Oroszország minden lehetséges eszközzel meg fogja védeni az érdekeit – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amelyet az MTI közölt.
Lavrov azt is elmondta, hogy Washington veszélyes eszkalációs lépést tett annak engedélyezésével, hogy Ukrajna orosz területek ellen is bevethesse a neki átadott, nagy hatótávolságú rakétákat. Hozzátette: az Oresnyik hiperszonikus rakétarendszer első ukrajnai bevetésével arra akarták figyelmeztetni az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy megértsék, minden eszközt készek felhasználni arra, hogy megakadályozzák Ukrajna azon szándékát, amellyel stratégiai vereséget akarnak mérni Oroszországra.
A rakéta indítása előtt fél órával értesítették Washingtont is, mert Oroszország nem szeretné, ha az Egyesült Államok és szövetségesei félreértenék. Mint mondta, remélik, hogy ezt a jelzést komolyan vették, de ha mégsem, akkor készen állnak arra, hogy újabbakat küldjenek.
Szergej Lavrov szerint miközben Oroszország minden szomszédjával és az Egyesült Államokkal is normális viszonyt szeretne ápolni, a Joe Biden vezette amerikai adminisztráció fokozta az ukrajnai konfliktust, és „a lehető legsúlyosabb örökséget hagyja hátra maga után".
A következő amerikai elnököt, Donald Trumpot Lavrov erős személyiségnek tartja, aki eredményeket akar elérni, és semmiben sem szereti a késlekedést.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója Emmanuel Macron francia elnökkel és Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel 35 percig tartott – közölte Szerhij Nyikiforov, az ukrán elnök szóvivője az Ukrajinszka Pravda szerint.
A szóvivő hozzátette, hogy a három vezető hatszemközt egyeztethetett a teremben, de a találkozó után nem készültek közös sajtónyilatkozatra.
Az ukrán elnök egy közösségi médiás posztban nem sokkal később eredményesnek nevezte a találkozót.
Trump elnök, mint mindig, határozott. Ezt köszönöm neki. És köszönöm Macron elnök úrnak is, hogy megszervezte ezt a párizsi találkozót. Beszéltünk a népeinkről, a harctéri helyzetről és egy igazságos békéről Ukrajna számára. Mindannyian azt akarjuk, hogy ez a háború a lehető leggyorsabban és legigazságosabban érjen véget
– fogalmazott Zelenszkij, majd hozzátette: „Megállapodtunk abban, hogy folytatjuk a munkát. A béke az erő útján lehetséges!”
A három vezető a Notre-Dame újranyitásával összefüggésben találkozott szombaton, erről itt írtunk bővebben.
Volodimir Zelenszkij elnök december 7-én Párizsban találkozott Karl Nehammer osztrák kancellárral, akivel az ukrajnai békéről tárgyaltak – írja a The Kyiv Independent.
A kancellár megerősítette Ausztria elkötelezettségét a békekezdeményezések támogatása mellett, és hangsúlyozta, hogy Bécs semleges státusza miatt kész a jövőbeni béketárgyalások házigazdája lenni. Nehammer közösségi médiás bejegyzése szerint a két vezető felvázolta a háború közepette a folyamatos békére való folyamatos törekvésben való további együttműködés stratégiáit.
Zelenszkij december 7-én érkezett Párizsba, hogy részt vegyen a Notre-Dame-székesegyház megnyitóünnepségén. Látogatása alatt több kétoldalú megbeszélésen is részt vesz.
A Egyesült Államok fegyveres erőinek mintegy 80 ezer katonája állomásozik az európai NATO-tagországok területén. Az amerikai kontingens európai jelenléte elsősorban az orosz katonai agressziót hivatott megakadályozni – erről írt Joe Biden amerikai elnök egy levélben.
Az elnök levelét – amelyet a képviselőház elnökének és a szenátus ideiglenes elnökének írt a háborús ügyekről, különösen az Egyesült Államok fegyveres csapatainak állapotáról – a Fehér Ház osztotta meg. A dokumentumban egyebek mellett a NATO-országokban állomásozó amerikai fegyveres erőkről is tájékoztatta Joe Biden a kongresszust.
