nem független személyiség, és az Ukrajna iránti gyűlölet vákuumában él, amit a környezete is támogat” – mondta az ukrán elnök a Reutersnek adott interjúban, amit az Ukrajinszka Pravda szemlézett.

    Az újságírók emlékeztették Zelenszkijt, hogy a háború kezdetekor még párbeszédet keresett Putyinnal, és megkérdezték, hogy az ukrán elnök most is hajlandó-e ilyenre.

    Volodimir Zelenszkij úgy reagált, ennek most nincs értelme, „mivel Putyin ma már nem független személyiség.”

    „Az a probléma, hogy kimosta az emberek agyát, és ők is kimosták az agyát. Benne van az információs lufiban, abban a vágyban, hogy elpusztítson minket. Nem ülhetsz le beszélgetni egy olyan emberrel, akinek egyetlen célja, hogy elpusztítson téged. És itt ma nem lehet tisztességes párbeszédet találni” – mondta az ukrán elnök.

  • Az ukrán hadsereg vasárnap eltalálta a Moszkva által megszállt Krímben a Ciklon orosz rakétahajót – közölte az ukrán vezérkar.

    További részleteket nem közöltek az ügyben – írja a Sky News.

  • Dorin Recean moldovai miniszterelnök és Josep Borrell, az Európai Unió vezető diplomatája május 21-én biztonsági és védelmi partnerséget kötött – írja a The Kyiv Independent.

    Moldova lett az első ország, amely ilyen dokumentumot írt alá az EU-val, amelynek célja „az ország ellenálló képességének növelése”.

    Az orosz–moldovai kapcsolatok megromlottak az ukrajnai teljes körű invázió kezdete óta, és félő, hogy az orosz agresszió átterjedhet a Dnyeszteren túli területre, egy moldovai területre, ahol az 1990-es évek eleje óta orosz csapatok állomásoznak.

  • Hazaárulás címén 14 évi fegyházbüntetésre ítélte Anatolij Maszlov 77 éves novoszibirszki fizikust kedden egy szentpétervári bíróság – adta hírül az MTI.

    Maszlovot, aki a fizikai és matematikai tudományok doktora, 2022 nyarán tartóztatták le azzal a gyanúval, hogy államtitkot tartalmazó adatokat szolgáltatott ki hiperszonikus eszközökről. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a fizikus 2014-ben titkos tudományos fejlesztésekről szóló információkat adott át a német hírszerzésnek. Az elítélt tagadta bűnösségét, védője pedig törvénytelennek minősítette a vádat.

    Az ügyet szigorúan titkos minősítése miatt zárt ajtók mögött tárgyalta a bíróság. Halmazati büntetésként Maszlov mozgásszabadságát további egy évre korlátozták, és két évre eltiltották az államtitkokhoz való hozzáféréstől. Az ügyészség 17 évi fegyház kiszabását kérte.

    Maszlov az Orosz Tudományos Akadémia Szibériai Kirendeltsége Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Intézetének vezető kutatója volt.

    Az elítélt jogi képviselői hangot adtak aggodalmuknak, hogy ügyfelük nem fogja túlélni a büntetést, mivel már letartóztatása előtt gondjai voltak az egészségével, és februárban szívrohamot kapott az előzetes letartóztatásban. A Kommerszant című lapnak nyilatkozva azt mondták, hogy a fizikus nem kap megfelelő ellátást, és a börtönorvosok nem engedik, hogy gyógyszerekhez jusson.

    Az RBK című lap emlékeztetett arra, hogy az Orosz Tudományos Akadémia szibériai részlegének több tudósa ellen indult eljárás hazaárulás vádjával. 2022 nyarán államtitkot tartalmazó információk Kínának való kiszolgáltatása miatt őrizetbe vették Dmitrij Kolkert, a Novoszibirszki Állami Egyetem Fizikai Tanszéke Kvantumoptikai Technológiák Laboratóriumának vezetőjét. Kolker az őrizetben meghalt.

    Később letartóztatták Alekszandr Sipljukot, az Orosz Tudományos Akadémia Szibériai Kirendeltsége Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Intézetének igazgatóját és Vlagyiszlav Galkint, a Hrisztyianovics Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Intézet egyik alkalmazottját.

