Pawel Karbownik lengyel pénzügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy az Európai Unió kész kompenzálni, ha az Egyesült Államok kilép a G7-ek Ukrajnának nyújtott 50 milliárd dolláros többoldalú hitelmegállapodásából – közölte a The Kyiv Independent.
A kölcsönt – amelyről a G7-országok októberben állapodtak meg – úgy tervezték, hogy a nyugati ellenőrzés alatt álló, több mint 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon kamataiból fizetik vissza.
„Fennáll a veszélye, hogy Donald Trump kilép az 50 milliárd dolláros megállapodásból” – figyelmeztetett Karbownik. A megállapodás értelmében az EU és az Egyesült Államok egyenként 20 milliárd dollárral járul hozzá a hitelhez, a fennmaradó részt pedig az Egyesült Királyság, Kanada és Japán finanszírozza.
Antony Blinken leköszönő amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnának a következő hetekben meg kell kapnia a kölcsönt az Egyesült Államoktól és az EU-tól, mielőtt Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépne.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
Antony Blinken amerikai külügyminiszter nagyon nehéz, de szükséges döntésnek nevezte Ukrajna számára a mozgósítás korhatárának leszállítását – erről egy szerdán adott interjúban beszélt az amerikai diplomácia januárban távozó vezetője.
Antony Blinken a NATO külügyminiszteri tanácskozását követően a Reuters hírügynökségnek adott átfogó interjúban szükségesnek nevezte a mozgósítás kiterjesztését a 18 és 25 év közötti ukrán állampolgárokra. Ahogy mondta, biztosítani kell, hogy legyenek emberek, akik harcolnak, mert „nemcsak a fegyverek, nemcsak a hadianyagok, nemcsak a pénz, de a sorállományú erők is szükségesek a sikerhez”.
„Az, hogy az ukránok miként teszik ezt meg, milyen eszközöket alkalmaznak, hogy több erőt legyenek képesek mozgósítani, az az ő döntésük” – fogalmazott Antony Blinken, ugyanakkor hozzátette, hogy a szövetségesek segítségként vállalást tettek arról, hogy támogatják Ukrajnát abban, hogy minden mozgósított katona megkapja a „legmagasabb szintű minőségi kiképzést” és a felszerelést a harctéri bevetéshez.
Kiemelt prioritásnak nevezte azt, hogy a jövő év jó részében az anyagi források és hadianyagok mellett elegendő mozgósított katonai erővel is rendelkezzen Ukrajna, illetve, amennyiben a tárgyalás útját választja, azt az erő pozíciójából tudja megtenni – írta az MTI.
Ruben Berkelmans holland védelmi miniszter a hágai parlament orosz–ukrán háborúval kapcsolatos vitáján kijelentette, hogy jelenleg egyértelműen fölényben van Oroszország a harctéren, „ami könnyen azt is jelentheti, hogy Ukrajna elveszíti a háborút” – írja a Kárpát Hír.
Szavai szerint az oroszok egyre nagyobb teret nyernek keleten, miközben folyamatosan rakétákkal és drónokkal támadják az ukrán villamosenergia-infrastruktúrát.
Oroszország katonai ereje pedig egyre nő
– tette hozzá.
Aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy Donald Trump, januárban hivatalba lépő amerikai elnök „gyors megoldást” ígért az ukrajnai háború lezárására. A miniszter szerint ugyanis a tűzszünet vagy a béke nem vetne véget az orosz fenyegetésnek, mivel a Kreml ezután a balti államok felé fordíthatná a figyelmét.
Brekelmans hangsúlyozta, hogy a holland védelmi ágazat jelenleg elegendő pénzeszközzel rendelkezik Kijev megsegítésére.
Luxemburg ellenzi Ukrajna felvételét a NATO-ba, mert attól tart, hogy ezzel a lépéssel tovább nőne a „feszültség” a világon – írja a Spiegel.
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján Xavier Bettel luxemburgi külügyminiszter Ukrajna csatlakozása ellen szólalt fel. „Úgy gondolom, hogy egy ukrán NATO-tagság ismét feszültséget okozna” – mondta Bettel. Ha az Oroszország által megtámadt ország taggá válna, fennállna annak a lehetősége, hogy azonnal további konfliktusok alakulnának ki. A külügyminiszter azt is kijelentette, Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz viszont támogatja.
