Hatalmas támadásra készülnek az oroszok, hamarosan bevetik Putyin új szuperfegyverét
-
Ukrajna további több mint 4,2 milliárd euró összegű támogatásban részesül az Európai Uniótól, miután a tagállamok kormányait tömörítő tanács szabad utat adott az Oroszországgal folytatott háborúban védekező ország hitelkeretéből kifizetendő támogatások és kölcsönök második részletének – közölte hétfőn az uniós testület Brüsszelben.
Az idén március 1-jén hatályba lépett ukrán hitelkerettel 2024 és 2027 között az EU akár 50 milliárd eurónyi finanszírozást is biztosít Ukrajna helyreállítására, újjáépítésére és modernizációjára, vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök formájában. Ebből 32 milliárd eurót az úgynevezett Ukrajna-terv reformjaira és beruházásaira szánnak, ezeknek a folyósítása meghatározott mutatók teljesítéséhez kötött.
Az Ukrajna-terv meghatározza az ország talpra állítására, újjáépítésére és modernizálására, valamint azokra a reformokra vonatkozó irányvonalakat, amelyeket Ukrajnának az EU-csatlakozási folyamat részeként a következő négy évben végre kell hajtania.
Hétfőn elfogadott határozatában a tanács megállapította, hogy Ukrajna teljesítette a pénzeszközök folyósításához szükséges feltételeket és reformokat, így engedélyezi a második részlet kifizetésének végrehajtását.
A testület hangsúlyozta továbbá a pénzeszköz mielőbbi átutalásának fontosságát, tekintettel Ukrajna jelenlegi nehéz költségvetési helyzetére.
-
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Erdogan: Most már csak ketten vagyunk a világon, Putyin és én;
- Donald Trump egyet hátralépett – már nem olyan biztos az ukrajnai háború lezárásában?
- Pentagon: Oroszország legalább 200 milliárd dollárt költött az Ukrajna elleni háborúra;
- Riasztó jeleket észleltek az oroszok a NATO részéről, agresszív akciótól tartanak;
- Hatalmas támadásra készülnek az oroszok, hamarosan bevetik Putyin új szuperfegyverét;
- Az ukrán fejlesztés megelőzte korát, a világon most először csaptak össze tengeri drónok a légierővel.
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
-
A világ első, tengeri drónok, illetve repülőgépek és helikopterek közötti csatája bebizonyította, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) képes legyőzni az ellenséget a Fekete-tengerért folytatott harcban – jelentette ki Olekszandr Csernenko politikai elemző az Unian szerint.
A szakértő – kommentálva, hogy az SZBU drónjai orosz helikoptereket semmisítettek meg – hangsúlyozta, ez az első alkalom a világon, hogy tengeri drónok repülőgépeket és helikoptereket találnak el.
A szolgálat új katonai és technikai ötletek generátorává vált a hadviselésben. Az ukrán fejlesztés megelőzte korát – használatának módszertanát most a világ vezető hírszerző szolgálatai, haditengerészetei és hadseregei tanulmányozzák. Biztos vagyok benne, hogy a helikopterek és repülőgépek lelövése után a világ még nagyobb figyelmet fog fordítani a tengeri drónokra. Hiszen teljesen megváltoztatták a fekete-tengeri háború menetét: most már nemcsak az orosz hajók, hanem a légierő sem érezheti magát biztonságban. Ugyanakkor a tengeri drónok több százszor olcsóbbak, mint az orosz hajók és helikopterek
– hangsúlyozza a politikai elemző.
Kiemelte, hogy a helikopterek és repülőgépek mellett a krími híd javításához szükséges felszerelést szállító uszályt is eltalálták.
„Az oroszok az ukrán hadsereg csapásai után még mindig nem tudták teljesen megjavítani a hidat. Most az újabb csapásnak köszönhetően a javítás még tovább fog késni” – mondta Csernenko.
„Láttam olyan nyilatkozatokat az ellenséges tévécsatornákon, hogy az oroszok már alkalmazkodtak az SZBU tengeri drónjaihoz. De Maljuk csapata folyamatosan fejleszti a fegyvereiket. Amint az oroszok azt hiszik, hogy a legrosszabbon túl vannak, egy újabb fegyverfejlesztéssel megsemmisítik őket. Ma már a „Sea Baby” nemcsak egy drón, hanem egy többcélú, távoli támadásra alkalmas platform, amely különböző típusú fegyvereket hordozhat, például többszörös rakétarendszereket, repülő drónokat és nehéz gépfegyvereket. És most már az ellenséges helikoptereket, repülőgépeket is képes eltalálni” – zárta a szakértő.
