Brüsszel beszólt a magyar kormánynak, erős kritikát mondtak

A bizottság már pár hete közzétett egy negyedéves gazdasági értékelést, amelyből többek közt az látszott, hogy vannak különbégek az uniós vezetés, valamint a magyar kormány által prognosztizált gazdasági növekedés közt.

Most Valdis Dombrovskis gazdasági ügyekért felelős biztos írt egy levelet Varga Mihálynak, amelyet a Euronews szerzett meg. A lap szerint a levélben többek közt az áll: 

A magyar kormányzati elemzésnek azt kellene bemutatnia, hogy a kormány hogyan tervez a következő években visszatérni a költségvetési egyensúlyhoz, miután a közelmúltban feloldották azokat a lazításokat, amelyeket a járvány és az azt követő energiaválság miatt rendeltek el az tagországok költségvetésére vonatkozóan. Brüsszelnek ezt a tervet kellene kiértékelnie, de az uniós biztos szerint nem kaptak meg minden szükséges információt hozzá. 

„A mostani szakaszban még mindig fontos elemek hiányoznak, vagy további kiigazítást és pontosítást igényelnek ahhoz, hogy a bizottság véglegesíteni tudja Magyarország középtávú költségvetési tervének értékelését” – fogalmazott a levélben Dombrovskis.

Az uniós biztos közölte, hogy a gazdasági növekedésre, az inflációra és a kamatkiadásokra vonatkozó adatokkal egyaránt problémáik vannak, és megjegyezte, hogy ha Magyarország e területeken el akar térni a bizottság saját módszertanától, akkor azt „megfelelően indokolni kell”. 

A levéllel kapcsolatban az Index kereste a Pénzügyminisztériumot. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Volt, aki már belebukott a Brüsszelnek való megfelelésbe 

Mint a Euronews is írta,

Az uniós végrehajtó testület teljes körű értékelése „a hiányzó információk terjedelmére való tekintettel eltarthat egy ideig” – írták a levélben, amely szerint a határidő a jelenleg tervezett december 12-ről jövő év január közepére tolódhat ki.

Brüsszelt azért is érdekelhetik a magyar költségvetési tervek, mert az EU alapszerződése korlátozza a tagállamok által vállalható adósságot, és a jogsértések pénzbírságot vonhatnak maguk után (bár ezzel az eszközzel csak nagyon ritkán szokás élni). Az EU „maastrichti kritériumai” szerint a fennálló államadósság nem haladhatja meg az éves gazdasági teljesítmény, azaz a GDP 60 százalékát, a költségvetési hiány pedig nem lehet több a 3 százalékánál. 

Továbbá az unió stabilitási és növekedési paktumában az is szerepel, hogy el kell kerülni az euróövezetben az ahhoz hasonló gazdasági zavarokat, mint amilyeneket Görögországban a 2007–2008-as globális pénzügyi válságot követően lehetett tapasztalni. A szabályok ugyanakkor – bár kevésbé szigorúan – azon országokra is vonatkoznak, amelyek nem osztoznak a közös valután, így Magyarországra is. 

A Euronews azt is megjegyzi, hogy Magyarország idén későn nyújtotta be költségvetési terveit, így – az EU-s tagállamok többségével ellentétben – a magyar tervet nem tudták kiértékelni november végéig. (Ennek hátterében állhat többek közt az is, hogy a magyar kormány idén a szokásosnál később fogadta el például a jövő évi költségvetést is.)

A többi uniós állam közül öt másik kapott további határidőt belpolitikai problémák (kormányválságok, kormányalakítási tárgyalások stb.) miatt a tervek benyújtását. A többi 21 ország már beadata a tervét, ezek közül a bizottság csak Hollandia költségvetésével szemben emelt kifogást a emelkedő költségvetési hiány miatt.

Ugyanakkor, mint a Euronews megjegyzi, a brüsszeli követeléseknek való megfelelés „mérgező hatással” lehet bizonyos esetekben a belpolitikára, és példaként hozzák fel ezzel kapcsolatban a francia kormány e héten történt megbukását, amely azt követően történt, hogy a törvényhozók nem támogatták a francia államháztartási hiány csökkentésére irányuló hétéves tervet.

A Magyarországnak járó uniós források esetében sem áll jól a helyzet – több feltétel még nem teljesült 

Mint korábban írtuk, Magyarországra június óta nem érkeztek uniós pénzek, és a jelek szerint a közeljövőben sem fog felgyorsulni a folyamat.

A Magyar Helsinki Bizottság ezzel összefüggésben pénteken közölte, hogy: „A kormány továbbra sem teljesíti az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek jelentős részét. Nem tett megfelelő lépéseket az Európai Bizottság és a tagállamok által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében.”

A 27 ún. »szupermérföldkőből« 10 máig nem teljesült. Mielőbb érdemi intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az ország és polgárai hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz

– írták. 

Mint ismertették, a feltételességi mechanizmusra vonatkozóan az év végén lesz esedékes egy újabb uniós döntés, és erre való tekintettel öt civil szervezet – az Amnesty International Magyarország, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország – átfogó értékelést készített a kormány eddigi intézkedéseiről.

Ennek a vizsgálatnak az eredménye lett az, hogy az Európai Bizottság által előírt 27 szupermérföldkőből (amelyek mindegyikét el kellett volna érni legkésőbb 2023. első negyedévére)

• 10 csak részben teljesült,
• és csak 17 tekinthető teljes mértékben teljesítettnek.

„Ha azonban a további mérföldköveket és általánosságban a feltételességi mechanizmus keretében és az Alapjogi Chartának való megfelelés érdekében szükséges intézkedéseket is megvizsgáljuk, a kép még borúsabb. Igaz ugyan, hogy a magyar kormány tett bizonyos jogalkotási és adminisztratív lépéseket az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében, de a reformok végrehajtása elmarad a várakozásoktól, azok nem megfelelő ütemben zajlanak, és a kormány elkötelezettsége legalábbis kétséges” – fűzték még hozzá a közleményben.

„A fenti EU-s források sorsa tehát továbbra is rendkívül bizonytalan, noha hazánknak szüksége van ezekre a pénzekre, hogy Magyarország élhetőbb, versenyképesebb és biztonságosabb hely legyen” – összegeztek végül.

Az uniós forrásokról Orbán Viktor is szót ejtett péntek reggeli rádiós interjújában. A kormányfő azt mondta, nem fogja megszavazni az unió következő költségvetését akkor, ha Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós pénzeket.

(Fotó: Valdis Dombrovskis 2024. november 7-én. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)