András, Andor
EUR 412,97 Ft USD 390,23 Ft GBP 497,37 Ft BUX 77 936 OTP 21 170 Ft MOL 2 678 Ft
1 °C
8 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók

Képek, videók 6 kép, 0 videó

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Fontos esemény előtt áll a NATO a háború miatt, már a dátum is megvan

Vissza a közvetítéshez
Élő
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Szatmári Noémi

    Kedves olvasóink!

     Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    • Volodimir Zelenszkij közölte: reális esély van arra, hogy megkötik a békét Oroszországgal
    • Németország újabb légvédelmi rendszerekkel támogatja Ukrajnát
    • Komoly erősítést kap az ukrán légierő
    • 2025-re csökkenhet Oroszország hadereje
    • Az oroszok szerint Ukrajna HIMARS típusú rakétavetőkkel támadta Vuhledart
    • Vlagyimir Putyin felmentette az Egyesült Államok orosz nagykövetét
    • Az ukrán parlament engedélyezi, hogy külföldiek is szolgálhassanak a tisztikarban
    • Az Európai Unió tagállamai újabb 35 milliárd eurós támogatást adnának Ukrajnának

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

  • Barta Lóránt

    A közösségi médiában megjelent hirdetések ingyenes repülőjegyet, pénzt ígértek a fiatal afrikai nőknek egy európai útra. A hirdetésben kínáltakért mindössze egy tesztjátékon kellett részt venniük, hogy megtanuljanak 100 szót oroszul – írja a Focus az AP információi alapján.

    Néhányukkal azonban csak az érkezésük után közölték, hogy egy fegyvergyárban kell dolgozniuk, és iráni támadó drónokat kell összeszerelniük.

    A súlyos munkaerőhiány pótlására Oroszország 18-22 éves nőket toboroz olyan régiókból, mint Uganda, Ruanda, Kenya, Dél-Szudán, Sierra Leone és Nigéria, valamint Srí Lanka. Ehhez hasonló kampányt indítottak több ázsiai országban és Latin-Amerikában is.

    Oroszország fegyvergyártásának egyik kulcsfontosságú ágazatában mára főként afrikai országokból származó, alacsonyan képzett bennszülöttek dolgoznak a Moszkvától 1000 kilométerre található alabugai gyárban.

    Az AP beszélt több afrikai nővel, akik ott voltak, és több száz videót néztek meg az Alabuga Start nevű online toborzóprogramról, hogy képet kapjanak a gyár életéről.

    Az egyik afrikai nő részletesen dokumentálta az útját, szelfiket készített a repülőtéren, lefilmezte a repülőgépes ebédet és a repülési térképet. Úgy tudta, hogy Európába repül. Amikor azonban megérkezett Alabugába, és meglátta, hogy mit kell csinálnia, rájött, hogy átverték.

    „A cég csak drónok gyártásával foglalkozik. Semmi mással. Megbántam és átkozom azt a napot, amikor belevágtam ebbe az egészbe” – magyarázta.

  • Barta Lóránt

    8,3 millió dollár (3 milliárd forint) elsikkasztásával vádolják az Artem lőszergyárat. A nyomozás szerint 2017-ben egy külföldi vállalkozó összejátszott ukrán tisztviselőkkel, köztük egy miniszterhelyettessel, hogy a 152/155 milliméteres lövedékek hüvelyének gyártásához szükséges gépek beszerzésére egy fiktív amerikai céget bízzanak meg. 

    A cég a szerződés értékének felét, 8,3 millió dollárt előre megkapta, és azonnal átutalta más cégek számláira, amelyek a pénzt elköltötték, Ukrajna pedig nem kapta meg a lövedékeket – írja a Sztrana.

  • Barta Lóránt

    Reggel az orosz hadsereg légicsapást mért Zaporizzsjára – jelentette az Ukrán Állami Rendkívüli Helyzetek Szolgálata.

    „Négy ember megsérült, köztük egy gyermek. Az áldozatok számának megállapítása folyamatban van” – közölte a szolgálat a Telegram-csatornáján olvasható közleményében.

    A csapás részben megsemmisített öt magánházat, további öt házat, egy garázst és egy melléképületet pedig robbanáshullámokkal és törmelékkel rongált meg. Az állami katasztrófavédelmi szolgálat öt lakót evakuált a megrongálódott házakból.

    A Zaporizzsjai területi katonai közigazgatás közlése szerint a csapás következtében összesen 29 ház semmisült és rongálódott meg. Nyolc háztartás gázellátása szűnt meg. A szakértők továbbra is dokumentálják az ellenség által okozott károkat – írja az Interfax.

