Afganisztáni drogkörkép: a metamfetamin az új ópium?

Drámaian visszaesett a máktermesztés Afganisztánban azt követően, hogy a tálibok 2022 áprilisában drogtilalmat vezettek be, betiltva minden kábítószer, köztük az ópium előállítását, kereskedelmét és fogyasztását. Az intézkedés eredményeként a termelés összterülete, amely 2022-ben még 232 000 hektárt tett ki, 2023-ra mindössze 10 800 hektárra zsugorodott – ez 95 százalékos csökkenést jelent.

Romló gazdaság, emelkedő drogárak

Az ópiummák termesztése sok gazdának az egyetlen fenntartható bevételi forrása volt: az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) korábbi kutatásai szerint az érintett háztartások jövedelmének több mint felét biztosíthatta, és 2022-ben az ország teljes mezőgazdasági ágazatának körülbelül 29 százalékát adta. A termelés ilyen mértékű visszaesése súlyos megélhetési válságot idézett elő a vidéki afgán közösségek körében.

Korábban a gazdák többsége jellemzően gyorsan eladta az ópiumtermést, hogy fedezze az alapvető szükségleteit vagy törlessze a bizonytalan gazdasági térben felhalmozott tetemes adósságait. A tilalom bevezetését követően viszont az ópiummákból származó bevételi lehetőségek hirtelen megszűntek, ahhoz pedig nem voltak meg a megfelelő erőforrások, környezeti adottságok, illetve infrastruktúra, hogy piacképes alternatív terményeket szaporítsanak és azokat betakarítsák.

Ezzel párhuzamosan a drogkereskedelemben részt vevő közvetítők és csempészek, akik jelentős ópiumkészleteket halmoztak fel, komoly nyereségre tettek szert. Az ópiummák termelésének visszaesése ugyanis az ópium és a heroin árát jelentősen megemelte, ami tovább mélyítette a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket Afganisztánban.

2024-ben az ópiumtermelés területe még növekedett is tavalyhoz képest – az UNODC becslése szerint 12 800 hektárra –, de továbbra is messze elmarad a tilalom előtti szinttől.

A növekedés elsősorban azokon a területeken következett be, ahol a hatósági ellenőrzés kevésbé hatékony, és ahol a gazdák a rendkívül magas ópiumárak miatt ismét vállalták a termesztés kockázatát. Az UNODC novemberben publikált jelentése rámutat, hogy az ópiumtermesztés súlypontja jelentős földrajzi eltolódáson ment keresztül: míg korábban a termesztés központja a déli, Pakisztánnal határos tartományokban koncentrálódott, 2024-re északkeletre, a Tádzsikisztánnal határos régiókba, különösen Badahsán tartományba tolódott.

Ez a földrajzi változás pedig merőben új kihívásokat teremt mind a de facto afgán, mind a tádzsik hatóságok számára, hiszen a térségben nemcsak a drogkereskedelem felszámolása okoz nehézséget, de a radikalizáció növekvő kockázata is fokozza a biztonsági helyzet törékenységét. 

Afgán metamfetamin Európában és a globális drogpiacon

Az enyhe termelési növekedés ellenére a korábban domináns ópiummák-termesztés helyét egyre inkább a szintetikus drogok, különösen a metamfetamin előállítása veszi át. A metamfetamin kulcsfontosságú alapanyaga az efedrin, amelyet az efedra nevű, Afganisztán hegyvidéki területein természetesen is megtalálható növényből nyernek ki. Az ország földrajzi adottságai, különösen a hegyvidékek, kedvező feltételeket biztosítanak az efedra növekedéséhez, így a helyi termelők könnyen hozzáférhetnek az alapanyaghoz.

Egy kilogramm metamfetamin gyártási költsége Afganisztánban mindössze 300-500 dollár körül van, míg a nemzetközi piacokon ugyanez a mennyiség akár 10-15 000 dollárért is értékesíthető.

Ez a hatalmas profitmotiváció az egyik legfőbb oka annak, hogy az afgán drogtermelők egyre inkább a szintetikus drogok előállítására állnak át. 2023-ra az országban becslések szerint több mint 200 tonna metamfetamint gyártottak, amelynek túlnyomó részét Iránba, Pakisztánba és Délkelet-Ázsiába szállították. Ezek a régiók jelentik a legnagyobb célpiacokat, de az Afganisztánból származó szintetikus drog Európába és Észak-Amerikába is egyre nagyobb mennyiségben jut el. Az UNODC szerint tavaly több mint 25 tonna afgán eredetű metamfetamint foglaltak le a térségben, ami egyértelműen mutatja a drog terjedésének mértékét.

Az afgán drogpiac átalakulása világosan mutatja, hogy a kábítószer-ellenes intézkedések önmagukban nem elegendők a probléma kezelésére. A tilalom hatására az ópiumtermelés ugyan visszaszorult, de új kábítószerek, például a metamfetamin gyors térnyerését eredményezte. Az Afganisztánban zajló folyamatok nemcsak a helyi gazdaságra és közösségekre, hanem a régió és a világ drogkereskedelmére is hosszú távú hatással vannak.

A nemzetközi közösség számára kulcsfontosságú, hogy hatékony stratégiákat dolgozzon ki a szintetikus drogok terjedésének megfékezésére, miközben fenntartható alternatív megélhetési lehetőségeket biztosít az afgán gazdák számára. Ez nemcsak az afgán stabilitás szempontjából elengedhetetlen, hanem a globális kábítószer-kereskedelem okozta problémák kezeléséhez is alapvető fontosságú.

A szerző a Migrációkutató Intézet elemzője.

(Borítókép: Tálib rendőrök egy csoportja elpusztít egy mákföldet az afganisztáni Parwan tartományban 2024. május 18-án. Fotó: Carolyn Van Houten / The Washington Post / Getty Images)