A brüsszeli tárgyalásokon ukrán delegáció is jelen volt. A találkozó előtt Ukrajna egyértelművé tette, hogy a NATO-hoz való csatlakozást tekinti az egyetlen valódi biztonsági garanciának az Oroszországgal kötendő tűzszünet esetén.
Az ország csak akkor vehető fel a védelmi szövetségbe, ha a jelenlegi 32 tagállam mindegyike beleegyezik.
Semmiféle találkozóról nem lehet szó Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter között – jelentette ki csütörtökön az Európai Bizottság szóvivője azzal összefüggésben, hogy mindkét politikus Máltán, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri értekezletén tartózkodik.
Anitta Hipper az uniós testület szokásos napi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva azt is elmondta: a Lavrov ellen 2022 februárjában, az ukrajnai háború kitörése után bevezetett szankciók gazdasági jellegűek, utazási tilalmat nem rendeltek el a külügyminiszterrel szemben, aki így beléphet az EU területére.
A büntetőintézkedések vagyonbefagyasztásra vonatkoznak, illetve megtiltják az uniós állampolgároknak, hogy gazdasági forrásokat bocsássanak (Lavrov) rendelkezésére
– szögezte le a szóvivő.
Mindazonáltal az orosz küldöttség Moszkvából való elindulása előtt Málta törölte az orosz külügyminisztérium szóvivőjének, Marija Zaharovának a vallettai ülésre szóló vízumát.
Mint megírtuk, Szergej Lavrov Máltára utazott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet külügyminisztereinek éves találkozójára, amely az első alkalom, hogy az Európai Unióba látogat az orosz–ukrán háború kitörése óta. Ezzel párhuzamosan viszont az európai uniós tagállam visszavonta az orosz külügyi szóvivő, Maria Zaharova vízumát. Hétfőn még Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tárgyalt orosz kollégájával.
Jelentős ráfordítások szükségesek az európai védelmi képességek fejlesztésében, Európa a GDP 1,9 százalékát szánja védelemre, miközben Oroszország esetében 9 százalékról van szó – jelentette ki csütörtökön Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke Varsóban, a Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtókonferencián.
Metsola és az európai parlamenti (EP) elnökök értekezletének tagjai a januárban kezdődő soros lengyel EU-elnökség alkalmából látogattak Varsóba.
A küldöttségek tárgyalását követő sajtókonferencián az EP-elnök arról számolt be, hogy az ukrajnai háború volt az egyik napirendi pont. „A háború harmadik évébe lépünk, így az egyöntetűséget, az egységet és a háborús fáradtság hiányát kell megmutatnunk” – fogalmazott. Hozzátette: a felkészültség szintjének „olyan magasnak kell lennie, mint a fenyegetések szintje”, ebben a tekintetben „Lengyelország nyomdokaiba kell lépni”.
Európa biztonságának védelme jelentős beruházásokat igényel saját védelmi képességeinkbe – folytatta Metsola. Rámutatott: Európa a GDP 1,9 százalékát költi védelemre, míg Oroszország 9 százalékot.
Donald Tusk a sajtóértekezleten bejelentette: a lengyel EU-elnökség prioritása a biztonság lesz, továbbá az energia, „mint az EU teljes versenyképessége visszaszerzésének egyik fő feltétele”, valamint „a polgárok különböző csoportjainak védelme”, és a tisztességes gazdasági verseny.
Tusk elégedettséggel nyugtázta, hogy az EU-ban „egyre kevesebb ellenzője van annak a felfogásnak, hogy az európai […] és a nemzeti határok védelme közös prioritás”. Hozzátette: a csütörtöki varsói egyeztetéseken az is bebizonyosodott, hogy „nem mindenki van elragadtatva” a lengyel kormány azon kezdeményezésétől, amely lehetővé tenné a menedékjogi kérelmek benyújtásának ideiglenes regionális felfüggesztését.
