2024. június 20. 15:00
Szlovénia
Szerbia
Fussballaréna München II. forduló
2024. június 20. 18:00
Dánia
Anglia
Frankfurt Arena II. forduló
2024. június 20. 21:00
Spanyolország
Olaszország

Közeledhet a háborúhoz a NATO, két ország közvetlen segítséget adhat Ukrajnának

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index keddi hírösszefoglalója

Index
2024.06.11. 21:30
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

  • Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy a szövetségnek továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, és reményét fejezte ki afelől, hogy a tagországoknak sikerül meghozniuk a „védelemhez és elrettentéshez” szükséges döntéseket – írja az Unian ukrán hírügynökség. 

    A főtitkár kihangsúlyozta: a NATO nemcsak a kiképzésekben vesz részt, hanem hosszú távú pénzügyi kötelezettségeket is vállalt. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett: Oroszország 2022-ben indított teljes körű inváziója óta a szövetség tagországai évente 40 milliárd euró értékű katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának. 

    Ezt a támogatási addig kell fenntartanunk, amíg szükséges

    – húzta alá a főtitkár. 

  • A hatóság menekültügyi eljárásban dönt a menedékkérő kérelmezők menekült vagy oltalmazott státuszáról, illetve az eljárásban vizsgálják, hogy a kérelmezők jogosultak-e a visszaküldés, a kiadatás elleni védelemre – írta a magyar–ukrán határon áthatolt teherautó ügyében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság az MTI megkeresésére kedden.

    Közleményükben emlékeztettek arra, a Magyarországra érkező, nemzetközi védelemre szoruló külföldi menedékkérők a hatályos magyar és nemzetközi jogszabályok alapján védelemben részesülnek.

    A rendőrség hivatalos eljárásban vizsgálja az ügy körülményeit.

    Andrij Demcsenko ezredes, az ukrán határőrszolgálat szóvivője hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportálnak azt mondta, hogy Kárpátalján egy fekete katonai rendszámú, GAZ–66 típusú teherautó vasárnap áthatolt az államhatáron Ukrajnából Magyarországra, a magyar határőrök pedig 32 ukrán állampolgárt vettek őrizetbe.

    Az incidens Kockaszállás és Nagybégány között történt, a videókamerák rögzítették, ahogy a teherautó a dűlőútról a szántón át a határ felé halad. Az autót később a magyar oldalon találták meg üresen, minden utasa elhagyta.

    A magyar fél később 32 személy őrizetbe vételéről tájékoztatta az ukrán határőrséget, emellett az ukrán határőrök több embert őrizetbe vettek, akiknek közük lehet a teherautón utazók illegális átszállításához.

  • Az Európai Bizottság azt javasolta kedden, hogy az Európai Unió további egy évvel, 2025. március 5-től 2026. március 4-ig hosszabbítsa meg az ukrajnai háború elől menekülők megsegítésére létrehozott ideiglenes védelmet biztosító státuszról rendelkező irányelv érvényességét – írja a kiszo.net

    A védelemről szóló irányelv még 2022. március 4-én lépett életbe, miután Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Az Ukrajnából elmenekülők az irányelv révén kaphatnak egészségügyi ellátást az uniós tagországokban, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.

    A közleményben kiemelték, hogy az országot ért folyamatos támadások miatt a menekültek számára jelenleg nincsenek meg a biztonságos és tartós feltételek a visszatéréséhez, ezért a vonatkozó irányelv érvényességét egy további évvel meg kell hosszabbítani.

    Az uniós bizottság a javaslatot a tagállamok június 13-án tanácskozó igazságügyi miniszterei elé terjeszti, nekik kell a javaslatot hivatalosan elfogadniuk.

    Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat hétfőn közreadott jelentése szerint április végén 4 198 490 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában.

  • Szakítani kell az egyoldalú kezdeményezésekkel az ukrajnai rendezés ügyében – jelentette ki Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője a BRICS-országok Nyizsnyij Novgorodban tartott külügyminiszteri tanácskozását követő sajtótájékoztatóján az MTI szerint.

    Lavrov szerint a rendezést nem lehet előmozdítani olyan belterjes találkozókkal, mint amilyet a hétvégére Svájcba hívtak össze, ahol alternatíva nélküli vitaalapul Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „teljesen üres és értéktelen, zsákutcába jutott békeformulája” szolgál. Mint mondta, ahhoz, hogy tárgyalásokat lehessen folytatni a konfliktus rendezéséről, „vissza kell téríteni az ukrán rezsimet a jogi térbe”.

    Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy Moszkva Zelenszkij államfői mandátumát lejártnak tekinti, és emlékeztetett arra, hogy éppen az ukrán vezető volt, aki megtiltotta a maga és Ukrajna más hivatalos képviselői számára az Oroszországgal való tárgyalásokat.

