Ez a poszt a következő Percről percre része:
Moszkva támadásai egyre pontosabbak, Kijev szerint jöhet a katasztrófa?
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök október 11-én Aszgabatban, Türkmenisztán fővárosában találkozott Maszúd Pezeshkian iráni elnökkel. Ez volt az első alkalom, hogy a két vezető személyesen egyeztetett – írja a The Kyiv Independent.
Putyin a találkozón kiemelte, hogy Oroszország és Irán szorosan együttműködik a nemzetközi színtéren, és a globális eseményekről alkotott nézeteik gyakran hasonlóak.
„Aktívan együttműködünk a nemzetközi színtéren, és a világban zajló eseményekről alkotott értékeléseink gyakran nagyon közel állnak egymáshoz” – mondta az orosz elnök.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint a találkozón a két vezető megvitatta a kétoldalú kapcsolatokat, valamint a közel-keleti konfliktusok helyzetét. A megbeszélések egy nemzetközi fórum hátterében zajlottak, amelyre a régió több vezetője, köztük Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Mongólia és Tádzsikisztán elnökei is meghívást kaptak.
Maszúd Pezeshkian idén júliusban nyerte meg az iráni elnökválasztást, legyőzve a keményvonalas Szaíd Dzsalilit. A választások tisztaságát nemzetközi megfigyelők nem ellenőrizték.
Az időközi választásra Ebrahim Raiszi volt elnök és külügyminisztere tragikus helikopterbalesete után került sor, amely 2024 májusában következett be.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
A norvég kormány 967 millió koronát, azaz nagyjából 87,5 millió dollárt fordít védelmi ipara fejlesztésére, ezen belül Ukrajna támogatására – írja a The Kyiv Independent.
A norvég védelmi minisztérium közleményéből kiderül, hogy négy új projektet támogatnak az ukrán védelmi iparhoz nélkülözhetetlen légvédelmi rakéták és lőszerek gyártásához szükséges kulcsfontosságú alkatrészek, köztük rakétahajtóművek és robbanóanyagok gyártásának fellendítésére.
Bjorn Arild Gram, Norvégia védelmi minisztere kijelentette, hogy a kezdeményezés egy nagyobb terv része Norvégia védelmi ipari képességeinek fellendítésére. Emellett az ország támogatást nyújt az ukrán fegyveres erők számára nélkülözhetetlen technológiákon dolgozó norvég kis- és középvállalatoknak is.
Ezenkívül Norvégia 9,5 millió dollár támogatást jelentett be a súlyosan megsebesült ukránok evakuálására és európai kezelésére.
Bjorn Arild Gram, Norvégia védelmi minisztere 2024. október 1-jénFotó: NurPhoto / Getty Images Hungary -
Alekszandr Bogacsov, a kurszki régióban lévő szudzsai járás vezetője a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy az ukrán erők mintegy negyven, a korukat tekintve 14 és 85 év közötti embert tartanak fogva Szudzsa város egyik bentlakásos iskolájának pincéjében – írja az MTI.
Azt állítják, hogy csak reggel 9-től délután ötig hagyhatják el az épületet, tilos elutazniuk a településről, és élelmet maguknak kell találniuk a még nem egészen kifosztott üzletekben és házakban.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az Adigeföld székvárosa, Majkop közelében lévő Rodnyikovij településről 40 embert, köztük 13 gyereket menekítettek ki egy pilóta nélküli repülőszerkezetekkel végrehajtott támadás után csütörtökön hajnalban. Személyi sérülés a hivatalos bejelentés szerint nem történt.
A Herszon megyei Nova Kahovkában életét vesztette egy 54 éves nő, akinek a házát belövés érte.
-
A brit katonai vezetés fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy csapatokat küldjön Ukrajna nyugati részére újoncok kiképzésére. Több forrás is megerősítette, hogy brit katonai bázisok használata helyett Ukrajnában olcsóbb lenne képezni az újoncokat − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
„Gyorsabban végezhetnénk a kiképzést Ukrajnában, és nagyon messze lenne a frontvonaltól, eldugott helyen, így a kockázat sokkal alacsonyabb lenne” − magyarázta egy brit tisztviselő. Eközben egy ukrán forrás rámutatott, hogy a kiképzés Ukrajnába költöztetése „erőteljes katonai-politikai jelzést” küldhet más országoknak és Oroszországnak. A forrás azt a reményét is kifejezte, hogy ez „elrettentő tényezővé” válhat.
Brit katonák menetelnek Malmesburyben 2013. október 31-énFotó: Matt Cardy / Getty Images Hungary -
Csaknem félmilliárd dollár finanszírozáshoz jut Ukrajna a távközlési és digitális szektor működésének fenntartására és fejlesztésére – közölte csütörtökön az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A bank hangsúlyozta, hogy ez a legnagyobb értékű egyedi működőtőke-befektetés az ukrajnai gazdaságban a háború kezdete óta – írja az MTI.
A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának támogatására 1991-ben alapított londoni pénzintézet – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – bejelentette, hogy a Világbank-csoporthoz tartozó International Finance Corporation (IFC) társfinanszírozásával együtt 435 millió dollár hosszú futamidejű adósságkibocsátással segíti a Datagroup-Volia-lifecell nevű vezető ukrán távközlési csoportot.
A tájékoztatás szerint az EBRD és az IFC egyaránt 217,5 millió dollárt folyósít a vállalatnak. A tranzakció célja az ukrajnai telefonhálózat ellenálló képességének erősítése és a digitális összeköttetési rendszerek működésének javítása.
Az EBRD ismertetése szerint a háború kezdete óta ez a finanszírozás a legnagyobb egyedi közvetlen külföldi tőkebefektetés az ukrán gazdaságban, és ez várhatóan erőteljes pozitív jelzés lesz más befektetők számára is.