Aláhúzta: ebben a tekintetben Lengyelország nemzeti szinten „kemény politikát” fog folytatni, és a kormánytagok arra is törekednek, hogy meggyőzzék az európai partnereket: közös ügy például „a belorusz és az orosz rezsim által eszközként használt” illegális migrációval szembeni hatékony határvédelem.
Az EP küldöttsége csütörtök délután Szymon Holowniával és Malgorzata Kidawa-Blonskával, a lengyel parlamenti alsó- és felsőházának elnökeivel is találkozott.
Pawel Karbownik lengyel pénzügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy az Európai Unió kész kompenzálni, ha az Egyesült Államok kilép a G7-ek Ukrajnának nyújtott 50 milliárd dolláros többoldalú hitelmegállapodásából – közölte a The Kyiv Independent.
A kölcsönt – amelyről a G7-országok októberben állapodtak meg – úgy tervezték, hogy a nyugati ellenőrzés alatt álló, több mint 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon kamataiból fizetik vissza.
„Fennáll a veszélye, hogy Donald Trump kilép az 50 milliárd dolláros megállapodásból” – figyelmeztetett Karbownik. A megállapodás értelmében az EU és az Egyesült Államok egyenként 20 milliárd dollárral járul hozzá a hitelhez, a fennmaradó részt pedig az Egyesült Királyság, Kanada és Japán finanszírozza.
Antony Blinken leköszönő amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnának a következő hetekben meg kell kapnia a kölcsönt az Egyesült Államoktól és az EU-tól, mielőtt Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépne.
Boris Pistorius német védelmi miniszter csütörtökön kijelentette, hogy Oroszország erőteljesen növelte jelenlétét a Balti-tengeren, amelynek Moszkva számára stratégiai jelentősége van – írja a The Kyiv Independent.
A megjegyzésekre nem sokkal azután került sor, hogy egy orosz hadihajó figyelmeztető lövést adott le egy, a Balti-tengeren járőröző német katonai helikopterre.
A német sajtónak nyilatkozva Pistorius elmondta, hogy a kínai flotta is rendszeresen megjelenik a térségben. „Ez azt mutatja, hogy a Balti-tenger sokak, különösen Oroszország és Kína számára stratégiai fontosságú, többek között a szankciók kijátszása miatt” – mondta.
Pistorius bírálta Oroszország provokatív tevékenységét, amelyet a hidegháború idején alkalmazott taktikáihoz hasonlított.
Eközben a svéd hatóságok két kommunikációs kábel megrongálódását vizsgálják a Balti-tengeren, és a gyanú szerint a Yi Peng 3 kínai teherhajó is érintett ebben. A The Kyiv Independent beszámolója szerint a növekvő feszültségek jól mutatják a Balti-tenger kritikus szerepét az orosz–ukrán háború közepette.
Volodimir Zelenszkij aláírta azt a rendeletet, amely szankciókat vezet be az oroszbarát georgiai kormány, köztük a volt miniszterelnök, Bidzina Ivanisvili ellen. A szankciós rendeletben összesen 19-en szerepelnek, köztük egy volt válogatott labdarúgó is – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Most írtam alá azt a rendeletet, amely érvényre juttatja Ukrajna szankciókról szóló határozatát. Ezek a szankciók a georgiai kormány azon része ellen irányulnak, amelyik most átadja Georgiát Putyinnak. Felszólítjuk Európát, az Egyesült Államokat és mindenkit a világon, hogy tegyék meg ugyanezt” – fogalmazott az ukrán elnök, majd hozzátette, hogy ha nem reagálnak időben, akkor országokat fosztanak meg a szabadságuktól. „Senkit nem veszíthetünk el ebben a régióban. Sem Georgiát, sem Moldovát, sem Ukrajnát” – tette hozzá Zelenszkij.
A szankciós listát az ukrán elnök beszéde után nyilvánosságra is hozták, a következő személyeket tartalmazza:
Diplomáciai úton értesítették Varsót az orosz hatóságok, hogy január 10-től bezáratják a szentpétervári lengyel főkonzulátust, az ott dolgozó három lengyel diplomatát pedig nemkívánatos személynek nyilvánították, el kell hagyniuk Oroszországot – közölte csütörtökön az orosz külügyminisztérium.
