Több mint 71 ezer orosz katonáról erősítették meg, hogy Ukrajnában, a fronton haltak meg – derül ki a Mediazona független orosz médium szeptember 27-i jelentéséből.
A Mediazona, szeptember közepi adatai óta 1998 orosz katona neve került fel az áldozatok listájára. Az újságírók megjegyzik, hogy a tényleges számok valószínűleg jóval magasabbak, mivel az általuk ellenőrzött információk nyilvános forrásokból származnak, például gyászjelentésekből, hozzátartozók bejegyzéseiből, a regionális média jelentéseiből és a helyi hatóságok nyilatkozataiból.
Amióta Oroszország megkezdte az Ukrajna elleni totális háborúját, több mint 4100 tiszt halt meg ukrajnai harcokban. Az elemzők azt is megjegyzik, hogy legalább 13 ezer orosz fogoly halt meg Ukrajna keleti frontján. A Mediazona becslései szerint a harcban elesettek többsége Rosztov, Szverdlovszk, Baskíria és Cseljabinszk megyékből, valamint a Burját Köztársaságból származik. Az újságíró szerint a Kreml által a túlnyomórészt muzulmán területeken, Baskíria és Tatárföldön végrehajtott toborzáshullám miatt az elmúlt hónapokban szintén nőtt a harcban elesettek száma.
A Wall Street Journal (WSJ) nem nyilvános források és nyugati hírszerzési becslések szerint szeptember 17-én arról számolt be, hogy 2022 februárja óta nagyjából 1 millió ukrán és orosz halt vagy sebesült meg – köztük civilek is. A WSJ azt is állította, hogy 80 ezer ukrán katona halt meg a háborúban és mintegy 400 ezer megsebesült – ezt a számot egyes ukrán törvényhozók „túlzásnak” tartják.
Idén februárban Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy a totális háború kezdete óta 180 ezer orosz katona halt meg. Az elnök szerint ugyanezen idő alatt több mint 31 ezer ukrán katona esett el. Az ukrán hadsereg 2024. szeptember 27-én az orosz harci veszteségeket 649 ezer katonára becsülte – írja a Kyivindependent.
Harmadik világháborút jelentene egy Belarusz elleni támadás – jelentette ki pénteken Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a minszki Informatikai és Rádióelektronikai Állami Egyetem hallgatóinak tartott beszédében.
A BelTa fehérorosz hírügynökség szerint Lukasenka hazája elleni konkrét támadási tervekkel vádolta a NATO-t, és atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött egy tényleges támadás esetében.
Az amerikaiak és a lengyelek már felsorakoztak a határon, különösen a lengyel határ mentén. Tudjuk, hogy a lengyel vezetés már a kezét dörzsöli
– idézi a belorusz vezetőt az MTI.
Úgy fogalmazott, hogy felkészültek erre az eshetőségre, és haladéktalanul reagálni fognak, ha bekövetkezik egy támadás. Mivel pedig atomcsapásra a NATO is válaszolhat saját atomfegyvereivel, ez oda vezethet, hogy Oroszország a teljes arzenálját beveti – fejtegette. Hozzátette, hogy ilyen jellegű eszkalációra a Nyugat nincs felkészülve.
Fehéroroszország nem atomhatalom, de engedélyezte 2023 vége óta, hogy a vele szövetséges Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket állomásoztasson a területén. Lukasenka áprilisban több tucat atomtöltetről beszélt.
Minszk nukleáris töltet hordozására képes Iszkander ballisztikus rakétákkal is rendelkezik, s Szu–25 típusú harci repülőgépei is képesek atomfegyverek indítására.
A Fehéroroszország területére telepített taktikai atomfegyverek feletti parancsnokságot ugyan orosz erők látják el, de Lukasenka már a fehérorosz katonai doktrínába is beépítette a nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségét.
Lukasenka most köszönetet mondott orosz hivatali partnerének, Vlagyimir Putyinnak az orosz nukleáris doktrína módosításáért. Putyin két napja jelentette be, hogy Oroszország a nemzetközi biztonsági helyzethez igazította doktrínáját. A módosítás alapján növekszik a lehetősége annak, hogy nyugati atomhatalmak (Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia) orosz ellencsapás célpontjává válhatnak, ha támogatják atomfegyverrel nem rendelkező országok Oroszország elleni agresszióját.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!