    Arról is szólt egyebek között, hogy történt néhány nem nyilvános kapcsolatfelvétel a Nyugattal a rendezés ügyében. Kifogásolta, hogy ezek során a partnerek részéről senki sem akarta észrevenni azt „a náci, oroszgyűlölő hatást, amelyet a rezsim kelt”. Hangot adott meggyőződésének, hogy a Nyugat egyenesen bátorítja az ukrán állam ilyen jellegének megőrzését, „hogy a kijevi rezsimet tovább használhassa az Oroszország elleni háborúban”.

    Lényegében a cél ugyanaz, mint Adolf Hitleré, előtte pedig Napóleoné volt: összegyűjteni egész Európát, és ekként legyőzni az orosz népet és az orosz államot

    – mondta a külügyminiszter.

    Elmonda egyebek között azt is, hogy a BRICS-országok eredetileg öttagú (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) csoportjához csatlakozni kívánó országok száma folyamatosan növekszik, és már megközelítette a háromtucatot. Közölte, hogy ezzel kapcsolatban a tömörülés soros elnökségét ellátó Oroszország ajánlásokat fog kidolgozni a BRICS október 22–24-én Kazanyban tartandó csúcstalálkozójára.

    Beszámolója értelmében a BRICS-külügyminiszterek mostani találkozóján a legtöbb delegáció hangsúlyozta „az Egyesült Államok és szövetségesei által folytatott önző kereskedelmi protekcionizmus politikájának destruktív jellegét”. Állítása szerint egyre több résztvevő „szorgalmazta a globális kormányzás meglévő rendszereinek reformját, a globális Dél szerepének megerősítésére összpontosítva”.

    Az orosz külügyminiszter megállapította, hogy a Nyugat nem törekszik hídépítésre az Oroszországgal és Kínával való együttműködés felé.

    A téglákat csak arra használják, hogy (…) falakat építsenek, és arra, hogy megpróbálják fejbe verni azokat, akik nem fogadnak szót

    – fogalmazott a politikus.

    Azt hangoztatta, hogy Oroszország nem zárkózik el senkitől, ellentétben a Nyugattal, amely nem veszi észre, hogy „a hegemónia fenntartására irányuló erőfeszítései zsarolás, törvénytelen szankciók, ultimátumok, sőt katonai erő révén kudarcra vannak ítélve”.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az „oroszbarát populista szlogenek veszélyére” figyelmeztetett az európai parlamenti (EP-) választások nyomán.

    A radikális oroszbarát retorika nem is annyira Ukrajna számára veszélyes, hiszen mi már mindenki másnál veszélyesebb helyzetben – háborúban – vagyunk, hanem az önök országa számára

    – idézi az MTI az ukrán államfőt, aki Olaf Scholz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatót. 

    Úgy fogalmazott, hogy a háborúra tekintettel „a legfontosabb, hogy az emberek ne oroszbarát megoldások mellett döntsenek”.

    Egyebek között Németországban is megerősödtek a vasárnapi voksoláson olyan politikai erők, amelyek ellenzik Ukrajna további támogatását, így például a második helyen végzett jobboldali Alternatíva Németországért (AfD), vagy az év elején megalakult baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW). Mindkét párt képviselői demonstratívan távol maradtak Zelenszkijnek a német parlament alsóházában (Bundestag) mondott beszédétől, amelyet azonban a törvényhozás jelen lévő tagjai hosszú ovációval fogadtak.

    Az ukrán elnök a Bundestagban felszólalva azt hangoztatta, hogy „a kompromisszumok ideje lejárt”, és szerinte Oroszországnak teljes mértékben meg kell térítenie a hazájának okozott károkat.

    Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatóján arról biztosított mindenkit, hogy az AfD növekvő népszerűsége nem veszélyezteti Ukrajna támogatását. Az AfD pedig „háborús elnökként” bírálta közleményében Zelenszkijt, míg a BSW azt vetette szemére, hogy az embereket „ágyútöltelékként áldozza fel egy megnyerhetetlen háborúhoz”.

  • Hanno Pevkur észt védelmi miniszter bejelentette, hogy újabb katonai segélycsomagot adnak át Ukrajnának, amely Mistral típusú rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszereket és azok rakétáit is tartalmazza majd – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A csomag bejelentésekor Pevkur hangsúlyozta, hogy Ukrajnának sürgős szüksége van légvédelemre Oroszország elhúzódó és brutális támadásának visszaszorításához. Szerinte az ilyen segítségnyújtás Észtország érdekeit is szolgálja.

