Sikerül-e megállítani a szélsőjobbot Franciaországban?

Július 7-én tartják a francia parlamenti választás második fordulóját, amit azokban a körzetekben rendeznek meg, ahol az első fordulóban egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok 50 százalékát plusz egy szavazatot.

Az 577 körzetből összesen 501 körzetben nem sikerült ezt elérni egyik jelöltnek sem, ráadásul mint azt az első fordulót felvezető cikkünkben is megjegyeztük, a második fordulóba nem a két legtöbb szavazatot jelölt jut tovább, hanem mindenki, akire a regisztrált szavazók 12,5 százaléka szavazott az adott körzetben, emiatt a francia választásokon megszokott, hogy a második fordulóban akár három jelölt közül is választhatnak a szavazók.

Ugyanakkor ez nem annyira gyakori, általában pár tucat körzetben fordulnak elő ilyen úgynevezett triangulaires-versenyek,

Emiatt már az első forduló estéjén bejelentette a szélsőbaloldaltól a zöldeken át a szocialistákig terjedő Új Népfront (NFP) vezetője, Jean-Luc Mélenchon, hogy pártjának alkotmányos kötelessége, hogy megállítsák a szélsőjobb térnyerését, ezért arra kérte a második fordulóba harmadikként továbbjutó jelöltjeiktől, hogy lépjenek vissza a Macron-párti Ensemble! (jelentése: Együtt!) vagy a jobbközép Republikánusok Macront támogató jelöltjei javára – a Republikánusok a választás előtt kettészakadtak egy macronista és egy lepenista csoportra.

Hasonlóan a szélsőjobb elleni szavazásra buzdított a Macron-párti miniszterelnök, Gabriel Attal is, aki szerint csak a szélsőjobb tudna többséget szerezni a mostani választáson, ezért a baloldaliak, a centristák és a jobbközép összefogására buzdított.

Melánchon és Attal is összefogna, de ez meg is valósul?

Az első fordulót ugyanis magabiztosan a Marine Le Pen vezette, az utóbbi időben magát a szélsőjobbról jobboldali-konzervatívnak beállítani próbáló Nemzeti Tömörülés (RN) nyerte, az 577 körzetből majdnem 300-ban lepenista jelöltek szerezték a legtöbb szavazatot – közülük 39-en pedig máris a Nemzetgyűlés tagjaivá váltak, hiszen az első körben megszerezték az abszolút többséget körzetükben.

Emiatt mind az Új Népfrontban, mind a kormányzó, súlyos veszteségeket szenvedő Ensamble-ban aggodalommal töltötte el a vezetőket, hogy a második világháború óta először kerülhet a szélsőjobboldal többségbe a francia parlamentbe, és a 28 éves Jordan Bardella személyében miniszterelnököt is adhatnak – aki egyébként pártelnökként sokkal szalonképesebbé tette a pártot a Le Pen családnál.

Emiatt nem véletlen, hogy már az első forduló másnapján visszalépésre buzdított mind Melánchon, mind Attal miniszterelnök, akiknek erre vonatkozó nyilatkozataik megtették a hatásukat: a több mint 300 háromversenyzős körzetből a keddi határidőig a Le Monde számításai szerint összesen 221 jelölt lépett vissza, közülük 132 NFP-s, 83-an pedig Macron-pártiak, így végül mindössze 94 körzetben lesz az RN jelöltjeinek egyszerre két versenytársa is.

Ugyanakkor hiába a technikai összefogás, a gyakorlatban nem olyan biztos, hogy ez meg is fog történni,

így kérdéses, hogy a centrista, de leginkább a jobbközép szavazók leszavaznak-e majd az NFP jelöltjére, ha az épp a Francia Kommunista Párt (PCF), vagy a Mélenchon fémjelezte La France Insoumise (Engedetlen Franciaország, LFI) párt tagja.

A két forduló közötti egy hétben ezért is szinte kizárólag az összefogás mellett kampányolt Attal, aki a visszalépések és taktikai szavazás tétjét azzal emelte, hogy csak így állítható meg a Le Pen-párt, ugyanakkor sajtóhírek szerint sokan aggódnak, hogy az összefogással épp Mélenchonékat segítenék győzelemre, sőt adott esetben többségbe a Nemzetgyűlésben.

Ráadásul Emmanuel Macron – akit egyébként pártja megkért, hogy ne kampányoljon, és az Ensemble!-jelöltek plakátjain még apró utalásokat sem tesznek, hogy az elnököt támogató koalícióhoz tartoznak – is kijelentette, hogy a választások után elképzelhetetlen egy széles, a szélsőjobbtól a jobbközépig terjedő koalíció, hiszen nem akarja Mélenchon pártját kormányra segíteni.

Egyébként a több mint kétszáz esetben megvalósult visszalépések miatt Jordan Bardella és a Nemzeti Tömörülés a második fordulóban egy elég egyszerű kampányt folytat:

Nem véletlen, hogy Bardella azt követelte a második forduló előtt, hogy tartsanak egy vitát Mélenchon és közte, miközben az RN szóvivője úgy egyszerűsítette le a választás tétjét, hogy vannak a Franciaországot szerető lepenista jelöltek, illetve azok, akik a Hamász nevű terrorszervezetet szeretik.

Míg Le Pen azt az üzenetet kommunikálja, hogy Emmanuel Macron összeállt a korábban az általa parlamentellenes és antiszemita titulált erőkkel, hogy így tartsák őket távol a hatalomtól, amivel a párt szerint egyébként a franciák akaratával mennek szembe.

Felfokozott érzelmek után dőlhet el Franciaország sorsa

Annak ellenére, hogy az előrehozott választás első fordulója előtt a kampányidőszak csak bő két hét volt, majd pedig a két forduló között mindössze egy hét telik el, rendkívül felfokozottak az érzelmek az országban.

köztük Prisca Thevenot kormányszóvivőt is.

A túlfűtött érzelmek nem véletlenek, hiszen jelenleg egyáltalán nem tudni, mi lehet a választás vége, és Le Penéknek valóban sikerül-e többséget szerezniük. Marine Le Pen szerint az RN-nel szembeni visszalépések ellenére továbbra is jó esélyük van a többségre, ennek ellenére a mandátumbecslések ezt nem mindig támasztják alá.

Ugyan vannak olyan mandátumbecslések, ammelyek szerint akár 300 mandátumot is szerezhetnek a lepenista jelöltek, azaz meglehet a szükséges többség – ez 289 mandátumnál sikerül –, azonban a visszalépések miatt a legtöbb szakértő azt valószínűsíti, hogy ugyan a Nemzeti Tömörülésnek lesz a legtöbb mandátuma, de semmilyen koalíció nem fogja megugrani a 289-et.

Macronnak elnökként a legtöbb mandátumot szerző pártot kell majd felkérnie kormányalakításra, így vélhetően Jordan Bardellát, azonban a 28 éves politikus előre kijelentette, hogy a Nemzeti Tömörülés nem fog kisebbségben kormányozni, mivel így a parlamentben könnyen megbuktathatnák őket.

Emiatt elképzelhető, hogy Macron majd egy technokrata jelöltet kér kormányalakításra, ugyanakkor bármi is lesz a választás vége, az szinte már biztos, hogy társbérlet jöhet, azaz a francia elnök és miniszterelnök más pártokból fog kikerülni.

(Borítókép: Marine Le Pen és Jordan Bardella 2024. június 9-én. Fotó: Sarah Meyssonnier / REUTERS)