- Külföld
- vlagyimir putyin
- valdaj
- valdaj klub
- nyugat
- nukleáris csapás
- új világrend
- oroszország
- egyesült államok
Vlagyimir Putyin: Közeleg az igazság pillanata, veszélyes határhoz érkeztünk
További Külföld cikkek
- Fogynak a fegyveresek: Ukrajnában már a 17 éveseket is katonai nyilvántartásba veszik
- Budapest-Belgrád gyorsvasút: a szerbek belehúztak, de ünnepelni nem fognak
- A tragédia ellenére marad a helyén Újvidék polgármestere
- Továbbra sincs nyugalom Georgiában, elutasították az elnök keresetét a választással kapcsolatban
- Alig értek véget a választások, Trump miatt már a kormányalakítással foglalkoznának Írországban
Vlagyimir Putyin is felszólalt a Valdaj Nemzetközi Vitaklub plenáris ülésén, amelynek témája Tartós béke – mi alapján? Egyetemes biztonság és egyenlő fejlődési esélyek a 21. században volt – közölte a Kreml hivatalos oldala.
„Önöknek és nekem is megadatott az a kiváltság, hogy a radikális, sőt forradalmi változások korszakában élhetünk, és nemcsak megérthetjük, hanem közvetlen részesei is lehetünk a 21. század első negyede legösszetettebb folyamatainak” – kezdte az orosz elnök. Elmondta, hogy az elmúlt két évtized nemcsak a legfontosabb, olykor drámai, valóban történelmi léptékű eseményekkel telt meg, hanem
egy teljesen új világrend kialakulásának is tanúi vagyunk, ami nem hasonlít a múltból ismert, például a westfáliai vagy a jaltai rendszerhez.
„Új hatalmak emelkednek fel. A népek egyre inkább tudatában vannak érdekeiknek, önértéküknek, identitásuknak és önrendelkezésüknek, és egyre határozottabban követik a fejlődés és az igazságosság céljait. Ugyanakkor a társadalmaknak egyre több új kihívással kell szembenézniük: az izgalmas technológiai változásoktól a katasztrofális természeti eseményekig, a kirívó társadalmi rétegződéstől a hatalmas migrációs hullámokig és az akut gazdasági válságokig” – sorolta az orosz elnök.
A régi világrend visszavonhatatlanul megszűnt
Putyin emlékeztetett, hogy a szakértők gyakran beszélnek az új regionális konfliktusok, a globális járványok fenyegetéseiről, az ember és a mesterséges intelligencia közötti kölcsönhatás összetett és kétértelmű etikai vonatkozásairól, valamint arról, hogyan fér meg egymással a hagyomány és a haladás. Szerinte ezek egy részét már régóta sejtjük, egy dolog azonban mindenkit meglepett, mégpedig a dinamika gyorsasága. Az orosz elnök úgy látja, hogy a következő húsz év sem lesz egyszerűbb, sőt!
Bizonyos értelemben közeleg az igazság pillanata. A régi világrend visszavonhatatlanul megszűnt, és komoly, kibékíthetetlen küzdelem bontakozik ki egy új világrend kialakításáért. Kibékíthetetlen, mindenekelőtt azért, mert ez nem is a hatalomért vagy a geopolitikai befolyásért folytatott harc. Hanem azon elvek összecsapásáról van szó, amelyekre az országok és népek kapcsolatai a következő történelmi szakaszban épülni fognak
– hangsúlyozta.
Elmondása szerint ennek kimenetele fogja eldönteni, hogy képesek leszünk-e mindannyian együtt, közös erőfeszítésekkel olyan világegyetemet építeni, ami lehetővé teszi mindenki fejlődését, és a felmerülő ellentmondásokat a kultúrák és civilizációk kölcsönös tisztelete alapján, kényszer és erő alkalmazása nélkül oldja meg. Végül pedig az emberi társadalom képes lesz-e megmaradni etikus humanista elvekkel rendelkező társadalomnak, és az emberek képesek lesznek-e megmaradni emberi lényeknek.
„Úgy tűnik, hogy ennek nincs alternatívája. Első pillantásra. De sajnos van. Ez az emberiség agresszív anarchiába zuhanásának, a belső és külső megosztottságnak, a hagyományos értékek elvesztésének, a zsarnokság új formáinak, a demokrácia klasszikus elveinek, az alapvető jogoknak és szabadságjogoknak a tényleges elutasítása.
Veszélyes határhoz érkeztünk
Vlagyimir Putyin úgy látja, hogy a demokráciát egyre gyakrabban kezdik úgy értelmezni, mint a kisebbség hatalmát, sőt a hagyományos demokráciát és a néphatalmat valamiféle absztrakt szabadsággal állítják szembe, amelynek érdekében – egyesek szerint – a demokratikus eljárásokat, a választásokat, a többség véleményét, a szólásszabadságot és az elfogulatlan médiát el lehet hanyagolni vagy fel lehet áldozni.