A tárca szerint a lengyel főkonzulátus bezáratása válasz a poznani orosz főkonzulátus október 22-i bezáratására, és az ottani külképviselet 10 alkalmazottjának kiutasítására.
A lengyel hatóságok az elmúlt években nyíltan ellenséges politikát folytattak Oroszországgal szemben, gyakorlatilag teljesen lebontották az orosz–lengyel kapcsolatok hosszú évtizedek alatt kiépített architektúráját, és nyíltan hirdetik, hogy stratégiai vereséget kell mérni országunkra
– áll az orosz külügyminisztérium által kiadott tájékoztatásban.
A Kommerszant hírportál ezzel kapcsolatban idézte Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön tett kijelentését: Lengyelország „bizonyos körülmények között” bezárathatja a területén megmaradt orosz főkonzulátusokat.
Az MTI beszámolója szerint a tárcavezető kifejtette, hogy a poznani orosz képviseletet azon vádakkal összefüggésben zárták be, hogy Oroszország részese volt lengyel területen elkövetett szabotázsakcióknak.
Oroszország az ukrán városokban élő civileket használja fel arra, hogy javítsa kamikazedrón-támadásait és a drónkezelők képzettségét. Médiaértesülések szerint ilyen módon „kísérleteznek” civilekkel − állítja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint Herszon civil lakossága a modern európai hadviselésben példa nélküli kísérlet tárgya, civileket ölnek drónjaikkal az oroszok. A herszoni regionális katonai közigazgatás vezetője, Olekszandr Prokudin úgy véli, hogy az oroszok civilekre vadásznak, aminek komoly pszichológiai hatása van.
Július közepe óta a városban és a szomszédos falvakban több mint 9500 támadást hajtottak végre drónokkal Prokudin szerint, melyben legalább 37 ember halt meg és több százan sebesültek meg.
A világ egy „harmadik nukleáris korszak” hajnalával néz szembe, amelyben a nyugati demokráciákat „a globális szabályokat megkérdőjelezni kívánó autoriter államok” fenyegetik – mondta a brit fegyveres erők vezetője december 4-én a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
Sir Tony Radakin tengernagy, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke a Royal United Services Institute (RUSI) rendezvényén elmondta, hogy Oroszország „taktikai nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatos vad fenyegetései” jelentik az egyik legnagyobb aggodalmat, az Észak-Koreával és Iránnal való szövetségének elmélyítése mellett.
„Az idei év legszokatlanabb fejleménye az volt, hogy több ezer észak-koreai katonát telepítettek Ukrajna határára” – mondta, hozzátéve, hogy „ha ehhez hozzávesszük az Irán által szállított drónok orosz erők általi használatát, és Oroszország a húszik felfegyverzésével való fenyegetését, akkor a világ három csoportba rendeződésének lehetünk tanúi”.
„Oroszország részéről vad fenyegetéseket láttunk taktikai nukleáris eszközök bevetésével, nagyszabású nukleáris gyakorlatokat és NATO-országok elleni szimulált támadásokat, amelyek mind arra irányultak, hogy kényszerítsenek bennünket a stabilitás fenntartásához szükséges intézkedések megtételére” – tette hozzá.
A vészjósló figyelmeztetés ellenére Radakin ragaszkodott ahhoz, hogy a szövetség „nukleáris védőernyője” miatt csak „csekély esély” van arra, hogy Oroszország közvetlenül megtámadjon vagy lerohanjon egy NATO-országot.
„Oroszország tudja, hogy a válasz elsöprő erejű lenne, akár hagyományos, akár nukleáris eszközökkel. A NATO elrettentő stratégiája működik” – mondta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy legalább hat polgármester és vezető van orosz fogságban – írja az Interfax.
„A minap vált ismertté, hogy az egyik megszállt ukrán város, a zaporizzsjai Dniprorudne polgármesterét orosz fogságban megölték. Jevhen Matvejevet még 2022 márciusában fogták el, amikor segíteni próbált a településén élőknek. Most is legalább hat polgármester és vezető van orosz fogságban” – mondta Zelenszkij.
