Kedves olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• The New York Times: Oroszország nagyszabású offenzívát indít Kurszkban, orosz és észak-koreai katonákkal,
• Donald Trump tett egy váratlan lépést, Ukrajna nagyon nem örülhet ennek,
• Az orosz hadsereg „legvéresebb” napja lehetett a vasárnapi – állítja az ukrán vezérkar,
• Kiszivároghatott Donald Trump terve, ekkor ültetné le Oroszországot és Ukrajnát,
• Donald Trump fia kigúnyolta Zelenszkijt, aki szerinte „zsebpénzt” kap Amerikától,
• Francia szakértő: Trump kormánya az EU-t nem fogja szövetségesnek tekinteni.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!

Számos ukrán képviselő közös törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a pornográfia dekriminalizálásáról az ukrán parlamentnek – tájékoztatott hétfőn a Telegramon Jaroszlav Zseleznyak képviselő, aki maga is a módosítás kezdeményezői között van, írja az MTI.

Ez a verzió konzervatívabb, így a bizottsággal és a munkacsoporttal folytatott több mint egyéves vita után örömmel jelenthetem be, hogy kompromisszum született

– írta Zseleznyak.

Közlése szerint az előterjesztők azt javasolják, hogy intim jellegű videók birtoklása miatt ne ítéljenek automatikusan 3-5 évnyi börtönbüntetésre embereket. Rámutatott arra, hogy a jelenleg hatályos Btk.-cikkely értelmében még az is büntethető, aki meztelen fotókat tárol a saját mobiltelefonján.

Mindeközben a pornófilmek készítése és terjesztése már törvényes az országban, és abból adóbevétele is származik az államnak

– mutatott rá.

Kiemelte, hogy az átdolgozás után beterjesztett javaslat értelmében a büntetőjogi felelősség továbbra is fennmarad a beleegyezés nélküli pornográf felvétel készítéséért, illetve terjesztéséért, az extrémnek minősített pornográfiáért, valamint büntetendő marad a gyermekpornográfia, illetve pornográf tartalmak terjesztése is gyerekek körében. Ugyancsak bűncselekmény marad a prostitúció, a prostituáltak futtatása és az embercsempészet – szögezte le a képviselő.

Zseleznyak arra kérte képviselőtársait, hogy a majdani szavazáskor tegyék félre ideológiai meggyőződésüket. „Tökéletesen megértem, hogy valaki politikai vagy akár ideológiai okokból nem támogatja az indítványt. Mielőtt viszont bírálná a javaslatot, hívjon fel, és elmesélek neki pár valós történetet olyan fiatalokról, akiknek életét éppen ezzel a cikkellyel tették tönkre a rendfenntartók” – fűzte hozzá a képviselő.

Washington mérlegeli az Ukrajna jelenlegi vezetésének megváltoztatására irányuló „legitim” lehetőségeket, amelyek közül az egyik az, hogy jövőre elnök- és parlamenti választásokat tartsanak Ukrajnában – közölte az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) közleménye alapján az MTI.

A közlemény szerint az amerikai külügyminisztérium már megkezdte a választási kampány elindításával kapcsolatos kérdések kidolgozását. Az SZVR azt állította, hogy a tervek szerint a folyamat két szakaszban zajlik majd.

Először az ukrán társadalmat azzal szándékozzák ösztönözni, hogy „demokratizáló” alapítványok és agytrösztök közvetítésévek bedobnak egy erre vonatkozó kezdeményezést, majd pedig egy új, Amerika-barát párt létrehozását indítványozzák.

Az Egyesült Államok ösztönzésére a nyugati finanszírozású ukrán »polgári aktivisták« között megkezdődött egy új párt létrehozásának megvitatása, amelynek célja, hogy a közelgő választási kampányban elfoglalja az Amerika-barát rést

– áll a közleményben.

Az orosz kémszolgálat beszámolója szerint a jelöltek kiválasztását az amerikai diplomáciai tárca fogja koordinálni, a szavazást pedig amerikai nem kormányzati szervezetek ellenőrzik majd.