    Úgy alakítottuk ki a segélycsomagot, hogy Ukrajna a lehető legnagyobb hasznot húzza belőle, anélkül, hogy az észt védelmi erők harci képességét sértené, valamint hogy a lehető legrövidebb időn belül vissza tudjuk állítani a szükséges utánpótlást

    – tette hozzá a tárcavezető.

    Észtország biztonsági okokból nem hozza nyilvánosságra a katonai segélyek pontos összegét.

    A Mistral egy Franciaországban kifejlesztett modern légvédelmi rakétarendszer, amelyet helikopterek és repülőgépek támadására terveztek. Hordozható változatban (MANPADS) és járművek, hajók és helikopterek indítóplatformjain is elérhető.

    A komplexum hatótávolsága legfeljebb 6 kilométer, és a viszonylag alacsonyan repülő helikopterek és repülőgépek elleni védelmet szolgálja.

  • Közös nyilatkozatban fejezték ki aggodalmukat kedden Oroszország NATO-tagországokban végzett „rosszindulatú hibrid műveletei” miatt a szövetség keleti szárnyához tartozó országok csoportjának, a Bukaresti Kilenceknek (B9) a társelnökei – írja az MTI.

    A B9 rigai csúcstalálkozója keretében a csoport három társelnöke, Románia, Lengyelország és Lettország államfője szerint a csoport ezekre a tevékenységekre egyenként és közösen is reagálni fog.

    Hangsúlyozták, hogy a nemzetközi kapcsolatok rendjének aláásására irányuló orosz és kínai törekvések szembenállnak a NATO-tagországok értékeivel és érdekeivel.

    Klaus Iohannis román, Andrzej Duda lengyel és Edgars Rinkevics lett elnök közös nyilatkozatukban reményüket fejezték ki, hogy a júliusi washingtoni NATO-csúcstalálkozón előkészítik majd Ukrajna tagfelvételét a szövetségbe.

    Arra számítunk, hogy a washingtoni csúcson hozandó döntések elősegítik Ukrajna teljes interoperatibilitását a NATO-val, és hidat képeznek Kijev NATO-tagsága felé

    – áll a dokumentumban.

    A csúcstalálkozón Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vett, valamint vendégként jelen volt Ulf Kristersson svéd miniszterelnök és Alexander Stubb finn államfő is.

    Stoltenberg teljes támogatásáról biztosította a NATO keleti szárnyának országait egy esetleges külső támadás esetén. „A NATO-nak megvannak az erői, készletei, képességei és politikai akarata, hogy megvédjen minden szövetségest” – hangoztatta a főtitkár.

  • Volodimir Zelenszkij a német Bundestag előtt tartott keddi beszédében megköszönte a németek támogatását, és elmondta: bízik abban, hogy Ukrajna európai szomszédainak és nemzetközi partnereinek közös erőfeszítései véget vetnek a konfliktusnak.

    Oroszországnak meg kell fizetnie azt a kárt, amit az inváziójuk okozott az országunknak és népünknek. Mindannyiunk érdeke, hogy Oroszország veszítsen

    – mondta az ukrán elnök a The Guardian szerint, majd hozzátette, szerinte a konfliktus vége közelebb lehet, mint azt bárki jósolta. 

    Az ukrán vezető köszöntet mondott a németek által szállított Patriot-rendszerekért is, amelyek elmondása szerint „életek ezreit mentették meg”. 

  • Volodimir Zelenszkij elnök az ukrajnai mobilizáció mértékét és a társadalom reakcióját kommentálva azt mondta, hogy ha az ukránok meg akarják őrizni az államot, akkor meg kell védeniük azt – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Ami a mozgósítást illeti, azt teljesen józanul nézem, mert a hadiállapot miatt hazánkban az első naptól fogva tart a mozgósítás. Úgy látom, hogy ez a kérdés jelen van a társadalomban, de ha meg akarjuk őrizni az államot, meg kell védenünk

    – jelentette ki az ukrán államfő.

    Zelenszkij szerint az európai országok számára fontos, hogy az oroszbarát és orosz szlogenek ne hangozzanak el és ne kapjanak lendületet a demokratikus Európában.

    Az elnök megjegyezte, hogy az Ukrajna helyreállításáról szóló konferencia Berlinben való megtartása már önmagában is siker, ugyanis Oroszország jelenleg a svájci békecsúcs megzavarásán dolgozik. Felhívta a figyelmet Oroszország azon törekvésére is, hogy országokat próbál összegyűjteni maga köré, hogy saját konferenciát rendezzen az ukrajnai háború rendezésével kapcsolatban.

  • Lelőtték Makszim Denscsiket, a Zaporizzsjai Városi Tanács jogi támogatási osztályának felfüggesztett igazgatóját, aki a kórházban életét vesztette – írja az RBK-Ukrajina.