A napokban számoltunk be arról, hogy december 5-én és 6-án éjjel lezajlott a világ első, tengeri drónok és a légierő közötti csatája: az Ukrán Biztonsági Szolgálat „Sea Baby” drónjainak egy csoportja harcba keveredett az őket elfogni próbáló orosz helikopterekkel, repülőgépekkel és Raptor járőrhajókkal. Az orosz felszerelések megrongálódtak. Voltak halottak és sebesültek is a fedélzeten, maguk a helikopterek pedig súlyosan megrongálódtak, így nagyjavításra szorulnak.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfői beszámolójában elmondta, hogy Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel és Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel megvitatta a frontvonalak „befagyasztását” – adta hírül az MTI.
Zelenszkij közölte, hogy szombaton elmondta a két vezetőnek, nem hisz abban, hogy Vlagyimir Putyin jelenleg véget akarna vetni a háborúnak, erre rá kell kényszeríteni az orosz elnököt.
Az ukrán elnök visszatért Emmanuel Macron februárban felvetett elgondolására, amely szerint az európai országok csapatokat küldhetnének Ukrajnába. A kérdésről akkor az európai vezetők között nem született konszenzus.
Gondolkodnunk és dolgoznunk kell Emmanuel elképzelésén. Azt javasolta, hogy bizonyos csapatrészek legyenek jelen Ukrajna területén, ami garantálná Ukrajna biztonságát, amíg nem leszünk NATO-tagok
– jelentette ki az ukrán elnök.
„Világosan tudnunk kell azonban, mikor lesz Ukrajna az EU és a NATO tagja” – tette hozzá.
Az ukrán elnök azt is közölte, hogy a közeljövőben felhívja Joe Biden amerikai elnököt, akinek felveti Ukrajna NATO-ba való meghívásának kérdését.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének képviselői júliusi washingtoni csúcstalálkozójukon kijelentették, hogy Ukrajna visszafordíthatatlan úton halad a NATO felé vezető úton, de az országot nem hívták meg a csatlakozásra. Az Egyesült Államok és Németország ellenzi Kijev felvételét, amíg tart az Oroszországgal vívott háború.
-
Az Oresnyik hiperszonikus rakétarendszer bevetéséről beszélt Ivan Stupak. Az ukrán katonai szakértő úgy látja, hogy egyelőre nem ismert, pontosan mikor és milyen objektumokra csaphat le az Orosz Föderáció, de a támadás valószínűsége nagyon magas – írja az Unian hírügynökség.
A szakértő hozzátette, Moszkva általában tájékoztatja az Egyesült Államokat a ballisztikus rakéták indításának terveiről.
Megerősítette, hogy az Oresnyik vagy hasonló fegyverek bevetésének valószínűsége csaknem száz százalékos.
-
Újabb elemzés jelent meg az ukrajnai háború lehetséges folytatásáról. A Reuters cikke szerint Oroszország addig nem áll le, amíg nem állítják meg, ezért annak érdekében, hogy Kijev számára pozitívan érjen véget a háború, Ukrajnának egy ideig még ki kell tartania, és meg kell várnia, amíg Oroszország gazdaságilag összeomlik.
A teljes cikket ide kattintva olvashatják el.
-
Ukrajna további több mint 4,2 milliárd euró összegű támogatásban részesül az Európai Uniótól, miután a tagállamok kormányait tömörítő tanács szabad utat adott az Oroszországgal folytatott háborúban védekező ország hitelkeretéből kifizetendő támogatások és kölcsönök második részletének – közölte hétfőn az uniós testület Brüsszelben.
Az idén március 1-jén hatályba lépett ukrán hitelkerettel 2024 és 2027 között az EU akár 50 milliárd eurónyi finanszírozást is biztosít Ukrajna helyreállítására, újjáépítésére és modernizációjára, vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök formájában. Ebből 32 milliárd eurót az úgynevezett Ukrajna-terv reformjaira és beruházásaira szánnak, ezeknek a folyósítása meghatározott mutatók teljesítéséhez kötött.
Az Ukrajna-terv meghatározza az ország talpra állítására, újjáépítésére és modernizálására, valamint azokra a reformokra vonatkozó irányvonalakat, amelyeket Ukrajnának az EU-csatlakozási folyamat részeként a következő négy évben végre kell hajtania.