„A szomszédos ország és »bábvezetőinek« sorsáról továbbra is az amerikai hatóságok fognak dönteni” – hangoztatta az orosz hírszerző szolgálat.

Az Ukrán Védelmi Minisztérium közlése szerint pár nap alatt százezres nagyságrendben érkezett halasztási kérelem a katonai szolgálat alól egy applikáción keresztül – írja a Korrespondent.

A Rezerv+ nevű alkalmazáson belül pár nappal korábban indult el az a szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy online kérhessenek halasztást az arra jogosultak. Főként egyetemi hallgatók, doktoranduszuk, rokkantnyugdíjasok és fogyatékkal élők jogosultak a halasztásra.

„Akiknek joguk van a halasztásra, végre három hónapnál gyorsabban kaphatnak értesítést a kérelem elbírálásáról. Ez a fajta automatizálás megszünteti az emberi tényezőt, valamint az esetleges manipulációt, és elősegíti az átláthatóságot” – nyilatkozta Katerina Csernogorenko digitalizációért felelős miniszter-helyettes.

Az orosz csapatok előretolt rohamosztagosai behatoltak Kurakhove város keleti részébe – közölte Vlagyimir Rogov, az Oroszországi Föderáció Közösségi Kamarájának szuverenitási bizottságának elnöke a RIA szerint.

Rohamcsapataink behatoltak a város keleti részébe. Jelenleg heves harcok folynak a területen

– fogalmazott Rogov.

Kurakhove nagyjából 46 kilométerre fekszik Donyecktől, míg Pokrovszktól 30 kilométerre található. A város elfoglalása lehetővé teheti az oroszoknak, hogy tovább haladjanak nyugati irányban. 

Eltévedt orosz drón robbant fel az oroszországi Belgorodban – írja a Portfolio.

Az eredetileg iráni gyártmányú Sahed–136-os drónokat egyre nagyobb mennyiségben alkalmazzák Ukrajna ellen, azonban az egyik eltévedt, és nem jutott át az ukrán határon, így Oroszország saját területét találta el.

John Healey brit védelmi miniszter kijelentette, nem számít arra, hogy az Egyesült Államok Donald Trump vezetése alatt „hátat fordítana” a NATO-nak – írja a RIA Novosztyi.

John Bolton, aki Trump első elnöki ciklusa alatt nemzetbiztonsági tanácsadóként dolgozott, korábban annak a véleményének adott hangot, hogy ha Trump ismét megnyeri a választásokat, kivonja az Egyesült Államokat a NATO-ból.

Nem várom, hogy az Egyesült Államok hátat fordítson a NATO-nak. Felismerik a szövetség fontosságát. Felismerik annak fontosságát, hogy megakadályozzák a további konfliktusokat Európában

– mondta a Sky Newsnak.

Healey eközben azt mondta, hogy a szövetséghez tartozó európai országoknak többet kellene tenniük a szövetség finanszírozásáért. A miniszter még reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, „ameddig csak szükséges”.

Orosz rakéta talált el hétfőn egy lakóépületet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosában, Krivij Rihben. A támadásban legalább tizenegy ember, köztük két gyerek sérült meg – közölte az Ukrán Katasztrófavédelmi Szolgálatra hivatkozva a The Kyiv Independent.

A rakéta az első és az ötödik emelet között csapódott be – számolt be Szerhij Lisak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója, hozzátéve, még mindig lehetnek emberek a romok alatt. A sérültek között van egy 10 éves kislány és egy 11 éves kisfiú is.

„Oroszország csak a háború folytatására törekszik, minden egyes általuk mért csapással a saját diplomáciával kapcsolatos kijelentéseiket cáfolják meg. Ukrajnának fegyverekre van szüksége, hogy megvédje magát az orosz terrorral szemben, és erősebb támogatásra van szüksége a világtól” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában.