    Szentpéterváron idén áprilisban hazaárulás ügyében hétévi fegyházbüntetésre ítélték Alekszandr Kuranovot, a Hiperszonikus Rendszerek Tudományos Kutatói Vállalata (NIPGSZ) volt vezérigazgatóját és főkonstruktőrét. A Rigában szerkesztett Meduza orosz ellenzéki hírportál összesítése szerint Oroszországban 2018 óta legkevesebb 12 tudóst vádoltak meg hazaárulással, köztük olyanokat, akik hiperszonikus témákkal foglalkoztak.

  • Finnország kormánya kedden sürgősségi törvényjavaslatot terjesztett elő annak megakadályozására, hogy menedékkérők lépjenek át az Oroszországgal közös határon – írja a Sky News.

    Helsinki úgy véli, hogy Moszkva az ukrajnai háború óta fennálló politikai ellentétek miatt ösztönzi a migrációt.

    Finnország tavaly zárta le az 1335 kilométeres határt, miután megnövekedett az érkezők száma többek között Szíriából és Szomáliából, nem sokkal azután, hogy Helsinki csatlakozott a NATO-hoz.

    A Kreml tagadja, hogy fegyverként használná a migrációt, és azt állítja, hogy a Nyugat lejárató kampányt folytat.

    A jobboldali koalíció által javasolt törvénytervezet elismeri, hogy a migránsok menedékkérelmek feldolgozása nélküli visszafordítása megszegné Finnország nemzetközi jogi kötelezettségvállalásait.

    Petteri Orpo miniszterelnök azonban azt mondta, hogy ez csak ideiglenes lenne, és csak kivételes körülmények között lépne életbe.

  • Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy nem szabad akadályozni a nyugati fegyverek orosz területre mért csapásait, mert minél több katonai célpontot tudnak megsemmisíteni az Orosz Föderáció területén, annál gyorsabban véget ér a háború – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Az ukrán külügyminiszter ezt Annalena Baerbock német külügyminiszterrel közös tájékoztatóján mondta Kijevben.

    A külügyminiszter ugyanakkor meg van győződve arról: semmi sem akadályozza meg partnereiket abban, hogy úgy döntsenek, Ukrajna területe felett is lelőnek orosz rakétákat.

    Nincs egyetlen jogi, biztonsági vagy erkölcsi érv sem, amely megakadályozná, hogy partnereink saját területükről lőjék le az orosz rakétákat Ukrajna területe felett. Azok, akik azt mondják, hogy egy ilyen lépés eszkaláció lenne, manipulálnak. Sokszor hallottuk már azt az érvet, hogy el kell kerülni az eszkalációt, de az elmúlt két évben az egyetlen fél, aki eszkalációt folytat, az az Orosz Föderáció

    – hangsúlyozta Kuleba.

    A külügyminiszter kifejtette, Ukrajna arra kéri partnereit, hogy fontolják meg az Ukrajna feletti orosz rakéták lelövését.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ötéves hivatali idejét értékelve elmondta, hogy a hadiállapot miatt még nem járt le a hivatali ideje. Egy újságíró megkérdezte Zelenszkijt, hogy szerinte hogyan végezte munkáját 5 éves hivatali ideje alatt, mire ő így válaszolt: „az öt évem még nem ért véget, a statárium miatt még tart”.

    Nem tudom értékelni a teljesítményemet. Ez egyszerűen nem túl etikus. Úgy gondolom, hogy valahol kívülről mindig igazságos a vélemény, és ezzel a véleménnyel nem is fogok vitatkozni. Az igazságosság mindig valahol középen van

    – számolt be a válaszról az Ukrajinszka Pravda.

    Zelenszkij hozzátette: örül, hogy egy olyan nemzet elnöke lehet, amely „nem fordít hátat”, és elfogadja az előtte álló kihívásokat.

    „Büszke vagyok arra, hogy Ukrajna elnöke lehetek, ez a hozzáállásom ehhez az öt évhez” – mondta.