  • Dózsa Gergő György

    Az Oroszország és Ukrajna közötti tűzszünet „nem tárgya a megbeszéléseinknek […] a szövetségeseinkkel” − jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Párizsban francia kollégájával, Emmanuel Macronnal folytatott megbeszélését követően − írta az MTI.

    „Nem beszéltünk tűzszünetről” − hangsúlyozta az ukrán elnök, miközben a segélyek gyors növelésére szólított fel. „A tél előtt szükségünk van az önök támogatására” − tette hozzá. Zelenszkijnek ez az ötödik látogatása Franciaországban az orosz–ukrán háború 2022 februári kezdete óta.

    Az ukrán elnök európai körútja keretében Londonból érkezett Párizsba, ahonnan Olaszországba és Németországba utazik tovább.

  • Dózsa Gergő György

    A NATO október 14-én, hétfőn nagyszabású nukleáris hadgyakorlatot indít Steadfast Noon néven, több tucat repülőgép és 2000 katona részvételével. Mark Rutte főtitkár szerint a gyakorlat nem tartalmazza majd katonai fegyverek bevetését, azonban azt szimulálják, hogy katonai repülőgépekkel amerikai atombombákat szállítanak − írta az Ukrajinszka Pravda.

    A gyakorlaton 13 ország mintegy 60 repülőgépe vesz részt, köztük F−35A vadászgépek és B−52 bombázók. A főbb manőverekre az Egyesült Királyság, az Északi-tenger, Belgium és Hollandia felett kerül sor. A hadgyakorlat mintegy két hétig tart.

  • Dózsa Gergő György

    Az ukrán parlament elfogadta azt a törvénytervezetet, amely külföldi állampolgárok és hontalan személyek számára lehetővé teszi, hogy szerződés alapján tiszti beosztásban szolgáljanak a fegyveres erőknél.

    276 képviselő szavazta meg a törvénymódosítást, amelyről Rusztem Umerov védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy „az orosz agresszió elleni 2,5 éves háború során számos külföldi csatlakozott Ukrajna védelmi erőihez, akik bebizonyították, hogy képesek hatékonyan végrehajtani komplex feladatokat a harctéren” − írta az Ukrajinszka Pravda.

    Rusztem Umerov emlékeztetett, hogy korábban csak rangidős és őrmesteri beosztásban szolgálhattak, „de az új törvény megerősíti hadseregünk személyi potenciálját”. A törvénytervezethez fűzött indoklás szerint a jogszabály módosítása a frontvonal mentén kialakult helyzet miatt merült fel, ami az ukrán fegyveres erők harci állományának jelentős létszámnövelését teszi szükségessé. 

  • Pataki István

    Az ukrán külügyminisztérium felszólította a georgiai vezetést, hogy választási kampányában ne manipulálja országa közvéleményét az orosz–ukrán háború témájával – adta hírül az MTI.

    Az ukrán külügyminisztérium elítéli a georgiai vezetés legutóbbi próbálkozását, hogy Ukrajnát bevonják országuk belpolitikai folyamataiba az október 26-án esedékes parlamenti választások előtt. Tekintettel Irakli Kobahidze georgiai miniszterelnök kijelentéseinek megvető hangvételére, kénytelenek vagyunk megismételni Ukrajna álláspontját. Szégyenletesnek tartjuk, hogy a Georgiai Álom kormánypárt politikai reklámjaiban Oroszország Ukrajna elleni könyörtelen háborújának képeit használja fel

    – húzta alá a külügyminisztérium.

    A minisztérium sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy „a georgiai kormány Oroszország mintájára korlátozni próbálja a civil társadalom és az emberi jogi szervezetek részvételét az ország demokratikus fejlődésének biztosításában és a versenyképes választási környezet fenntartásában.

    „Emlékeztetnünk kell még néhány tényre, amelyeket Georgia miniszterelnöke elfelejtett a közvélemény elé tárni: a georgiai vezetés megtagadta az Ukrajna elleni agresszióra válaszul Oroszországgal szemben bevezetett nemzetközi szankciók végrehajtását, ehelyett helyreállította Oroszországgal a közvetlen légiforgalmat, és eltörölte a vele szemben a kétezres évek elején bevezetett vízumrendszert. A kétoldalú kereskedelem felerősödése Georgiát ismét a Moszkvától való gazdasági és politikai függésbe taszította” – fejtette ki az ukrán tárca.

    Kobahidze egy tévéműsorban kijelentette, hogy szerinte a georgiai népnek nincs információja arról, hogy mi történik Ukrajnában. Ezzel magyarázta azt, hogy pártja választási plakátjait az Ukrajna elleni orosz háború képeivel illusztrálta. Kobahidze azt is hozzátette, hogy „ma Ukrajnában teljes katasztrófa uralkodik a gazdaságban, a humanitárius szférában, az infrastruktúrában és az élet minden terén”.