Oroszországban kiégett egy Mi–24-es harci helikopter a Moszkvai régióban található Klin–5 repülőtéren – közölte a RBC-Ukraine, amely szerint mindez az ukrán katonai hírszerzés egyik akciójának eredménye volt. 

A helikopter az orosz légierő harci alkalmazására és átképzésére szolgáló 344. központ 92. századához tartozott.

Az ukrán védelmi minisztérium az akcióval kapcsolatban hangsúlyozta: minden Ukrajna ellen irányuló támadásra ehhez hasonló választ fognak adni.

A Mi–24 egy többcélú harci helikopter, amelyet a Szovjetunióban a Mil tervezőiroda fejlesztett ki az 1960-as évek végén, és 1971-ben állították gyártásba. Különlegessége a harci helikopter és a szállítóhelikopter funkcióinak kombinációja, és akár nyolc ejtőernyős szállítására is alkalmas.

A Mi–24-es kialakítása lehetővé teszi, hogy földi erők támogatására, felderítésre és orvosi evakuálási feladatok végrehajtására is alkalmas legyen.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) meghiúsította az ukrán katonai hírszerzés helikoptereltérítési akcióját – közölte a szolgálat a RIA Novosztyi szerint.

„Az ukrán katonai hírszerzés tisztjei megpróbáltak beszervezni egy orosz katonai pilótát azzal a céllal, hogy eltérítsenek egy helikoptert az Ukrán Fegyveres Erők által ellenőrzött területre” – írta a Szolgálat, amely azt állította, hogy nemcsak megakadályozták az akciót, hanem válaszcsapást is mértek az ukrán erőkre.

Az FSZB által közzétett videóban egy orosz pilóta elmondta, az ukrán különleges szolgálatok egyik képviselője Telegramon keresztül próbálta beszervezni őt. „Az adott napon át kellett volna lépnem az ellenséggel való harci érintkezés vonalát, át kellett volna szállnom a helikopterrel, miután előre megmérgeztem a bajtársaimat” – állította a pilóta. 

A francia külügyminiszter hétfőn azt kérte, hogy senki ne ítélje meg előre, mit fog tenni a leendő Trump-kormányzat Ukrajnával kapcsolatban, miután az amerikai sajtó azt állította, hogy az elnökválasztás győztese telefonmegbeszélést folytatott az orosz elnökkel.

Azokkal a spekulációkkal szemben, hogy az új amerikai kormányzat milyen álláspontokat vagy kezdeményezéseket fog képviselni, mindenekelőtt úgy vélem, hogy nem szabad előítéleteket megfogalmaznunk, és úgy illik, hogy időt adjunk magunknak arra, hogy együttműködjünk vele

– jelentette ki Jean-Noël Barrot a párizsi békefórum megnyitóján.

Hangsúlyozta azt is, hogy Franciaország kész együttműködni az új adminisztrációval, „mert úgy gondoljuk, hogy Ukrajnának meg kell adni az eszközöket az orosz agresszió visszaveréséhez”.

Az Európai Unió és Franciaország teljes mértékben elfoglalta és továbbra is el fogja foglalni a helyét

– idézi az MTI a minisztert, hozzátéve, hogy továbbra is támogatni kell Kijevet, mert a nemzetközi közösségnek „túl sok vesztenivalója lenne, ha Oroszország az erő jogát érvényesítené”. Arról is beszélt, hogy nincs kétsége afelől, hogy az új adminisztrációval is erős kapcsolat fog kialakulni. 

„Teljes valótlanság” – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra a The Washington Post által közölt hírre, miszerint Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonon egyeztettek volna egymással pénteken. Peszkov szerint a sajtóban keringő hírek ellenére egyelőre nem történt kapcsolatfelvétel.

