Egyre erősebb Putyin egyik olyan szövetsége, amitől az egész világ tart

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Egyre erősebb Putyin egyik olyan szövetsége, akitől az egész világ tart;
• Az orosz tábornok közölte amerikai kollégájával, hogy nem kell félni a hiperszonikus rakétájuktól;
• Az ukrán hírszerzés kibertámadással bénította meg a Gazprombankot;
• Zelenszkij szerint semmit sem ér a Budapesti Egyezmény, „valódi szövetségesekre” van szüksége;
• Ukrajna megváltoztatja a játékszabályokat a csatatéren, fontos jelzést küldenek a világnak.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!

A jövő év második felében lehetségessé válik a közepes hatótávolságú hiperszonikus Oresnyik-rakéták belarussziai telepítése − jelentette ki pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök Minszkben.

Az orosz vezető arra reagált, hogy belarusz hivatali partnere, Aljakszandr Lukasenka arra kérte, telepítsen modern fegyverrendszereket, köztük Oresnyik-rakétákat Belaruszba, mert ez szerinte megerősítené az orosz–belarusz Szövetségi Állam biztonságát a Nyugat részéről erősödő fenyegetés közepette − tájékoztatott az MTI.

Válaszában Putyin azt mondta, hogy az Oresnyik Belaruszba telepítése 2025-ben válik lehetségessé. Az eszköz az orosz hadászati rakétaerők rendszerébe fog tartozni, de a célpontokat Minszk határozhatja meg.

Az orosz erők csapást mértek Krivij Rih városára, és az első jelentések szerint egy férfi meghalt, több ember pedig – köztük egy gyermek is – megsérült. A hatéves fiút súlyos sérülésekkel szállították kórházba − írta meg az Ukrajinszka Pravda.

Krivij Rih mellett az ukrán légierő a Krím-félsziget felől várható újabb ballisztikusrakéta-támadásra figyelmeztette a lakosságot, és felszólított mindenkit, hogy maradjanak az óvóhelyeken.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást. A Herszon megyei Oleskiben ukrán pilóta nélküli repülőszerkezetek támadtak egy segélyelosztó központot, aminek következtében három civil életét vesztette, további három pedig súlyosan megsebesült − tájékoztatott az MTI.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök éjjel Alekszandr Hinstejnt nevezte ki Kurszk megye ügyvezető kormányzójává, miután elődje, Alekszej Szmirnov a mandátuma lejárta előtt, „saját elhatározásából”, egy új megbízatásra hivatkozva lemondott. A vezetőcserét Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő úgy kommentálta, hogy a helyzet a régióban jelenleg „válságos”, de „közel áll a végkifejlethez”, ezért tapasztalt „válságmenedzserre” van szükség a helyreállításkor − tájékoztatott az MTI.

Az újságírói és jogászi végzettségű Hinstejn tájékoztatáspolitikai ügyekben jártas kormánypárti parlamenti képviselő, az orosz nemzeti gárda parancsnokának volt tanácsadója.

Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban lévő Szuhi Jali és Pusztinka települést − jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium az MTI híradása szerint.

A Moszkvában kiadott hadijelentés alapján november 30. és december 6. között az orosz fegyveres erők hat csoportos csapást mértek precíziós fegyverekkel és drónokkal az ukrán hadiipart ellátó energetikai létesítményekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, dróngyártó műhelyekre, a rádióelektronikai felderítés egy központjára, fegyverarzenálokra, továbbá az ukrán hadsereg és különleges erők, valamint külföldi kiképzők és „zsoldosok” telepítési helyeire.

Az összefoglaló szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, 157 ellentámadást vert vissza, és hat települést foglalt el. A moszkvai összegzés szerint a nevezett időszakban több mint 13 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 61 pedig megadta magát.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 29 tábori lőszerraktárt, 17 harckocsit − köztük öt német Leopardot − és 105 egyéb páncélozott harcjárművet, egy Neptun nagy hatótávolságú rakétát, négy HIMARS-rakétát, továbbá 441 repülőgép típusú drónt.

Kurszk megyében az orosz tájékoztatás értelmében az ukrán hadsereg az elmúlt napon több mint 250 katonát veszített. Moszkva szerint a Kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 38 450 embert, 232 harckocsit, 169 gyalogsági harcjárművet, 123 páncélozott személyszállító járművet, 1230 páncélozott harcjárművet, 1230 gépkocsit, 308 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

Az Európai Beruházási Bank (EBB) több mint 60 millió eurós kölcsönt nyújtott uniós garanciával az M01-es út helyreállítására, valamint a kijevi, odesszai és szumi tömegközlekedési beruházásokra − számolt be róla a bank sajtószolgálata, amit az Ekonomicsna Pravda az Interfax alapján közölt.