A jelentés szerint „körülbelül 80 ezer amerikai katonai személyt vezényeltek vagy telepítettek” a NATO európai tagországaiba, „beleértve azokat [a csapatokat] is, amelyeket szövetségeseink megnyugtatására és a további orosz agresszió elrettentésére telepítettek” – áll a dokumentumban.
Ukrajna határozottan elítéli az orosz beavatkozást a romániai választásokba. Ez egy újabb epizódja Oroszország hibrid agressziójának Európával szemben – közölte az ukrán külügyminisztérium szombaton.
„Oroszország szemtelen beavatkozása Románia belügyeibe kísérlet arra, hogy megfosszák a román népet a szabad akaratnyilvánításhoz való alkotmányos jogától. Ez egy újabb epizódja Oroszországnak Európával és a szabad világ többi részével szembeni szélesebb körű hibrid agressziójának, amely a közelmúltban már megnyilvánult a georgiai, moldovai és számos más ország helyzetének destabilizálására irányuló aktív orosz erőfeszítésekben” – írták a közleményben az RBK Ukrajina hírportál szerint.
Hozzátették: Oroszország beavatkozása Románia belügyeibe megerősíti azt a feltételezést,
miszerint a Kreml agresszív tervei túlmutatnak Ukrajnán, és kiterjednek az EU- és NATO-országokra is.
A minisztérium úgy véli, hogy az erre adott válasznak Ukrajna maximális támogatásának kell lennie Európa és a világ stabilitásának fenntartása érdekében.
Végül megjegyezték azt is, hogy Románia fontos szomszéd és partner, és a román néppel való szolidaritás továbbra is töretlen. „Őszintén reméljük, hogy a további választási folyamatban a román állampolgárok külföldi beavatkozás nélkül gyakorolhatják szavazati jogukat” – írták a közlemény végén.
Krivij Rih városát még pénteken este érte egy orosz csapás. A támadásnak a legfrissebb adatok szerint már három halálos áldozata és tizenhét sérültje van.
A The Kyiv Independent szerint életét vesztette az a hatéves fiú is, akit a támadás után súlyos sérülésekkel vittek kórházba. Rajta kívül egy másik ember is belehalt sérüléseibe a kórházban.
Öt embert (köztük egy fiút) még mindig a kórházban kezelnek, nekik mérsékelten súlyos vagy súlyos sérüléseik vannak. Egy ember pedig még mindig a romok alatt lehet (a támadásban egy háromemeletes épület dőlt össze, valamint több másik lakóépületben is károk keletkeztek).
„Oroszország szavainak nincs jelentősége, de bombái és rakétái sokat mondanak [...] Putyin nem a valódi békére törekszik – arra törekszik, hogy bármely országgal így bánjon, bombákkal, rakétákkal és az erőszak minden más formájával. Ennek csak erővel tudunk ellenállni. És csak erővel lehet valódi békét teremteni” – nyilatkozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a támadásról a közösségi oldalán egy posztban.
Magyarország és Szlovákia érdeklődését is felkeltette Oroszországnak az új eurázsiai biztonsági keretrendszer kidolgozására vonatkozó elképzelése, amelyet a minszki nemzetközi konferencián mutattak be – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
A tárcavezető még a napokban egy máltai sajtótájékoztatón beszélt erről a TASZSZ hírügynökség szerint. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Minszkben nemrég zajlott le a 2. nemzetközi konferencia az eurázsiai biztonságról, amely után Oroszország és Belarusz a diverzitás és a multipolaritás eurázsiai chartájának kidolgozására szólított fel a 21. században.
Szergej Lavrov azt mondta, hogy a charta elemeit több nemzetközi szervezet tagjaihoz is eljuttatták. Majd megjegyezte:
A minszki konferencián részt vett Magyarország külügyminisztere. Szlovákia is érdeklődést mutat. Úgy vélem, hogy más országok is közvetlen hasznot látnak majd ebből a hosszú távú érdekeik előmozdítása, valamint népük igényeinek kielégítése szempontjából.
A tárcavezető hangsúlyozta azt is, hogy „a Nyugat elégedetlenségének” dacára már megkezdődött az új biztonsági architektúra kiépítésének folyamata Eurázsiában, és ezt Oroszország a Független Országok Közösségének (FÁK) minisztertanácsi ülésén is kijelentette.