A Kreml tagadja a The Washington Post hétfői állítását, miszerint Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok megválasztott elnöke és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon beszéltek volna egymással a megválasztás óta. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök és az amerikai választásokon győztes Donald Trump még nem hívta fel egymást 

– közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, hozzátéve, hogy egyelőre nincsenek konkrét tervek az orosz vezető és a választásokon győztes republikánus vezető közötti kapcsolatfelvételre. Ahogyan azt az Index is megírta, az amerikai lap közlése szerint a két vezető még pénteken tárgyalt egymással telefonon, és többek között az ukrajnai háborúról értekeztek.

November 1-től az Ukrán Fegyveres Erők minden egységének kiképzőközpontjában új, kombinált katonai alapkiképzési program indult, amely a korábbi 30 nap helyett 1,5 hónapig fog tartani – közölte a Kárpáti Igaz Szó. 

A módosításokat a „Mentsük meg a katonák életét” program részeként vezették be, céljuk a katonai kiképzés színvonalának emelése. Kiemelt figyelmet fordítanak például ezentúl a tűzvédelmi oktatásra is, amelynek megnövelték az időtartamát és a gyakorlatok számát is.  

A program tartalmaz harcászati kiképzést, drónok és elektronikai hadviselési eszközök elleni intézkedéseket, a katonai topográfiai ismertetőt, taktikai képzést, kollektív fegyverhasználati és egyéb harci feladatokhoz szükséges készségek fejlesztésére szolgáló oktatást.

Magyarország területére 2024. november 10-én az ukrán–magyar határszakaszon 4430 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4506 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 23 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség. 

Egy 1908-as kiadású bibliát találtak az ukrán katonák egy lerombolt épületben. A könyv most a Katonai Lelkészi Szolgálatnál van, és ha nem találják meg a tulajdonosát, akkor egy múzeumban fogják kiállítani – írja a Focus.

„Az 1908-as kiadású bibliát, amelyet 2023-ban találtak Szeverszk közelében az elnöki dandár 4 vonalas zászlóaljának katonái. Érdekesség, hogy a könyv egy áttört falban volt. A katonák, akik megtalálták, még abban sem biztosak, hogy a ház utolsó tulajdonosai tudtak-e a létezéséről” – áll a hadsereg közleményében.

Öt civil megsérült az ukrán fegyveres erők Horlivkát ért ágyúzásában – közölte Telegram-csatornáján Gyenisz Pusilin területi vezető.

A közlemény szerint 4 férfi és egy nő sérült meg, valamint a területet ért lövések következtében hat lakóház, villanyvezetékek és egy városi autóbusz is megsérült – írja a TASZSZ.

Lezuhant az ukrán légvédelem elterelésére használt két orosz „csalétek” drón Moldova területén – közölték a chisinaui hatóságok. A tájékoztatás szerint a pilóta nélküli repülőeszközöket az északi Borosenii Noi és a déli Firladeni falvakban találták meg a szomszédos Ukrajna elleni masszív orosz dróntámadás nyomán.

Értesülések szerint senki sem sérült meg. „Határozottan elítéljük ezeket az agresszív behatolásokat és újfent elítéljük Oroszország brutális háborúját Ukrajna ellen” – hangoztatta Mihai Popsoi miniszterelnök-helyettes az X-en közzétett állásfoglalásában.

Az utóbbi hónapokban több alkalommal is előfordult, hogy orosz drónok tévedtek román vagy moldovai területre. A pilóta nélküli repülőeszközök műszaki hiba vagy az ukrán légvédelem intézkedései nyomán tértek le röppályájukról.

Oroszország újabban csalétek drónokat is bevet az ukrán légvédelem túlterhelésére; a földről ugyanis nem látható, hogy az adott eszközökön van-e robbanóanyag.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin paktumot kötött, ez mindent megváltoztathat a csatatéren;
• Bekeményítettek az ukránok, a háború eddigi legnagyobb dróntámadásával csaptak le Moszkvára;
• Donald Trumpon a világ szeme, a NATO katonai vezetője szerint már több forog kockán, mint Ukrajna;
• Vlagyimir Putyin még nem döntötte el, mit ad Észak-Koreának a katonákért cserébe.

Tartsanak velünk ezúttal is!