  • Letartóztatták az orosz 58. hadsereg volt parancsnokát, Ivan Popovot „nagyszabású csalás” gyanújával – jelentette TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva a Sky News.

    A TASZSZ nem közölt részleteket a Popov tevékenységével kapcsolatos nyomozásról.

  • Az EU Tanácsa megállapodott arról, hogy a befagyasztott orosz állami vagyonból származó nyereséget Ukrajna megsegítésére fordítják – jelentette be kedden az EU-ban működő cseh képviselet.

    A tervek szerint az éves bevétel körülbelül 2,5-3 milliárd eurót tesz majd ki. A várható bevétel 90 százalékát katonai célokra fogják felhasználni Ukrajna védelmének támogatására.

    Ukrajna nyugati partnerei és más szövetségesei a 2022-es orosz invázió kezdetén mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztottak be. Ennek nagyjából kétharmadát a belgiumi székhelyű Euroclear pénzügyi szolgáltató cég kezeli.

    Míg az Egyesült Államok az orosz vagyon teljes lefoglalását javasolta, az EU habozott, mivel félt az elkobzás jogi és adózási buktatóitól. Ehelyett Brüsszel azt javasolta, hogy a befagyasztott eszközökből származó váratlan nyereséget Kijevbe irányítsák.

  • Tíz ukrán katona végezte el az F–16-os vadászrepülőgép-karbantartási képzést Hollandiában – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Hollandia előzőleg ígéretet tett arra, hogy legalább 24 F–16-os vadászgépet biztosít Ukrajna számára, a szervizelés zökkenőmentessége érdekében pedig ukrán katonák kiképzését is vállalta.

    A képzés során az ukránok az összes fontos alkatrész szervizelését gyakorolták. A tanfolyam részét képezte egy „vészhelyzeti mentőkészlet” összeállítása és tesztelése is. Ez lehetővé teszi a pilóta számára, hogy a kényszerleszállás után több napig életben maradjon. Többek között élelmiszert és gyógyszert tartalmaz.

    Elmondták, hogy a képzés felkészíti a kadétokat az F–16-os repülései során felmerülő összes kockázatra. Végső soron az ukrán pilóták számára is nagyobb védelmet nyújt majd.

    A képzési programot a Flight Safety Equipment Cluster (VVU) dolgozta ki. Hollandia az egyik kezdeményezője a romániai Európai F–16 Kiképző Központ (EFTC) létrehozásának is. Már 11 darab F–16-os repülőgépet bocsátottak az EFTC rendelkezésére.

  • A magyar felnőttek 68 százaléka szerint nem csökken a közeljövőben a háború intenzitása Ukrajnában – közölte az MTI.

    A Magyar Társadalomkutató Kft. friss felmérése szerint a magyarok harmada egyenesen a háborús helyzet súlyosbodásától tart.

    A közleményben leszögezték, hogy miközben az ukrajnai háború a harmadik évébe lépett, és mind az Európai Unió, mind az USA, mind pedig a NATO hosszú távú támogatást tervez nyújtani Ukrajnának, az orosz seregek május 10-én támadást indítottak Harkiv környékén. A Magyar Társadalomkutató Kft. időszerűnek látta annak vizsgálatát, hogy a magyar társadalom miképp ítéli meg a háború enyhülésének esélyeit.

    A vizsgálat szerint a felnőtt magyar lakosság több mint kétharmada (68 százalék) szerint a háború intenzitása nem enyhül a közeljövőben, sőt a magyarok mintegy harmada (32 százalék) a háborús konfliktus fokozódását várja.

    A magyarok kevesebb mint ötöde (18 százalék) optimista csak a háború intenzitásával kapcsolatban, és valószínűsíti annak csökkenését. Mivel szerintük nem fog enyhülni a közeljövőben a háború intenzitása, a magyarok többsége a háború elhúzódását tartja a legvalószínűbbnek – ismertették a felmérés alapján.

    A kutatás megállapította azt is, hogy a férfiak pesszimistábbak a nőknél a háború intenzitásának alakulását illetően, hiszen 36 százaluk szerint az fokozódni fog, míg a nők csupán 27 százaléka vélekedik így.