Az Ukrnafta nevű energiavállalat 80 millió eurót kapott az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) korszerű energiatermelő rendszer kiépítésére – közölte a vállalat. Emellett az Egyesült Államokból és Hollandiából is további 22 millió eurós támogatást jelentettek be energiatermelési fejlesztésekre.
A közleményben idézték Szergej Koretszkijt, az Ukrnafta vezérigazgatóját, aki úgy fogalmazott, hogy „ezek az új energetikai létesítmények kulcsfontosságú elemmé válnak a jelenlegi energiaigények kielégítésében és a hosszú távú stabilitás biztosításában az energetikai infrastruktúrát érő folyamatos orosz támadásokkal szemben”.
Hozzátették: az EBRD-vel való együttműködés új fejezetet jelent számukra, és a kemény munkájukat bizonyítja. „A széles körű átvilágítást és megfelelőségi értékelést követően igazolja, hogy az Ukrnafta megfelel az EBRD által az ügyfelei számára támasztott magas kritériumoknak. Az egész vállalat nevében beszélek, amikor azt mondom, hogy hihetetlenül büszke vagyok a nemzetközi együttműködés új szintjére, amelyet elértünk – fogalmazott.
A kapott forrásokat Ukrajna-szerte mintegy 100 MW összkapacitású energiatermelő létesítmények építésére fogják felhasználni.
Az „Évértékelő Vlagyimir Putyinnal” című műsor december 19-én 12.00 órakor kerül adásba – számolt be a Kreml a hivatalos Telegram-csatornáján.
A RIA Novosztyi szerint azt írták, hogy a műsorban Putyin élőben foglalja össze a 2024-es év eredményeit, és válaszol az újságírók és az ország lakosainak kérdéseire. Korábban az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov arról számolt be, hogy az elnökhöz intézett kérdések gyűjtése vasárnap este kezdődik.
Az orosz elnök minden évben megtartja ezt az eseményt, a tavalyiról itt írtunk.
Az Ates ukrán partizánmozgalom közölte, hogy szabotázst hajtottak végre a Moszkvát a kurszki régióval összekötő vasútvonalon, és ezzel késleltették a frontvonalon lévő orosz csapatok ellátását – írja az MTI.
A mozgalom pénteki közlése szerint az akció a Moszkva térségében lévő Csehov falu területén, az orosz fővárost a kurszki régióval összekötő kulcsfontosságú vasúton történt. Hozzátették, hogy ezzel megzavarták a megszállók logisztikáját, nevezetesen késleltették a frontvonalon lévő orosz csapatok üzemanyag- és haditechnikai ellátását.
Ezt a műveletet minden támogatónknak ajánljuk, és megragadva az alkalmat, üdvözlünk mindenkit Ukrajna Fegyveres Erőinek napja és Szent Miklós napja alkalmából!
– fűzték hozzá a közleményben, amelyet azzal zártak: „Folytatjuk a munkát minden irányban, csapást mérve az ellenség hátországára. Minden egyes lépésünk közelebb hozza közös győzelmünket a Putyin-rezsim felett!”
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 751 910 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1300 orosz katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
A jelentést a Korrespondent tette közé.
Az ukrán haditengerészet drónokkal vette célba az orosz ellenőrzés alatt álló gázfúró platformokat a Krím közelében, megsemmisítve a platformokon lévő megfigyelőrendszereket – írja az Interfax.
Olekszij Neizhpapa ellentengernagy, az ukrán haditengerészet parancsnoka bemutatta a művelet eredményeit.
A vadászat az ellenségre a Fekete-tengeren folytatódik. A megszállók nem maradnak a szárazföldünkön – mindenhol elkapjuk őket
– nyilatkozta a támadás után.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij hivatalosan bemutatta és átadta az ukrán hadseregnek az első Peklo (Pokol) nevű drón-rakétákat – írja a Kárpáti Igaz Szó az elnök közösségi médiában megjelent bejelentésére hivatkozva.
A Pokol egy teljesen új típusú fegyver, amely már öt harci bevetésen vett részt, köztük több sikeres akcióval. Hatótávolsága 700 kilométer, maximális sebessége pedig 700 kilométer per óra.
