Szijjártó Péter: Nagy a baj Ukrajna vonatkozásában, most már lépni kell

2024.10.14. 18:37
Brüsszelben egyetértés van abban, hogy az eszkalációs kockázat, a közeledő tél és a szankciók kikerülése miatt nagy a baj Ukrajna vonatkozásában. Magyarország szerint itt lenne az ideje annak, hogy a háborúpárti megközelítést végre a békepárti politika váltsa fel – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban. A tárcavezető több másik témáról is beszélt.

Az MTI beszámolója szerint a külügyminiszter az európai uniós külügyi tanácsülést követő sajtótájékoztatóján beszélt erről. A fő napirendi pont ezúttal is az ukrajnai háború volt,

és a helyzetértékelés úgy szólt, hogy nagy a baj, és még a jelenleginél is sokkal nagyobb baj lehet rövid időn belül, erős a további eszkaláció veszélye.

Mint mondta, közeledik a tél, s az ukrajnai energetikai infrastruktúra jelentős része megsemmisült. Illetve arra is kitért, hogy a szankciókat egyre több európai vállalat egyre nagyobb mértékben kerüli ki, folytatva korábbi tevékenységét, csupán most harmadik országok közbeiktatásával. 

„Tehát nagy a baj, és könnyen még nagyobb lehet ez a baj, hiszen a csatatéri jelentések szerint egyre intenzívebbek a harcok, könnyen lehet eszkaláció, jön a tél, amely kemény lehet, és a szankciókat egyre nagyobb mértékben kerülik el” – figyelmeztetett, hozzátéve: 

Abban is egyetértés van, hogy ez rossz. Sőt, abban is egyetértés van, hogy nagyon rossz. A kérdés csak az, hogy ebből mi következik.

„Van egy háborúpárti és egy békepárti megközelítés. A kettő között van több nagy különbség is, de egy szembetűnő különbség mindenképp, hogy az egyiket ezer napon keresztül próbáltuk, és sikertelennek bizonyult, ez a háborúpárti megközelítés, és van egy, amit még nem engedtek kipróbálni, ez pedig a békepárti megközelítés. Ezért azt gondoljuk, hogy majdnem ezer nap kudarca után itt lenne az ideje annak, hogy a háborúpárti megközelítést a békepárti megközelítés váltsa fel” – mondta Szijjártó Péter.

Veszélyek? 

A külügyminiszter ismét bírálta a brüsszeli álláspontot, amelynek részeként további fegyverszállítást és újabb büntetőintézkedéseket sürgetnek, illetve a leszállított fegyverek oroszországi célpontok elleni bevethetőségének engedélyezését. Elítélte azt, hogy szerinte „megpróbálják az egyhangúságot kiiktatni több kérdésben is, és megpróbálják elnémítani a békepárti hangokat ahelyett, hogy végre őszintén szembenéznének azzal, hogy majdnem ezer nap háborúpárti megközelítése kudarcot vallott”.

Van, aki már úgy beszél itt a béke hangjával fellépőkről, mint akik a veszélyt jelentik. Egyesek úgy érvelnek, hogy azért nem lenne jó most béketárgyalásokat kezdeni, mert Ukrajna nem áll jól. Hát kérdezem én, hogyha Ukrajna nem áll jól, akkor ez nem ugyanazt bizonyítja-e, amit mi mondunk?

– tette fel a kérdést a külügyminisztert.

Majd arról is beszélt, hogy egyetértenek Donald Trump politikájával, és „vágják a centit” az amerikai elnökválasztásig, mert szerintük utána Trump győzelme „hozhat egy olyan változást a nemzetközi politikai életben, ami magával hozza a béke minden eddiginél nagyobb reményét”, Más esetben viszont, „nekünk Európában, és azon belül Közép-Európában is nagyon nehéz időszakra kell berendezkednünk” – mondta.

Kritikák a Béke Barátaival szemben 

Szijjártó arról is beszámolt a sajtótájékoztatón, hogy az EU-s külügyi tanács ülésén komoly bírálatok kereszttüzébe került a Béke Barátai nevű ENSZ-országcsoport létrehozása.

Itt számítottam arra, hogy majd személyeskedés is történik, de úgy látom, hogy mivel nem az egyetlen európai uniós tagországként, hanem Franciaországgal együtt vettünk részt az alakuló ülésen New Yorkban, így mindenki próbált lekerekítve fogalmazni. A franciáknak nekirontani azért bátorság kell, és ezt úgy látom, többen nem tudták összegyűjteni, így aztán csak úgy a Béke Barátai csoportot általában kritizálták

– fogalmazott, majd leszögezte, hogy Magyarország továbbra is határozottan támogatja a csoport létrehozását az ENSZ-ben, és készen áll a közös munkában való részvételre. „Azt gondoljuk, hogy az a nyilatkozat, amelyet elfogadott ez a csoport, mondván, hogy a területi integritást, a szuverenitást, az ENSZ Alapokmányát is tiszteletben kell tartani, orvosol minden olyan kritikát, amelyet korábban az európai barátaink ezzel kapcsolatban felsorakoztattak” – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy ismét erős volt a nyomás, hogy az Európai Békekeretből fizessenek ki hatmilliárd eurót az Ukrajnába fegyvereket szállító tagállamoknak. „Mi ezt továbbra sem engedjük” – húzta alá. Valamint kifejtette, hogy az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője előállt egy javaslattal, amelynek értelmében mindezt önkéntes alapokra helyeznék. Ezt üdvözölte, és leszögezte, hogy Magyarország rég szorgalmazza, hogy senkit ne akarjanak olyan döntésbe belekényszeríteni, amilyenben nem akar részt venni.

Tehát jeleztem is a főképviselőnek, hogy mi az önkéntes alapokra történő átállást támogatjuk, mire ő megjegyezte, hogy akkor innentől kezdve már nem Magyarországot lehet vádolni azzal, hogy az Európai Békekeretből nincsenek kifizetések. Ebben történetesen igaza van, hosszú idő után valamiben egyet tudtunk érteni

– fogalmazott az MTI szerint. 

Katonai tanácsadókat sem akarnak Ukrajnába küldeni

Magyarország továbbra is határozottan ellenzi az európai uniós katonai tanácsadók Ukrajnába küldésére vonatkozó rendkívül veszélyes javaslatot – ezt is leszögezte Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón.

Mint mondta, erős a nyomás az EU-s ukrajnai katonai kiképző misszió mandátumának kibővítését illetően is.

Amikor az Európai Unió elkezdte az ukrán katonák kiképzését, akkor mi konstruktívan tartózkodtunk, jelezve, hogy nem értünk egyet ezzel a művelettel […] De most azt szorgalmazzák, hogy ennek a műveletnek a keretében katonai tanácsadókat delegáljon az Európai Unió Kijevbe. Na ez túl van a vörös vonalakon

– vélekedett.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy az elmúlt időszakban sok nagyon rossz dolog kezdődött azzal, hogy valaki katonai tanácsadókat vezényelt egy másik országba. „És mi nem szeretnénk, hogyha egy újabb eszkalációs veszélyt hozna létre az Európai Unió. Tehát jeleztük, hogy mi katonai tanácsadók európai uniós színekben történő delegálását Kijevbe nem tartjuk elfogadhatónak, azt nagyon veszélyesnek tartjuk, ezért azt támogatni nem tudjuk” – fogalmazott.

Az ukrajnai háború fejleményeit hétfőn is percről percre követjük ebben a cikkünkben.