Az Oroszországgal vívott háború nem érhet véget egy darab papírral és néhány aláírással, ugyanis egy garanciák nélküli tűzszünetet bármikor megsérthetnek − jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Zelenszkij a közösségi médiában nyilatkozott, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök a saját mikroblogján fegyvernyugvást és tárgyalásokat sürgetett. „Amikor hathatós békéről beszélünk Oroszországgal, akkor mindenekelőtt hathatós garanciákról kell beszélnünk. Az ukránok mindenkinél jobban vágynak a békére” − húzta alá.
Az ukrán vezető azt állította, hogy 2022 februárja, a háború kitörése óta 43 ezer ukrán katona vesztette életét, és 370 ezren sebesültek meg a harcokban. Mint mondta, a sebesültek fele vissza tudott térni a felépülést követően a harctérre. Zelenszkij, aki szombaton Párizsban találkozott Donald Trumppal és Emmanuel Macron francia elnökkel, leszögezte, hogy Ukrajnának olyan „tartós békére van szüksége”, amelyet Oroszország „nem fog néhány éven belül tönkretenni” − írta meg az MTI.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!
Az Abrams harckocsik nem túl hasznosak Ukrajna számára − jelentette ki az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan egy nemzetvédelmi fórumon.
Azt mondta: ezeket a harckocsikat valójában nem használják az ukrán egységek, mert nem ez a leghasznosabb számukra az oroszok elleni harcban. Hozzátette azt is, hogy ez az értékelés teljesen egybeesik az amerikai hadsereg által levont következtetésekkel.
Jake Sullivan az F–16-os vadászgépekről és a pilóták képzéséről elmondta, hogy az Egyesült Államok készen áll képezni az ukránokat, azonban nincs elég pilóta, akit az F–16-osok kezelésére ki lehetne képezni. Az ATACMS rakétákról pedig azt közölte, hogy nem csodaszerek a háborúhoz, csak egy újabb lehetőséget jelentenek az oroszok elleni harcra − írta meg az RBK Ukrajina hírportál.
Emmanuel Macron francia elnök az elmúlt napokban azon dolgozott, hogy meggyőzze Donald Trumpot, hogy Párizsban tett látogatása alatt találkozzon Volodimir Zelenszkij elnökkel a Notre Dame újranyitására − írta az Ukrajinszka Pravda az Axios amerikai híroldal információira hivatkozva.
Az egyik forrás szerint a találkozó 45 percig tartott, és eredményesnek értékelték a résztvevők (egy korábbi nyilatkozatban 35 percről lehetett olvasni). Hozzátették, hogy megvitatták az ukrajnai helyzetet, és megállapodtak abban, hogy továbbra is együttműködnek és tartják a kapcsolatot.
Donald Trump kijelentette, hogy Kijev is támogatja a háború befejezését. Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajnának igazságos békére van szüksége, amelyet az oroszok nem rúgnak fel azonnal.
Az ukrán külügyminisztérium közölte, hogy helyreállítaná kapcsolatait Szíriával − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
„Bassár el-Aszad elbukott. Ez mindig is így volt és lesz minden olyan diktátor esetében, aki Putyinra támaszkodik. Mindig elárulja azokat, akik tőle várnak támogatást. A fő cél most az, hogy helyreállítsuk a biztonságot Szíriában, és hatékonyan megvédjük az embereket az erőszaktól. Minden erőfeszítést meg kell tenni a régió stabilizálása és a politikai párbeszéd biztosítása érdekében Szíriában a működő állami intézmények érdekében. Készen állunk arra, hogy előkészítsük az utat a kapcsolatok jövőbeni helyreállításához, és megerősítsük a szíriai nép támogatását” – írták.
A külügyminisztérium kijelentette, hogy „a szíriai események a Putyin-rezsim gyengeségét mutatják, amely nem képes két fronton harcolni, és legközelebbi szövetségeseit a sors kegyelmére hagyja az Ukrajna elleni agresszió folytatása érdekében”.