Elmondása szerint Ukrajna nagyra értékeli partnerei minden támogatását, de szerinte aktívabban kellene fellépniük az orosz fogságban lévő összes ukrán állampolgár szabadon bocsátása és az orosz háborús bűnösök bíróság elé állítása ügyében.
Szükségünk van arra, hogy a világ többsége a mi oldalunkon álljon ebben, és hogy a deportálások és a gyermekek elrablása soha ne váljon normává a világban
– emelte ki az ukrán elnök.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője azt nyilatkozta a The Telegraphnak, hogy Ukrajna a háború befejezése után azonnal választásokat tart. Hangsúlyozta, hogy Volodimir Zelenszkij a demokrácia legnagyobb támogatója Ukrajnában, és bármikor készen áll a voksolásra − írja az Unian ukrán hírügynökség.
A hivatalvezető szerint az ukrán elnök számára az a fontos, hogy az egész demokratikus világ elismerje a választást legitimnek és megfelelőnek. Ehhez pedig az szükséges, hogy minden ukránnak lehetősége legyen arra, hogy a harcosokkal és az ideiglenesen az országon kívül tartózkodó emberekkel együtt szavazzon.
De amint eljön a béke, készen állunk arra, hogy azonnal demokratikus választásokat indítsunk országunkban
− tette hozzá a politikus.
Az Ukrán Különleges Műveleti Erők egysége orosz állásokat támadott meg, állítások szerint 17 katonát megöltek, 12-t pedig foglyul ejtettek – írja az Ukrinform.
A rajtaütésről egy videót is közzétettek a Telegramon.
Az orosz hadsereg egy civil gépkocsit támadott meg reggel Herszonban. A történtekről a herszoni területi katonai közigazgatás számolt be – írja az Ukrinform.
„Reggel kilenc óra körül az orosz hadsereg megtámadott egy civil gépkocsit Herszon Dnyipro kerületében. Egy 53 éves férfi megsérült” – áll a jelentésben.
A férfi egy orosz drónról ledobott robbanóanyag következtében sérült meg. Jelenleg kórházban kezelik. Az orosz csapatok az elmúlt nap több mint 20 települést lőttek Herszon régióban, két ember meghalt, 10 másik pedig megsebesült.
Az Ukrán Legfelsőbb Tanács a budapesti memorandum aláírásának 30. évfordulója alkalmából a parlamentekhez, kormányokhoz és nemzetközi szervezetekhez intézett felszólítást, hogy vizsgálják felül Oroszország ENSZ-tagságának jogi alapjait – írja az Ukrinform.
Az ukrán törvényhozók felszólították az atomhatalmakat, hogy ismerjék el Oroszország felelősségét a budapesti memorandumban foglalt biztonsági garanciák megsértéséért, fokozzák az Oroszország nukleáris zsarolásának megállítására irányuló erőfeszítéseket, és hozzanak létre egy nemzetközi mechanizmust az atomfegyverekről önként lemondó államoknak nyújtott biztonsági garanciák betartásának ellenőrzésére és elszámoltathatóságára.
Felszólították továbbá a nemzetközi partnereket, hogy a NATO-val való védelmi együttműködés lehetősége mellett vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy Ukrajnának különleges biztonsági garanciákat nyújtsanak, valamint felszólították az Európai Uniót és a NATO-tagállamok parlamentjeit, hogy sürgessék a nemzeti kormányokat Ukrajna NATO-ba való meghívására és Európai Unióhoz való csatlakozására.
Katonai ombudsman létrehozását tervezik Ukrajnában, az erről szóló törvényjavaslatot hamarosan benyújtják a Legfelső Tanács elé – írja a KárpátHír.
Tegnap az Ukrajna elnökének tartott beszámoló során bemutattam, különösen a katonai ombudsman intézményének bevezetésére vonatkozó koncepciót. Ez a védelmi minisztérium fontos kezdeményezése, melynek célja a katonáink jogainak szisztematikus védelme
– mondta Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter.