Hétfőn elfogadott határozatában a tanács megállapította, hogy Ukrajna teljesítette a pénzeszközök folyósításához szükséges feltételeket és reformokat, így engedélyezi a második részlet kifizetésének végrehajtását.
A testület hangsúlyozta továbbá a pénzeszköz mielőbbi átutalásának fontosságát, tekintettel Ukrajna jelenlegi nehéz költségvetési helyzetére.
-
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió elnöke, az előrehozott német választások nagy esélyese eközben kijevi látogatásakor elítélte Németország Ukrajna-politikáját, és azt állította, hogy az arra kényszeríti Kijevet, hogy fél kezét hátratéve harcoljon Oroszország ellen – írja a Reuters.
A konzervatív politikus erőteljesen bírálta, hogy Olaf Scholz kancellár nem hajlandó követni az Egyesült Királyságot, Franciaországot és az Egyesült Államokat abban, hogy Kijevnek olyan nagyobb hatótávolságú fegyvereket küldjön, amelyek képesek mélyen orosz területen belül csapást mérni.
A jövő február 23-i németországi szavazáson Merz jobbközép pártszövetsége az egyértelmű favorit, a legtöbb felmérésben 10 százalékpont feletti előnnyel vezet a szociáldemokraták előtt.
Azt akarjuk, hogy a hadseregük képes legyen csapást mérni az oroszországi katonai bázisokra. Nem a polgári lakosságra, nem az infrastruktúrára, hanem azokra a katonai célpontokra, ahonnan az önök országát támadják
– mondta Merz Volodomir Zelenszkij ukrán elnöknek.
-
„A szíriai események jól mutatják, hogy Ukrajnának miért van szüksége partnerei megingathatatlan támogatására és bizalmára” – írta közösségi oldalán megosztott bejegyzésében Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint az Aszad-rezsim bukása nem csupán az ellenzéki erőknek volt köszönhető.
Azért is történt, mert Oroszországnak nincs ott elegendő csapata. Hogy miért? Mert a teljes harcképes orosz hadsereg jelenleg ukrán területen tartózkodik. Ez világosan mutatja, hogy ennek az álbirodalomnak a teljes hadserege jelenleg háborút folytat az ukrán nép ellen
– fogalmazott X-oldalán az ukrán elnök. Szerinte ugyanez történik Afrikában is, ahol Wagner-zsoldosok tevékenykedtek. „Oroszország arra törekszik, hogy saját rezsimeket hozzon létre Afrikában, hogy befolyásolhassa a kontinenst, és ehhez Wagner-erőket használ” – vélekedik az ukrán államfő, aki szerint épp most dől el sok minden.
Ukrajna ereje határozza meg, hogy erős-e Oroszország hadserege. Ha Ukrajna elbukik, Putyin visszatér Szíriába, hogy bosszút álljon, Afrikába és sok más, őt érdeklő régióba. Úgy gondolom, hogy ezt mindenkinek meg kell értenie: az Ukrajna körüli egység a siker kulcsa – a világ közös sikere. Egy olyan siker, amely egyesít. És az egység, amely sikert hoz
– magyarázta bejegyzésében Volodimir Zelenszkij.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn az ukrajnai háború diplomáciai rendezése mellett érvelt, és felvetette, hogy külföldi csapatokat telepítenének országába, amíg az nem csatlakozhat a NATO katonai szövetséghez – írja a Reuters.
A Friedrich Merz német ellenzéki vezetővel tartott közös sajtótájékoztatón elhangzott megjegyzések szerint tehát Kijev egyre nyitottabb a háborús tárgyalásokra.
Ukrajna mindenkinél jobban akarja, hogy ez a háború véget érjen. Kétségtelen, hogy egy diplomáciai megoldás több emberéletet mentene meg. Mi valóban erre törekszünk
– fogalmazott az ukrán elnök, aki elárulta, hogy a háborús vonalak „befagyasztásáról” tárgyalt, amikor a francia Emmanuel Macronnal és az amerikai Donald Trumppal találkozott. Zelenszkij szerint azonban Putyin valójában nem akar véget vetni a háborúnak, úgy véli, az orosz elnököt kényszeríteni kell a tárgyalásokra.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „biztonsági okokból” nem használja a Telegramot a privát telefonján, bár a hivatalos oldalára rendszeresen kerülnek fel bejegyzések – írja a The New York Times saját forrásaira hivatkozva.
