Az izraeli hadsereg több fronton is kiterjeszti műveleteit az október 7-i támadások hétfői évfordulója körül, beleértve egy „jelentős és súlyos” megtorlás tervezését Irán ellen a múlt heti, Izrael elleni nagyszabású ballisztikus rakétatámadás miatt – írja a The Guardian.
Az Irán elleni közelgő izraeli megtorlás első jelei akkor jelentek meg, amikor Emmanuel Macron francia elnök szombaton azt követelte, hogy állítsák le a fegyverszállításokat Izraelnek, amelyet a Gázai megtorló művelet végrehajtása miatt bíráltak.
„Úgy gondolom, hogy ma az a prioritás, hogy visszatérjünk a politikai megoldáshoz, hogy ne szállítsunk több fegyvert a gázai harcokhoz” – fogalmazott Emmanuel Macron. „Franciaország nem szállít semmit” – tette hozzá a hét elején rögzített interjúban.
Macron kijelentésére akkor került sor, amikor az izraeli hadsereg (IDF) azt közölte, hogy küszöbön áll egy nagyobb csapás Irán ellen, miután Izrael szombaton libanoni, szíriai és gázai célpontokat támadott.
Az IDF válaszcsapást készít elő az izraeli civilek és Izrael elleni példátlan és törvénytelen iráni támadásra
– mondta egy névtelenséget kérő katonai tisztviselő.
A lap beszámolója szerint a válaszcsapásra azért október 7-én kerülhet sor, mert az lesz a Hamász Izrael elleni támadásának évfordulója.
Tavaly október 7. óta, amikor a Hamász palesztin iszlamista szervezet terrortámadást hajtott végre Izrael ellen, 716 izraeli katona esett el, közülük 346-an a Hamász irányította Gázai övezetben, az ott indított szárazföldi harcokban.
A demokrata elnökjelöl, Kamala Harris a Michigan állambeli Flintben találkozott arab-amerikai és muszlim vezetőkkel, mivel kampánya igyekszik visszaszerezni a Fehér Ház Izrael-támogatása miatt elvesztett támogatóit – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Harris a beszámolók szerint a 30 perces találkozón aggodalmát fejezte ki a gázai szenvedések, a civil áldozatok és a libanoni kitelepítések miatt. Az alelnökkel a háború befejezésére és egy szélesebb körű regionális háború megelőzésére irányuló erőfeszítésekről is szó esett.
Több mint tíz húti célpontra mért csapást az Egyesült Államok hadserege Jemenben – számolt be róla pénteken a Sky News. A támadásokra helyi idő szerint péntek délután a lázadók által ellenőrzött területeken került sor.
Ezek a célpontok húti offenzív katonai képességeket tartalmaztak
– közölte az amerikai hadsereg, hozzátéve, hogy „ezekre az akciókra a hajózás szabadságának védelme érdekében került sor, valamint azért, hogy a nemzetközi vizeket biztonságosabbá és védettebbé tegyük az amerikai, koalíciós és kereskedelmi hajók számára”.
A hútik egy Iránnal szövetséges regionális szövetség tagjai, amelyhez a Hamász és a libanoni Hezbollah is tartozik. A csoport Jemen nagy részét, köztük a fővárost, Szanaát is uralja, több mint ezer mérföldre Izraeltől. A lázadók Izraelt okolják a közel-keleti instabilitásért, mondván, hogy a térségben a „konfliktus körforgása” az ő „folyamatos bűneik” miatt alakult ki.
Egy BBC-nek nyilatkozó biztonsági tanácsadó szerint az izraeli erők 1000 font súlyú bombákat dobnak le Dél-Libanonban. „Időről-időre Hezbollah-rakéták száguldanak az égen, ahogyan sortüzeket lőnek ki az izraeli állások felé” – fogalmazott.
Azok számára, akik itt maradtak a városban, bizonytalanság és félelem uralkodik. Sokan attól tartanak, hogy ez meg csak a háború kezdete
– jelentette ki a biztonsági tanácsadó, hozzátéve, hogy az alapvető szükségleti cikkek árai megháromszorozódtak a boltzárak és a készlethiány miatt.
Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke sajtótájékoztatót tartott a közel-keleti háborúról magyar idő szerint péntek este – számolt be róla a Sky News.
Az amerikai elnök közölte, hogy Izrael még nem döntött arról, hogy mit fog reagálni az iráni rakétacsapásra.
„Aggódik-e amiatt, hogy Benjamin Netanjahu esetleg megpróbálja befolyásolni az amerikai választást, és ezért nem egyezett bele a diplomáciai megoldásba?” – tette fel az első kérdést az amerikai elnöknek egy újságíró. Joe Biden válaszában megjegyezte, hogy az izraeli kormányfőnek „emlékeznie kellene” arra, hogy „egyetlen kormányzat” sem segített Izraelnek többet, mint az ő elnöksége idején.
Hogy megpróbálja-e befolyásolni a választásokat, nem tudom, de nem számítok rá
– fogalmazott az amerikai elnök, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Izraelnek „minden joga megvan ahhoz, hogy válaszoljon” az irániak és „mások”, például a Hezbollah támadásaira.
De az tény, hogy sokkal óvatosabban kell bánniuk a civil áldozatokkal
– hangsúlyozta Joe Biden. Az amerikai elnök arra a kérdésre, hogy ebben az esetben Izraelnek hogyan kellene reagálnia az iráni rakétatámadásra, azt mondta, hogy ez csak Izraelre és rá tartozik. „Ha az ő helyükben lennék, más alternatívákon gondolkodnék, mint az olajmezőkre mért csapás” – mondta Biden a Fehér Ház napi sajtótájékoztatóján.
Az elnököt megkérdezték arról is, hogy mit tehet az USA egy totális háború kialakulásának megakadályozására, amire azt válaszolta, hogy „sok mindent teszünk”.
A legfontosabb dolog, amit tehetünk, hogy megpróbáljuk a világ többi részét és szövetségeseinket is rávenni a részvételre, ahogyan a franciák, Libanon és mások is, hogy ezt a helyzetet lecsillapítsuk
– fogalmazott, hozzátéve, hogy azonban amikor olyan „irracionális” tárgyalópartnerekről van szó, mint a Hezbollah és a hútik, „akkor ezt nehéz meghatározni”.
Kamala Harris munkájáról annyit árult el, hogy ők ketten „ugyanabból a kottából énekelnek”, és alelnöke „főszereplő” mindenben, amit az Egyesült Államok tett.
Köszöntjük olvasóinkat!
Az Index szombaton is folyamatosan frissülő, percről percre tudósításában követi végig a Közel-Keleten zajló történéseket. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!