Az ukrán külügy szerint Moszkva volt az, amely arra késztette az Aszad-rezsimet, hogy ismerje el a Krím orosz annektálását, valamint Donyeck és Luhanszk régió egyes részeinek elfoglalását, ezért Ukrajna akkor megszakította diplomáciai kapcsolatait Szíriával.
„Reméljük, hogy a jövőben Szíria olyan állammá válik, amely tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, különösen Ukrajna területi integritását és szuverenitását, amely előkészíti az utat a kétoldalú kapcsolatok helyreállításához és a teljes körű politikai párbeszédhez Kijev és Damaszkusz között” − áll az ukrán külügyminisztérium közleményében.
Az ukrán hadsereg helyzete a frontvonalon katasztrofális, és ebben semmilyen intézkedés sem segít Ukrajnának − jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
Az ukrán veszteségek többszörösen meghaladják az oroszokét, ez az ukrán hadsereg teljes kimerüléséhez és a mozgósítási korhatár 18 évre való csökkentéséhez, valamint a kényszermobilizáció szigorításához vezet. Azonban még ezek sem változtatnak a katasztrofális helyzeten
− mondta Peszkov.
A Reuters információi alapján az Egyesült Államok szorgalmazhatta Ukrajnának, hogy a létszámhiány miatt csökkentse a sorozás korhatárát 25-ről 18 évre. Volodimir Zelenszkij tanácsadója, Dmitro Litvin azt nyilatkozta, hogy nincs értelme ilyen felhívásokkal fordulni Kijevhez, mert nincs elég fegyvere a mozgósítottak felszereléséhez, mert késik a szállításuk − emlékeztetett a Peszkov szavairól beszámoló RIA Novosztyi.
A fegyverszünetről szóló tárgyalások megkezdéséhez Zelenszkijnek hatályon kívül kell helyeznie a tiltó rendeletet − tette hozzá az orosz elnöki szóvivő. „Ahhoz, hogy békés pályára álljon Zelenszkij, elég, ha visszavonja ezt a rendeletét, és utasítást ad a párbeszéd folytatására az isztambuli megállapodások alapján, figyelembe véve a terepen kialakuló realitásokat” − közölte Dmitrij Peszkov, szintén a RIA Novosztyi szerint.
Oroszország megkezdte haditengerészeti és katonai eszközeinek kivonását Szíriából Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjének összeomlása közepette − közölte az ukrán katonai hírszerző ügynökség (HUR) december 8-án a Telegramon közzétett bejegyzésében, melyet a The Kyiv Independent szemlézett.
A kivonást az után kezdték meg, hogy a szíriai lázadók a tengerparti városok felé (Latakia, Hama és Tartusz) tartanak, ahol orosz katonai támaszpontok találhatók − írta bejegyzésében a HUR.
Közlésük szerint az orosz hadsereg két hajót, egy fregattot és egy teherhajót vont ki Tartuszból, amely az Aszad-rezsimmel kötött biztonsági megállapodás részeként orosz ellenőrzés alatt áll. A Khmeimim légibázisról pedig katonai repülőgépekkel szállítanak el fegyvereket és felszerelést.
Ukrajna 43 ezer katonát vesztett a harctéren a háború kezdete óta − derült ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az X-en közzétett, az ukrán veszteségekről szóló nyilatkozatából, melyet közölt a The Kyiv Independent.
Yesterday, I visited President @EmmanuelMacron at the Élysée Palace and had a good meeting with President @realDonaldTrump.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 8, 2024
We discussed important issues on the battlefield and in the global situation, from our frontlines to North Korea. I stated that we need a just and enduring…
Ez a számadat ellentétben áll Donald Trump megválasztott amerikai elnök ugyanezen a napon, december 8-án tett korábbi állításával, aki a Truth Social közösségi platformján azt írta, hogy az ukrán katonai veszteségek elérték „a 400 ezer katonát, és még sokkal több civilt” (ugyanakkor fontos különbség, hogy míg Trump a szövegkörnyezet alapján a teljes körű – sebesülteket, eltűnteket, fogságba esetteket is magában foglaló – katonai veszteségekre utalt, addig Zelenszkij csak a halálos áldozatok számát tette 43 ezer főre).