    Mint írták, a kutatás 1000 ember telefonos megkérdezésével készült május 13–15. között, a minta nagysága és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a maximális mintavételi hiba 3,16 százalék.

  • A kedd hajnali és reggeli orosz támadás következtében lehulló Sahíd típusú drónok törmelékei következtében több helyen is tűz ütött ki Harkivban – írja az Ukrajinszka Pravda.

    „Az ellenség egész éjjel bombázta Harkivot. Az ellenséges Sahídok roncsait négy helyen rögzítették. 02:09-kor két magánház és egy garázs égett ennek következtében. Három ember sérült meg: egy 61 éves férfi, illetve egy 69 és egy 72 éves nő. Mindannyiuknál akut stresszreakciót figyeltek meg. A másik két találat az útburkolatot és egy magánház burkolatát érte, tűz nélkül. Áldozatok nincsenek” – közölte Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület vezetője.

    Az orosz erők reggel is folytatták a támadásaikat. Reggel 7 óra körül egy közlekedési infrastrukturális létesítményt ért rakétatámadás, aminek következtében megsérült egy 53 éves civil férfi. Szinyehubov tájékoztatása szerint 25 teherautó és autóbusz, valamint 3 személygépkocsi sérült meg a bombázás következtében.

    A közműcég háromszintes irodaházában is megrongálódtak az ablakok, illetve négy magánház is károkat szenvedett. A szállítócég elleni rakétatámadás következtében ketten sérültek meg.

  • Figyelembe véve a Fekete- és a Kaszpi-tengeren tartózkodó összes orosz rakétahordozót, az orosz hadsereg egyidejűleg akár 80 Kalibr rakétát is el tud indítani – írja az Unian.

    A hírügynökség szerint Andrij Rizsenko, az Ukrán Fegyveres Erők haditengerészetének tartalékos kapitánya elmondta, hogy szerinte a „Ciklon” rakétahajó nemrég történt esetleges elvesztése ellenére az oroszok még mindig elég erős potenciállal rendelkeznek. Csak Novorosszijszkban nyolc további – három tengeralattjáró és öt felszíni – rakétahordozó található jelenleg.

    Ukrajna egész területén képesek rakétákat bevetni. És ezt rendszeresen megteszik

    – mondta Rizsenko.

    Elmondása szerint az Orosz Föderáció harci hajóinak összlétszáma a Fekete-tengeren most valamivel kevesebb mint 60 egység. „A teljes körű invázió kezdetén több mint 80-an voltak, köztük azok is, amelyek az Orosz Föderáció északi és balti flottájáról érkeztek. A legnagyobb veszélyt továbbra is a rakétacsapások jelentik” – tette hozzá.

    A szakértő szerint az oroszok továbbra is rakétákkal támadják Ukrajna területét. Arra is emlékeztetett, hogy a Kaszpi-tengeren az oroszok még négy Kalibr hordozót tartanak.

    A Fekete- és a Kaszpi-tenger összes rakétahordozóját figyelembe véve az oroszok egyszerre akár 80 Kalibr rakétát is indíthatnak

    – tette hozzá Rizsenko, hangsúlyozva, hogy a Kaszpi-tenger továbbra is fontos logisztikai útvonal Moszkva számára, ahol az orosz flottilla is tartózkodik. „Tudjuk, hogy nagy mennyiségű katonai rakományt szállítanak a Kaszpi-tengeren keresztül. Ezért próbálják ellenőrzésük alatt tartani a Kaszpi-tengert” – tette hozzá.

  • Szijjártó Péter Tokióban kijelentette, hogy Magyarország bízik abban, hogy a józan ész egyszer felülkerekedhet a dogmatizmuson a külpolitikában, és hogy a békevágy egyszer felülkerekedhet a háborús pszichózison Európában – írja az MTI.

    Kifejtette, hogy bár semennyiben nem felelős érte, hazánk igen magas árat fizet az ukrajnai háborúért, Magyarország a valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, s számos menekültet be is fogadott, miközben az energiaimport költsége évi hétmilliárd euróról 17 milliárd euróra emelkedett. Szavai szerint ez a bruttó hazai termék (GDP) öt-hat százalékát teszi ki.