2022-ben, az orosz támadás előtt az ukrán hírszerzés figyelmeztette az elnököt a Telegramon keresztül történő orosz befolyásolás veszélyeire. Zelenszkij akkor azt mondta, hogy a fenyegetés nem indokolja az alkalmazás teljes betiltását.
A háború kezdetén kiderült, hogy számos ukrán csatornát Oroszországból irányítottak. Ezek többek között olyan híreket terjesztettek, hogy Zelenszkij elmenekült az országból. Az ukrán államfő korábban is használta az alkalmazást, például a 2019-es választási kampány alatt.
Fontos azonban kiemelni, a helyi Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács azt javasolta, hogy az ukrán tisztviselők ne használják a Telegramot hivatalos célokra.
-
Oroszországban az előző havinál kisebb mértékben nőtt az új autók és kishaszonjárművek eladása novemberben éves összevetésben az Oroszországban tevékenykedő Európai Vállalkozások Szövetségének (AEB) járműgyártó-bizottsága által közzétett adatok szerint.
Oroszországban éves szinten 12 százalékkal, 132 089-re nőtt az új autók és kishaszonjárművek eladása novemberben.
A novemberi éves növekedés lassulást jelent az októberi 51,0 százalékos éves bázisú bővüléshez viszonyítva, a legfrissebb eladási adat egyben azt is jelenti, hogy június óta novemberben adtak el a legkevesebb új autót és kishaszonjárművet Oroszországban. Egy hónappal korábban, októberben jóval több, 177 505 új gépjárművet értékesítettek Oroszországban.
A januártól novemberig tartó 11 hónapban több mint 1,5 millió új személygépkocsit és könnyű haszongépjárművet értékesítettek Oroszországban, 52 százalékkal többet a 2023 január–novemberinél – írja az MTI.
-
Oroszország igazi elitjét az orosz hadsereg katonái jelentik, akik a „különleges hadműveletben” az országukért harcolnak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő hétfőn a Kremlben egy kitüntetésátadási eseményen az MTI beszámolója szerint.
Az ilyen emberekre továbbra is feltétlenül támaszkodni fogunk. Ők jelentik az ország igazi, nem hamisított, hanem valódi elitjét és büszkeségét
– mondta az elnök, egyebek között azt hangoztatva, hogy: „Senki sem tudja meghódítani vagy megtörni Oroszországot, mert az igazság, a fegyverek ereje és a lelkierő az ő oldalán áll.”
Putyin az Oroszország Hőse aranycsillagjait adta át a Nagy Kreml-palota Szent György-termében, a haza hőseinek napján. Az eseményen több mint háromszáz olyan katona és civil vett részt, aki különleges bátorságot és hősiességet tanúsított.
-
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök újabb rendeletet írt alá, mely szerint 29 „szélsőséges bűncselekmények” miatt elítélt személyt részesített kegyelemben – írja a reform.news.
Mindannyian megbánták bűneiket, és kegyelemért folyamodtak az államfőhöz. A Belügyminisztérium biztosítani fogja az ellenőrzést törvénytisztelő magatartásuk felett
– közölte az államfő sajtószolgálata a lap szerint. Azt írják, a kegyelemben részesültek között 11 nő és 18 férfi van. Hat 25 év alatti, három nyugdíjas, két fogyatékkal élő és tizenöt krónikus betegségben szenvedő személy is köztük van.
-
Az amerikai és az ukrán védelmi tárca vezetői telefonon megvitatták az Ukrajna támogatását szolgáló Ramstein-csoport következő csúcstalálkozójának előkészületeit – írja az RBK Ukrajina hírportál.
Lloyd Austin és Rusztem Umerov beszélgetéséről a Pentagon számolt be először. A miniszterek megvitatták a legújabb fejleményeket a harctéren és az Ukrajnának nyújtott amerikai biztonsági támogatást – mondta az amerikai védelmi tárca szóvivője, Pat Ryder vezérőrnagy.
Austin miniszter tájékoztatta Umerov minisztert az amerikai biztonsági segítségnyújtásról, amelynek célja, hogy Ukrajnának olyan képességeket biztosítson, amelyekre az orosz agresszió elleni küzdelemhez szüksége van
– tette hozzá.
Kitért arra is, hogy a két miniszter megvitatta a következő Ramstein-találkozó részleteit is, ahol Ukrajnának újabb támogatásokat ígérhetnek oda a partnerek. A két vezető a beszélgetés végén abban is megegyezett, hogy szoros kapcsolatban maradnak – fűzte hozzá.