A közlemény megjegyzi, hogy a finanszírozásból 43,48 millió eurót az M01-es autópálya Kijev–Csernyihiv–Novi Jarjarilovics autópálya-szakasz rekonstrukciójára szánnak, ami a háború kezdetén szenvedett nagy károkat. További 17,25 millió eurót különítettek el a városi tömegközlekedés korszerűsítésére, ami elengedhetetlen az ukrán városok mobilitásához.

A támogatást új buszok, trolibuszok és villamosok, valamint a szükséges pótalkatrészek és karbantartó berendezések beszerzésére fordítják Kijev, Odessza és Szumi városokban.

Aljakszandr Lukasenka belorusz államfő ellenőrzi az ország területén található nukleáris fegyverek használatát. Azt, hogy Belarusz és Oroszország vezetőinek saját „vörös gombjaik” vannak, Alekszandr Wolfovics, a belorusz biztonsági tanács államtitkára jelentette ki újságíróknak − írja a BelTA alapján az Unian ukrán hírügynökség.

A Belarusz és Oroszország közötti, a biztonsági garanciákról szóló szerződéstervezettel kapcsolatos kérdésekre válaszolva Wolfovics elmondta, hogy nincs felhatalmazása arra, hogy a dokumentumban előírt nukleáris fegyverek alkalmazásának részleteit nyilvánosságra hozza.

A két ország mindegyik vezetője felelős saját népe és szuverenitása védelméért

 − közölte az államtitkár.

„Aljakszandr Lukasenka Belarusz nemzeti érdekeiért és népéért, Vlagyimir Putyin pedig Oroszországért felel. Együtt felelősek az unió államáért” − mondta Wolfovics. Azt is hozzátette, hogy a nukleáris fegyverek használatának joga Belarusz területén csak Lukasenkát illeti meg, míg Oroszországban csak Putyin adhat ki parancsot.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a vörös gombok aktiválása csak a két vezető közötti megállapodás alapján történhet. „Mi testvérek vagyunk. Közös nemzeti érdekeink vannak az unió államát illetően, közös feladataink vannak” − nyilatkozta Wolfovics.

Norvégia partjainál csütörtök este zátonyra futott egy fegyverekkel megrakott civil hajó, amely az Ukrajnának szánt katonai segélyek szempontjából fontos lengyel átrakóhelyre szánt szállítmányt vitt – közölték pénteken a norvég hatóságok az MTI beszámolója szerint. 

A norvég védelmi minisztérium hétfőn jelentette be, hogy F–35-ös vadászrepülőgépeket, egy NASAMS légvédelmi rendszert, és mintegy 100 katonát küldenek a rzeszówi átrakóhely védelmére a NATO-országok csapatrotációjának részeként. Rzeszów azért fontos helyszín, mert 

A Finlandia Seaways „zátonyra futott, megsérült a kormánylapátja és a hajócsavarja. A norvég partokhoz kellett vontatni” – mondta az AFP francia hírügynökségnek Thomas Breivoll, a délnyugati Solában lévő mentőközpont szóvivője. Hozzátette: „Nem történt semmi drámai.”

Hanne Olafsen, a norvég fegyveres erők közös parancsnokságának szóvivője szerint a hajó „Lengyelországba szánt légvédelmi felszerelést” szállított. „Ez kétségtelenül némi késedelmet fog okozni” a norvég kontingens bevetésében – mondta az AFP-nek.

A Finlandia Seaways fedélzetén lévő felszerelést egy másik hajóra kell átrakodni. A környező területet körbezárták.

Belgorod kormányzója szerint az ukrán erők az elmúlt 24 órában 36 lövedéket és 26 drónt lőttek ki az orosz határ menti régió hét körzetére − közölte a Sky News. 

Vjacseszlav Gladkov szerint négy civil megsebesült a csapásokban. Elmondta, hogy az ukrán erők 17 lövedéket és öt drónt lőttek ki a Belgorodi területre, megrongálva egy személygépkocsit, a Grajvoronszkij körzetben pedig négy települést támadtak 10 tüzérségi lövedékkel és három drónnal.

Az információkat lapunk független forrásból nem tudta megerősíteni. 

Norvégia 1,41 billió font értékű szuverén vagyonalapja, a világ legnagyobbja, megkezdheti az orosz vállalatokban lévő részvényeinek értékesítését, amennyiben betartja a nemzetközi szankciókat − mondta Norvégia pénzügyminiszter-helyettese.