Zelenszkij bejegyzésében azt írta, hogy „Ukrajna 43 ezer katonát vesztett el a harctéren”, hozzátéve, hogy „370 ezer esetben kellett orvosi segítséget nyújtani a sebesülteknek”, ami a könnyű vagy ismétlődő sérüléseket is magában foglalja.
Az ukrán elnök azt is megjegyezte, hogy a harcban megsebesült katonák mintegy fele később visszatér a harctérre. „Ez fegyveres erőink rugalmasságát és egészségügyi csapataink hatékonyságát bizonyítja” − közölte Volodimir Zelenszkij, majd hozzátette: „2024 szeptembere óta Oroszország 5:1, sőt 6:1 arányban veszít csapatokat a harctéren hozzánk képest”.
A független becslések ugyanakkor a Zelenszkij által közölt 43 ezernél jóval nagyobbra teszik az ukrán katonai halálos áldozatok számát.
A nyugati lapokban az utóbbi hetekben nagyságrendileg 60 és 100 ezer közé tették ezt a számot (amit Zelenszkij korábban cáfolt is).
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Párizsban találkozott Salome Zourabichvilivel, Georgia elnökével is – írta a The Kyiv Independent.
A találkozóra aközben került sor, hogy Tbilisziben folytatódik a Grúz Álom párt elleni tiltakozás, miután Irakli Kobakhidze kormányfő bejelentette, hogy legalább 2028-ig felfüggesztik a dél-kaukázusi ország uniós csatlakozási folyamatát.
„Ukrajna támogatja, és szolidaritást vállal a grúz néppel, amely jelenleg a saját méltó jövőjéért küzd” – mondta Zelenszkij a találkozó során Zourabichvilinek. Hozzátette: „Fontos, hogy mindig tiszteletben tartsuk a nép akaratát, és ne hagyjuk, hogy az Ivanisvili-kormány kiszolgáltassa az országot Putyinnak.”
Az októberi választás után a Bidzina Ivanisvili által vezetett Grúz Álom győzelmet hirdetett, amelyet a hazai ellenzék és a nemzetközi megfigyelők széles körben vitattak. A választási megfigyelők számos jogsértést dokumentáltak, az előre kitöltött szavazólapok kiosztásától a személyi igazolványok elkobzásáig.
Az Oroszországgal vívott háború nem érhet véget egy darab papírral és néhány aláírással, ugyanis egy garanciák nélküli tűzszünetet bármikor megsérthetnek − jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Zelenszkij a közösségi médiában nyilatkozott, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök a saját mikroblogján fegyvernyugvást és tárgyalásokat sürgetett. „Amikor hathatós békéről beszélünk Oroszországgal, akkor mindenekelőtt hathatós garanciákról kell beszélnünk. Az ukránok mindenkinél jobban vágynak a békére” − húzta alá.
Az ukrán vezető azt állította, hogy 2022 februárja, a háború kitörése óta 43 ezer ukrán katona vesztette életét, és 370 ezren sebesültek meg a harcokban. Mint mondta, a sebesültek fele vissza tudott térni a felépülést követően a harctérre. Zelenszkij, aki szombaton Párizsban találkozott Donald Trumppal és Emmanuel Macron francia elnökkel, leszögezte, hogy Ukrajnának olyan „tartós békére van szüksége”, amelyet Oroszország „nem fog néhány éven belül tönkretenni” − írta meg az MTI.
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Blahodatne települést − jelentette be vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium. Szombaton az ugyanebben a régióban lévő Beresztki község bevételéről számolt be a tárca − tájékoztatott az MTI.
A vasárnapi hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 23 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1450, a kurszki régióban pedig több mint négyszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint a hadiipart ellátó energetikai létesítményeket, két tábori lőszer- és egy üzemanyagraktárt, egy harckocsit és hat egyéb páncélozott harcjárművet, két nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és három vontatott tarackot, cseh Vampire sorozatvetők 12 rakétáját, továbbá 88 pilóta nélküli repülőgépet.
