Saját állampolgárait is lehallgathatja az amerikai kormány

Szeptemberben az amerikai Belbiztonsági Minisztérium (DHS) kétmillió dolláros szerződést kötött a Paragon nevű izraeli céggel, amelynek kémszoftvere, a Graphite a titkosított üzenetküldő alkalmazások, például a Telegram és a Signal feltörésére alkalmas. A Wired számolt be először arról, hogy a technológiát a Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) szerezte be. Ez az ügynökség a DHS-en belül működik, amely a kampányígéretek szerint hamarosan a Trump-kormányzat tömeges kitoloncolásaiban fog részt venni.

A Paragonhoz közeli egyik forrás elmondta, hogy az üzletet egy átvilágítási folyamat után kötötték meg, amelyben a vállalat be tudta bizonyítani, hogy komolyan vehető eszközökkel rendelkezik annak megakadályozására, hogy a kémprogramjait megvásárló más országok amerikaiakat figyeljenek meg. Ez azonban nem korlátozza az amerikai kormány azon képességét, hogy saját állampolgárait vegye célba – írja a The New Yorker hasábjain Ronan Farrow Pulitzer-díjas újságíró.

A technológia a telefonokat feltörő megfigyelőszoftverek több milliárd dolláros piacának része, amely egyre olcsóbbá és hozzáférhetőbbé teszi a kormányzatok számára a saját állampolgáraik utáni kémkedést. Az elmúlt években számos nyugati demokráciát olyan botrányok ráztak meg, amelyekben kémszoftvereket használtak – nyilvánvalóan a védelmi és hírszerző ügynökségek – ellenzéki politikusok, újságírók és politikával nem foglalkozó civilek ellen. Mostantól Donald Trump és kormányának újonnan hivatalba lépő tagjai döntenek arról, hogy korlátozzák vagy bővítik az amerikai kormányzat ilyen típusú technológiájának használatát. Az adatvédelem hívei nagy riadalmat keltettek az összeütköző politikai és technológiai trendvonalak miatt.

A közeli katasztrófa nyilvánvaló. Lehet, hogy úgy gondolod, nem tartozol a veszélyeztetett személyek körébe. Azonban nem fogod tudni, ha valamilyen oknál fogva felkerültél a listára, vagy a szeretteid kerültek fel. Minden egyes embernek aggódnia kellene

 – fogalmazott Emily Tucker, a Georgetown Law Center on Privacy and Technology vezetője.

Mint azt annak idején az Index is megírta, több ismert magyar, ellenzéki közéleti személyiséget is megfigyeltek egy NSO nevű izraeli cég mobiltelefonok feltörésére és lehallgatására kifejlesztett kémprogramjával. Egy kiszivárgott listán világszerte 50 ezer célszemély telefonszáma szerepel. A Pegasus nevű kémprogrammal távolról, észrevétlenül lehetett behatolni a kiválasztott iPhone-okba vagy Androidon futó eszközökbe egy olyan kiskapun keresztül, amelyről a gyártók és a mobiltelefonok szoftvereinek fejlesztői sem tudnak. A kémprogram képes volt üzeneteket, fotókat és e-maileket készíteni és továbbítani a célszemély mobiltelefonjáról, de beszélgetéseket is lehet rögzíteni vele, mikrofont is aktivál, ha kell, és a használója mozgásáról is gyűjt információkat. Számos országot azonosítottak – Azerbajdzsán, Bahrein, India, Mexikó, Marokkó, Kazahsztán, Magyarország, Egyesült Arab Emirátusok –, amely az NSO ügyfele lehetett szerte a világon.

Deportálás és megfigyelés

Az Egyesült Államokban Donald Trump többször is megígérte, hogy hivatalba lépése után „Amerika történetének legnagyobb deportálási programját” fogja végrehajtani. Gyakran – kevés valóság alapján – azzal érvelt, hogy az ország városait „megszállták” és „meghódították” a „bűnözők”. Nemzetbiztonsági tanácsadójául Michael Waltzot választotta, aki kongresszusi képviselőként sikeresen kiállt a külföldi hírszerzési megfigyelési törvény kiterjesztése mellett. Érveit arra alapozta, hogy nemzetbiztonsági célokból ki kell toloncolni a papírokkal nem rendelkező bevándorlókat. Néhány órával azután, hogy Trumpot megválasztották második ciklusára, az ICE – amely még mindig Biden elnök fennhatósága alatt áll, de gyakran elfogadónak tűnt Trump bevándorlóellenes retorikája irányában – magánvállalatok számára új felhívást tett közzé, hogy nyújtsanak be pályázatokat az ügynökség megfigyelési infrastruktúrájának bővítésére – beleértve a nyomkövetőket, valamint a célpontok biometrikus adatainak nyomon követésére használt szoftvereket és hardvereket.