    Az ukrán külügyminisztérium hozzátette: „arra buzdítjuk azokat, akik hajlandók felfedni az igazságot, hogy saját népüknek is magyarázzák el: az orosz megszállók által elpusztított Herszonban, ahol létfontosságú infrastrukturális létesítményeket szándékosan semmisítettek meg, jelenleg kevesebb fennakadás van az áram- és gázellátásban, mint a békés Tbilisziben.”

  • Karóczkai Balazs

    Szerdán a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsában a tagállamok megállapodtak egy Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatási csomagról, amely magában foglal egy legfeljebb 35 milliárd eurós rendkívüli pénzügyi támogatási kölcsönt – számol be közleményében a jelenleg a magyar kormány által elnökölt intézmény.

    A közlemény úgy fogalmaz:

    a pénzügyi támogatás célja, hogy azonnali enyhülést nyújtson Ukrajna sürgető finanszírozási szükségleteire, amelyek Oroszország Ukrajna felé irányuló agressziója miatt növekedtek meg.

    Az Európai Unió ezen 35 milliárd eurós hitele része a G7 által nyújtott, összesen 45 milliárd euró értékű hitelnek, amiről még korábban döntöttek a kormányközi fórum résztvevői.

    Az Európai Unió Tanácsának mostani döntését még az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia.  A Tanács azt ígérte, amennyiben az EP változtatás nélkül, első olvasatban elfogadja azt, akkor a Tanács is így tesz majd.

    Kijevhez leghamarabb 2025-ben érkezhet meg ez a pénzügyi támogatás, amit maximum 45 év alatt kell visszafizetnie az országnak.

  • Pataki István

    Az ukrán erők csapást mértek Oroszországban a Krasznodar melletti Adigeföldön található hanszkajai katonai repülőtérre – közölte csütörtökön az ukrán vezérkar a Facebookon.

    A közlés szerint a katonai létesítmény területén eltaláltak egy lőszerraktárt, aminek következtében tűz ütött ki. A kijevi katonai vezetés hozzáfűzte, hogy Szu–34-es és Szu–27-es nehéz vadászbombázó gépek állomásoztak a reptéren. A csapás következményeivel kapcsolatos részletes információk tisztázása még folyamatban van.

    Oleh Kiper, a déli Odesszai terület kormányzója arról tájékoztatott a Telegramon, hogy csütörtökre nyolcra nőtt az előző este a régió kikötői infrastruktúrájára mért orosz csapás halálos áldozatainak száma, miután egy 26 éves férfi a kórházban belehalt sérüléseibe.

    A Krim.Realii helyi ukrán hírportál arról számolt be, hogy már negyedik napja ég az orosz megszállás alatt álló ukrajnai Krím félszigeten lévő Feodoszijában az az olajraktár, amelyre hétfőn mértek dróncsapást az ukrán erők. Csütörtökön Ihor Tkacsenko, a város Moszkva által kinevezett polgármestere 1137 ember evakuálását jelentette be. A tűz oltásához szükséges jelentős vízfelhasználás miatt a krími vízügyi vállalat az ivóvíz minőségének esetleges romlására és a vezetékes vízellátás megszakadására figyelmeztetett.

    A vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 665 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz harckocsit, 41 tüzérségi és három légvédelmi fegyvert, valamint 49 drónt.

  • Barta Lóránt

    Vlagyimir Putyin orosz elnök felmentette Anatolij Antonovot az Egyesült Államokban működő orosz nagyköveti tisztségéből. Az orosz külügyminisztérium múlt szombaton arról számolt be arról, hogy Antonov befejezte washingtoni munkáját. A diplomatát 2017 augusztusában nevezték ki orosz nagykövetnek az Egyesült Államokba – írja az Interfax.

    Október 7-én Jurij Uzsakov orosz elnöki tanácsadó újságíróknak azt mondta, hogy jelenleg dolgoznak az Egyesült Államokban Antonovot váltó új orosz nagykövet jelölésén.

    „Elég hosszú ideje dolgozik nálunk. Úgy dolgozott, hogy nem volt rendszeres kapcsolata az amerikai kormányzat képviselőivel. A munka nehéz volt” – mondta Uszakov.

    „Sikeresen teljesítette küldetését. Most egy másik személyen van a sor, akit erre a fontos posztra kineveznek” – tette hozzá.

    Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő elmondta, hogy Antonov visszatérése nem jelenti Oroszország amerikai diplomáciai képviseletének lefokozását.

  • Dózsa Gergő György

    Jogilag lehetséges az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek bevetése oroszországi katonai célpontok ellen, de ennek engedélyezéséről a szövetségeseknek kell dönteniük − mondta csütörtökön Londonban a NATO főtitkára.

