Az IKEA bútorait keletnémet elítéltek is gyártották a hidegháború idején, most kártérítést kapnak

Az NDK-ban, teljes nevén a Német Demokratikus Köztársaságban, hétköznapi nyelven Kelet-Németországban a politikai elítélteket és a közönséges bűnözőket egyaránt robotra kényszerítették, a többi között arra, hogy a svéd IKEA számára gyártsanak lapra szerelt bútorokat.

Miután az információ már több mint egy évtizede kiszivárgott a svéd és a német médiában, az anyacég független vizsgálatot rendelt el, amely egészen napjainkig elhúzódott – emlékeztetett a CNN.

Még a hetvenes és nyolcvanas években is keletnémet rabok készítették a globális lakberendezési óriáscég bútorait – ezt tárta fel egy könyvvizsgáló cég kutatása. Az Ernst & Young jelentése szerint az IKEA akkori vezetése „valószínűleg tisztában volt azzal”, hogy a munkaerőt politikai foglyokkal egészítették ki.

Sokuk bűne egyszerűen az volt, hogy szembeszálltak vele vagy akár csak bírálni merészelték az egypárti kommunista rendszert. Ha az élet minden területét éberen figyelő, rettegett Stasi, az NDK titkosrendőrsége szimatot fogott, a szólásszabadságban hívő szabadgondolkodásúak a börtönben végezték.

Az áldozatokat tömörítő szervezetek több évtizedes kampánya után a német kormánykoalíció 2021-ben javasolta létrehozását, a Bundestag döntését pedig a következő hetekben már csak formalitásnak tartják.

„Úttörő” fejlemény

A kárpótlásban az IKEA németországi leányvállalata és a Kommunista Diktatúra Áldozatainak Szövetsége, az UOGK állapodott meg. A szervezet célul tűzte ki, hogy a kommunista Németországban, az NDK-ban jogtalanul elítélteknek legalább utólag igazságot szolgáltassanak.

Mélységesen sajnáljuk, hogy az IKEA termékeit az NDK-ban politikai foglyok is gyártották. Miután ez kitudódott, az IKEA következetesen azon fáradozik, hogy tisztázza a helyzetet

– ezt írta közleményében a németországi kirendeltség vezérigazgatója.

Walter Kadner hozzátette: szavukat adták, hogy részt vesznek a támogatásban, ezért üdvözlik az alap létrejöttét, mert ígéretüket végre be is tudják tartani.

Az IKEA mérföldkőnek számító döntését az áldozatokat tömörítő szervezetek elégedetten nyugtázták, a fejleményt pedig „úttörőnek” nevezte Dieter Dombrowski, az UOGK elnöke.

A bebörtönzés és a kényszermunka lelki sebei

Az egykori Kelet-Németországot 1949-től 1990-ig, a berlini fal lebomlásáig a Szovjetunió megszállva tartotta, és Német Demokratikus Köztársaság (német rövidítéssel DDR) néven egy jellegzetesen merev kommunista államot hozott létre. A foglyok, köztük a politikai elítéltek tízezreit kényszerítették gyári munkára. Ebből az állam és számos nyugati vállalat – köztük az IKEA is – profitált.

Miután évtizedekkel később kiderült, hogy a svéd cégnek is haszna származott a kényszermunkából, készségesen elfogadta a meghívásunkat – idézte fel az UOGK elnöke.

Reméljük, hogy más vállalatok is követni fogják a példáját

– tette hozzá Dombrowski.

Az IKEA az UOGK szerint csak egyike azon vállalatoknak, amely nyereségre tett szert a börtönmunkából. A „jéghegy csúcsa” – így jellemezte az IKEA szerepét az UOKG korábbi elnöke még 2012-ben. Rainer Wagner volt az első, aki arra szólította fel a vállalatokat, hogy kártalanítsák a volt foglyokat, akik még mindig magukon viselik a „bebörtönzés és a kényszermunka lelki sebeit”.

„Nem forgathatjuk vissza az idő kerekét, és nem tüntethetjük el az elítéltek szenvedéseit, de ma már legalább tisztelettel bánhatunk velük, és támogathatjuk őket” – jelentette ki Evelyn Zupke.

(Borítókép: IKEA áruház Berlinben 2008. április 29-én. Fotó: Andreas Rentz / Getty Images)