Az ukrán katonák többsége bár elítéli a dezertálást, egyre több ukrán fiatalnak van elege a háborúból – írja az Infostart.
Az ukrán hadsereg 56. Önálló Gépesített Lövész Dandárjának egyik katonája óriási lavinát indított el, amikor pár napja kiposztolta a Facebookra, hogy dezertál. Serhij Gnyezgyilov bejegyzésében azzal indokolta döntését, hogy öt éve tartó, folyamatos szolgálat után belefáradt a háborúba. Bár társai nagyrészt elítélték Gnyezgyilov döntését, többen, akik már két éve a fronton harcolnak, megértőnek bizonyultak. A Facebook poszt komoly társadalmi vitát indított el Ukrajnában.
A Kyiv Post nevű, angol nyelvű ukrán portál utánajárt, miért választja egyre több katona a dezertálást. Arra jutottak, hogy az ok nyilvánvalóan a kimerültség, a fásultság. A frontkatonák két éve szakadatlanul az első vonalban harcolnak, ahonnan csak nagyon ritkán engedik őket szabadságra.
Az ukrán parlament képviselői augusztus végén elfogadták a hadkötelezettségről szóló új törvényt, amely kimondja, hogy első alkalommal még nem számít dezertálásnak ha valaki engedély nélkül hagyja el az egységét. Amennyiben önként visszatér, akkor megúszhatja büntetés nélkül, ha az adott alakulat parancsnoka is beleegyezik. Ráadásul a törvénynek köszönhetően a besorozott fiatalok megválaszthatják melyik egységhez akarnak bevonulni.
Az is komoly feszültségeket gerjeszt az ukrán társadalomban, hogy akik megfelelő kapcsolatokkal rendelkeznek, vagy több tíz ezer hrivnyát tudnak fizetni, megúszhatják a frontszolgálatot.
Harmadik világháborút jelentene egy Belarusz elleni támadás – jelentette ki pénteken Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a minszki Informatikai és Rádióelektronikai Állami Egyetem hallgatóinak tartott beszédében.
A BelTa fehérorosz hírügynökség szerint Lukasenka hazája elleni konkrét támadási tervekkel vádolta a NATO-t, és atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött egy tényleges támadás esetében.
Az amerikaiak és a lengyelek már felsorakoztak a határon, különösen a lengyel határ mentén. Tudjuk, hogy a lengyel vezetés már a kezét dörzsöli
– idézi a belorusz vezetőt az MTI.
Úgy fogalmazott, hogy felkészültek erre az eshetőségre, és haladéktalanul reagálni fognak, ha bekövetkezik egy támadás. Mivel pedig atomcsapásra a NATO is válaszolhat saját atomfegyvereivel, ez oda vezethet, hogy Oroszország a teljes arzenálját beveti – fejtegette. Hozzátette, hogy ilyen jellegű eszkalációra a Nyugat nincs felkészülve.
Fehéroroszország nem atomhatalom, de engedélyezte 2023 vége óta, hogy a vele szövetséges Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket állomásoztasson a területén. Lukasenka áprilisban több tucat atomtöltetről beszélt.
Minszk nukleáris töltet hordozására képes Iszkander ballisztikus rakétákkal is rendelkezik, s Szu–25 típusú harci repülőgépei is képesek atomfegyverek indítására.
A Fehéroroszország területére telepített taktikai atomfegyverek feletti parancsnokságot ugyan orosz erők látják el, de Lukasenka már a fehérorosz katonai doktrínába is beépítette a nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségét.
Lukasenka most köszönetet mondott orosz hivatali partnerének, Vlagyimir Putyinnak az orosz nukleáris doktrína módosításáért. Putyin két napja jelentette be, hogy Oroszország a nemzetközi biztonsági helyzethez igazította doktrínáját. A módosítás alapján növekszik a lehetősége annak, hogy nyugati atomhatalmak (Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia) orosz ellencsapás célpontjává válhatnak, ha támogatják atomfegyverrel nem rendelkező országok Oroszország elleni agresszióját.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!