A tranzakció révén a kedvezményezett ukrán vállalatcsoport 10 millió előfizető számára tud a jelenleginél jobb mobilkapcsolatot biztosítani, valamint gyorsabb és megbízhatóbb vezetékes szélessávú internetszolgáltatást nyújthat hozzávetőleg négymillió ukrán háztartásnak.
A cég mindemellett erősítheti a kiberbiztonsági fenyegetések elleni védelmét, illetve versenyképesebb termékeket és szolgáltatásokat tud meghonosítani – hangsúlyozza csütörtöki tájékoztatásában az EBRD.
A londoni pénzintézet becslése szerint az orosz hadműveletek kezdete óta az ukrajnai távközlési szektort 1,9 milliárd dollárnyi közvetlen kár érte, és 750 millió dollárra tehető az ágazat jövedelmi veszteségeinek mértéke.
A londoni bank tájékoztatása szerint a befektetési kockázatok mérséklése végett az EBRD és az IFC hitelcsomagjának egy részére a francia kormány és az Európai Bizottság garanciát vállalt.
A tranzakció nyomán elérte az 5 milliárd eurót az EBRD által a háború kezdete óta Ukrajnának nyújtott finanszírozások értéke.
Az EBRD kormányzótanácsa tavaly decemberben jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést. Ezzel a bank befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.
A tőkeemelés az EBRD számításai szerint lehetővé teszi, hogy a bank a háborús időszakban éves szinten hozzávetőleg 1,5 milliárd eurót, az újjáépítés megkezdése után évente 3 milliárd euróig terjedő finanszírozást nyújtson Ukrajnának.
-
Megsemmisítette az orosz hadsereg az amerikai Patriot légvédelmi rendszer két rakétaindító berendezését – írja az MTI az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.
A tárca szerint a Patriotokat a Dnyipropetrovszk területi Pasena Balka településnél Iszkander–M rakétákkal végrehajtott csapás pusztította el szerdán egy amerikai AN/MSQ–104-es harcászati irányítófülke és egy AN/MPQ–65 többfunkciós radarállomás mellett. Az orosz statisztika szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 582 légvédelmi rakétarendszert veszített (mindezt független forrásból nem lehet ellenőrizni, ahogy azt sem, hogy most valóban megsemmisítették-e a két rakétaindítót).
Az amerikai gyártmányú MIM-104 Patriot föld-levegő rakétarendszer (SAM) M983 HEMTT-re szerelt Patriot indítómoduljai egy nyílt mezőn 2023. február 18-ánFotó: Omar Marques / Getty Images HungaryA csütörtöki orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről. A védelmi tárca közölte, hogy Ukrajnában az orosz erők 18, az oroszországi Kurszk megyében pedig két ellentámadást hiúsítottak meg. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 1950 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál pedig számuk meghaladta a kétszázat.
-
Káros és veszélyes lépésnek tartja a magyar kormány a moszkvai patriarchátushoz közelinek tartott keresztény ortodox egyház betiltását Ukrajnában, ami precedenst is teremthet – jelentette ki Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára csütörtökön.
A Vallásgyakorlás Szabadságának Nemzetközi Szövetsége (IRFBA) idei, berlini konferenciáján részt vevő államtitkár az MTI-nek hangsúlyozta: Magyarország elítéli, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, azt agressziónak tartja, és szolidáris a szenvedő ukrán néppel, ezért is indította támogatásukra történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtási akcióját.
Emellett a katonai agresszió és a humanitárius válsághelyzet sem igazolhatja azt, hogy politikai indíttatásból, biztonsági okokra hivatkozva egy állam betiltson egy területén működő egyházat, felszámolja, illetve elkobozza a vagyonát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus végén írta alá a Moszkva által kánoniként elismert Ukrán Ortodox Egyház (UPC) betiltását, illetve ukrán területről való kitiltását lehetővé tevő törvényt, miután az ország parlamentje azt elfogadta.
Azbej Tristan elmondta: a magyar kormány álláspontjának a berlini vallásügyi konferencián is hangot adott, miután több keleti egyházi vezető arra kérte a magyar kormányt, hogy közvetítse aggodalmaikat a betiltással, valamint azzal kapcsolatban, hogy az állam Észtországban is súlyosan beavatkozott az ortodox egyház belügyeibe.
A magyar kormány osztja az egyházfők aggodalmát, és úgy gondolja, hogy az a tény, miszerint Ukrajna orosz agresszióval néz szembe és honvédő háborút vív, nem eredményezheti a vallásszabadság súlyos csorbítását
– fogalmazott a politikus.
Azbej Tristan felidézte, hogy a mostanihoz hasonló okból, illetve azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió az ukrajnai háborúval összefüggésben az orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka szankciós listára helyezését tervezte, már korábban is Magyarországhoz, mint a „józan ész hangjához” fordult több egyházi vezető – köztük az asszír pátriárka és a szír ortodox pátriárka.
-
Kedves olvasóink!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:- Volodimir Zelenszkij közölte: reális esély van arra, hogy megkötik a békét Oroszországgal;
- Németország újabb légvédelmi rendszerekkel támogatja Ukrajnát;
- Komoly erősítést kap az ukrán légierő;
- 2025-re csökkenhet Oroszország hadereje;
- Az oroszok szerint Ukrajna HIMARS rakétavetőkkel támadta Vuhledart;
- Vlagyimir Putyin felmentette az Egyesült Államok orosz nagykövetét;
- Az ukrán parlament engedélyezi, hogy külföldiek is szolgálhassanak a tisztikarban;
- Az Európai Unió tagállamai újabb 35 milliárd eurós támogatást adnának Ukrajnának.
Tartsanak velünk ezúttal is!