-
„Mit csinálnak a NATO repülőgépei a kalinyingrádi térség közelében” – ezzel a címmel tett közzé bejegyzést egy orosz katonai blog, a Rybar.
Emlékeztettek arra, hogy a NATO B-52H típusú gépei meglehetősen aktívak voltak a kalinyingrádi exklávé közelében az utóbbi időben, és ebből egy kisebb katonai gépes incidens is volt november végén. De, mint fogalmaztak
érdemes megemlíteni, hogy nem ez az egyetlen érdekes esemény az elmúlt napokból.
Állításuk szerint a NATO műholdas felderítése intenzívebbé vált a térségben, és ennek eredményeképp november 27. és december 4. között 61 felvétel készült több mint egy tucat katonai és hadiipari létesítményről a kalinyingrádi régióban. „Ezenkívül az egyik nap a NATO öt felderítő repülőgépe teljesített szolgálatot egyszerre a kalinyingrádi régió körül, köztük az amerikai és az Egyesült Királyság légierejének RC-135-öse, a svéd légierő Gulfstream IV-ese, a NATO légierő E-3A repülőgépe és az amerikai hadsereg CL-650-ese” – írták.
Megjegyezték azt is, hogy az efféle felderítőtevékenység nem marad észrevétlen, és azért is lehet nagy jelentősége, mert:
Általában, amikor ilyesmit látunk a Krím közelében vagy a krasznodari régióban, néhány nappal később ukrán drónok támadásai vagy rakétacsapások következnek.
„A kalinyingrádi régió esetében lehetséges a szabotázs (novemberben egy német állampolgárt őrizetbe vettek, mert valami hasonlót szervezett). Vagy valami más is elképzelhető, tekintettel a Balti-tengeren a közelmúltban történt, víz alatti kábelekkel kapcsolatos incidensekre” – írta a Rybar.
-
Bassár el-Aszad szír elnök rendszerének bukása stratégiai vereséget jelent Moszkva számára is – írta friss jelentésében a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet.
Emlékeztettek arra, hogy Oroszország 2015-ben katonailag beavatkozott Szíriában, hogy megvédje az Aszad-rezsimet. Mint írták, Vlagyimir Putyin korábban világszerte lépéseket tett több tekintélyelvű vezető eltávolításával a különféle forradalmakkal szemben.
Az ISW hozzátette:
Oroszország kudarca vagy az a döntése, hogy nem támogatják tovább az Aszad-rezsimet a szíriai ellenzék gyors előrenyomulásával szemben, aláássa Oroszország hitelességét is mint megbízható és hatékony biztonsági partner a világban.
Mindez pedig negatívan befolyásolhatja az orosz elnöknek azt a célkitűzését is, hogy támogatást szerezzen az általa hirdetett többpólusú világrend számára.
-
December 9-én reggel hivatalos látogatásra érkezett Kijevbe Kristen Michal észt miniszterelnök – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az észt kormányfő bejelentette, hogy találkozik Volodimir Zelenszkij elnökkel, Denisz Smihal miniszterelnökkel, valamint Ruszlan Sztefancsukkal, az ukrán parlament (Verhovna Rada) elnökével.
Michal hangsúlyozta, hogy Ukrajna győzelemhez való hozzásegítése továbbra is Észtország prioritása marad, és az ország nem fog engedményeket tenni. „Ukrajna győzelme Európa, az Egyesült Államok és az egész demokratikus világ győzelme” – mondta.
Az Ukrajinszka Pravda szerint az észt kormányfő mellett a német ellenzék vezetője, a konzervatív CDU/CSU blokk kancellárjelöltje, Friedrich Merz is Kijevbe érkezett hétfőn (kritikus hangok szerint egyébként ez utóbbi látogatás lehetett az oka annak, hogy egy héttel korábban, hosszú idő után végül Olaf Scholz német kancellár is elment Kijevbe, miután Németország 2025 elején új kancellárt választ).
-
Korai lenne még a szíriai orosz támaszpontok megőrzéséről beszélni, ezt a témát azokkal kell megvitatni, akik az országot vezetni fogják – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.
Mindenesetre mindez egy olyan téma, amelyet azokkal kell megvitatni, akik Szíriában hatalmon lesznek. Most azt látjuk, hogy az átalakulás időszaka zajlik, rendkívüli instabilitás. Tehát időbe fog telni. És akkor komoly beszélgetésre lesz szükség azokkal, akik hatalmon lesznek
– idézi az MTI a Kreml szóvivőjét, aki arra a kérdésre felelt, hogy Oroszország reméli-e, hogy fenntarthatja katonai jelenlétét Tartuszban és Hmejmímben.