Hozzátette, hogy az első lépés a Katonai Jogok Védelmének Központi Főosztályának létrehozása volt, amely már konkrét eredményeket mutat fel, többek között a panaszok megválaszolásával, a jogsértések helyszíneinek felkeresésével, ellenőrzésekkel és a katonák jogainak helyreállításával
Lövések következtében a Herszon régióban 11-re nőtt a sebesültek száma – írja az Ukrinform.
A kórházhoz fordult egy herszoni lakos, aki tegnap orosz ágyúzás alá került
– áll a közleményben. Megjegyzik, hogy a 34 éves férfi karsérülést szenvedett. Az orvosok biztosították az áldozatnak a szükséges segítséget, és ambuláns kezelést írtak elő.
A férfi szerdán 12 óra körül került ellenséges tűz alá Herszon külvárosában. Így a községben az elmúlt nap a megsebesült civilek száma 7-re emelkedett.
Összesen 168 harci összecsapást regisztráltak az ukrán erők és az oroszok között a frontvonalak mentén – közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A frissített információk szerint az ellenség tegnap egy rakétacsapást mért két rakétával, és 41 légicsapást hajtott végre, 55 irányított légibombát dobott le ukrán állásokra és településekre. Ezenkívül több mint 4800 támadást regisztráltak, köztük 152-t többszörös rakétakilövő rendszerből (MLRS), és mintegy 2240 kamikazedrónt vetettek be
– áll a jelentésben.
Az orosz erők légicsapásokat hajtottak végre Krasznopillia, Veterinarne, Vovcsanszkij Hutori, Dvoricsna, Petropavlivka, Lozova, Kosztantyinivka, Huliaipole és Novoandriivka közelében. Válaszul az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek kilenc csapást mértek, amelyek három ellenséges személyi koncentrációt és egy ellenőrző pontot céloztak.
A cseh kormány jóváhagyta annak lehetőségét, hogy a Druzsba vezeték meghibásodása miatt 330 ezer tonna olajat kölcsönözzenek az állami tartalékból a litvinovi olajfinomítónak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Figyeljük a helyzetet, az üzemanyagpiaci kínálat stabil, nincs okunk spekulatív üzemanyagár-emelésekre. Szükség esetén további készleteket is felszabadíthatunk
– mondta Pavel Svagr, a Cseh Állami Tartalékok Igazgatóságának vezetője.
Hozzátette, hogy jelenleg 86 napra elegendő kőolaj van raktáron, és csak akkor engedik ki a tartalékokból, ha a Druzsba a következő napokban nem kezdi újra a szivattyúzást.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a grúz hatóságok egy része elleni szankciókról szóló rendeletet – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Most írtam alá a rendeletet, amely érvényt szerez az NSDC-szankciókról szóló határozatának. Ezek a szankciók a hatóságok azon része ellen irányulnak most Georgiában, amelyik átadja Georgiát Putyinnak. Ez ellen vannak most tüntetések Georgiában
– mondta Volodimir Zelenszkij, aki szerint fontos, hogy a partnerek is beszéljenek most az álláspontjukról, és őszintén mondják el, mi történik.
Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök a múlt héten telefonon beszélt Charles K. Brownnal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével. Ez volt az első alkalom, hogy Brown beszélt orosz kollégájával – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A hívásra november 27-én került sor, de Geraszimov kérésére Brown tábornok beleegyezett, hogy a hívást ne jelentse be előre. A hívásra vonatkozó kérés az orosz védelmi minisztériumból érkezett.
„A felek számos globális és regionális biztonsági kérdést vitattak meg, beleértve a folyamatban lévő ukrajnai konfliktust” – áll a közleményben.
Ez a beszélgetés hat nappal azután történt, hogy Oroszország egy új, közepes hatótávolságú, Oresnyik ballisztikus rakétát indított Ukrajna ellen, ami Putyin szerint válasz volt arra, hogy Ukrajna amerikai és brit fegyverekkel mélyen orosz területre csapott be.