    Az ukrán hatóságok szerint kedd reggel 7 óra 55 perckor érkezett bejelentés az ügyeletes rendőrkapitányságra, miszerint Zaporizzsja egyik kerületében egy többszintes épület bejáratánál ismeretlen személy lőfegyverrel lőtt le egy helyi tisztviselőt.

    A média szerint a tisztviselőt idén májusban ideiglenesen felfüggesztették tisztségéből, amíg hatósági vizsgálatot folytatnak le ellene.

    Június 11-én, 7 óra 55 perckor a Zaporizzsja Kerületi Rendőrkapitányság 2. számú (Olekszandrivszkij) osztályára lövöldözésről és egy férfi megsebesüléséről érkezett bejelentés. A rendőrök megállapították, hogy egy sokemeletes épület bejárata közelében egy ismeretlen személy lőfegyverrel lelőtt egy helyi tisztviselőt, és eltűnt a helyszínről. Az áldozatot egészségügyi intézménybe szállították, ahol az orvosi ellátás során meghalt

    – áll a rendőrség közleményében.

    A rendőrség emberölés miatt indított nyomozást.

  • Az Állami Nyomozó Iroda munkatársai az Ukrán Biztonsági Szolgálattal együttműködve azzal gyanúsították meg a szárazföldi erők Petro Szahajdicsnij Nemzeti Akadémiájának egyik karának vezetőjét, hogy bántalmazta és megalázta a kadétokat – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A lap úgy értesült, hogy az érintett személy egy Artur Antoniv nevű katonaember. A nyomozás szerint a tiszt több mint egy éven keresztül veréssel és megalázással igyekezett fegyelemre és rendre tanítani a kadétokat a lvivi akadémia területén, illetve az egyik közeli falu laktanyájában.

    A katona oktatási módszerei idén márciusban derültek ki, és azonnal büntetőeljárást indítottak. A nyomozók négy kadét elleni erőszak alkalmazását dokumentálták. Az iskola növendékeit fejükön és különböző testrészeiken ütötte. A bántalmazások alkalmával gyakran öv és fegyvertus is előkerült. Az egyik kadétot arra kényszerítette, hogy a többiek előtt egyen meg egy cigarettát, miután az dohányzás miatt késett.

    A hatóságok „katonai tisztviselő által beosztott ellen hadi állapot idején elkövetett erőszakkal” gyanúsítják a férfit. Akár 12 évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.

  • Elfoglalta az orosz hadsereg a Harkiv megyei Timkivka és a Luhanszki régióban lévő Artemivka települést az elmúlt napon, miközben hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és hét ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

    Az MTI az ukrán katonai tárca adatai alapján azt írja, hogy az ukrán hadseregnek több mint 2150 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett három lőszerraktárt, egy Szu–25-ös és egy Szu–27-es repülőgépet – mindkettőt a földön találták el –, egy harckocsit, egy amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet, két páncélozott szállítójárművet, egy német Panzerhaubitze 2000-es és egy lengyel Krab önjáró, valamint három amerikai M777-es vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők tíz rakétáját, két francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 45 drónt.

    A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.

    Egy moszkvai kerületi bíróság kedden távollétében 8 és fél évi szabadságvesztésre ítélte Ilja Novikov volt ügyvédet az orosz hadseregről szóló valótlanságok terjesztése miatt, valamint további négy évre eltiltotta az ügyvédi tevékenységtől és internetes oldalak fenntartásától. Büntetésének letöltését Novikovnak az Oroszoroszágba történő kiadatásától fogják számítani.

  • A Kreml rendkívül negatívan viszonyul ahhoz az amerikai döntéshez, amely feloldja az ukrán Azov alakulatnak történő fegyverszállítások tilalmát – írja az MTI.

    Washington álláspontjának ilyen hirtelen változása azt mutatja, hogy semmitől sem riadnak vissza az Oroszország elnyomására tett kísérleteik során, Ukrajnát és az ukrán népet ebben eszközként használják

    – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

    Azt hangoztatta, hogy egy „ultranacionalista fegyveres egységről” van szó. Hozzátette, hogy Washington arra való hajlandósága, hogy a „neonácikkal kacérkodjon”, megerősíti, hogy aktuálisak Oroszország aggodalmai az ilyen eszmék „lopakodó terjedési tendenciájával” kapcsolatban a világban.

    Az Egyesült Államokban – az alakulat náci ideológiájára hivatkozva – korábban tiltották a segítségnyújtást az Azovnak, ugyanakkor tavaly a The Washington Post már egy olyan külügyminisztériumi forrást idézett, amely elismerte, hogy az intézkedésnek nem volt gyakorlati hatása. Paul Gosar kongresszusi képviselő ugyanekkor úgy fogalmazott, hogy a tilalom „elmosódott”, miután az Azov harcosai bekerültek az ukrán fegyveres erőkbe és a Nemzeti Gárdába, és részvételükkel különálló fegyveres alakulatokat is létrehoztak.