Dmitrij Peszkov elmondta azt is, hogy
maga Vlagyimir Putyin orosz elnök döntött arról, hogy politikai menedékjogot ad Bassár el-Aszadnak, Szíria volt vezetőjének és családjának.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy hivatalos nyilatkozat még nem hangzott el az ügyben, és az orosz sajtó vasárnap egy meg nem nevezett Kreml-forrást idézett Aszad befogadásával kapcsolatban.
-
Az iszlamista felkelők elfoglalták Oroszország egyik legfőbb katonai elosztó központját Szíriában. A lázadók irányítása alá vont Latakia nevű tartományból indultak korábban a Wagner, napjainkban pedig az Africa Corps zsoldoshálózatok tagjai Afrikába, de ezen túl is jelentős orosz katonai létesítményeknek is otthont ad a térség – írja a The Kyiv Independent.
A Moszkva szempontjából kiemelt jelentőségű térségben számos fegyvert, repülőgépet és páncélozott járművet szállásolnak.
Bár egyelőre nincs jele annak, hogy úgy tűnik, hogy nyílt konfrontációba bocsátkoznának Moszkvával, sőt a Meduza független orosz portál arról ír, hogy a fegyveresek nem tervezik az orosz bázisok megszállását (egy Kreml-beli forrás korábban azt állította, hogy a lázadók garantálták a bázisok biztonságát).
-
Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök volt tanácsadója úgy véli, azt a választ, amelyet Volodimir Zelenszkij adott Donald Trump felvetésére Párizsban, úgy fogják értelmezni, hogy az államfő nem akarja leállítani a konfliktust.
Az extanácsadó kifejtette, hogy Zelenszkij kijelentését szerinte a világban egyértelműen úgy fogják értelmezni, hogy „Ukrajna elnöke az egyetlen olyan világpolitikus, aki ellenzi a háború mielőbbi befejezését”. Aresztovics arra a nyilatkozatra utalt, amelyben Zelenszkij biztonsági garanciákhoz kötötte a tűzszünetet.
Véleménye szerint Zelenszkij csapata arra számíthatott, hogy a biztonsági garanciákról szóló szavakra mindenki felfigyel majd, de elkerülhette a figyelmüket, hogy a világ számos vezetője tett már hasonló kijelentéseket, beleértve még az oroszokat is.
Ezt úgy érzékelik és egyértelműen úgy fogják érzékelni: lehetőség van az azonnali tűzszünetre, és Zelenszkij ellenezte ezt. [Hogy] Putyin támogatja (amit azonnal meg is erősített), Zelenszkij pedig ellenzi
– fogalmazott Aresztovics a Telegram-oldalán közzétett bejegyzésben, majd megjegyezte azt is: szerinte az ukrán társadalom sem fogja megérteni, hogy Zelenszkij miért utasította vissza Donald Trump felhívását a konfliktus leállítására.
A volt tanácsadó felhívta a figyelmet arra is, hogy nem szerencsés, hogy az ukrán elnök emellett vitatkozni kezdett Trumppal az ukrán hadsereg veszteségeiről tett kijelentéssel kapcsolatban is. „Ha ez lesz a kommunikáció, akkor nagyon rosszul fog végződni a szerzői számára” – fogalmazott Zelenszkij csapatának egykori tagja.
Végül hozzátette, a kétféleképp értelmezhető kommunikációt ki fogják forgatni, és szerinte szerencsésebb lett volna, ha az ukrán elnök azt kommunikálja: „Támogatjuk/elfogadjuk Trump elnök nyilatkozatát a mielőbbi tűzszünetről. Aztán írjuk azt, hogy DE – és ez után a DE után – bármit lehet, amit csak akarunk.”
-
Andrius Kubilius, az Európai Unió védelmi és űrkutatási ügyekért felelős biztosa azt javasolta, hogy a következő hétéves uniós költségvetésben 100 milliárd eurót (átszámítva kb. 41,1 ezer milliárd forintot) különítsenek el védelmi célokra – írta hétvégi cikkében a Politico.
A lap megjegyezte:
ez az összeg jelentős növekedést jelentene ahhoz a 10 milliárd euróhoz képest, amelyet a legutóbbi hétéves költségvetés tartalmazott.