Geraszimov elmondta Brownnak, hogy az Oresnyik indítását már jóval azelőtt tervezték, hogy a Biden-kormányzat beleegyezett volna abba, hogy Ukrajna engedélyezze az amerikai nagy hatótávolságú rakéták használatát mélyen orosz területre irányuló csapások indítására.
Csütörtökre virradóra az orosz hadsereg két Iskander-M-típusú ballisztikus rakétával és 44 Szahíd-típusú csapásmérő drónnal támadta Ukrajnát, melyek közül harmincat megsemmisített az ukrán légvédelem − írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán légierő tájékoztatása szerint 8 óra 30 perckor harminc drónt lőttek le az ukrán védelmi erők egységei több régióban, egy Belorusz irányába hagyta el a légteret. Ezen kívül az orosz ballisztikus rakéták Dnyipro régiót érték, melyet a rosztovi területről indítottak, a drónok pedig Orel és Kurszk régióból szálltak fel.
Oroszország nem üldözte el piacáról a nyugati vállalatokat, amelyek számára nem lesz könnyű a visszatérés, mivel a külföldi riválisok és az orosz brandek már betöltötték a távozók által üresen hagyott réseket – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a VTB bank Oroszország hív! elnevezésű fórumának szerdai moszkvai plenáris ülésén.
„A kérdés nem rólunk szól, hanem azokról a politikai döntésekről, amelyeket az Európai Bizottság és az egyes európai országok szintjén meghoznak” – mondta.
Az MTI beszámolója szerint az orosz elnök szerint más országok vállalatai gyorsan átveszik a nyugati cégek helyét, és folyamatban van az import orosz árukkal való helyettesítése is. „Az ajtónk nyitva áll” – tette hozzá.
Putyin szerint a külföldi cégek mintegy negyede hagyta el véglegesen Oroszországot, a többi pedig valamilyen formában folytatta tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem üldözte el a nyugati vállalkozásokat.
A Kommerszant című lap hírportálja emlékeztetett arra, hogy miután 2022 februárjában kitört az ukrajnai háború, több külföldi vállalat bejelentette: kivonul az orosz piacról. Anton Sziluanov pénzügyminiszter októberben bejelentette, hogy az Oroszországból való távozás többe fog kerülni a külföldi vállalatoknak. Az eszközök értékesítésekor a minimális árengedmény 50-ről 60 százalékra, a költségvetéshez való önkéntes hozzájárulás pedig 15-ről 35 százalékra emelkedett.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közölte, hogy Magyarország területére 2024. december 4-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4276 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3923 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – adta hírül az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a VTB bank Oroszország hív! elnevezésű fórumának szerdai moszkvai plenáris ülésén mondott beszédet – adta hírül az MTI.
Felszólalásában reagált Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek arra a fenyegetésére, amely szerint 100 százalékos kereskedelmi vámot vet majd ki a BRICS-országokból származó árukra, ha ezek az államok új fizetőeszközt hoznának létre vagy elhagynák a dollárt.
„Az újonnan megválasztott elnök végül is négy éve nem volt (…) a Fehér Házban. És ez idő alatt bizonyos változások történtek a gazdaságban, a világgazdaságban és az amerikai gazdaságban. Utódai, politikai ellenfelei sokat tettek azért, hogy aláássák a dollár mint a világ tartalékvalutája alapjait” – mondta Putyin.
Hozzátette, hogy ma a dollárt politikai, „sőt talán a fegyveres harc eszközeként használják, hogy más országoknak kárt okozzanak”. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok részesedése a világgazdaságban és ezzel együtt az amerikai valuta jelentősége a világgazdaságban is egyre csökken. Hangsúlyozta, hogy senki sem tilthatja meg az új technológiák és eszközök használatát.
Az amerikai elnökválasztás nyomán soha nem tűnt még ilyen közelinek az ukrajnai háború lezárása, de közben az eszkalációs veszély is minden eddiginél erősebb, mert az Egyesült Államok jelenlegi vezetése próbálja ellehetetleníteni a január 20. utáni gyors béketeremtést – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Washingtonban.