A Human Rights Watch nevű civil szervezet, reagálva az ICE és a Paragon októberi megállapodására, arra figyelmeztetett, hogy az ügynökség megfigyelési infrastruktúrájának bővítése tovább súlyosbítja „az ICE által az amerikai–mexikói határon átkelni próbáló emberek bántalmazásával, a határ menti közösségek megfigyelésével, valamint a határon vagy annak közelében dolgozó újságírók, ügyvédek és aktivisták megfigyelésével, zaklatásával, kihallgatásával, fogva tartásával és blokkolásával kapcsolatos aggodalmakat”.

Bevándorlási jogászok elmondták Farrow-nak, hogy egy ilyen kiterjesztés ijesztő „digitális panoptikumot” hozna létre, nemcsak a bevándorlási meghallgatásra váró 3,7 millió ember, hanem a szélesebb lakosság számára is.

Az a tény, hogy a Belbiztonsági Minisztérium rendelkezik a technológiával, azt jelenti, hogy azt nem kizárólag a bevándorlás és a kitoloncolás területén lehet használni. A DHS gyakran szerez be jogilag megkérdőjelezhető technológiákat beszerzésére, mert nincs akkora felügyelet felette, mint alapvetően az összes többi szövetségi kormányzati szerv felett

– fogalmazott Tucker.

Már eddig is gondot jelentett az átláthatóság

Az Egyesült Államokban már eddig is problémát jelentett az átláthatóság. 2019-ben az FBI titokban vásárolta meg a Pegasust egy kormányzati vállalkozón keresztül. (Az FBI igazgatója, Christopher Wray azt mondta a kongresszusnak, hogy a kémprogramot korlátozott tesztelési céllal szerezték be, de a The New York Times által az információszabadságról szóló törvény alapján indított perben megszerzett belső dokumentumokból kiderül, hogy az ügynökség komolyan fontolgatta a program operatív bevetését.)

2021-ben ugyanez az FBI-alvállalkozó vásárolt egy másik NSO Group technológiát, a Landmark nevű telefonkövető megoldást. Ugyanebben az évben a Kereskedelmi Minisztérium

A Fehér Ház és a republikánus törvényhozók kémprogramokról szóló döntései a politika számos olyan területére hatással lesznek, amelyeket Trump felforgathat, és amelyek messze túlmutatnak Washingtonon. Az elmúlt években egy sor tagállam, köztük Texas, Florida és Kalifornia is vásárolt állítólag kémszoftvereket és más megfigyelési technológiákat. A törvényhozók és a szabályozók fogják majd diktálni, hogy ez a tendencia folytatódik-e. A Roe kontra Wade precedens eltörlése óta legalább két állam felhasznált személyes adatokat arra, hogy állampolgáraikat abortusz miatt üldözzenek. Ez a gyakorlat tovább terjedhet, ha szélesebb körben és megfizethetőbb áron jutnak majd hozzá ehhez a technológiához – írja a szerző.

Trump a kampányban megfenyegette politikai ellenfeleit. Újraposztolta a Liz Cheney katonai bíróság elé állítását követelő kommentjeit, és megjegyezte, hogy Mark Milley tábornok viselkedését egykor „halállal” lehetett volna büntetni! A szabad sajtót is démonizálta, utalva például arra, hogy a forrásaikat védő újságírókat be kellene börtönözni. Ezek a megjegyzések azt a lakosságot célozzák, amelyek más nyugati demokráciákban a legjobban ki voltak téve a túlzó kémkampányoknak.

(Borítókép: Biztonsági technikus a Level 3 Communications Security Operation Centerben, Broomfieldben, Colorado államban 2015. június 18-án. Fotó: Richardson / Denver Post / Getty Images)