Kurszk megyéből az orosz védelmi tárca két gyalogsági harcjármű − az egyikük egy amerikai Bradley volt − és két egyéb páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők eddig több mint 39 260 embert, 232 harckocsit, 171 gyalogsági harcjárművet, 123 páncélozott személyszállító járművet, 1233 páncélozott harcjárművet, 1098 gépkocsit, 308 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap tüzérségi és dróntámadást.
Az ukrán hadsereg veszteségei többszörösen meghaladják az orosz veszteségeket az ukrajnai konfliktusban – közölte Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára. Így kommentálta a Donald Trump megválasztott amerikai elnök által idézett adatokat az ukrajnai konfliktusban részt vevő felek veszteségeiről.
Ami a Trump által idézett számadatokat illeti a két fél veszteségeiről, nyilvánvaló, hogy azok ukrán értelmezésben szerepelnek, és Ukrajna hivatalos álláspontját tükrözik. A veszteségek valós számai teljesen mások: az ukrán veszteségek többszörösei az orosz fél veszteségeinek
– hangsúlyozta a Kreml szóvivője.
December 8-án 46 pilóta nélküli drónnal indított támadást Ukrajna Oroszország ellen. Az orosz beszámolók szerint az összes drónt lelőtték – írja az Ukrajinszka Pravda. Ezek közül
Az amerikaiak többsége tárgyalásos rendezést szeretne az ukrajnai háborúban – derül ki a Ronald Reagan Intézet által készített 2024-es kutatásból, amelyet a szervezet éves konferenciáján mutattak be helyi idő szerint szombaton Kaliforniában.
A felmérésből kiderül, hogy az amerikaiak több mint fele (55 százalék) támogatja az Ukrajnába küldött katonai segélyeket, ugyanakkor ennél nagyobb arányban, 59 százaléknyian tárgyalásos békét szeretnének, akár annak árán is, hogy Ukrajna lemond bizonyos területekről.
Az ukrajnai katonai segítségnyújtás folytatása mellett a demokrata szavazók csaknem háromnegyede (74 százalék) áll ki, míg a republikánus szavazók jóval kevesebb mint fele (42 százalék) nyilatkozott így.
A nemzetbiztonsági témájú éves közvélemény-kutatásból kiderül, hogy az amerikaiak több mint háromnegyede (79 százalék) több védelmi kiadást vár el a szövetségi kormányzattól, valamint az emberek bő többsége (61 százalék) szerint az Egyesült Államok hadseregének képesnek kell lennie egyszerre két fronton is háborút viselnie.
A 2024-es felmérésben megkérdezett amerikaiak csaknem fele (49 százalék) szerint Kína jelenti a legkomolyabb fenyegetést országára, míg csupán negyedük (25 százalék) szerint Oroszország a fő veszélyforrás a nemzetbiztonság szempontjából.
A Reagan National Defense Survey 2024. november közepén, már az elnökválasztás után készült – közölte az MTI.
Az amerikai védelmi minisztérium új, 988 millió dolláros (386 milliárd forintos) segélycsomagot jelentett be Ukrajnának az oroszok elleni küzdelemhez – írja az Interfax.
A 988 millió dolláros támogatási csomag rakétarendszereket, lőszereket és pilóta nélküli légi járműveket biztosít Ukrajnának. A csomag emellett karbantartási és javítási eszközöket is tartalmaz, hogy segítse Ukrajnát erőinek újjáépítésében, valamint harcképességének kiépítésében és fenntartásában
– áll a közleményben.
A támogatási csomag lőszereket tartalmaz a HIMARS rakétarendszerekhez; pilóta nélküli légi járműveket; a tüzérségi rendszerek, harckocsik és páncélozott járművek karbantartásához, javításához és nagyjavításához szükséges felszereléseket, alkatrészeket és pótalkatrészeket.
