- Külföld
- volodimir zelenszkij
- ukrajna
- orosz-ukrán-konfliktus
- háború
- donald trump
- egyesült államok
- oroszország
Volodimir Zelenszkij bejelentette, milyen feltételek mellett lehet tárgyalni Vlagyimir Putyinnal
További Külföld cikkek
- Lelőttek több embert Észak-Franciaországban
- Balesetben meghalt a Mango divatlánc milliárdos alapítója
- Sulyok Tamás: A közösség, amely képes tanulni a történelemből, az bölcsességről tesz tanúbizonyságot
- Kokainnal teli koporsókat foglaltak le Hollandiában
- Még a családját és legközelebbi híveit is cserben hagyva szökött meg a bukott szír elnök Damaszkuszból
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajnának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy diplomáciai úton érjen véget 2025-ben az Oroszországgal vívott háború – szemlézte a Reuters az ukrán elnök szombati, az ukrán állami rádiónak adott interjúját.
Az ukrán elnök elismerte a „nehéz” harci helyzetet Kelet-Ukrajnában, ahol Oroszország előrenyomul, és több város és falu elfoglalását követeli, ugyanakkor azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin nem érdekelt a békeszerződés megkötésében.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Zelenszkij azt mondta, hogy számára az „erős Ukrajna” a legfőbb feltétel, akár a diplomáciában, akár a harctéren, és megjegyezte, hogy Ukrajna nem nézhet szembe egyedül Oroszországgal. Elmondása szerint csak akkor lehet tárgyalni Vlagyimir Putyinnal, ha ezek a feltételek teljesülnek.
Hogyan tárgyalhatnánk egy gyilkossal? Ha a jelenlegi körülmények között, a minket megerősítő, kritikus fontosságú elemek nélkül tárgyalnánk Putyinnal, akkor az Ukrajnát kezdettől fogva vesztes helyzetbe hozná. Ez nem egy igazságos békéről szólna. Gyenge helyzetből természetesen nem tudnánk mit kezdeni ezeken a tárgyalásokon
– fogalmazott.
Ekkor találkozik Donald Trumppal, számít a támogatására
Zelenszkij elmondta, hogy az amerikai jogszabályok megakadályozzák, hogy a januári beiktatása előtt találkozzon Donald Trump nemrég megválasztott amerikai elnökkel. Az ukrán vezető azt mondta, hogy csak magával Trumppal beszélne, nem pedig valamelyik küldöttjével vagy tanácsadójával.
„Én mint Ukrajna elnöke csak az Amerikai Egyesült Államok elnökével fogok komolyan venni egy beszélgetést, minden tiszteletem ellenére [...]. A mi részünkről mindent meg kell tennünk, hogy ez a háború jövőre diplomáciai úton érjen véget” – mondta Zelenszkij.
Az államfő korábban hangsúlyozta, hogy közte és Donald Trump megválasztott amerikai elnök között konstruktív együttműködés alakult ki, és tekintettel Trump jövőbeli kormánypolitikájára, az ukrajnai háború „gyorsabban fog véget érni”.
Az ukrán elnök azt is kiemelte: Donald Trump és Amerika Ukrajnához való hozzáállása nagyon fontos számukra. Sőt, mint mondta, az is fontos, hogy Trumpék nem mondhatják magukról „absztrakt módon” azt, hogy ők csak közvetítők a tárgyalási folyamatban.
Ez nem lehet így a nemzetközi jog megsértése esetén. Amerikának fenn kell tartania az Ukrajnát támogató álláspontját, hogy Oroszország az agresszor. Ennek a státusznak meg kell maradnia
– szögezte le Zelenszkij.
Arról is beszélt, hogy négy saját fejlesztésű rakétát tesztelnek
Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy Ukrajna rakétaprogramjában jelenleg négyféle rakétatípust tesztelnek. „Ami a drónokat, az elektronikus hadviselési rendszereket, a nagy hatótávolságú drónokat, a Shahíd elleni harcot illeti, nos, még nem értünk el nagy eredményeket, de haladunk. Ebből a szempontból van egy rakétaprogram. Négyféle rakétánk van, jelenleg teszteljük őket” – jegyezte meg Zelenszkij.