    Magyarország diplomáciai megoldást szorgalmaz

    Mindenekelőtt aláhúzta, hogy Magyarország ellenzi és a kezdettől fogva elítéli a háborút, ez nem is vita tárgya, arról viszont igenis van vita, hogy miként lehetne békét teremteni a szomszédságban. Úgy vélekedett, hogy a nyugati stratégia teljes egészében megbukott, ugyanis a háborút izolálni kellett volna, nem globalizálni, valamint a szankciókról és a fegyverszállításokról szóló döntések is elhibázottak voltak.

    Leszögezte, hogy a kormány kisebbségi álláspontot képvisel Európában, szembemenve a liberális fősodorral, azonban globális szinten a többség hasonló véleményen van. Szijjártó Péter a Háború vagy béke? című panelen kiemelte, hogy a korlátozások fő célja Oroszország térdre kényszerítése volt, de ez még nem történt meg, miközben az európai gazdaság szenved az eddig elrendelt tizenhárom európai uniós intézkedéscsomagtól.

    Elmondta, hogy Magyarország az egyetlen NATO-tag, amely nem szállított fegyvereket Ukrajnába, ami már csupán azért is helyes döntésnek bizonyult, mert a hadieszközök szállítása világosan demonstrálta, hogy a csatatéren nincs megoldása a háborúnak, ott csak halál van, és pusztítás. Kijelentette, hogy egyik fél sem tud felülkerekedni a másikon, csakis a diplomáciai rendezés lehetséges, ezért minél előbb béketárgyalásokat kell kezdeni.

    Kárpátaljai magyarok halnak meg

    Figyelmeztetett, hogy a harcokban számos magyar is meghalt a kárpátaljai közösség tagjai közül, míg holland, luxemburgi vagy dán áldozatai például nincsenek a konfliktusnak.

    Mi nem akarjuk, hogy több magyar meghaljon a háborúban, ahogy általánosságban véve nem akarjuk, hogy több ember meghaljon a háborúban

    – közölte a politikus.

    Felidézte, hogy az invázió megindítását követően Magyarország felkínálkozott helyszínként a béketárgyalásokhoz, és ez az ajánlat továbbra is él. A miniszter arra is kitért, hogy nem egyszerű ezt az álláspontot képviselni a transzatlanti közösségben, miután a józan észen alapuló megközelítésre a reakció általában az, hogy „a Kreml propagandistájának, az oroszok kémjének vagy Putyin barátjának” bélyegzik, így nincsen valódi lehetőség racionális vitára.

    Fontosnak nevezte a békepárti tábor hangjának felerősítését, különösképpen azután, hogy előző héten súlyos merényletkísérletet követtek el a másik európai békepárti miniszterelnök, a szlovák Robert Fico ellen.

    Szijjártó szerint Európa megőrült

    Sérelmezte, hogy napjainkban „egyre őrültebb nyilatkozatok” hangzanak el egyes európai politikusok részéről, például nyugati katonák küldéséről, atomfegyverek használatáról, amelyek tovább erősítik az eszkaláció kockázatát.

    Hozzátette, hogy nem kizárólag azokkal kell beszélnie az embernek, akikkel mindenben egyetért, és ahhoz sem kell óriási bátorság, hogy az ember különböző nyilatkozatokat tegyen Brüsszelben vagy Washingtonban, de ő a moszkvai Orosz Energiahéten ezer ember előtt felszólalva is elítélte az ukrajnai háborút, sürgetve annak lezárását.

    Mi továbbra is reméljük, hogy a józan ész egyszer felülkerekedik a dogmatizmuson a külpolitikában, s reméljük, hogy a békevágy egyszer felülkerekedik a háborús pszichózison Európában

    – fogalmazott Szijjártó.

  • Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden reggel váratlanul Kijevbe érkezett, majd nemzetközi segítséget sürgetett az ukrán légvédelem megerősítésére az orosz légitámadások ellen – számolt be az MTI.