Ez a fegyver teljesen ukrán fejlesztés, és már bizonyította hatékonyságát a harctéren
– mondta Zelenszkij az átadási ceremónián.
Az első szállítmányt december 6-án adták át a hadseregnek.
Már Ukrajnában van a dániai F–16-osok második szállítmánya – írja az Ukrajinszka Pravda.
Minderről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számolt be a Telegramon.
„Dániát az élet védelmében való vezető szerep jellemzi. A dánok által biztosított repülőgépek első szállítmánya már most orosz rakétákat lő le (...) Ha minden partner ilyen elszánt lenne, már most lehetetlenné tehetnénk az orosz terrort” – közölte az ukrán elnök.
A Donyecki területen 570 embert, köztük 53 gyermeket evakuáltak a frontvonalról – írja az Interfax a Donyecki Katonai Adminisztráció jelentése alapján.
„Összesen 6 alkalommal lőtték az oroszok a Donyecki terület településeit az elmúlt nap. A frontvonalból 570 embert, köztük 53 gyermeket evakuáltak” – közölték szombaton a Telegramon.
A donyecki régió Pokrovszk községében három orosz drón csapott le egy szénipari vállalatra, írja az Ukrinform.
Erről a Pokrovszk Városi Katonai Igazgatóság számolt be a Telegramon.
„December 6-án körülbelül 11:40-kor három FPV-drón csapódott egy faluban lévő szénipari vállalkozás területére. A támadás következtében két munkás sérüléseket szenvedett” – áll a közleményben.
A támadásban egy elektromos transzformátor és egy teherszállító jármű is megsérült.
A donyecki régiót továbbra is folyamatosan lövik az orosz erők, ami civil áldozatokat követel, és károkat okoz többek közt az infrastruktúrában, az energia- és gázlétesítményekben, az épületekben. A pokrovszki front továbbra is az egyik legaktívabb forró pont.
Beszámolók szerint az éjszakai órákban legalább két erőteljes robbanás hallatszott az oroszországi Majkop területén, írja az Ukrinform.
Bár a régióban nem hirdettek légiriadót, a légvédelmi erőket aktiválták. A robbanások okairól és következményeiről egyelőre nincs hivatalos információ.
Az Astra Telegram-csatorna a majkopi robbanás helyszínéről helyi lakosok által felvett felvételeket tett közzé, amelyeken állítólag füstfelhő emelkedik fel a Cserjomuszki negyedben.
Még mindig 12 sérült van kórházakban a Zaporizzsja elleni pénteki orosz támadás után, írja az Interfax.
Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Regionális Katonai Igazgatóság vezetője közölte, hogy három férfi állapota súlyos, három gyermeké pedig közepesen súlyos.
Az orvosok minden szükséges segítséget megadnak az áldozatoknak
– írta Fedorov szombat reggel a Telegramon.
Korábban egy légibombákkal végrehajtott orosz támadás következtében Zaporizzsjában 10 ember meghalt, 20 pedig megsebesült.
Európai diplomaták attól tartanak, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt meg kell duplázni, ha Donald Trump megválasztott elnök megvonja az amerikai finanszírozást, írja a The Guardian.
Ukrajna a 2024-ben már bejelentett amerikai segélyek révén biztos abban, hogy katonai és költségvetési támogatást kap.
Az Európai Unió korábbi külügyi vezetője, Josep Borrell azt is javasolta, hogy 2025-ben Ukrajna lépcsőzetesen növelje a hazai fegyvergyártást, mivel úgy véli, hogy ez a legolcsóbb és leghatékonyabb módja annak, hogy Ukrajna tovább harcolhasson.
A Biden-kormányzat katonai segélycsomagokat szorgalmaz Trump januári beiktatása előtt, bár egyes európai diplomaták attól tartanak, hogy ha a háború 2025 után is folytatódik, és az európai katonai segélyt meg kell duplázni, ez politikailag lehetetlennek bizonyulhat a populista pártok támogatottságának Európa-szerte tapasztalható növekedése miatt.