    Mark Rutte, aki Sir Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt a Downing Streeten, a találkozó utáni sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott: Ukrajnának megvan a törvényes lehetősége arra, hogy a birtokában lévő nagy hatótávolságú rakétákat bevesse olyan oroszországi célpontok ellen, amelyek Ukrajnát fenyegetik.

    Hozzátette ugyanakkor: Zelenszkij is megérti, hogy ebben az ügyben „kérdések szélesebb körét kell megvitatni”. Rutte kijelentette: egyetlen fegyvertípus önmagában egyébként sem változtatna a helyzeten − írta az MTI.

  • Barta Lóránt

    Négy ukrán drónt semmisítettek meg az orosz légvédelmi rendszerek Belgorod és Kurszk terület felett – közölte az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

    Moszkvai idő szerint 08.40 és 11.00 óra között meghiúsították Kijev azon kísérleteit, hogy támadásokat hajtsanak végre Oroszország területén lévő objektumok ellen. Négy pilóta nélküli ukrán légi járművet semmisített meg a légvédelem, ezek a Belgorodi terület felett teljesítettek szolgálatot, egyet pedig a Kurszki terület felett – áll a jelentésben.

  • Barta Lóránt

    A Kreml bizonyíthatatlannak nevezte a brit kémelhárítás azon állításait, amelyek szerint az orosz hírszerző szolgálatok gyújtogatásokat és más szabotázsakciókat hajtanak végre Nagy-Britannia és más európai országok ellen – írja az Interfax.

    „Mindezek az állítások teljesen alaptalanok” – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

    A Kreml szóvivője hozzátette: „A megalapozatlan vádakat nem vagyunk hajlandók elfogadni, és felszólítunk arra, hogy ezeket elhamarkodott kritikaként kezeljék, ami nem érdemel figyelmet” – kommentálta Peszkov a brit MI5 kémelhárító ügynökség vezetőjének kijelentését.

  • Barta Lóránt

    A törvény szerint a lakosságot érintő, már 2014-ben bevezetett hadiadót 1,5 százalékról 5 százalékra emelik. Kivételt képeznek a katonák, számukra továbbra is 1,5 százalék lesz az adó mértéke. Magasabb lesz az egyéni vállalkozók és kisvállalkozások adója, 50 százalékos nyereségadót vetnek ki a bankokra, és 25 százalékos adót a pénzügyi cégek nyereségére – közölte az MTI.

    Jaroszlav Zseleznyak képviselő elmondta, hogy a törvényt a 450 tagú parlament jelen lévő képviselői közül 247-en szavazták meg.

    A törvényerőre emelkedéséhez a jogszabályt még Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is alá kell írnia.

    Az adóemelés visszamenőleg, október 1-jétől lép hatályba. Részben az adóbevételekből finanszírozzák majd a közelmúltban elfogadott több mint tízmilliárd eurós pótköltségvetést.

    Az új adókon kívül a kormány megemelte a belföldi piacon történő hitelfelvételt, és átalakította Ukrajna külföldi adósságát, amivel a következő három évben 11,4 milliárd dollárt (4177 milliárd forintot) takarít meg az ország.

    Az orosz offenzíva kezdete óta Ukrajna csaknem 100 milliárd dollár nyugati segélyt kapott, amellyel a többi között a nyugdíjaknak, a közszférában dolgozók bérének és más szociális kiadásoknak a finanszírozását oldották meg.

    Az ukrán állami költségvetés több mint felét külföldi hitelekből és segélyekből finanszírozzák. Ukrajna már a 2022. februári orosz támadás előtt is Európa legszegényebb országa volt az egy főre jutó jövedelem tekintetében.

  • Kozics Júlia

    Az előző hónapok adataihoz képest augusztusban valamelyest több volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában, a vizsgált hónap végére a számuk megközelítette a 4,2 milliót – derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat csütörtökön közreadott jelentéséből.

    A 2022 februárjában kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.

    A jelentés szerint augusztus végén 4 163 655 menedékes státusszal rendelkező ukrajnai állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában, amíg számuk július végén 4 123 875 volt.

    A legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállást ukrajnai menekültek számára ez idáig – a tagállamoktól beérkezett adatok szerint – Németország (1 122 330), Lengyelország (975 190) és Csehország (376 885) biztosította.

    A július végi adatokhoz képest augusztusban a kedvezményezettek száma a legnagyobb mértékben Németországban (+11 730; +1,1 százalék), Csehországban +7275; +2 százalék) és Romániában +3050; +1,8 százalék) növekedett. A csökkenés pedig Lengyelországban (−1015; −0,1 százalék), Franciaországban (−680; −1,1 százalék) és Luxemburgban (−10; −0,3 százalék) volt a legjelentősebb.

    Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva augusztus végén Csehországban (34,6), Litvániában (27,6) és Lengyelországban (26,6) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,3 volt. A kedvezményezettek 45,1 százalékát nők, 32,3 százalékát 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 22,6 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.

    A jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 37 525 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára, augusztusban pedig 365-öt – írta az MTI.

  • Barta Lóránt

    Az orosz állampolgárok csaknem fele, 47 százaléka úgy véli, hogy az orosz csapatok ukrajnai inváziója több kárt okozott, mint hasznot, derül ki a Levada Központ szeptemberben végzett közvélemény-kutatásából – írja az Ukrinform.

    Az oroszok további 28 százaléka úgy véli, hogy a háború „több hasznot hozott”, míg 25 százalékuk „nem tud válaszolni”.

    Ugyanakkor egy év alatt tíz százalékponttal, 38-ról 28 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik bíznak a Vlagyimir Putyin által indított úgynevezett „különleges katonai művelet” hasznában.

    Csökken azoknak az oroszoknak a száma is, akik szerint a harcok jól mennek. Februárban még 70 százalék volt az ilyen polgárok száma, most tíz százalékponttal, 60 százalékra csökkent az arányuk. A válaszadók 54 százaléka támogatta a béketárgyalásokat.

  • Kozics Júlia

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utalást tett arra, hogy készen áll a tűzszünetre az Oroszország elleni háborúban – írja a Bild. A Corriere della Sera című olasz lapra hivatkozva azt írják, Zelenszkij cserébe „biztonsági garanciát követel az Egyesült Államoktól, hasonlóan ahhoz, amit az amerikaiak Japánnak, Dél-Koreának és a Fülöp-szigeteknek adtak”.

    Zelenszkij szerint jelenleg jók az esélyek a békére.

    Októberben, novemberben és decemberben reális esélyünk van arra, hogy a helyzetet a béke és a tartós stabilitás felé mozdítsuk el. A fronton kialakult helyzet lehetőséget kínál a határozott fellépésre, hogy legkésőbb 2025-ig befejezzük a háborút

    – írta még szerdán a Twitteren az ukrán elnök.

    Rómából, Párizsból és Berlinből – azokból a fővárosokból, amelyeket Zelenszkij csütörtökön és pénteken felkeres – Zelenszkij biztosítékokat remél az Európai Unióhoz való gyors csatlakozáshoz. 

    A Bild beszámolója szerint ez azt is jelenti, hogy Kijev lemond arról a céljáról, hogy a Vlagyimir Putyinnal való tárgyalások előtt felszabadítsa az egész ukrán területet. Hozzátették, az orosz elnök számára ez a tűzszünet valószínűleg az általa indított háború győzelmét fogja jelenteni – a Nyugat felett is, amely nem szállított elegendő fegyvert az orosz hadsereg legyőzéséhez. 

    Rómában Zelenszkij találkozni szeretne Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, valamint Ferenc pápával is. Az ukrán elnök délelőtt Londonba utazott, ahol Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Mark Rutte NATO-főtitkárral tárgyalt. 

    Az Indexen csütörtök reggel is írtunk arról, hogy Ukrajna szövetségesei úgy érzékelik, hogy Volodimir Zelenszkij elnök már rugalmasabb megközelítésre is hajlandó lenne, amikor arról beszélnek, hogyan lehetne véget vetni a háborúnak. Ukrán tisztviselők ugyanis zárt ajtók mögött jelezték: készek elismerni, hogy a végjátéknak előbb-utóbb el kell jönnie. A részleteket itt találja.

  • Kozics Júlia

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Nagy-Britanniába érkezett, ahol Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Mark Rutte NATO-főtitkárral tárgyal – számolt be a The Guardian.

    Starmer szóvivője újságíróknak elmondta, hogy a brit miniszterelnök „megerősíti az Egyesült Királyság megszakíthatatlan támogatását Ukrajna számára a folyamatos orosz agresszióval szemben”.

    Ugyanakkor hozzátette, nem változott a brit kormány álláspontja arról, hogy engedélyezzék Ukrajnának a nagy hatótávolságú Storm Shadow rakéták indítását orosz területen lévő célpontokra.

    A német média szerint Zelenszkij csütörtökön találkozik Olaf Scholz német kancellárral és Frank-Walter Steinmeier német elnökkel is.

    Közben Berlinben Volodimir Zelenszkij látogatása miatt megerősítették a biztonsági intézkedéseket – írja a Bild. Várhatóan más szövetségi államokból is áthelyeznek rendőröket Berlinbe Zelenszkij látogatásának idejére. 

    Zelenszkij emellett találkozik Emmanuel Macron francia elnökkel, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is. 