    Ukrajnának az orosz rakéták és drónok ellen sürgősen szüksége van a további légvédelemre

    – jelentette ki a külügyminiszter.

    A politikus már hetedik alkalommal jár az ukrán fővárosban a háború kirobbanása óta. Baerbock keddi látogatását előzőleg biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra.

    A német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Kijev szövetségeseinek „egyesíteniük kell az erőiket” egyfelől Ukrajna érdekében, másfelől azért, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ne küldhessen orosz csapatokat „a saját határainkra”.

    Baerbock emlékeztetett rá, hogy német kezdeményezésre már csaknem egymilliárd euró támogatás gyűlt össze az ukrán légvédelemre.

    A politikus hozzáfűzte, hogy keményen dolgoznak azon, hogy ez az összeg tovább nőjön. Baerbock emlékeztetett, hogy Kijev korábban korábban két amerikai gyártású Patriot légvédelmi rendszert kapott, a német kormány pedig a közelmúltban tett ígéretet egy harmadik átadására.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a német külügyminiszter látogatásának előestéjén szintén az ukrán légvédelmi rendszer megerősítését és Ukrajna nyugati vadászgépekkel való felszerelését sürgette a szövetségeseinek szóló üzenetében.

  • Kedd hajnalban az oroszok 29 Sahíd–131/136 típusú kamikazedrónnal támadták Ukrajnát, de az ukrán légvédelem egy kivételével mindegyiket lelőtte és megsemmisítette – írja az Ukrajinszka Pravda az ukrán hadsereg jelentése alapján.

    A légvédelmi harc eredményeként 28 sahídot lőttek le az Odesszai, a Mikolajivi, a Dnyipropetrovszki, a Harkivi, a Cserkaszi, a Herszoni, valamint a Kirovohradi területen

    – közölte az ukrán hadsereg. 

    A jelentések szerint kedd hajnalban három irányból érkezett a támadás: Oroszország Primorszko-Ahtarszk és Kurszk városaiból, valamint a Csauda-fokról, amely az Oroszország által annektált Krím félszigeten található.

    Az orosz hadsereg légitámadását az Ukrán Fegyveres Erők mobil légvédelmi csapatai verték vissza. A légierő és a szárazföldi erők légvédelmi rakétaegységei, vadászrepülőgépei és elektronikus hadviselési egységei is részt vettek a hadműveletben – írták. 

  • Kína csökkentette olajbehozatalát Oroszországból, és növelte az importot Szaúd-Arábiából áprilisban márciushoz képest – közölte az MTI.

    A kínai vámhatóság adatai szerint az ázsiai ország 9,26 millió tonna kőolajat szerzett be Oroszországból a márciusi rekordközeli 10,81 millió tonna után. A napi átlagos orosz olajkivitel Kínába 2,25 millió hordó volt áprilisban, 11,5 százalékkal elmaradt a márciusi szinttől.

    Áprilisban Kína csaknem 5,7 milliárd dollárért vásárolt kőolajat Oroszországtól a márciusi 6,35 milliárd dollár után.

    Kína második legnagyobb olajszállítója, Szaúd-Arábia áprilisban napi átlagosan 1,54 millió hordóra növelte exportját a márciusi napi 1,48 millió hordóról. Áprilisban Szaúd-Arábia összesen 6,34 millió tonna kőolajat szállított Kínának több mint 4 milliárd dollár értékben.

  • Az Amerikai Egyesült Államok jelenleg nem tervezi a katonai instruktorok visszaküldését Ukrajnába – írja az Unian.

    Az ukrán hírügynökség tudósítója szerint ezt az Egyesült Államok vezérkari főnöke, Charles Brown tábornok az Ukrajna védelmi kérdéseiért felelős kapcsolattartó csoport, a Ramstein-formátum ülése után jelentette ki.

    Brown megjegyezte, hogy 2022 februárjáig az amerikai katonai személyzet részt vett az ukrajnai kiképzési folyamatban, de jelenleg nem történik ilyen.

