Ferenc pápa elárulta, Európa hogyan lehetne újra önmaga

A laekeni királyi kastélyban elmondott beszédében Ferenc pápa kiemelte Belgium földrajzi elhelyezkedését, amely, mint mondta, „híddá teszi” Európa népei között, és „magától értetődően válik az európai intézmények székhelyévé”.

Belgium történelme arra szólítja Európát, hogy térjen vissza az útjára, fedezze fel újra valódi identitását, és ismét fektessen be a jövőbe, nyitva az élet és a jövő felé a demográfiai tél és a háború gyötrelmeinek leküzdésével

– fogalmazott.

Figyelmeztetett arra is, hogy a békét sosem lehet örökre megszerezni, „megtartása örökké tartó, fáradhatatlan küzdelem, amelyhez nagy türelem szükséges”.

Ferenc pápa reagált az egyházat ért bírálatokra

Beszédében a pápa kitért két súlyos, az egyházat érintő bírálatra is. Szégyennek nevezte a gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaéléseket, és határozott vizsgálatot, illetve az áldozatok meghallgatását sürgette.

Felidézte továbbá a Belgiumban az 1950-estől egészen a hetvenes évekig sokszor előfordult kényszerített örökbeadásokat is, amelyek során leányanyák – nem ritkán vérfertőzésből vagy nemi erőszakból fogant – csecsemőit idegen családoknak adták örökbe, megrendítőnek nevezve az eseteket.

Befejezésképp a pápa reményre szólított fel, amely, mint mondta, „isteni ajándék a szívekben”.

Ferenc pápa csütörtök este érkezett a belga fővárosba. A délutáni órákban Leuvenbe utazik tovább, az ottani katolikus egyetem alapításának közelgő 600. évfordulójára. A mintegy 11 milliós Belgiumban a Vatikán adatai szerint körülbelül nyolcmillió római katolikus él.