  • Barta Lóránt

    Oroszország előnye Ukrajnával szemben a személyi állomány és a fegyverek tekintetében valószínűleg már az idei év végére csökkenni kezd – mondta Michael Kofman, a Carnegie Endowment for International Peace vezető munkatársa a Business Insider szerint.

    Megjegyezte, hogy a Kreml erői továbbra is nyomást fognak gyakorolni Ukrajnára, miközben nagy fokú lemorzsolódást tapasztalnak. Kofman szerint Oroszország hamarosan kifogy a felszerelésből és az emberekből, úgy véli, hogy az oroszok nem lesznek képesek sokáig fenntartani a támadásaikat.

    Az orosz felszerelés nem tart örökké

    Kofman szerint Moszkva szovjet korabeli fegyverekkel kompenzálja a felszerelésveszteségeit, de még ezek a tartalékkészletek sem tarthatnak örökké.

    Oroszország felemészti szovjet örökségét, és a felszerelésgyártás üteme meglehetősen alacsony a harctéri veszteségekhez képest

    – mondta Kofman.

    Hozzátette, hogy az orosz hadsereg egyre inkább arra kényszerül, hogy a veszteségek minimalizálása érdekében új taktikát vessen be, ezzel csökkentve a saját képességeit arra, hogy bármilyen jelentős áttörést érjenek el.

    A magas fizetések a toborzás nehézségeiről árulkodnak

    Kofman úgy véli, hogy az orosz kormány nem növelheti tovább az újoncoknak kínált bónuszokat és juttatásokat. Az Orosz Föderáció szokatlanul magas bónuszokat kínál az Orosz Fegyveres Erőkhöz való csatlakozásért, a fizetéseket az amerikai hadsereghez hasonlónak hirdetik. És mindezt egy olyan városban, ahol az átlagfizetés kevesebb mint egyötöde az amerikai átlagfizetésnek.

  • Domján Anikó

    Amerikai tisztviselők állítják: az ukrán csapatok várhatóan még több hónapig tudják tartani az Oroszországtól elfoglalt területeket Kurszk régiójában. A névtelenséget kérő tisztviselők szerint Kijev pozíciójának megtartása az utánpótlás biztosításától és Oroszország kelet-ukrajnai előrenyomulásától függ – derül ki az Independent cikkéből. 

    Az amerikai hírszerzési források szerint az ukrán csapatok helyzete jelentősen javult az elmúlt időszakban. Mint arról tájékoztatták a lapot, most már folyamatosan kapják a lőszert a hónapokig tartó lőszerhiány után. 

    A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) jelentése szerint az utóbbi három napon az orosz és az ukrán csapatok is folytatták a támadásokat Glushkovszkij járásban, Kurszk területén, ennek ellenére egyik fél területszerzési sikerei sem biztosak. 

    A jelentés rávilágít, hogy az ukrán hadsereg folyamatosan ellenáll az orosz erőkkel szemben, nagy eséllyel még hónapokig képes lesz tartani a helyzetét Donbaszban.

  • Barta Lóránt

    Hamis rokkantsági igazolások kiadásával vádolják Kijev egyik egészségügyi központjának a vezetőjét – közölte a kijevi rendőrség.

    A közlemény szerint a hamisított dokumentumok lehetővé tették a hadköteles férfiak számára, hogy késleltessék a mozgósítást, és külföldre utazzanak. Ukrajnában az ilyen egészségügyi központok feladata megállapítani a sérülések vagy a betegségekből származó rokkantság szintjét. A megállapított egészségügyi állapot alapján pedig mentességet adhatnak a katonai szolgálat alól.

    Miközben Ukrajna fokozza mozgósítási erőfeszítéseit, egyre gyakrabban fordulnak elő olyan esetek, amelyekben hamisított orvosi dokumentumokkal segítenek a férfiaknak elkerülni a sorozást.

    A vezetőt hamisítással és személyek illegális átjuttatásával vádolták meg Ukrajna államhatárán. A gyanúsított hamis orvosi jelentéseket és hamis diagnózisokat állított fel az egyébként szolgálatra alkalmas férfiaknak, hogy elkerüljék a sorozást. A gyanúsítottól több mint 25 ezer dollárt és 1600 eurót foglaltak le – írja a Kyiv Independent.

  • Kozics Júlia

    Az ukrán csapatok HIMARS rakétavetőkkel próbálnak csapást mérni Vuhledar városára és környékére – írja a TASZSZ az orosz biztonsági szolgálat beszámolója alapján. Hozzátették, az orosz légvédelmi rendszerek visszaverik a támadásokat.

    Az ukránok megpróbálnak HIMARS-okkal csapást mérni Vuhledarra és a környező területekre, a légvédelmi rendszerek folyamatosan működnek, sikeresen

    – közölték. 