Az orosz erők az elmúlt hónapokban folyamatosan nyomultak előre Kelet-Ukrajnában, és 2024 végéhez közeledve az oroszok tovább szorítják vissza ukrán ellenfeleiket, ugyanakkor az áldozatok száma iszonyatos, írja a BBC.
A brit védelmi hírszerzés legfrissebb becslése szerint Oroszország naponta átlagosan 1523 embert veszített, ebbe beletartoznak a halottak és a sebesültek is.
Mint pénteken beszámoltunk róla, az Institute for the Study of War (ISW) becslései szerint Oroszország mintegy 125 800 katonát veszített az őszi offenzívák alatt. Az ISW szerint Moszkva „húsdarálós” taktikája azt jelenti, hogy minden egyes négyzetkilométer elfoglalása 50 katona életébe kerül.
Ukrajna nem engedélyezi saját katonai veszteségeinek közzétételét, így az elmúlt néhány hónapra vonatkozóan nincsenek hivatalos becslések. Az orosz védelmi minisztérium szerint csak Kurszkban több mint 38 000 ukrán katonát vesztettek az ukránok (halottak és sebesültek), de ezt a számot lehetetlen ellenőrizni.
A hét elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta azokat az amerikai médiajelentéseket, amelyek szerint akár 80 ezer ukrán katona is meghalhatott, mondván, hogy ez „sokkal kevesebb”, saját számadattal viszont nem szolgált.
Az orosz és az ukrán áldozatok számai azonban együttesen azt mutatják, hogy a Kurszkban és Ukrajna keleti régióiban zajló harcok ijesztő intenzitásúak, és nyugati tisztviselők nem látják jelét annak, hogy ez megváltozna.
Egy 19 éves orosz sorkatonát, Artem Antonovot lelőtte a parancsnoka, miután a fiatal állítólag nem volt hajlandó aláírni a katonai szerződést, hogy a kurszki területen harcoljon, írja a The Kyiv Independent.
Az eset október 21-én történt egy gyakorlóterén, ahol a parancsnok a katonák soraiba lőtt, és Antonovot fejbe találta.
Antonov rokonai azt állítják, hogy többször kínozták és bántalmazták a fiatalt, többek között vasrudakkal verték, amiért nem volt hajlandó aláírni a szerződést. Halála előtt Antonov megosztotta a bántalmazás részleteit egy privát közösségi médiacsoportban, amelyet nem sokkal halála után töröltek.
Amikor a család megkapta a holttestét, nemcsak lőtt sebet, hanem több zúzódást is találtak, ami további bántalmazásra utal.
Az orosz katonák parancsnokaik és társaik által az ukrajnai háború kezdete óta elkövetett bántalmazásokról már korábban is készültek dokumentumok. A katonai zaklatással és a beosztottaknak a feletteseik általi rossz bánásmódjával kapcsolatos problémák a szovjet korszakra nyúlnak vissza, és Oroszország csecsenföldi háborúi alatt is széles körben jelentették őket.
Herszon régióban egy nap alatt 17 civil sérült meg, köztük 1 gyermek, írja az Ukrajinszka Pravda.
A civilek közül egy személy szombaton kora reggel sérült meg lövések következtében. Robbanásos és fejsérüléseket, valamint zúzódásokat szenvedett.
Pénteken az orosz hadsereg a térség településeinek lakónegyedeit találta el, 16 magánházat rongáltak meg.
Orosz légicsapások alá került többek közt Mihajlovka, Antonovka, Sztanyiszlav és Herszon városa is.
Robbanások rengették meg szombaton kora hajnalban a Szumi régióban található Konotop városát. Az önkormányzati hatóságok feltételezése szerint ballisztikus csapásokról lehet szó, írja az Ukrinform.
Erről Artem Szemenyikin számolt be a Telegramon. A polgármester szerint ballisztikus rakétacsapásról lehet szó. Leírta azt is, hogy a légiriadó csak a robbanás után szólalt meg.
December 4-én orosz rakéták csapódtak be a szumi területen található Sosztka községbe.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére december 6-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5271 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3581 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett, írja az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 38 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az oroszok csapást mértek Zaporizzsja térségére pénteken este, az ukrán hírportálok tíz halottról és húsz sebesültről írnak – közölte Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Területi Katonai Közigazgatás (OBA) vezetője.
