A magyar biztosjelölt elfogadása is politikai csatározások része lett Brüsszelben

D PRG20241106014
2024.11.15. 17:08
Annak ellenére, hogy Donald Trump visszatérése miatt az Európai Unióban egymást sürgetik, hogy minél hamarabb felálljon az új Európai Bizottság, az Európai Parlamentben a két legnagyobb képviselőcsoport, a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP) és a szocialista S&D között jelenleg feloldhatatlan vita van két biztosjelölt kapcsán. A felek között a vita politikai jellegű, mert az S&D szerint az EPP megszegte a köztük lévő politikai alkut, míg az EPP szerint az S&D az új Európai Bizottság felállását veszélyezteti. Az álláspontok távoliak, az idő pedig egyre inkább fogy.

November 12-én értek véget az Európai Parlament különböző bizottságaiban a biztosjelöltek meghallgatásai, ugyanakkor az Európai Bizottságba szánt jelöltek közül heten még nem kapták meg a zöld utat az EP-képviselőktől: a magyar Várhelyi Olivér mellett ugyanúgy az EP pecsétjére vár a hat alelnöknek szánt észt Kaja Kallas, a francia Stéphane Sejourné, a román Roxana Minzatu, a finn Henna Virkunnen, valamint az olasz Raffaelle Fitto és a spanyol Teresa Ribera. Az Európai Parlament a plenáris ülésén az Európai Bizottság egészéről szavazna.

Míg Várhelyi Olivér kapcsán az EP-képviselők a meghallgatásán elhangzottakkal voltak elégedetlenek, és emiatt további írásbeli kérdéseket is benyújtottak neki, addig az alelnököknél teljesen más okai vannak a késlekedésnek. Mégpedig, hogy

a parlamenti képviselőcsoportok a politikai alkuk következtében nem bólintanak rá egymás alelnökjelöltjeikre, és kvázi túszként tartják fogva a másik jelöltjét, hogy így vegyék rá a másik oldalt saját jelöltjeik támogatására.

A szocialista S&D számára ugyanis elfogadhatatlan, hogy a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a kormányában eddigi az európai ügyekért, Dél-Olaszországért és a kohéziós politikáért felelő Rafaelle Fittót jelölte. De ennél is jobban zavarja őket – amit részben a liberális Renew is oszt –, hogy ezzel az Európai Parlamentben eddig politikai karanténban – uniós megnevezéssel cordon sanitaire – lévő konzervatív-szoft euroszkeptikus Európai Reformerek és Konzervatívok (ECR) pártcsaládjának egy tagja fontos pozíciót kapna az új Európai Bizottságban.

Az Európai Néppártot – de azon belül is leginkább a második legnagyobb delegációjú spanyol Néppártot (Partido Popular, PP) – az eddigi spanyol környezetvédelmi miniszter, a szocialista Ribera jelölése zavarja, akit odahaza a PP és a szélsőjobboldali VOX a spanyol árvízügyek miatt kritizál. Most azzal győzködik az egész EPP-t, hogy ne szavazzák meg biztosnak az olvasatuk szerint halálos áldozatokat is követelő árvíz kezelésének felelősét. Ehhez pedig Meloni vezényletével névleg az ECR is csatlakozott – annak ellenére, hogy eddig mindenkit átengedtek –, mivel az olasz miniszterelnök nem szeretné, ha a biztosjelöltjétől elvennék alelnöki pozícióját.

A jelölteket november 12-én hallgatták meg, és még a biztosi meghallgatások kiírásakor úgy tervezték, hogy aznap szavaznak róluk egyenként. Ugyanakkor mivel a képviselőcsoportok közötti jelenleg nincs bizalom, ezért már több ízben is elhalasztották a hat alelnökjelöltről, valamint Várhelyi Olivérről a szavazást, ami pedig az új Európai Bizottság december 1-i felállását veszélyezteti.

Mexikói standoff brüsszeli verzióban

Ugyan a kampány során Ursula von der Leyen Európai bizottsági elnök próbált minél inkább a kedvére tenni Giorgia Meloni olasz kormányfőnek, hogy támogassa újrázását az Európai Bizottság élén az EP-választást követő EU-csúcson, valamint az általa elnökölt ECR majd az Európai Parlamentben is megszavazza, ugyanakkor ezek végül nem valósultak meg.

Von der Leyen újrajelölésénél, valamint a legfontosabb uniós pozíciók elosztásánál Meloni és az ECR nem kapott helyet az asztalnál, azt az EPP, az S&D és a Renew tárgyalói egymás között felosztották.

Az EPP megkapta az Európai Bizottság elnöki székét, valamint két és félévre az EP házelnöki pozícióját, miután a felek megegyeztek, hogy előbbinél támogatják Ursula von der Leyen, utóbbinál Roberta Metsola újrázását. Az S&D-s Antonio Costa korábbi portugál miniszterelnök lesz a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke, míg a Renew az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének posztját kapta Kaja Kallas észt miniszterelnök jelölésével.