    Végső soron, ha ez a konfliktus véget ér, és jobb körülmények között leszünk, akkor feltételezem, hogy lesz lehetőségünk visszaküldeni az instruktorokat. Jelenleg azonban nincsenek tervek az amerikai instruktorok Ukrajnába való visszatérésére

    – hangsúlyozta Brown.

  • Miközben az ukrán csapatok minden erejükkel azon vannak, hogy megfékezzék az orosz offenzívát, a tisztviselők szerint az ország ismét hatalmas áramellátási problémával néz szembe. Ennek oka, hogy az orosz csapatok egyre inkább az erőműveket veszik célba. Az áramtakarékosság érdekében az ország kormánya áramszüneti menetrendeket vezetett be – írja az Unian a The New York Times egyik cikkére hivatkozva. 

    Ez egy másik frontvonal a háborúban

    – jegyezte meg a múlt héten Makszim Timcsenko, a Donbaszi Üzemanyag- és Energiavállalat elnöke. Elmondása szerint a cég alkalmazottai versenyt futnak az idővel, hogy helyreállítsák a fogyasztók áramellátását.

    A 2022–2023-as tél nagyon nehéz volt az ukránok számára, ugyanis az orosz hadsereg súlyosan károsította Ukrajna energiahálózatát, így a lakosság nagy része fűtés nélkül maradt a hideg téli napokon. Bár ezt követően az ukrán csapatok megsemmisítették az orosz rakétákat, 2024 elejére a fegyverek elfogytak, így az oroszok ismét borzalmas károkat tudtak okozni.

    Az áramkimaradások ugyanakkor nemcsak a fogyasztókat érinthetik, hanem Ukrajna védelmi iparát is, ráadásul pont akkor, amikor a legnagyobb szüksége van rá.

    Ez minden bizonnyal lassítja, drágábbá teszi a termelést. A polgári lakosság könnyebben túléli áram nélkül, de a háború alatti katonai termelés szempontjából kritikus a helyzet

    – hangsúlyozta Olekszandr Dmitrijev, aki a katonaság fegyverekkel és egyéb felszerelésekkel való ellátására irányuló erőfeszítések összehangolásáért felel.

  • Május 18-án életbe lépett az új mobilizációs törvény Ukrajnában, aminek értelmében nemcsak a férfiaknak, hanem egyes meghatározott területen dolgozó nőknek is jelentkezniük kell katonai szolgálatra – írja az ukrán Fokusz hírportál. 

    Az ukrajnai mozgósítással összefüggésben a törvény kimondja, hogy elsősorban az orvosi végzettséggel rendelkező nőket kell regisztrálni. A következő szakterületeket határozták meg:

    • fizikoterápia;
    • orvosi és pszichológiai rehabilitáció;
    • közegészségügy;
    • fizikai rehabilitáció;
    • ipari gyógyszerészet;
    • gyógyszerészet;
    • fogászat;
    • gyógyszer;
    • gondozás;
    • orvosi diagnosztikai és kezelési technológiák;
    • orvosbiológiai mérnöki;
    • biotechnológia és biomérnökség;
    • patológiai szakemberek; toxikológia;
    • gyógyszertan;
    • élettan és epidemiológia.

    Emellett saját kérésükre regisztrálhatnak azok a nők is, akik a védelmi minisztérium által jóváhagyott listán szereplő katonai szakterülethez kapcsolódó végzettséggel rendelkeznek.

    Annak ellenére azonban, hogy a nők bizonyos csoportjának is kötelezővé tették a katonai szolgálatra való jelentkezést,

    EZ NEM JELENTI AZT, HOGY BESOROZZÁK ŐKET.

    A regisztrációra azért van szükség, hogy a hadsereg vezérkara naprakész információval rendelkezzen arról, hogy hány orvos van tartalékban. Az ukrajnai mozgósításban nőket továbbra is csak önkéntes alapon lehet besorozni – írta a Fokusz. 

  • Volodimir Zelenszkij szerint a lengyel légierő részvétele az orosz rakétatámadások kivédésében nem vonná be Lengyelországot a háborúba – írja az Unian hírügynökség.

    Az ukrán elnök a Reutersnek adott interjújában röviden kommentálta azt a felvetést, amelynek értelmében az Európai Unió tagállamai lelőhetnék az oroszok által indított rakétákat Ukrajna fölött. 