A zaporizzsjai terület elleni ellenséges támadás következtében több ember megsérült, egy benzinkút ég. Egyes településeken gondok vannak az áramellátással
– mondta az OBA vezetője. Hozzátette, a sérültek között gyerekek is vannak.
Oroszország minden lehetséges eszközzel meg fogja védeni az érdekeit – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amelyet az MTI közölt.
Lavrov azt is elmondta, hogy Washington veszélyes eszkalációs lépést tett annak engedélyezésével, hogy Ukrajna orosz területek ellen is bevethesse a neki átadott, nagy hatótávolságú rakétákat. Hozzátette: az Oresnyik hiperszonikus rakétarendszer első ukrajnai bevetésével arra akarták figyelmeztetni az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy megértsék, minden eszközt készek felhasználni arra, hogy megakadályozzák Ukrajna azon szándékát, amellyel stratégiai vereséget akarnak mérni Oroszországra.
A rakéta indítása előtt fél órával értesítették Washingtont is, mert Oroszország nem szeretné, ha az Egyesült Államok és szövetségesei félreértenék. Mint mondta, remélik, hogy ezt a jelzést komolyan vették, de ha mégsem, akkor készen állnak arra, hogy újabbakat küldjenek.
Szergej Lavrov szerint miközben Oroszország minden szomszédjával és az Egyesült Államokkal is normális viszonyt szeretne ápolni, a Joe Biden vezette amerikai adminisztráció fokozta az ukrajnai konfliktust, és „a lehető legsúlyosabb örökséget hagyja hátra maga után".
A következő amerikai elnököt, Donald Trumpot Lavrov erős személyiségnek tartja, aki eredményeket akar elérni, és semmiben sem szereti a késlekedést.
Az elmúlt héten 17 orosz drónt észleltek a dél-ukrajnai atomerőmű közelében, amelyek közül néhány az erőmű közelében repült – írja az Ukrajinszka Pravda.
A dél-ukrajnai atomerőműnél a NAÜ csoportját arról tájékoztatták, hogy a héten összesen 17 drónt észleltek, amelyek közül néhány az erőműtől mintegy három kilométeres távolságban volt – mondta Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója.
A hmelnyickiji atomerőműben a NAÜ-csoport tagjai kedden rövid időre kénytelenek voltak az erőmű területén menedéket keresni, de ez magát a létesítményt nem érintette. Hozzátette, hogy Ukrajna legnagyobb atomerőműve, a Zaporizzsja több mint két éve nem termel áramot.
Mind a hat blokkja hideg leállásban van, de továbbra is szükségük van külső áramra a reaktorok hűtéséhez és más kritikus nukleáris biztonsági funkciók ellátásához.
A helyzet azonban továbbra is ingatag, mivel mindkét működő távvezeték gyakori kiesésekre hajlamos.
A romániai elnökválasztás első fordulójában az ultranacionalista és Oroszország-rajongó Calin Georgescu váratlan győzelme azt a korábban elképzelhetetlen veszélyt teremtette meg, hogy Ukrajna teljesen körülvéve találja magát oroszbarát országokkal – írja az Unian állami hírügynökség.
Bár az alkotmánybíróság megsemmisítette a romániai elnökválasztás első fordulójának eredményét, az oroszbarát jelölt győzelmének elméleti veszélye továbbra is fennáll. Ha valóban Georgescu lenne Románia vezetője, az EU és a NATO egy erős országtriót alkotna (Magyarországgal és Szlovákiával együtt), amely aláásná a nyugati kísérleteket az oroszok megfékezésére.
Románia, Magyarország és Szlovákia Ukrajna délnyugati határán fekszik, ezért kulcsfontosságúak Ukrajna stratégiai védelmi képességei szempontjából. Ideális esetben ezt a három országot Ukrajna-barát politikusok vezetnék. Szlovákia azonban már most is „passzív agresszívan” reagál az orosz agresszióval szembeni ukrán segélykérésekre, Magyarország pedig a lap szerint általában a Kreml „helyettesítő erejeként” viselkedik a nyugati táboron belül. Most az a veszély fenyeget, hogy Románia is csatlakozik az Ukrajnával szemben nem barátságos országok táborához.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!