Meloni kihagyásával – aki ezen nem csak sajtóhírek szerint sértődött meg, hiszen VDL ajánlásánál az EU-csúcson jelzésértékűen tartózkodott – várható volt, hogy von der Leyen az olasz kormány jelöltjének fontos pozíciót ad majd az Európai Bizottságban. Ő lett végül Raffaelle Fitto, aki a reformokért és kohéziós politikáért lenne felelős von der Leyen új bizottságában.

Azonban az EP-t irányító formális koalíció másik két tagjának, a szocialistáknak és a liberálisoknak már ekkor elfogadhatatlan volt, hogy egy ECR-es politikus ilyen erőteljes portfóliót, valamint alelnöki pozíciót kapjon az új bizottságban.

Az S&D szerint emellett azért sem járna az ECR-nek ilyen magas pozíció, mert a képviselőcsoportjuk nem támogatta von der Leyen újrázását az Európai Parlamentben.

Azonban azzal, hogy az EPP beállt Fitto mögé, és a meghallgatás során úgy védte, mint sajátját, illetve, hogy támogatja a spanyol Néppártot a spanyol szocialista jelölt ellen, az EPP és annak vezetője, Manfred Weber – S&D-s olvasat szerint – megszegte a három képviselőcsoport közötti alkut.

Az alku szerint ugyanis az EPP–S&D–Renew-hármas informális koalíciója vezetné az Európai Parlamentet a következő öt évben is, amiből kizárnák a szerintük euroszkeptikus ECR-t, valamint az attól jobbra álló képviselőcsoportokat. Az S&D olvasata szerint ugyanis az Európai Unió vezetését csak olyan erőkre lehet bízni, amelyek nem szkeptikusak az európai integrációval szemben.

Emiatt az S&D azt kéri, hogy az EPP ne akadályozza spanyol elvtársuk biztosjelölését, valamint Weberék ne védjék Fittót, hanem vegyék el alelnöki pozícióját, és vegyenek el bizonyos feladatokat a portfóliójából. Utóbbihoz a Renew is csatlakozott, ami emellett még azt szeretné elérni, hogy Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt eddig is megcsonkított portfólióját még inkább csökkentsék.

Ugyanakkor nemcsak az S&D-nek vannak követelései. A Politico legfrissebb értesülései szerint az EPP nemcsak azt várja el az S&D-től és a Renew-tól, hogy támogassák az ECR-es Fittót, hanem adjanak zöld utat Várhelyi Olivérnek is, hogy minél hamarabb felállhasson az új Európai Bizottság. Valamint, hogy a spanyol biztosjelölt Ribera ígérje meg, hogy amennyiben Madridban eljárást indítanának ellene a 215 áldozattal járó valenciai árvízért, akkor mondjon le pozíciójáról.

A vita az EPP-s Manfred Weber és a szocialista Iratxe García között odáig mérgesedett, hogy a szocialisták már azzal fenyegetőznek, ha az EPP ennyire kitart az ECR-es jelölt mellett, akkor nem fogják megszavazni az új Európai Bizottságot,

mivel szerintük ezzel Weber kilép a jelenleg működő, balközéptől jobbközépig terjedő koalícióból.

Ugyanakkor von der Leyen, valamint az Európai Parlamenten belül sokan azt akarják, hogy a felek minél hamarabb egyezzenek meg, mert szerintük az Európai Unió nem engedheti meg magának Donald Trump újraválasztásának idején, hogy sokáig maradjanak bizottság nélkül.

Az Európai Bizottság decemberi kezdése is veszélybe kerülhet

A vita feloldásában nemcsak Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök tárgyalt a képviselőcsoportok vezetőivel. Weber és García eddig sem túl felhőtlen viszonyát a Renew képviselőcsoport elnöke, Valérie Heyer, valamint az Európai Parlament elnöke – egyben EPP-s – Roberta Metsola próbálja elsimítani, hogy a két legnagyobb képviselőcsoport vezetője végre megegyezzen a fennmaradó biztosjelöltek támogatásában, majd szavazzák is meg őket.

Amennyiben Webernek és Garcíának nem sikerülne megegyeznie, végül arra is sor kerülhet, hogy az illetékes bizottságok titokban szavaznak egyenként a biztosjelöltekről, miközben az alkudozások és az egymással szembeni bizalmatlanság miatt eddig egy csomagban szavaztak volna a hat alelnökjelöltről és Várhelyiről, hogy senki se verhesse át a másikat. Ez ugyanakkor azzal járhat, hogy mind az ECR-es Fitto, mind a szocialista Ribera alulmaradhat egy ilyen szavazáson, amivel ellehetetlenülne az új Európai Bizottság december 1-re tervezett felállítása.

Az Európai Parlamentnek legkésőbb november 28-án, azaz mindössze két hét múlva kellene megszavaznia az új Európai Bizottság egészét,

hogy az december 1-jén megkezdhesse a munkáját. Ugyanakkor ehhez jövő hétig meg kéne állapodnia Webernek, Garcíának, valamint a tárgyalásokon mediátorként részt vevőknek arról, hogy átengedik egymás jelöltjeit. Jelenleg azonban elég szélesek az árkok a felek között.

(Borítókép: Várhelyi Olivér az Európai Parlament szakbizottsági meghallgatásán, Brüsszelben 2024. november 6-án. Fotó: Purger Tamás / MTI)