    Az orosz legfelsőbb bíróság az Azovot terrorszervezetnek minősítette, és betiltotta tevékenységét. A döntést előkészítő szakértői vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy az alakulat ideológiája „szélsőséges biológiai rasszizmust” tartalmaz, más fajok jogi szegregációjának tervét, a demokrácia, az erkölcs és a nemzetközi jog tagadását. 

  • Nemzetközi újjáépítési konferencia kezdődött kedden Berlinben Ukrajna támogatására azzal a céllal, hogy mozgósítsák a gazdasági élet szereplőit az ország jövőbeli, háború utáni helyreállításának finanszírozására – írja az MTI.

    Olaf Scholz német kancellár a konferencia megnyitóján elmondta, hogy a Világbank becslése szerint Ukrajnának a következő évtizedben 500 milliárd dollárra lehet szüksége az újjáépítéshez. A kancellár hangsúlyozta, hogy több szektorban is befektetési lehetőségek nyílnak majd Ukrajnában, például a megújuló energiák, az információs technológia és a gyógyszergyártás terén.

    Scholz arról is beszélt, hogy Németország további légvédelmi rendszereket, rakétákat és lőszereket küld Ukrajnának, hogy segítse Kijev védekezését az orosz támadásokkal szemben.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fog győzelmet aratni, sem pedig békefeltételeket diktálni az Ukrajnával szemben folytatott háborúban

    – szögezte le a német kancellár.

    Olaf Scholz arra kérte a nyugati partnereket, hogy nyújtsanak még több támogatást Ukrajnának, és minden lehetséges eszközzel álljanak az ukrán légvédelem erősítésére létrehozott német kezdeményezés mellé.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a konferencián arról beszélt, hogy arra számít, a berlini rendezvénynek köszönhetően több milliárd euró értékben megállapodások jöhetnek létre az ukrán energiaszektor és a katonai védekezés támogatására. Zelenszkij rámutatott arra is, hogy Ukrajnában az oktatási rendszer, a lakhatás és az egészségügy helyreállításához is forrásokra lenne szükség.

    Annalena Baerbock német külügyminiszter Ukrajna európai uniós perspektíváját hangoztatta a konferencia első napján.

    Szeretnénk egyértelművé tenni, hogy nemcsak a brutális orosz agresszióval szállunk szembe együttes erővel, hanem vállaljuk azt is, hogy egyengetjük Ukrajna előtt az Európai Unió felé vezető utat

    – mondta a tárcavezető.

    A nemzetközi újjáépítési konferenciára nagyjából 60 országból mintegy 2000 résztvevő érkezett a német fővárosba. Nem donorkonferenciáról van szó, hanem olyan rendezvényről, amely elősegíti a politikai, gazdasági és civil szereplők kapcsolatépítését.

  • Várhatóan növelik az Oroszországra irányuló gazdasági és politikai nyomást a G7-országok – számolt be az Unian ukrán hírügynökség a Foreign Policyre hivatkozva kedden. 

    A lap információi szerint a G7-országok olaszországi csúcstalálkozójukon arról döntenek, hogy a befagyasztott orosz vagyonból nyújtanak újabb kölcsönt Ukrajnának, valamint elítélik Észak-Korea és Oroszország erősödő kapcsolatát és Kína Oroszországnak nyújtott támogatását. 

    A lap kiemeli: a G7 vezetőinek összetétele 2025-ben jelentősen megváltozik, és sokkal megosztottabbá válik, attól függően hogyan alakulnak a választások az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Franciaországban.

    Ez az utolsó alkalom, hogy a csoport ebben a felállásban, ezekkel a vezetőkkel találkozik

    mondta Josh Lipsky, a Nemzetközi Valutaalap korábbi tanácsadója.

  • Megállapították az orosz különleges szolgálatok az ukrán katonai hírszerzés részességét a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ ellen márciusban történt terrortámadásban – jelentette ki Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a Nemzeti Terrorellenes Bizottság (NAK) keddi ülésén.

    Az ukrán és a nyugati titkosszolgálatok bővítik az Oroszországban elkövetett kiemelt bűncselekmények elkövetésére beszervezett lehetséges elkövetők körét, segítik kiképzésben és felszereléssel a nemzetközi terrorszervezeteket. Szemléletes példa erre az ukrán katonai hírszerzés általunk megállapított részessége a Moszkva melletti Crocus City Hall elleni terrortámadásban

    – mondta Bortnyikov, aki a NAK elnöke is.