Kubilius a Politicónak adott interjújában hangsúlyozta, hogy fel kell készülni az uniós országok elleni esetleges orosz agresszióra. „Ha kudarcot vallunk Ukrajnában, akkor természetesen megnőhet a lehetősége az EU-tagállamok elleni orosz katonai agressziónak” – fogalmazott konkrétan.
A december 1-jén hivatalba lépett uniós biztos (aki korábban Litvánia miniszterelnöke volt) Vlagyimir Putyint az EU legfőbb ellenségeként azonosította, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna győzelmének támogatása kulcsfontosságú az európai biztonság szempontjából.
-
Oroszország eddig legalább 200 milliárd dollárt (átszámítva kb. 78 ezer milliárd forintot) költött az Ukrajna elleni háborúra 2022 februárja óta – közölte az Egyesült Államok védelmi minisztere.
A védelmi tárca vezetője, Lloyd Austin a Ronald Reagan Nemzeti Biztonsági Fórumon, Kaliforniában elmondta, hogy Oroszország veszteségei az ukrajnai teljes körű háborúban példátlanok voltak, ezt összesen 700 ezer főre tette (Donald Trump megválasztott elnök ennél valamivel alacsonyabb, 600 ezres számról írt a minap).
Majd a Pentagon vezetője azt is megjegyezte, hogy adataik szerint a Kreml katonai kiadásai már meghaladták a 200 milliárd dollárt is.
Austin ezeket a számokat „elképesztő árnak” nevezte, amelyet Oroszország fizet az agressziójáért.
A Pentagon vezetője hangsúlyozta a Kreml elleni fellépés és Ukrajna támogatásának fontosságát. Megemlítette a Ramsteini Nemzetközi Kapcsolattartó Csoport sikereit, amely több mint 57 milliárd dollár közvetlen biztonsági támogatás garantált Ukrajnának.
„Együtt segítettünk Ukrajnának ellenállni Európa legnagyobb hadseregének teljes körű támadásának” – hangsúlyozta Austin az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint. Megjegyezte azt is, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei elkerülték az Oroszországgal való nukleáris konfrontációt, megerősítették a NATO keleti szárnyát, és a szövetség tagállamai összesítve közel 80 milliárd dollárral növelték az éves védelmi kiadásaikat.
-
Az Egyesült Államok megválasztott elnöke egy friss interjúban a korábbiaknál jóval óvatosabban fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy véget tud-e vetni az ukrajnai háborúnak.
Donald Trump korábban (többek közt) azt ígérte a kampányában, hogy 24 órán belül véget vet az ukrajnai háborúnak.
A megválasztott elnök nemrég az NBC Newsnak nyilatkozva ehhez képest már óvatosabban fogalmazott, és mindössze azt mondta: dolgozik azon, hogy véget vessen a háborúnak. Jelzésértékű, hogy e ponton azt is megjegyezte:
Ha képes vagyok rá.
Trump egyébként más témákban is érezhetően óvatosabban fogalmazott a jövőre vonatkozóan, mint korábban. Arról, hogy mi mindenről esett még szó az interjúban, itt írtunk bővebben.
-
Vasárnap este, majd hétfő hajnalban is dróntámadást indítottak Ukrajna ellen az oroszok.
Az Ukrajinszka Pravda szerint az esti órákban, nagyjából 18 órától kezdve zömében a keleti-délkeleti régiókban észleltek orosz drónokat, amelyek északi-északnyugati irányba tartottak.
Ezt követően hajnalban, először 1 óra körül érkeztek újabb drónok, majd hajnali 5 óra körül ismét orosz eszközöket észleltek a légtérben (az utóbbi esetben főként a csernyihivi, szumi és poltavai régiókból érkeztek jelentések).
Az ukrán légierő hétfő reggel azt közölte, hogy az oroszok összesen két rakétával és 37 drónnal támadtak az éjjeli órákban. A közlemény szerint ezek közül a rakétákat és 18 drónt lőtt le a légvédelem, 18 további drón pedig eltűnt a radarról (emögött gyakran az elektronikus zavaróberendezésekkel zajló védekezés szokott állni). Egy drón a jelentés kiadásakor még a levegőben volt.
-
Oroszország mintegy 754 590 katonát vesztett Ukrajnában a háború kitörése, vagyis 2022. február 24 óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara december 9-én.
Ez a szám magában foglalja az orosz erők elmúlt napon elszenvedett 1220 fős élőerő-veszteségét is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9519 harckocsit, 19 589 páncélozott harcjárművet, 30 989 járművet és üzemanyagtartályt, 21 061 tüzérségi rendszert, 1253 rakéta-sorozatvető rendszert, 1023 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 20 093 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézte a jelentést a The Kyiv Independent.
