Az amerikai elnök, aki széttépte beszédét az eső áztatta Kossuth téren

GettyImages-590090489
2024.06.12. 19:53
Mindannyiunk retinájába beégett az a jelenet, amikor beszéde elején széttépte elázott papírjait a Kossuth téren, és úgy köszöntötte a zuhogó esőben az őt ünneplő tömeget. Ma száz éve, 1924. június 12-én született George H. W. Bush, az Amerikai Egyesült Államok 41. elnöke.

George Herbert Walker Bush gazdag családba született 1924. június 12-én. Apja bankár, anyja egy sikeres üzletember lánya volt. Négy testvérével New York villanegyedében nőtt fel, a legelőkelőbb magániskolákba járt. 1941-ben a legfiatalabb haditengerészeti pilótaként harcolt a második világháborúban, aztán olajbizniszbe fogott. Volt hazája ENSZ-nagykövete (1971–1973), majd az amerikai diplomáciai képviseletet vezette Kínában (1974–1975). Két évig (1976–1977) a CIA igazgatójaként is tevékenykedett.

„Nem lesznek új adók”

Politikai karrierje csúcsán, 1989 és 1993 között az Egyesült Államok elnöke volt, mégpedig a 41. a sorban. Beiktatási beszédének híres mondata az „olvassanak a számról: nem lesznek új adók”, amit aztán nem tudott betartani, mert a demokrata többségű kongresszus mégis rákényszerítette az adóemelésekre.

Hivatali ideje alatt omlott össze a Szovjetunió, és ő volt az az elnök, aki megnyerte az első iraki háborút.

Felesége, Barbara Bush mindenhová követte férjét, aki aztán duplázni már nem tudott, mert a demokrata Bill Clinton 1992-ben legyőzte.

Még megérhette, hogy nagyobbik fia, George Walker Bush 2001 és 2009 között követte őt az elnöki székben. 2012-ben diagnosztizáltak nála Parkinson-kórt, 2018-ban hunyt el Houstonban. Az „öreg” Bush volt az első, aki elnöki éveiben tett Magyarországon hivatalos látogatást.

Háromszor járt hazánkban

Az amerikai elnökök közül Theodore Roosevelt járt először hazánkban. Elnöksége után, 1910 tavaszán európai körútja során látogatott el Budapestre. József főherceg villásreggelijén hirtelen megkérdezte: „Hol van Mikszáth?” Kiderült ugyanis, hogy egyik kedvenc regénye a Szent Péter esernyője, amit a felesége adott a kezébe azzal, hogy neki való mű. A magyar írófejedelem akkoriban már sokat betegeskedett, de összejött a találkozó, mégpedig az exelnök háromnapos – április 17–19-ig tartó – látogatásának második napján a Duna-parti Hungária Nagyszállóban. Az író fiával, ifj. Mikszáth Kálmánnal érkezett a találkozóra, a frissen doktorált jogásszal, aki egyben a tolmácsa is volt.

A későbbiek során több elnök is érkezett fővárosunkba, összesen kilenc alkalommal: idősebb és ifjabb George Bush, valamint Bill Clinton a hivatali ideje alatt, Richard Nixon és Jimmy Carter pedig leköszönésük után.

Az idősebb Bush és Clinton három-három alkalommal, míg az ifjabb Bush kétszer tisztelte meg látogatásával hazánkat.

Show-műsor Budapesten

George H. W. Bush 1989. július 11. és 13. között – Kádár halála után egy héttel – látogatott Magyarországra. Igazi show-műsort rendezett: reggel kocogott a pasaréti Vasas-pályán, előadást tartott az egyetemistáknak a Közgázon, betért a Tolbuhin körúti vásárcsarnokba őszibarackot vásárolni, és amikor esőben kellett beszédet mondania a Kossuth téren, az elázott papírjait széttépte, hogy szívből köszöntse a zuhogó esőben őt ünneplő tömeget, egy fázó hölgynek még a kabátját is átadta.

Talált, süllyedt. Bush megnyerte a csatát.

Az akkori hivatalosságok (Németh Miklós miniszterelnök, Pozsgay Imre állam- és Horn Gyula külügyminiszter) mellett találkozott az Ellenzéki Kerekasztal küldöttségével is. Mai szemmel nézve nagyon érdekes a névsor: Kónya Imre (Független Jogász Fórum), Vásárhelyi Miklós (Történelmi Igazságtétel Bizottság), Vidos Tibor (Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete), Magyar Bálint (Szabad Demokraták Szövetsége), Bíró Zoltán (Magyar Demokrata Fórum), Orbán Viktor (Fiatal Demokraták Szövetsége), Prepeliczay István (Független Kisgazdapárt), Márton János (Magyar Néppárt), Vígh Károly (Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság) és Keresztes Sándor (Kereszténydemokrata Néppárt) volt ott. Harmincöt évvel a történtek után már csak egyedül Orbán Viktor aktív politikus.

Elnöki szobrok

Napjainkban három amerikai elnök szobra áll Budapesten. Az első elnök, George Washington (1732–1799) szobrát, Bezerédi Gyula alkotását 1906-ban avatták fel a Városligetben. Ronald Reagannek (1911–2004) pedig két szobra is van: Veres Gábor alkotását 2006-ban ugyancsak a Városligetben, míg Máté István művét 2011-ben a Szabadság téren leplezték le.

George H. W. Bush szobrát 2020. október 27-én David Cornstein amerikai nagykövet és Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel a Szabadság téren.

A szobor felállításával a magyar állam tisztelettel adózik az elnök emléke előtt, aki az első amerikai államfőként, hivatali ideje alatt Budapestre látogatott. Életművét joggal övezi elismerés. A közszolgálatban töltött hosszú pályafutása során – elnökként és alelnökként – a hidegháború lezárásában, valamint a közép- és kelet-európai demokráciák létrejöttében vitathatatlan érdemeket szerzett

– emlékeztetett a Miniszterelnökség korabeli közleménye.

(Borítókép: George H. W. Bush 2011. október 24-én. Fotó: David Hume Kennerly / Getty Images)