    Az FSZB-igazgató az MTI szerint azt hangoztatta, hogy Ukrajna az Egyesült Államok és más NATO-országok támogatásával fokozza arra irányuló erőfeszítéseit, hogy terrorcselekményeket és szabotázst kövessen el Oroszországban, megpróbálja gyengíteni az orosz hadsereg erőforrásainak biztosítását, és pánikhangulatot kelt a lakosság körében. Bortnyikov szerint Ukrajna és a NATO különleges szolgálatai „keresik és beszervezik a nagy horderejű bűncselekmények elkövetőit, egyebek között a vendégmunkások köréből”.

    Hozzátette, hogy az elmúlt két év során az orosz Központi Szövetségi Körzetben a nemzetközi terrorszervezetek 32, migránsokból álló sejtjét számolták fel, amelyek tagjai támadásokat készítettek elő kormányzati szervek, katonai létesítmények, forgalmas helyek és vallási szervezetek ellen.

  • Ukrajna még a tél előtt szövetségesi segítséggel helyreállíthatja az Oroszország által megrongált energetikai létesítményeket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június 11-én Berlinben, az Ukrajna helyreállításáról szóló konferencián a The Kyiv Independent szerint.

    A rendezvényen Ukrajna elnöke hangsúlyozta, hogy az orosz támadások elleni légvédelemre van szüksége az országának, valamint az energiarendszer helyreállítására. Az elnök a légi fölényt Oroszország „legnagyobb stratégiai előnyének” nevezte a háborúban, és megismételte a felhívást, hogy Ukrajnát legalább hét Patriot védelmi rendszerrel kell ellátni.

    Gyors és olcsó helyreállítást kell végrehajtanunk minden olyan energetikai létesítményben, amelyet még a tél előtt helyre lehet állítani… Mi tudjuk, hogyan lehet ezt biztosítani

    – jelentette ki Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy „berendezéseket és közvetlen pénzügyi támogatást kérünk. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy itt és most reagáljunk a helyzetre. Hogy megőrizzük a normális életet”. Az elnök szerint Kijev több száz, több milliárd euró értékű megállapodást tervez aláírni a védelmi és energetikai szektorban tevékenykedő partnerekkel.

    Zelenszkij szerint Oroszország csiszolja a képességeit az energiaszektor ellen

    Jelentések szerint az orosz rakéta- és dróntámadások megközelítőleg 9 gigawatt ukrán kapacitást semmisítettek meg. A tavalyi télen az energiafogyasztási csúcs 18 gigawatt volt, és „ennek a fele mostanra eltűnt” – jegyezte meg Zelenszkij.

    „Az ukrajnai hőtermelés nyolcvan százalékát és a vízenergia-termelés egyharmadát tönkretette [az orosz elnök – A szerk.]. És ez nem a terrorjának a határa” – mondta az ukrán elnök. Oroszország megpróbálja „csiszolni a képességeit” az energetikai létesítmények, köztük az ukrán energiarendszert az európai rendszerrel összekötő gáztárolók lerombolásában – tette hozzá.

    Felszólította a szövetségeseket, hogy segítsenek megőrizni Ukrajna energiatermelését, és helyreállítani, amit elpusztítottak.

  • Antonio Tajani külügyminiszter és az olasz minisztertanács elnökhelyettese a Berlinben zajló nemzetközi konferencián jelentette be, hogy az olasz hatóságok 140 millió eurót fektetnek be az ukrán gazdaságba – írja az orosz TASZSZ hírügynökség.

    Készek vagyunk befektetni Ukrajnába, és nem csak katonai segítséget nyújtani. A 140 millió eurós beruházási csomag az infrastruktúra, a bányászat, valamint Ukrajna mezőgazdasági és humanitárius ágazatának finanszírozását célozza

    – mondta.

  • Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó első 1,5 milliárd eurót júliusban utalják át Ukrajnának – írja az ukrán Interfax az európai politikus Berlinben, a keddi, Ukrajnáról szóló konferencián tett kijelentéseire hivatkozva.

    Júliusban csaknem 1,5 milliárd euró készenléti pénz áll majd rendelkezésre, amelynek 10 százalékát az újjáépítésre és a helyreállításra, a többi részét pedig a védelemre fordítják

    – nyilatkozta Von der Leyen.

    Az Európai Bizottság elnöke azt is elmondta, hogy ezen a héten a G7-ek csúcstalálkozóján „megvitatjuk, hogyan juthat Ukrajna még gyorsabban a befagyasztott orosz vagyonhoz”. Von der Leyen ugyanakkor kijelentette, hogy az EU lehetővé tette, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó extra bevételeket „a nemzetközi joggal összhangban” használják fel.