Az alap orosz részvényeinek eladására azzal a feltétellel adunk engedélyt, hogy az az alkalmazandó szankciókkal összhangban történjen

− mondta Ellen Reitan pénzügyminiszter-helyettes.

Az alapot eddig gyakorlatilag kizárták az orosz eszközök eladásából, mivel az amerikai vagy uniós szankciók hatálya alá tartozó partnereknek nem adhatók el. Csütörtökön az alapot kezelő jegybank engedélyt kért arra, hogy eladhassa orosz portfóliójának egy részét − közölte a Sky News. 

A Norvégia olaj- és gázkitermeléséből származó bevételeket birtokló alap a globálisan jegyzett vállalatok részvényeinek 1,5 százalékát birtokolja.

Az ukrán erők ismét előrenyomultak a Kurszki területen. A december 4-én közzétett geolokációs felvételek szerint az ukránok előrehaladást értek el Darino középső részén (Korenevótól délkeletre) − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW). 

Egy orosz katonai blogger december 4-én azt állította, hogy az orosz erők előrenyomultak Malaja Loknya közelében (Szudzsától északra), és éppen megtisztítják a területet az északi Szudzsanszkij körzetben folytatódó offenzív műveletekben. Az ISW azonban még nem tudta megerősíteni a Szudzsától északra történt újabb orosz előrenyomulásokat.

Orosz források december 5-én azt állították, hogy az ukrán erők ellentámadást indítanak Korenevótól délkeletre, Novoivanovka és Nyikolajevo-Darino közelében.

Oroszország eddig dokumentáltan 19 332 harceszközt veszített a háborúban. Ezek közül 14 438 megsemmisült, 816-ban károk keletkeztek, 1082-t a személyzete otthagyott a harctéren, 2996-ot pedig az ukránok elfoglaltak.

A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.

Az elveszített harcjárművek között 3601 tank van. A harckocsik közül 2534 megsemmisült, emellett 157 megsérült, 377-et magára hagytak a harctéren, 533-at pedig az ukránok zsákmányoltak.

Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.

Oroszország munkaerő-állománya középtávon valószínűleg nem képes fenntartani a háborúban megnövekedett veszteségrátát. Az Ukrajnának nyújtott folyamatos nyugati katonai támogatás továbbra is létfontosságú ahhoz, hogy az ország képes legyen ilyen arányú veszteségeket okozni − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW). 

Amerikai tisztviselők 2024. október végén közölték, hogy Oroszország jelenlegi toborzási rátája havi 25 ezer és 30 ezer fő között van. 2024. december 3-án Petro Csernik ukrán katonai megfigyelő kijelentette, hogy az orosz védelmi minisztériumnak havi 40 ezer újoncról 50 ezerre kellene növelnie a havi toborzási rátát ahhoz, hogy a Donyecki terület fennmaradó részét elfoglalja, amennyiben a veszteségek száma ugyanannyi marad, mint jelenleg. 

Csernyik nyilatkozata arra utal, hogy Oroszország az elmúlt hetekben növelhette a toborzás ütemét, bár úgy tűnik, hogy még mindig több ezer katonával kevesebb, mint az egyre növekvő havi áldozatok száma. 

A Kreml a közeljövőben valószínűleg nem tudja kielégíteni a munkaerőigényét sem a hadigazdálkodásban, sem az orosz belgazdaságban. A 2025-ben és azon túl Ukrajnában zajló intenzív támadó műveletek csak tovább súlyosbítják az orosz erőforrás-problémákat. 

Orosz csapatok ellenőrzésük alá vonták a kelet-ukrajnai Pusztinka és Szuhijjalij településeket − jelentette az orosz állami média.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség a védelmi minisztériumra hivatkozva számolt be a fejleményről péntek reggel, bár ezt független források még nem erősítették meg.

A védelmi minisztérium azt is közölte, hogy az orosz haditengerészet pénteken hat ukrán haditengerészeti drónt semmisített meg a Fekete-tengeren − közölte a Sky News. 

Oroszország képessége, hogy tüzérségi támadásaival felülmúlja Ukrajnát a harctéren, jelentősen csökkent. Minden egyes ukrán lövedékre mindössze 1,5 orosz lövedék jut − írja a Sky News nyugati tisztviselők közleménye alapján.

Az orosz erők korábban legalább ötször annyi tüzérségi lövedéket lőttek ki, mint amennyit Ukrajna − sőt, az arány időnként még ennél is jóval nagyobb volt. A névtelenül nyilatkozó nyugati tisztviselők szerint ez több oknak is tulajdonítható. 