Szerinte a fenyegetést a totalitárius ideológiák erőltetése jelenti, amit a nyugati liberalizmus példáján láthatunk, a mai nyugati liberalizmusén, amely véleménye szerint szélsőséges intoleranciává és agresszióvá fajult minden alternatívával, minden szuverén és független gondolattal szemben, és ma a neonácizmust, a terrorizmust, a rasszizmust, sőt a civilek tömeges népirtását is igazolja. Végül ezek nemzetközi konfliktusok és összecsapások, amelyek kölcsönös pusztítással járnak.
Hangsúlyozta, hogy léteznek az erre alkalmas fegyverek, amelyeket folyamatosan fejlesztenek, és a technológia fejlődésével új formákat nyernek. Az ilyen fegyverek tulajdonosainak klubja pedig egyre bővül, és senki sem garantálja, hogy a fenyegetések lavinája és a jogi és erkölcsi normák végső megsemmisülése esetén nem vetik be őket.
Már mondtam, hogy veszélyes határhoz érkeztünk. A nyugati politikusok felháborító kalandvágyát mutatja, hogy a Nyugat a legnagyobb nukleáris fegyverarzenállal rendelkező ország, Oroszország stratégiai vereségére szólít fel. Legalábbis néhányuk. A saját büntetlenségükbe és kivételességükbe vetett ilyen vak hit világtragédiába torkollhat
– hangsúlyozta Putyin, hozzátéve, hogy ugyanakkor az egykori hegemónok egyre inkább meglepődve tapasztalják, hogy már nem engedelmeskednek nekik.
Oroszország nem tekinti ellenségnek a nyugati civilizációt
Úgy látja, a hatalmuk erőszakos megtartására tett kísérleteik csak általános instabilitáshoz és növekvő feszültségekhez, áldozatokhoz és pusztításhoz vezetnek. De ezek a kísérletek még mindig nem hozzák azt az eredményt, amelyre azok törekednek, akik abszolút, osztatlan hatalmukat meg akarják tartani. „Mert a történelem menetét nem lehet megállítani” – tette hozzá.
Ahelyett, hogy felismernék törekvéseik hiábavalóságát, egyes nyugati elitek készek bármit megtenni annak érdekében, hogy megakadályozzák egy új, a világ többsége érdekeinek megfelelő nemzetközi rendszer kialakulását. Az Egyesült Államok és szövetségesei politikájában például az utóbbi években egyre inkább érezhetővé vált a »ha nem velünk, akkor ellenünk« elve. Ez nagyon veszélyes
– figyelmeztetett az orosz elnök.
Vlagyimir Putyin úgy véli, erre előbb-utóbb a Nyugat is rá fog jönni, mivel korábbi nagy eredményei mindig is pragmatikus, józan megközelítésen alapultak, ami a történések és saját képességeinek nagyon kemény, néha cinikus, de racionális értékelése.
Szeretném hangsúlyozni: ellenfeleinkkel ellentétben Oroszország nem tekinti ellenségnek a nyugati civilizációt, és nem teszi fel a »mi vagy ők« kérdést. Ismétlem még egyszer: „aki nincs velünk, az ellenünk van” – mi soha nem mondunk ilyet. Nem akarunk senkit semmire sem tanítani, nem akarjuk senkire ráerőltetni a világnézetünket
– mondta Putyin.
„A Nyugat valóban hatalmas emberi, szellemi, kulturális és anyagi erőforrásokat halmozott fel, amelyeknek köszönhetően sikeresen fejlődhet, és a világrendszer egyik legfontosabb eleme maradhat. De pontosan »egy a sok közül«, egyenrangú más aktívan fejlődő államokkal és országcsoportokkal. Hegemónia az új nemzetközi környezetben szóba sem jöhet. És amikor […] megértik és felismerik ezt a megcáfolhatatlan, megváltoztathatatlan tényt, akkor a jövő kihívásainak megfelelő világrendszer kiépítésének folyamata végre a valódi teremtés szakaszába lép” – állapította meg.
Putyin szerint addig is mindazoknak, akik az igazságos és tartós béke megteremtésében érdekeltek, túl sok energiát kell fordítani a saját monopóliumukhoz ragaszkodó ellenfelek romboló akcióinak leküzdésére. Ezeket az erőfeszítéseket sokkal hasznosabban lehetne a valóban közös problémákra fordítani, amelyek mindenkit érintenek a demográfiától és a társadalmi egyenlőtlenségektől kezdve az éghajlatváltozáson át az élelmezésbiztonságig, az orvostudományig és az új technológiákig. „Ez az, amin gondolkodnunk kellene, és amin tényleg mindenkinek dolgoznia kellene” – zárta gondolatait az orosz elnök.