Meddig bírja? – pusztító szökőárral fenyeget egy omló hegyoldal egy meseszép norvég fjordban

További Külföld cikkek
-
Csaknem hatszáz nap után a Hamász elengedte az utolsó, még élő amerikai túszt
- Száz év után eltűnhet a kétpárti kormányzás Nagy-Britanniában
- Akár életfogytiglanra is ítélhetik a kémkedéssel vádolt magyarokat Ukrajnában
- Tűz ütött ki Keir Starmer brit miniszterelnök házában
- Macron, a zsebkendő és a kokain – így építenek fel egy álhírt a semmiből
„Az egész hegyoldal meglazult, inog, és veszélyes omlást idézhet elő” – magyarázta Lars Blikra geológus, aki a norvég vízügyi igazgatóság megbízásából két évtizede figyeli az Åkerneset-hegyen bekövetkező változásokat.
A sziklafalban már évtizedekkel korábban, 900 méteres magasságon kialakult egy 600 méteres repedés – írta az Index még 2007-ben. Lars Blikra irányításával már akkor a sziklába fúrva szondákat és mérőműszereket helyeztek el, hogy idejekorán figyelmeztessék és kimentsék a lakosságot.
A lezúduló sziklák egyben vagy darabokra törve a „fjordba zuhannak, és cunamit okoznak” – erősítette meg most is a geológus.
Hogy mikor?
A szakértő szerint „ez bekövetkezhet két-három éven belül vagy ötven év múlva”, majd széttárta a karjait:
Nem tudjuk.
A norvég polgári védelem 2016-ban készült kockázatértékelése szerint 54 millió köbméter szikla válhat le. A hegyomlás gerjesztette hullámok percek alatt eláraszthatják a fjord peremén található tíz települést.
A lehetséges természeti csapás ihlette a 2015-ben bemutatott Bølgen, A hullám című katasztrófafilmet.
Az abban látott pusztítás a „valós életben” is bekövetkezhet – mondta Blikra.
„Nem élhetünk állandó rettegésben”
Egy váratlan földcsuszamlás alig néhány kilométerrel odébb, 1934-ben 64 méter magas szökőárat gerjesztett, amely negyven ember halálát okozta.
Nagy a valószínűsége annak, hogy egy olyan »esemény« következik be, amely komoly veszélyt jelent Norvégiára
– figyelmeztetett a geológus. A legnagyobb kockázatnak a fjord belső végén elhelyezkedő két falu: Hellesylt és Geiranger van kitéve.
A legborúlátóbb forgatókönyv szerint a turisták körében népszerű helységeket 70–80 méteres szökőár boríthatja el.
With the Åkernes mountain crack continuing larger to grow every year, part of the mountain will eventually slide into one of Norway’s deepest fjords—potentially triggering one of the tallest tsunamis in history. Here's how villagers are preparing
— National Geographic (@NatGeo) October 26, 2023
https://t.co/ZhAnU5x9F4 pic.twitter.com/7QZJUdi7fO
A hetvenes éveiben járó Olav Arne Merok az egész életét Geirangerben élte le, és a legkevésbé sem aggódik.
Ha a cunami magassága eléri a 90 métert, akkor víz alá kerülünk
– mondta, majd harsány nevetésben tört ki. Aztán komolyra fordította a szót, és hozzátette: „Nem élhetünk állandó rettegésben.”
A hegyomlás elkerülhetetlen
A leselkedő és folyamatos veszély miatt az Åkerneset a világ egyik legjobban megfigyelt hegye. Műszereket helyeztek el nemcsak a felszínen, hanem mélyen a gyomrában is, amelyek minden rezdülést figyelnek, és szükség esetén azonnal riasztanak.
A hegyoldal figyelmeztetés nélkül nem zuhan a fjordba – ezt állítják a geológusok.
A végső törést olyan előjelek előzik meg, amelyek elegendő időt biztosítanak az evakuálásra.
„Rémálomszerű forgatókönyv” – ismerte el az újonnan megválasztott polgármester, de Einar Arve Nordang szerint „készen állnak” a lakosság kimenekítésére. Minden vészhelyzeti terv elkészült, és a hatóságok pontosan tudják, mi a teendő – ha eljön az ideje.
A földtani szakértők eközben azon töprengenek, hogyan lehetne késleltetni az elkerülhetetlent.
Az egyik opció a túlsúlyt okozó víz lecsapolása a hegyről, de ez roppant bonyolult és költséges eljárás, mert minden szükséges berendezést helikopterrel kellene az Åkernesetre szállítani.
Egy ilyen művelet azonban „jelentősen” késleltetné a hegyomlást a vízügyi igazgatóság vezetője szerint.
Akár ezer évvel is el lehetne halasztani a katasztrófát – véli Sverre Magnus Havig.
(Borítókép: Sunnylvs-fjord. Fotó: Shutterstock)