„Aszadnak vége. Elmenekült az országából. Védelmezője, Oroszország, Vlagyimir Putyin vezetésével már nem volt érdekelt abban, hogy megvédje őt. Oroszországnak eleve nem volt oka ott lenni” – írta Truth Social-oldalán Donald Trump megválasztott amerikai elnök a szíriai helyzettel kapcsolatban.
„Minden érdeklődésüket elvesztették Szíria iránt Ukrajna miatt, ahol közel 600 ezer orosz katona fekszik sebesülten vagy holtan egy olyan háborúban, amelynek soha nem lett volna szabad elkezdődnie, és amely a végtelenségig folytatódhat” – vélekedett a politikus.
Oroszország és Irán jelenleg meggyengült, az egyik Ukrajna és a rossz gazdaság miatt, a másik Izrael és annak harci sikerei miatt. Hasonlóképpen, Zelenszkij és Ukrajna is szeretne megegyezni, és véget vetni az őrületnek
– írta a bejegyzésben, melyben hozzáteszi, az ukránok „400 ezer katonát vesztettek, és sokkal több civilt”.
Azonnali tűzszünetet kellene kötni és tárgyalásokat kellene kezdeni – vélekedik. Trump szerint „túl sok életet pazaroltak el feleslegesen, túl sok családot tettek tönkre, és ha ez így folytatódik, akkor valami sokkal nagyobb és sokkal rosszabb dologgá fajulhat”.
Jól ismerem Vlagyimirt. Itt az ideje, hogy cselekedjen. Kína segíthet. A világ vár
– zárta bejegyzését a megválasztott elnök.
Vasárnap reggel 6 órakor egy Kalibr cirkálórakétákat szállító orosz hajó tűnt fel a Fekete-tengeren, egy másik, Kalibr rakétákat szállító hajót pedig a Földközi-tengeren észleltek – közölte az Interfax Ukrajna.
Azt írták ugyanakkor, hogy az Azovi-tengeren nem észleltek orosz hajókat, továbbá, hogy szombaton egyetlen hajó sem haladt át a megszállt Kercsi-szoroson keresztül a Fekete-tengerre.
A helyzet a zaporizzsjai fronton „egyre feszültebbé” válik, de ez „várható volt” – mondta a Szabad Oroszország Légió szóvivője.
Gyalogsági támadócsoportjaik megpróbálják megtalálni a gyenge pontokat a védelmünkben. Páncélozott járművek fedezékében próbálják kitalálni, hogyan szálljanak szembe a harckocsikkal és a páncélozott személyszállítókkal.
A szóvivő szerint az orosz támadások továbbra is nehézségeket okoznak, de hozzátette, hogy „mindez előre látható volt”, mivel ez egy korábban megfigyelt minta ismétlődése.
A Kremllel szemben álló orosz állampolgárokból álló Szabad Oroszország Légió több fronton, köztük Zaporizzsjában is aktívan részt vesz a hadműveletekben – írja a The Kyiv Independent.
Marjana Bezugla ukrán parlamenti képviselő azt állítja, hogy az ukrán hadsereg 155. elitdandárját, amelyet a franciák képeztek ki és látták el fegyverrel, és amelyet speciális egységként hoztak létre, „szétszedték” más dandárok sürgős utánpótlása céljából.
Szerinte az ukrán tábornokok „ostoba katonai döntései” ezt a dandárt is érintették
– írja az mk.ru.
A politikus az említett dandár egyik katonájának beszámolóját idézte, aki szerint erre a dandárra kezdettől fogva senkinek nem volt szüksége.
Az Oresnyik orosz rakétarendszer belorusz területeken való elhelyezéséről szóló döntés a nyugati országok intézkedéseire adott válaszként született – írja Szergej Lagodjuk, a belorusz fegyveres erők vezérkari helyettesének közleménye alapján a RIA Novosztyi.
„Az Oresnyik rakétarendszer telepítéséről szóló döntés válaszul született az Egyesült Államok és Németország által tett lépésekre, amelyek a közepes hatótávolságú rakéták európai telepítésére irányulnak” – mondta.