Ezek közé tartoznak az orosz védelmi gyártósorok korlátai, a lőszerek vasúti szállításának nehézségei, valamint az ukrán drónok által a készletek stratégiai raktárai ellen végrehajtott csapások.

Ezen túlmenően azt mondták, hogy a nyugati lőszerszállítmányok segítik Ukrajna fegyverzetének megerősítését.

Vlagyimir Putyin orosz elnök új kormányzót nevezett ki a kurszki területre. Az új vezető Alekszandr Hszinstein újságíró, az orosz parlament alsóházának, az Állami Dumának veterán tagja − közölte a Sky News. 

Az ukrán csapatok augusztus óta harcolnak a Kurszki régióban, amikor Kijev a háborúban először indított orosz területre meglepetésszerű támadást.

Putyin azt mondta, hogy „válságkezelésre” van szükség a térségben, és hogy Hszinszteinnek sok tennivalója lesz a helyszínen, amint az ukrán csapatok kivonulnak a területről.

Mivel a területet felszabadítjuk az ellenségtől, természetesen sokat kell majd tenni a lakhatás és a kommunális szolgáltatások helyreállításáért, valamint a terület gazdaságának helyreállításáért

− fogalmazott. 

Szergej Lavrov orosz miniszterelnök Tucker Carlson amerikai műsorvezetőnek adott interjújában azt mondta, hogy Moszkva „kész minden eszközt bevetni” annak érdekében, hogy Oroszország ne szenvedjen „stratégiai vereséget” az Ukrajna elleni háborújában − közölte a Sky News. 

„Az üzenet az, hogy önöknek − mármint az Egyesült Államoknak és az Egyesült Államok szövetségeseinek, akik ezeket a nagy hatótávolságú fegyvereket biztosítják a kijevi rezsimnek − meg kell érteniük, hogy készek leszünk minden eszközt bevetni, hogy ne engedjük meg, hogy Oroszország stratégiai vereséget szenvedjen” − mondta Lavrov a 80 perces interjúban.

A múlt hónapban Oroszország az Oresnyik hiperszonikus rakétát vetette be az ukrán Dnyipro városa ellen, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen válasznak nevezett arra, hogy Kijev nagy hatótávolságú nyugati fegyverekkel támadta Oroszország területét.

Ukrajna 32 orosz drónt lőtt le egyik napról a másikra csütörtökről péntekre virradó éjjel − közölte az ország légiereje.  

Az ukránok szerint Oroszország az éjszaka 53 drónt lőtt ki az országra. Ebből 32-t lőttek le, 16 pedig „eltűnt a radarról”, valószínűleg az elektronikus hadviselés eredményeképpen − írta meg a Sky News. 

A közlemény szerint két drón elhagyta az Ukrajna által ellenőrzött légteret, és Belarusz felé vette az irányt.

Az információkat a lap független forrásból nem tudta megerősíteni. 

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére december 5-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4770 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4279 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Sajtóhírek szerint a találkozóra azért került sor, mert Kijevben már nagyon várják Donald Trump beiktatását, aki korábban többször is ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén „24 órán belül véget vet a háborúnak”, ezért minél előbb létre kívánják hozni az új amerikai kormánnyal a kapcsolatot.

A The New York Times azt írja az amerikai–ukrán találkozóról, hogy „Ukrajna katonai erőfeszítései kimerültek és ereje napról napra apad. Az országban attól tartanak, hogy a Donald Trump január 20-i beiktatásáig tartó időszak rendkívül brutális lehet, mivel Oroszország megpróbál minél több területet elfoglalni a tárgyalások megkezdése előtt”.

Az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta 74 százalékkal megnőttek a koporsók árai Oroszországban – derül ki az orosz Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat jelentéséből. A The Kyev Independent kiemeli a cikkében, hogy az oroszok csapatok rég nem látott ütemben haladnak előre, azonban ez számukra rekordveszteségeket is hoz.

Az adatok szerint 2022 januárjában egy koporsó 4437 rubelbe került, ami 2024 októberére 7711-re emelkedett. Jelenlegi árfolyamon számolva, nagyjából 17 ezer forintról 30 ezerre ugrott meg. A jelentések szerint a gyors áremelkedés a háború kitörése utáni hónapokban kezdődött, majd 2022 szeptemberében jött egy újabb ugrás.

A statisztikák szerint a koporsók ára 2022-ben 48, 2023-ban 12, míg 2024 első kilenc hónapjában 10 százalékkal drágult.