    Amikor a rakéták repülnek, a lengyel gépek felemelkednek, de nem lövik le az orosz rakétákat. Megtehetik? Biztos vagyok benne, hogy igen. Ez a NATO-országok támadása, beavatkozása lenne? Nem

    – fejtette ki az ukrán elnök.

  • Magyarország területére május 20-án az ukrán–magyar határszakaszon 4679 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7352 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 20 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • Hétfő este hangos robbanások rázták meg az orosz megszállás alatt álló Dovzsanszkot a Luhanszki területen – írja az Unian.

    Az interneten megjelent videókon egy égő objektum figyelhető meg, amely sűrű füstöt áraszt magából. Leonyid Pasecsnik, az oroszok által kinevezett luhanszki vezető szerint egy üzemanyag- és kenőanyagraktárat találtak el kazettás lőszerrel felszerelt rakétával.

    Elmondása szerint a katasztrófavédelem folytatja a becsapódás következményeinek felszámolását, az áldozatokra vonatkozó adatok ellenőrzése pedig folyamatban van.

    Denisz Kazanszki ukrán újságíró a Telegram-csatornáján arról számol be, hogy a csapások a megszállt Rovenki és Dovzsanszk orosz támaszpontjait értek. 2014 óta mindkét város ellenőrzés alatt áll.

  • Az Ukrajna védelmi kérdéseivel foglalkozó kontaktcsoport, a Ramstein-formátum 22. ülésén Kaisa Ollongren holland védelmi miniszter bejelentette, hogy YPR–765 páncélozott gyalogsági harcjárművek egy újabb csomagját szállítják le Kijevnek – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A sajtóközlemény szerint a holland páncélozott harcjárművek „a közeljövőben” érkeznek Ukrajnába, pontos számukat és típusukat azonban nem hozták nyilvánosságra.

    Ukrajna számára nagyon fontosak az ilyen páncélozott járművek. Manőverezhetőek, gyorsan tudnak csapatokat áthelyezni, és felderítésre, illetve támadó és védekező célokra egyaránt használhatók

    – hangsúlyozta Ollongren.

    A holland védelmi minisztérium jelezte, hogy Ukrajna már 207 ilyen különböző típusú gyalogsági harcjárművet kapott Hollandiából, amelyre Ukrajnából érkezett igény.

    Az YPR–765 egy holland fejlesztés, amely 1977 óta áll szolgálatban az ország hadseregében. Távoli fegyvervezérlő állomásokkal vannak felszerelve, amelyek lehetővé teszik a legénység számára, hogy belülről irányítsák a fegyvereket. Lehetővé teszi azt is, hogy a járművek tűztámogatást nyújtsanak a csatatéren.

    Hollandiában több mint 2000 ilyen gyalogsági harcjármű volt, amelyeket később korszerűbbekre, különösen CV90-re cseréltek. Az ülésen Margarita Robles spanyol védelmi miniszter bejelentette a Leopard harckocsik második tételének Ukrajnába küldését is, valamint egyéb katonai segélyek szállítását helyezte kilátásba.

  • Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajnának több mint száz F–16-os vadászrepülőre van szüksége, hogy a légtérben is fel tudja venni a harcot az oroszokkal – írja az Unian.

    Az oroszok 300 gépet használnak Ukrajna területén. Legalább 120-130 gépre van szükségünk a légtérben. Nem tudjátok most megadni? Rendben. Visszatérve azokra a repülőgépekre, amelyek a szomszédos NATO-országok területén vannak: emelkedjenek a levegőbe... lőjenek le célpontokat, védjék meg a civileket

    – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.

    Az államfő értékelte azt is, hogy a közelgő amerikai választások milyen hatással lehetnek Washington további Ukrajna-támogatására. „Nem mondanám, hogy ma látom a maximális kockázatot. Nem hiszem, hogy a republikánusok elleneznék Ukrajna támogatását, de a részükről érkező üzenetek egy része aggodalomra ad okot” – mondta Ukrajna elnöke.