Szijjártó Péter: Nem korlátozzák a magyarok nyelvhasználati jogait Szlovákiában

Peter Ziga, a szlovák parlament elnöke világosan megerősítette, hogy egy esetleges új nyelvjogi törvény semmilyen módon nem fogja korlátozni az országban élő nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Pozsonyban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Peter Zigával folytatott egyeztetése után leszögezte, hogy a felvidéki magyarság sorsa a kormány „szívügye”, és ezért üdvözlik, hogy a szlovák kormány képviselői erőforrásként tekintenek a közösségre a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztését illetően.

A mai napon az elnök úrtól egyértelmű megerősítést kaptam arra, hogy az esetleges új nyelvjogi szabályozás semmilyen módon nem veszélyezteti az anyanyelvhasználatot a Szlovákia területén élő nemzeti kisebbségek számára

– tájékoztatott. Majd rámutatott, hogy nyolc éve dolgozik együtt, sőt személyes barátságot is ápol Peter Zigával, és egy olyan alkalomra sem emlékszik, amikor valamit mondott, és az később nem úgy lett volna.

Kifejtette, hogy a nemzeti közösségek ügyében mindig a legjobb megelőzni a bajt, és e téren nagyon is jó irányba haladnak. „Ugyanis ha a szlovák parlament elnöke azt mondja, hogy nem fognak olyan törvényt elfogadni, amely korlátozná vagy rosszabb helyzetbe hozná a nemzeti közösség nyelvhasználati jogait, akkor szerintem jó reményünk van arra, hogy nem állhat elő olyan helyzet, amikor közbe kell lépni” – mondta.

„Az elnök úr mai szavai a számomra garanciát jelentenek” – tette hozzá. Arra is kitért, hogy folyamatos kapcsolattartásról egyeztek meg az esetleges törvényalkotási folyamat alatt.

Tehát ha bármelyikünk érzékel olyan problémát, ami nemkívánatos helyzetet állít elő, akkor azonnal beszélünk, és azonnal lépünk közösen

– hangsúlyozta.

Kiszivárogtak a nem létező részletek

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy Magyarország és Szlovákia együttműködése most sikeresebb, mint korábban bármikor. Szavai szerint ezt tanúsítja az is, hogy a legérzékenyebb területeken a legszorosabb az együttműködés, ugyanis a két ország hozzájárul egymás fizikai és energiaellátási biztonságához is. Erre példaként hozta fel, hogy a magyar légierő hozzájárul a szlovák légtérrendészeti feladatok ellátásához, illetve hogy igen szoros az együttműködés a kőolajszállítások terén is.

Készen állunk a kapcsolataink további fejlesztésére, s készen állunk újabb hidak építésére a Dunán és az Ipolyon is

– tudatta. Végül érintette azt is, hogy minden eddiginél nagyobb remény a béke visszatérésére Közép-Európában.

Peter Ziga is kiállt amellett, hogy sem a szlovák kormány, sem a parlament nem kívánja módosítani a jelenleg status quót a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozóan. Megjegyezte, hogy ehelyett még nagyobb hangsúlyt akarnak fektetni a dél-szlovákiai magyar közösség életminőségének javítására, főként ami a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, vagyis új utak és hidak építését illeti.

Továbbá közölte, hogy olyan törvényről van szó, amelynek részletei egyelőre nem ismertek – ehhez képest már november 5-én arról írtak, hogy ezek a részletek kiszivárogtak –, a szövege előkészítés alatt áll. A tárcaközi egyeztetés csak a véglegesítés után fog megindulni, utána a kormány, majd végül a parlament jóváhagyására lesz szükség, ekképpen bőven lesz elég idő az esetleges aggályok megvitatására – mutatott rá.

Lesz vagy nem lesz?

Először október közepén lángolt fel a tűz a Szlovákiában élő kisebbségekben és a magyar kormányban egyaránt, amikor is Martina Simkovicová szlovák kulturális miniszter azzal az ötlettel állt elő, hogy szigorítanák a szlovák nyelvtörvényt, és a megszegéséért járó bírságok és szankciók sokkal súlyosabbak lennének. Később Horony Ákos, Szlovákia kisebbségi kormánybiztosa arról beszélt, hogy még nincsenek konkrétumok, de a „kilátások nem jók”. 

Szijjártó Péter azonnali tárgyalásokba is kezdett, és elkezdte előkészíteni a mostani, pozsonyi találkozót Peter Zigával, hogy meg tudják vitatni a nyelvtörvény módosításait, illetve biztosítani tudják, hogy az új szabályok nem érintik majd negatívan a magyar – és semelyik másik – kisebbséget Magyarország északi szomszédjánál. Pedig a kiszivárgott hírek szerint az új szabályozás az első Fico-kormány által 2009-ben elfogadottnál is szigorúbb, de felülmúlja az eredeti 1995-ös, a magyarellenes Meciar-kormány által megfogalmazott verziót is.

Később aztán valóban történt egy kiszivárogtatás, és a Napunk című felvidéki lap megszerezte a módosítások nem nyilvános részleteit – ami Ziga szerint még ki sincs dolgozva –, ennek legfontosabb részletei pedig a következők:

• Minden emléktáblán, feliraton, reklámban az első helyen kell szerepelnie a szlovák szövegnek, a köztéri feliratok és reklámok esetében nagyobb betűkkel is. (Ilyen eddig nem volt, a magyarlakta településeken lehetett az első helyen a magyar szöveg.)
• A postákon, a vasúti és más közlekedésben (például buszokon, villamosokon) kötelező lesz a szlovák nyelv használata, itt a kisebbségi nyelvek használata lehetőségként sem jelenik meg.
• Drasztikusan emelik a törvény megsértéséért kiszabható bírságok körét és mértékét, az eddigi 50-től 2500 euróig terjedő bírságok helyett 1000 eurótól 10 ezerig (magánvállalkozók esetében) vagy 15 ezerig terjedő bírságokat szabhat ki a minisztérium.
• Ismételt törvénysértés esetén a felső határ 12, illetve 20 ezer euró.

Fiala-Butora János jogász, emberi jogi szakértő véleménye szerint ez a szigorítás sokkal durvább annál, mint amit 2009-ben az első Fico-kormány elfogadott,

A jogász szerint a módosítás tartalma épp az, amitől a szakma óva intette volna a kormányt.