December 19-én tartják az uniós vezetők az európai intézmények élén bekövetkezett változások utáni első csúcstalálkozójukat. Meghívót kapott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is – írja az RBC Ukrajna.
Ez az uniós vezetők első csúcstalálkozója, amelyet António Costa hív össze, miután december elején átvette az Európai Tanács vezetését. Elmondása szerint a megbeszélések középpontjában az ukrajnai helyzet áll majd.
Éppen most tértem vissza kijevi látogatásomról, mandátumom első napjáról. Ukrajnával kell maradnunk, amíg szükséges, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az orosz inváziót legyőzzük, és a nemzetközi jog érvényesüljön
– mondta António Costa.
Véleménye szerint az Európai Tanács decemberi ülése fontos alkalom arra, hogy egységes és egyértelmű üzenetet küldjünk Ukrajnának az átfogó, igazságos és tartós béke érdekében. Hozzátette, hogy meghívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, hogy megossza az uniós vezetőkkel a legfrissebb fejleményeket, valamint a véleményét arról, hogy Európa hogyan tudná jobban támogatni Ukrajnát.
Costa szerint a csúcstalálkozón szó lesz az EU világban elfoglalt helyéről és Magyarország soros elnökségének eredményeiről is. A csúcstalálkozót megelőző napon, december 18-án tartják az EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozót.
Lemondott Csernyihiv megbízott polgármestere, Olekszandr Lomako, aki azt állítja, hogy a katonai közigazgatás vezetői túszul ejtették a várost – írja az Ukrajinszka Pravda.
A megbízott polgármester – aki valójában a városi tanács titkára – azt állította, hogy a katonai adminisztráció tisztviselői a hivatal utasítására túszul ejtették a várost, és az volt a feltételük, hogy lemondjon posztjáról.
Egyszerű szavakkal közölték velem: ha nem teszem meg, káoszba taszítják a várost. És megmutatták, mi fog történni, ha megtagadom: a 2025-ös költségvetés eltörlése, a város legnagyobb kórházának teljes leállítása, a város helyreállításán dolgozó vállalkozók kifizetésének elmaradása, az óvodai étkeztetés felfüggesztése, a tömegközlekedés teljes leállítása, egyetlen fillér sem jut a fegyveres erőknek, és még sok minden más
– mondta Olekszandr Lomako, aki benyújtotta lemondását a városi tanács titkári tisztségéről, és kérte, hogy a következő ülésen tárgyalják meg ezt.
Szombat este orosz csapatok támadódrónokkal támadták Ukrajnát különböző irányokból – írja az ukrán légierő információi alapján az Ukrajinszka Pravda.
A legutóbbi jelentés szerint Ukrajna délnyugati térségében csaknem 17 dróntámadásról adtak hírt.
Magyarország területére szombaton az ukrán–magyar határszakaszon 5238 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3595 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 27 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Robert Fico szlovák kormányfő védelmébe vette azt a döntését, hogy elfogadta a meghívást Moszkvába, a fasizmus feletti győzelem jövő évi évfordulójának megünneplésére – írja az Új Szó.
Fico hangsúlyozta, hogy tisztában van a Szovjetunió kulcsszerepével a második világháborúban, és tiszteletet kell tanúsítani azok iránt, akik felszabadították az egykori Csehszlovákiát. Nem tartaná problémának, ha az orosz ünnepségen egyedül képviselné magát az európai vagy világvezetők közül.
Az ukrajnai háborúról szólva kifejtette, hogy szerinte Ukrajna nem képes katonai győzelmet elérni, és végül egy fájdalmas kompromisszumra kényszerülhet, amely Oroszországnak biztosítja az általa ellenőrzött területeket.
Úgy véli, Európát egyre növekvő instabilitás fenyegeti, különösen 2025-ben, amely nehéz év lesz. A miniszterelnök kijelentette, hogy határozottan kiáll Szlovákia nemzeti érdekei mellett, még akkor is, ha ez az EU bizonyos döntéseinek megakadályozását jelenti.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!