-
Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége az orosz rakéták és drónok által jelentett növekvő fenyegetésre figyelmeztetett egy közleményben, és arra is felszólította az alkalmazottakat, hogy légitámadás esetén maradjanak fedezékben – írta az Ukrajinszka Pravda.
A nagykövetség felszólította az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy tanúsítsanak „rendkívüli óvatosságot” az „orosz rakéták és drónok által jelentett növekvő fenyegetések miatt, amelyek az ukrajnai kritikus polgári infrastruktúrát veszik célba”.
Minden amerikai állampolgár kövesse az ukrán kormány figyelmeztetéseit a légitámadásokkal kapcsolatban, és kövesse a megbízható »Air Alert« (légiriadó – a szerk.) alkalmazást a mobiltelefonján. Az amerikai állampolgároknak be kell tartaniuk minden kormányzati kijárási tilalmat, gyorsan követniük kell az utasításokat, és légitámadás esetén menedéket kell keresniük
– írták.
Mint az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett, az Egyesült Államok pár hete is felszólította az Ukrajna területén tartózkodó állampolgárait, hogy az Orosz Föderáció november 20-i nagyszabású légitámadásának veszélye miatt tanúsítsanak maximális óvatosságot, sőt az Egyesült Államok nagykövetsége távmunkára állt át (és őket követve több európai ország is bezárta nagykövetségét biztonsági okokból kifolyólag).
-
Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint Magyarország területére december 8-án az ukrán–magyar határszakaszon 4157 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3975 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a közleményben.
-
Dmitrij Peszkov kommentálta Donald Trump nyilatkozatát Oroszország veszteségeiről, amelyeket az ukrán elnökkel való párizsi találkozás után tett. A megválasztott amerikai elnök szerint Oroszország mintegy 600 ezer halottat és sebesültet vesztett, Ukrajna pedig 400 ezret − közölte az MK.ru.
Az orosz elnöki szóvivő szerint „a veszteségekről szóló adatok az ukrán véleményt tartalmazzák. Ezzel szemben a valós adatok teljesen eltérőek” − hangsúlyozta a Kreml szóvivője, megjegyezve, hogy az ukrán veszteségek „jóval magasabbak, mint az orosz fél veszteségei”.
Ha marad ez az arány, az az ukrán hadsereg teljes kimerüléséhez és az erőszakos mozgósítás fokozódásához vezet
− tette hozzá Peszkov (a minap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem hagyta szó nélkül Trumpnak ugyanezt a kijelentését).
Dmitrij Peszkov 2024. május 9-én OroszországbanFotó: Contributor / Getty Images Hungary -
Oroszország rendkívüli konzultációt kért az ENSZ Biztonsági Tanácsától hétfőre – írja a RIA Novosztyi.
A legutóbbi szíriai fejleményekkel és azok következményeivel kapcsolatban az ENSZ kivonulási megfigyelőerőkre nézve Oroszország sürgős konzultációkat kért
– mondta a hírügynökség egyik forrása.
Megjegyezte, hogy a konzultációkat hétfő délutánra kérték. Az ENSZ-főtitkárhelyettes Rosemary DiCarlo és Jean-Pierre Lacroix, a Békefenntartó Műveletek Világszervezetének főtitkárhelyettese is jelen lesznek.
-
Oroszország és Belarusz hatékony együttműködést alakított ki a kül- és védelempolitikában, amire különösen nagy szükség van a két országra nehezedő példátlan külső nyomás körülményei között – mondta Vlagyimir Putyin orosz államfő.
Ezt a kijelentést az úgynevezett orosz–belarusz uniós állam megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi est résztvevőihez intézett köszöntőjében tette, amelyet Borisz Grízlov, a köztársaság orosz nagykövete olvasott fel vasárnap Minszkben.
Hatékony együttműködés jött létre a kül- és védelempolitikában, amelyre nagy szükség van a jelenlegi nehéz nemzetközi körülmények között, amikor Moszkva és Minszk példátlan külső nyomásnak van kitéve
– mondta a beszédben.
Az orosz államfő hangsúlyozta, hogy a szerződés aláírása óta eltelt 25 év alatt, a fehérorosz és orosz népeket összekötő testvéri barátság jó hagyományaira támaszkodva a két ország sokat tudott tenni a gyümölcsöző kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és az integrációs folyamatok előmozdítása érdekében.