Észak-Korea szerint Dél-Koreában fasiszta, diktatórikus bábrendszer működik, amit nem irányít senki

Egy hét hallgatás után az észak-koreai állami média is beszámolt arról, hogy december 3-án Dél-Koreában az elnök, Jun Szogjol sikertelenül próbálta megragadni a hatalmat, és rendkívüli katonai jogrendet vezetett be, azonban az ellenzéki Demokratikus Összefogás Pártja ellenállása miatt e célja kudarcot vallott.

Mint akkor bemutattuk, Jun ezzel próbálta elejét venni az ellene és felesége ellen indított parlamenti nyomozásoknak és eljárásoknak, ugyanakkor a dél-koreai parlamentben többségben lévő ellenzéki párt, valamint szavazói ezt megakadályozták – a katonai jogrend kihirdetése után pár órával a parlament többsége leszavazta annak bevezetését és visszavonására kötelezték az elnököt, míg a tüntetők a parlament épületét védték az azt megszállni próbáló ejtőernyősök elől.

Azonban aki az észak-koreai hírügynökségtől, a KCNA-tól tájékozódik, eddig erről egyáltalán nem hallott: a Kim Dzsongun vezette rezsim semmit sem reagált az ügyre, az állami média pedig egy hétig nem számolt be arról, hogy az 1980-as kvangdzsui diáklázadás óta először vezettek be katonai jogrendet Dél-Koreában.

Az észak-koreai állami hírügynökség, a KCNA annak ellenére hallgatott, hogy Jun mindenféle bizonyíték közlése nélkül részben azzal indokolta lépését, hogy szerinte az ellenzék észak-koreai érdekeket szolgál ki, és ezen – általa csak államellenesnek titulált – erők meg akarják fosztani a dél-koreaiakat a szabadságuktól és a boldogságuktól.

A KCNA által közzétett cikk azt a „társadalmi elégedetlenséget” mutatja le Dél-Koreában, amit Jun döntése váltott ki, valamint a cikkben azt is állítják, hogy Junt felfüggesztették hivatalából, így kérdéses, ki irányítja jelenleg az országot.

A Jun Szogjol bábrendszer, amely súlyos kormányzási és felelősségre vonási válsággal nézett szembe, sokkoló incidenst okozott, amikor hirtelen katonai jogrendet hirdetett, és habozás nélkül hadonászott fasiszta diktatúrájának fegyvereivel és késeivel

– olvasható a KCNA-n közölt cikkben az NBC szemléje szerint.

Jun Szogjol, akit potenciálisan ki szerettek volna rúgni, őrült cselekedetet követett el, ami a több évtizeddel ezelőtti katonai diktatúra idején történt puccsra emlékeztetett, és amit határozottan elítélt mindenki, beleértve az ellenzéki pártot. Ez tovább szította az alkotmányos felelősségre vonást követelő közharagot

– folytatódott a cikk, ami ezután azzal ért véget, hogy

A nemzetközi közösség szigorúan figyel, és az értékelések szerint az incidens rávilágított a dél-koreai társadalom sebezhetőségére, és hogy Jun Szogjol politikai élete korai véget érhet

– foglalta össze az egészet a KCNA, ami a cikkben többször is utalt Dél-Korea diktatórikus múltjára.

Összhangban az eddigiekkel

Az NBC-nek Rob York külpolitikai szakértő az észak-koreai beszámolót úgy értékelte, hogy az összhangban van az észak-koreai állami média eddigi kommunikációjával, amikor a dél-koreai vezetők népszerűtlen döntéseit, azok diktatórikus tendenciáit, valamint az a zelleni népharagot mutatja be és túlozza el.

Azonban York szerint ennél több nem várható Észak-Koreától. A szakértő azt is valószínűtlennek tartja, hogy a kommunista állam katonai lépéssel használná ki a mostani helyzetet a vele még mindig háborúban álló Dél-Koreában, mivel szerinte Phenjanban tudják, hogy a dél-koreai erők felkészültek mindenfajta provokációra. Ráadásul 30 ezer amerikai katona állomásozik a Koreai-félsziget déli részén.

Dél-Koreában legutóbb egyébként 1980-ban a kvangdzsui diákfelkelés alatt vezettek be rendkívüli katonai jogrendet, amikor a karhatalom vérbe fojtotta a demokratikus választásokat és a katonai jogrend eltörlését követelő tömeg tüntetéseit, amire válaszul a diákok is fegyvert ragadtak, erre pedig az akkori katonai diktatúra még erőszakosabban reagált. Emiatt Jun Szogjol múlt heti próbálkozása nagyon sok dél-koreaiban idézett fel rossz emlékeket.

Az elnököt azóta az ellenzék megpróbálta alkotmányosan elmozdítani, amit a 300 parlamenti képviselő kétharmadának, azaz 200 képviselőnek kellene megszavaznia, ugyanakkor az első szavazásnál a kormányzó Polgári Erők Pártja kivonult az ülésteremből, így a Demokratikus Erők Pártjának nem lett meg a szükséges szavazatszám.

Ennek ellenére ezen a héten szombaton az ellenzéki párt ismét megpróbálkozik a szavazással – reményeik szerint ezúttal sikeresen elindíthatnák az eljárást.