    Az oroszok a múlt héten hivatalosan is bejelentették: elfoglalták és ellenőrzésük alá vonták Vuhledart. A háború előtt mintegy 14 ezer lakosú bányavárosért még 2022 márciusában kezdődtek el a harcok. 

  • Domján Anikó

    Még idén újabb békekonferenciát szervezne Ukrajna. Vaszil Bodnar arról beszélt, hogy az esemény nem úgy nézne ki, hogy „Ukrajna és Oroszország ülnek egy asztalnál, és az ukránok az orosz követeléseket hallgatják”, a formátum célja az, hogy „békésen lezárják a háborút”.

    A Portfolio szemléje szerint a tárgyalás úgy történne, hogy harmadik feleket is meghívnak, és ők közvetítenek a tárgyalásban Oroszország és Ukrajna között. 

    Bodnar kifejezte reményét, hogy a találkozót még idén megtarthatják, és hogy a közvetítésben Törökország is szerepet vállal.

  • Domján Anikó

    Ahogyan arról beszámoltunk, Joe Biden lemondta négynapos németországi útját, amely Volodimir Zelenszkijnek az Ukrajna győzelmi tervéről szóló csúcstalálkozóval zárult volna. A Fehér Ház közölte, hogy az elnök otthon marad a Milton hurrikán miatt, amely várhatóan szerdán éri el Floridát. 

    Az amerikai elnök Berlinben találkozott volna Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vezetőivel, hogy a közel-keleti és az ukrajnai konfliktusokról tárgyaljanak. 

    Ezt követően Biden Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke társaságában a Ramsteinben található amerikai légi támaszpontra utazott volna, hogy ott az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásról tárgyaljanak. A tervek szerint Volodimir Zelenszkij elnök és más vezetők is részt vesznek a találkozón. Az Ukrajnát támogató országok védelmi miniszterei helyett most első alkalommal találkoztak volna az országvezetők, de az eseménynek új időpontot keresnek.  Mivel azonban Joe Biden elnökségéből már csak 3 hónap van hátra, kérdéses, hogy belefér-e a legfelsőbb szintű ramsteini találkozó. 

    Bemutatjuk a győzelmi tervet, amely világos, konkrét lépéseket tartalmaz a háború igazságos befejezésére. Partnereink elszántsága és Ukrajna megerősödése az, ami megállíthatja az orosz agressziót

    – írta korábban Zelenszkij az X-en. 

  • Barta Lóránt

    Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel megállapodást írt alá a két ország közötti hosszú távú támogatásról és együttműködésről – számolt be az Eurointegration.

    Elmondása szerint a beszélgetés témái között szerepelt a védelmi segítségnyújtás és együttműködés, a humanitárius aknamentesítés, az ukrán gyermekek és sebesült katonák rehabilitációja, Ukrajna újjáépítése és az európai integráció.

    Ma aláírtuk az országaink közötti hosszú távú támogatásról és együttműködésről szóló megállapodást is. Együtt fogjuk fejleszteni védelmi iparunk együttműködését. Horvátország továbbra is biztosít majd felszerelést és megosztja a humanitárius aknamentesítéssel kapcsolatos tudását

    – nyilatkozta Zelenszkij.

    Volodimir Zelenszkij szerdán érkezett Horvátországba, hogy részt vegyen a harmadik Ukrajna–Délkelet-Európa-csúcstalálkozón és kétoldalú találkozókon.

  • Domján Anikó

    A jövő év legelején érkezhetnek Ukrajnába az első francia Mirage–2000-5 vadászbombázók – idézi Sebastien Lecornu francia védelmi minisztert az Infostart. 

    A többfeladatú harci gépeket a legkorszerűbb berendezésekkel és fegyverekkel együtt adják át, elsősorban azok csapásmérő képességeit növelve. 

    Korábban Emmanuel Macron már bejelentette, hogy Párizs korszerű harci repülőgépekkel segítené Ukrajnát, ehhez az ukrán pilóták szeptember 20-án be is fejezték az átképzés első szakaszát, azóta már Mirage-okon repülnek.

    Jobbak, mint a MiG–29-esek

    A Mirage–2000-et az 1970-es végén kezdték fejleszteni a Dassault repülőgépgyár mérnökei és 1984-től állította hadrendbe a francia légierő. A gépek több évtizedes szolgálatuk alatt több korszerűsítésen is átestek, amelyek egyenértékűvé tették az amerikai F–16-os vele egyidős változataival. A francia légierő 2030-ig használná a Mirage-okat, amelyek komoly exportsikereket is arattak, mintegy nyolc ország légiereje vásárolt belőlük. Egyes szakértők szerint a Mirage–2000-5 képességei megegyeznek az orosz légierőben széles körben alkalmazott Szu–35-ös vadászbombázóéval és felülmúlják a MiG–29-est.