A tárcavezető a kijelölt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval, Mike Waltzcal folytatott egyeztetését követően leszögezte, hogy Magyarország számára jó hír lenne a képviselő kinevezése erre a tisztségre, ugyanis ő nemcsak a külügyi és a védelmi bizottság, hanem a magyar baráti tagozat tagja is a kongresszusban.
Kifejtette, hogy baráti hangvételű megbeszélést folytattak a kétoldalú kapcsolatokról és a geopolitikai kérdésekről, így az ukrajnai háborúról is, amely az amerikai döntéshozókat is erősen foglalkoztatja.
Nem véletlen az, hogy az amerikai elnökválasztás kampányában a háború, annak a lezárása vagy folytatása az egyik legfontosabb kérdés volt, és míg Donald Trump világosan beszélt arról, hogy le akarja zárni a háborút, addig Kamala Harris a háború folytatása mellett tört lándzsát
– fogalmazott.
Hozzátette, hogy kettős helyzet állt elő, mivel egyrészt az amerikai elnökválasztásnak köszönhetően soha nem volt ilyen jó esély az ukrajnai háború gyors lezárására, azonban minden eddiginél erősebb jelenleg az eszkaláció veszélye.
Málta törölte az orosz külügyminisztérium szóvivőjének, Marija Zaharovának az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácsának ülésére szóló vízumát az orosz küldöttség Moszkvából való elindulása előtt – írja az MTI.
Példátlan eset, hogy a máltai elnökség az esemény előestéjén visszavonta az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője, M. V. Zaharova számára már kiadott vízumot, azzal a megfogalmazással, hogy »rajtuk kívül álló körülmények miatt«
– közölte az orosz diplomáciai tárca.
Az orosz külügyminisztérium megjegyezte, hogy a szoros együttműködés a Sanghaji Államok Közösségével, a BRICS-szel és a Független Államok Közösségével (FÁK) kétségtelenül előnyös lenne az EBESZ számára, amelynek jelenlegi állapotában „problematikus lenne bármilyen szerepéről beszélni a világ ma zajló mélyreható átformálásában”.
A tárca emlékeztetett arra, hogy december 5–6-án Vallettában tartják az EBESZ Külügyminiszteri Tanácsának 31. ülését, amelyen a tervek szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is részt vesz. A Külügyminiszteri Tanács a szervezet központi döntéshozó és irányító szerve.
A közlemény szerint az orosz küldöttség fő témája a fórumon a szervezet válságának leküzdése lesz létrehozásának 50. évfordulója küszöbén. A tárca rámutatott, hogy az ülésen a delegáció különös figyelmet fog szentelni az EBESZ-rendszer különböző eseményeihez szükséges vízumok kiadásának elmaradásával kapcsolatos problémának.
Zaharova korábban a TASZSZ hírügynökségnek elmondta, hogy Máltának biztosítania kellett volna az összes delegáció egyenlő részvételét.
A munkanélküli ukrajnai menekülteket munkavállalásra, máskülönben a hazájukba való visszatérésre kell bátorítani – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben.
„Túl sokan közülük már hosszú ideje itt vannak” – mondta a német kancellár a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag) tartott beszédében.
Az MTI beszámolója szerint Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy Németországnak gondoskodnia kell arról, hogy minél több ukrajnai és más menekült elkezdjen munkát keresni, miután megtanult németül és átesett az integrációs felkészítésen.
Scholz közölte, hogy két napja Kijevben tett látogatást, ahol „hosszasan” beszélt erről a témáról Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
megerősítette, hogy Zelenszkij egy hatóságot akar létrehozni, amely a Németországban és Lengyelországban élő ukránokat hivatott segíteni a munkakeresésben vagy a visszatérésben.
A kijevi törvényhozás keddi ülésén nevezte ki az újonnan létrejövő tárca, az ukránok egyesítéséért felelős minisztérium új vezetőjét. A tárca egyebek között a külföldre menekült ukránok hazatérését hivatott elősegíteni.
Az ENSZ adatai szerint csaknem hétmillió ukrán állampolgár hagyta el hazáját a háború 2022. februári kitörése óta. Több mint egymillióan közülük Németországban kerestek menedéket, közülük több mint 260 ezernek már van munkahelye.