    Megkezdte második ciklusát az Európai Bizottság élén

    „Megnyertük az európai parlamenti választásokat, az Európai Néppárt (EPP) a legerősebb képviselőcsoport az Európai Parlamentben” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, az Európai Néppárt (EPP) politikusa Brüsszelben vasárnap késő este.

    Együtt bástyát építünk a bal- és jobboldal szélsőségeivel szemben. Megállítjuk őket

    – fogalmazott Ursula von der Leyen.

  • Olaf Scholz német kancellár bejelentette, hogy az elkövetkező „hetekben és hónapokban” új légvédelmi rendszereket szállítanak Ukrajnának, köztük egy Patriot légvédelmi rendszert, valamint rakétákat és lőszereket – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Az ukrán hadseregnek most leginkább lőszerre, fegyverekre, különösen légvédelmi rendszerekre van szüksége. Ezért az elkövetkező hetekben és hónapokban Ukrajnának a harmadik Patriot légvédelmi rendszert, IRIS–T-t, Gepardokat, rakétákat és lőszereket szállítunk

    – mondta a német kancellár a keddi berlini Ukrajna-helyreállítási konferencián.

    Felszólította a konferencián jelen lévő államokat, hogy „minden erejükkel” támogassák az ukrán légvédelmi rendszer kapacitásának növelésére irányuló német kezdeményezést.

  • Ukrajna F–16-os vadászgépekből álló flottája hamarosan harcba száll a Kreml támadásaival szemben. A bevetésekhez két NATO-tagországtól is közvetlen segítséget kaphatnak – írja a Kyiv Post.

    Mint írták, az ukrán katonai elemzők zöme arra számít, hogy Kijev első ízben csak kisebb számban üzemeltetné az amerikai típusú vadászgépeket, ráadásul a környező NATO-országok létesítményeiben helyezné el azok egy részét. Ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy 

    A vadászgépek karbantartást a legegyszerűbben Lengyelországban, műveleti támogatást pedig Romániában kaphatnának.

    Szerhij Holubcov dandártábornok, az ukrán légierő légi forgalmi főnöke egy interjúban szintén arról beszélt, hogy a gépek egy része Ukrajnában lenne, egy másik részük pedig olyan harmadik országokban, amelyek ellen Oroszország nem merne csapást végrehajtani.

  • Az ukrán vezérkar jelentése szerint a helyi erők egy orosz Szu–25-ös vadászgépet lőttek le a pokrovszki szektorban – írja a The Kyiv Independent.

    Az orosz hadsereg továbbra is intenzív támadásokat folytat a keleti fronton, aminek a legnagyobb elszenvedője a Donyecki terület. A csatatér legforróbb pontjává Pokrovszk vált.

    A Frogfoot, vagyis „békaláb” – ez a Szu–25-ös vadászgép NATO-tól kapott kódjele – egy erősen páncélozott csatarepülőgép, amely a földi csapatok számára biztosít légi támogatást. Az ukrajnai háborúban mindkét hadviselő fél használja ezt a típust.

  • Oroszországnak is köze lehetett ahhoz a prágai gyújtogatási kísérlethez, amellyel kapcsolatban a múlt hét végén őrizetbe vettek egy külföldi állampolgárt – közölte még hétfőn Petr Fiala cseh kormányfő az MTI szerint. 

    Mint mondta, nem kizárt, sőt „inkább nagyon valószínű”, hogy a gyújtogatási kísérletben Oroszország is érintett.

    Fennáll az a gyanú, hogy a támadást Oroszországból szervezték és finanszírozták. Ez része a hibrid hadviselésnek, ami ellen védekeznünk kell

    – nyilatkozta újságíróknak. 

    Martin Vondrásek cseh rendőrfőkapitány a nemzetbiztonsági tanács ülése utáni sajtótájékoztatón jelentette be, hogy előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság Prágában a szándékos gyújtogatás elkövetésének gyanújával elfogott külföldit. „Terrorista támadásért a külföldi állampolgár akár életfogytiglani szabadságvesztést is kaphat” – jegyezte meg Vondrásek.

    A hivatalos közlemény szerint a dél-amerikai gyanúsított csütörtökre virradóra megpróbálta felgyújtani a prágai közlekedési vállalat egyik nagy garázsát Klícov városrészben. Részleteket a hatóságok nem közöltek. A rendőrfőkapitány szerint csak a garázs alkalmazottai lélekjelenlétének köszönhető, hogy a gyújtogatás nem járt sikerrel és nem okozott nagyobb kárt.

    Martin Vondrásek szerint a külföldi öt nappal korábban érkezett Csehországba. A garázs kamerarendszerei által készített fényképek alapján és a közvélemény segítségével a rendőrség már szombaton reggel elfogta. A gyújtogatási kísérlet után a hét végén Prágában megszigorították a biztonsági intézkedéseket.