Kiemelte, hogy a haditengerészeti drónok a tesztek alapján elérték a céljukat, és valóban megsemmisítették az orosz Fekete-tengeri Flotta nagy részét. Hozzátette még, hogy Ukrajna 2024-ben legyártotta az első száz rakétafegyvert, és növelni fogja a gyártást.
Zelenszkij szerint Ukrajna nem kapta meg az amerikai fegyverszállítmány felét sem
Az ukrán elnök szerint Ukrajna az Egyesült Államok által hivatalosan kiutalt fegyverek felét sem kapta meg. „Ami pedig a hatalmas, az Egyesült Államoktól kapott segítséget illeti. [...] Ha megkérdezné tőlem, hogy mennyit kaptunk belőle, nem mennék bele a részletekbe, mert a különböző intézményeknek, mind a védelmi minisztériumnak, mind a hírszerző szolgálatoknak stb. különböző jelentéseik vannak. Csak annyit mondanék, hogy a felét sem kaptuk meg” – jegyezte meg Zelenszkij.
Azt hiszem, ez egy fontos elem, amikor arról beszélünk, hogy ki segít nekünk. Úgy értem, Európa nem segített kevesebbet. És ez fontos, amikor a háláról beszélünk. Minden egyes fillér fontos a túlélésünkhöz, és hálásak vagyunk érte. De őszintének kell lennünk
– tette hozzá.
„Amikor azt mondom, hogy fele, akkor kevesebbet értek ez alatt, fegyverekre gondolok. Én a fegyverekről beszéltem. Természetesen van humanitárius segély, van pénzügyi segély, van a költségvetésbe irányított pénzügyi segély, vannak a régiókba irányított külön humanitárius programok. Hálásak vagyunk partnereinknek mindezért a segítségért. Összességében a háború kezdetétől, nem az első naptól, de, mondjuk úgy, hogy a háború kezdetétől nagyszerű volt a segítség” – mondta Zelenszkij.
Mozgósítási törvény, tömeges dezertálások?
Zelenszkij szerint a mozgósításról szóló törvény egyes rendelkezéseit ki kellene igazítani, továbbá helytelennek tartja, hogy a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NSDC) titkára megnevezte a mozgósítandó személyek pontos számát. Az ukrán elnököt arról is kérdezték, hogyan értékeli a mozgósítási törvény hat hónapját.
„Különböző módokon. [...] A valóságban minden egy kicsit másképp van. Vannak szabályok, hogy a törvény szerint kell élni, és ez így van rendjén, de ha a törvény bizonyos rendelkezéseit nem támogatja a társadalom, különösen a hadsereg képviselői, akkor néhány dolgot egy kicsit módosítani kell” – mondta az ukrán elnök.
Arra a kérdésre, hogy egyetért-e azzal, hogy az NSDC titkára szerint 160 ezer főt kell mozgósítani, Zelenszkij azt mondta, nem ért egyet, szerinte nem lehet ugyanis pontos számokról beszélni, mert „itt a feladatról van szó”.
A legtöbb esetben a hadsereg erős, az emberek hősiesek, és megértik, hogy mit jelent a mozgósítás és az Oroszország elleni háború vagy az Ukrajnáért folytatott háború
– mondta az ukrán elnök.
Zelenszkijt arról is kérdezték, hogy egyes jelentések szerint bizonyos ukrán egységeknél tömegesen hagyják el állásaikat a katonák. Az ukrán elnök azt mondta: nem szeretné általánosságban beszélni ezekről az esetekről, mert az okok nagyon különbözőek lehetnek, ráadásul ilyesmi még a legjobb egységeknél is előfordulhat.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, szombati élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2024. február 16-án. Fotó: Michele Tantussi / Getty Images)