    A francia vadászbombázók bevethetik a hajók elleni Exocet, illetve a légvédelmi radarok rombolására szolgáló, de fegyvertárában szerepelnek a nagy találati pontosságú, JDAM-ER és SDB siklóbombák, amelyekkel már eddig is komoly sikereket értek el az ukránok.

  • Barta Lóránt

    Ukrajna feloldaná a drónok exportjának tilalmát, mivel az állami források nem elegendőek a katonai igényének fedezésére – számolt be a Financial Times alapján az Ukrajinszka Pravda.

    Az ukrán hadseregnek sürgősen szüksége van drónokra légi felderítéshez, védelemhez és nagy hatótávolságú támadásokhoz. A korlátozott állami források azonban nem teszik lehetővé az összes katonai igény fedezését, ezért a dróngyártó cégek keresik a lehetőséget, hogy külföldön értékesítsék termékeiket, hogy forrásokat gyűjtsenek a hadsereg számára új drónok gyártására.

    Olekszandr Marikovszkij, a Verhovna Rada (Ukrajna legfelsőbb tanácsa) gazdasági kérdésekkel foglalkozó albizottságának elnöke szerint a drónexport akár 20 milliárd dolláros (7297 milliárd forint) bevételt is hozhat Ukrajnának – „ez pontosan az a pénz, amire szükségünk van”.

    Oroszország 2022-es teljes körű inváziójának kezdete után Ukrajna betiltotta a hadiipari termékek exportját, hogy hadseregét minden szükséges erőforrással ellássa. Az államnak azonban nincsenek meg az anyagi lehetőségei arra, hogy az összes rendelkezésre álló drónt megvásárolja, és beruházzon a fejlesztésükbe. A felesleges termékek exportjának engedélyezését a befektetők bevonzásának egyik módjának tekintik.

    Oroszország az elmúlt időszakban jelentősen növelte fegyvergyártását, és becslések szerint Oroszország közel tízszer annyi drónnal rendelkezik, mint Ukrajna.

    Dmitro Khasapov, a pilóta nélküli légi járművek (Ukrspecsystems) egyik legnagyobb gyártójának vezetője szerint az ukrán hadseregből „katasztrofálisan hiányoznak a drónok”.

    Ukrajna 2024-es költségvetésben a fegyverkezésre szánt összeg mindössze 6 milliárd dollár (2187 milliárd forint), amelynek körülbelül egyharmadát drónok vásárlására szánják – ez jóval kevesebb, mint amennyire a frontvonalon szükség lenne.

    Az ukrán gyártók számára a fő vásárlói kört továbbra is az állami és katonai szükségletek kielégítésére szolgáló jótékonysági alapítványok jelentik. Azonban ez gyakran rövid távú vagy késleltetett szerződéseket jelent, ami a drága alkatrészek fejlesztésének és tesztelésének a rovására megy.

    Néhány ukrán vállalat, például az Ukrspecsystems, Lengyelországban állított fel gyártósort az exportkorlátozások megkerülése érdekében. Marikowski megjegyezte, hogy ez a tendencia az ukrán szakképzett dolgozók hiányához és az adóbevételek csökkenéséhez vezethet, ami még sürgetőbbé teszi a tilalom feloldásának kérdését.

    A drónok, teherautók és elektronikus zavarórendszerek gyártásával foglalkozó Roboneers beszámolója szerint az ukrán kormányzati pályázatok csak a gyártási költségeiket fedezik, így az új technológiák kutatására és fejlesztésére már nem jutnak források.

    Az exporttilalom feloldása várhatóan arra ösztönzi majd a nyugati partnereket, hogy pénzügyi támogatást nyújtsanak az ukrán gyártóknak. Néhány ország már ígéretet tett arra, hogy forrásokat biztosít drónok beszerzésére az ukrán hadsereg számára, de ezek a programok még korai szakaszban vannak.

  • Barta Lóránt

    Németország a múlt héten két közepes és rövid hatótávolságú IRIS-T légvédelmi rendszert adott át Ukrajnának – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A német védelmi minisztérium ukrajnai különítményének vezetője szerint Németország továbbra is magas szintű segítséget nyújt Ukrajnának.

    „Éppen a múlt héten adtunk át két Iris-T SLM és SLS légvédelmi rendszert” – jelentette be Christian Freuding.

    A német tábornok megerősítette, hogy a könnyű páncélozott járművek és fő harckocsik, valamint jelentős mennyiségű tüzérségi lőszer szállítása továbbra is folytatódik. A német kormány még augusztus 20-án jelentette be, hogy az év végéig további négy IRIS-T légvédelmi rendszer szállítását tervezi Ukrajnának.

  • Barta Lóránt

    Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 5060 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4795 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 48 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.