  • Az amerikai külügyminisztérium tájékoztatása szerint az Egyesült Államok feloldotta a fegyvertilalmat és engedélyezte az ukrán Azov dandár számára az általuk biztosított eszközöket – szemlézte a The Kyiv Independent.

    Alapos vizsgálatokat követően az ukrán erők 12. különleges csapata, az Azov dandár átment az amerikai külügyminisztérium által végzett Leahy-féle vizsgálaton

    – áll a minisztérium közleményében.

    A Leahy-törvény megtiltja az Egyesült Államoknak, hogy segélyt nyújtson olyan külföldi katonai egységeknek, amelyeket emberi jogi jogsértéssel gyanúsítanak.

    Az Ukrán Nemzeti Gárda részét képező Azov dandár az ukrán ellenállás szimbólumává vált azzal, hogy a háború első hónapjaiban megvédték a mariupoli Azovsztal acélgyárat még 2022 májusában.

  • Az ukrán erők hétfő éjszaka több orosz légvédelmi rakétarendszert is megtámadtak, köztük az Sz–400-as és az Sz–300-asokat – írja a The Kyiv Independent

    A Krím félszigeten, Dzsankoj közelében, valamint Csornomorszke és Jevpatorija térségében voltak támadások, az ukrán vezérkar közlése szerint egyetlen kilőtt rakétájukat sem tudták hatástalanítani az orosz erők.

    A támadás részleteiről további információt nem közöltek, mindössze annyit, hogy ezenkívül további három lőszerrobbanást figyeltek meg az orosz kilövőállomásokon.

  • Lezuhant az oroszok egyik Szu–34-es vadászbombázója az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétiában, a személyzet életét vesztette – közölte az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint.

    A tárca alapján a gép hegyvidéken, elhagyatott területen zuhant le, így nem okozott károkat.

    A helyszínre vizsgálóbizottság indult. Az előzetes feltételezés szerint

    A balesetet MŰSZAKI HIBA OKOZTA.

    A Szu–34-es kiképzőrepülést hajtott végre, amikor az incidens történt.

  • Nyikolaj Nozdrev, Oroszország tokiói nagykövete szerint nyitottak arra, hogy kölcsönösen előnyös kapcsolatot építsenek ki Japánnal – írja a TASZSZ.

    Nyitottak vagyunk az egyenrangú és kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiépítésére Japánnal, az egyik legközelebbi szomszédunkkal. Fenntartjuk a kapcsolatok fokozatos fejlesztéséhez szükséges alapokat a jövőben is

    – fogalmazott.

    Nozdrev megjegyezte azt is, hogy gyors és mélyreható változások zajlanak a nemzetközi színtéren, amelyek egy új, igazságosabb és demokratikusabb világrend kialakulásával járnak együtt.

  • Kedden kétnapos konferencia kezdődik Berlinben Ukrajna újjáépítéséről – adta hírül az MTI. Franziska Giffey berlini tartományi gazdasági miniszter ezzel összefüggésben kijelentette, hogy Németország Ukrajna oldalán áll, és vezető szerepet fog játszani az újjáépítésben.

    Marcus König, Nürnberg polgármestere a remény jeléről beszélt Ukrajna további támogatása kapcsán, mivel Nürnberg és Harkiv testvérvárosok.

    Musztafa Najem, az ukrán újjáépítési ügynökség vezetője hétfőn, vagyis egy nappal a berlini konferencia kezdete előtt bejelentette lemondását költségvetési megszorításokra és bürokratikus akadályokra hivatkozva. Mint közölte, tavaly november óta csapata folytonos ellenállásba „és mesterséges akadályokba” ütközik. Ezen problémák között említette a védelmi létesítményekre szánt források késlekedését. Telegram-oldalán közzétett bejegyzésében nehezményezte a kijevi vezetés azon döntését is, amellyel szerinte megakadályozták abban, hogy Berlinbe utazhasson.

  • Ihor Terehov, Harkiv polgármestere nemzetközi segítséget kért a város újjáépítéséhez hétfőn Berlinben.

    Az MTI beszámolója szerint Harkiv polgármestere elmondta, hogy a hetek óta tartó orosz légicsapások súlyos pusztítást végeztek a városban. Több mint tízmilliárd eurós károkról számolt be a polgármester.

    Terehov hangoztatta, hogy az orosz erők a polgári infrastruktúrát támadják gyerekeket, nőket és férfiakat ölve meg. Harkiv város polgármestere kijelentette, hogy Ukrajna kitart. Hozzátette, hogy az újjáépítése alatt jobbá és biztonságosabbá akarják tenni a várost. Hétfőn nap közben az orosz erők újabb csapást mértek Harkiv városára, a támadásban előzetes értesülések szerint heten megsebesültek.