Tódor, Rómeó
EUR 405,30 Ft USD 390,44 Ft GBP 486,13 Ft BUX 87 004 OTP 24 990 Ft MOL 2 872 Ft
-3 °C
4 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók

Képek, videók 5 kép, 0 videó

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Ukrajna elutasította Magyarország javaslatát, Szijjártó Péter fel is hívta Szergej Lavrovot

Vissza a közvetítéshez
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Molnár Gergő

    Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

  • Molnár Gergő

    Viszontbiztosítási garanciát nyújt az ukrajnai biztosítási piac újjáélesztése és a háborús biztosítási kockázatok mérséklése végett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – közölte csütörtökön az MTI.

    A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet csütörtöki tájékoztatása szerint 110 millió euró értékű innovatív viszontbiztosítási konstrukcióról van szó, amit az EBRD az Aon nemzetközi pénzügyi és biztosítási konglomerátummal közösen alakított ki Ukrajnai Helyreállítási és Újjáépítési Garanciaeszköz (Ukraine Recovery and Reconstruction Guarantee Facility) névvel.

    Az EBRD szerint az eszköz támogatást nyújt a globális viszontbiztosító cégeknek azzal, hogy az ukrajnai biztosítókat terhelő bizonyos háborús kockázatokra veszteségfedezeti garanciát nyújt.

    A londoni pénzintézet kiemeli, hogy a 2022 februárjában kezdődött háború miatt jelentősen szűkült a viszontbiztosítási kapacitás, mivel a nemzetközi viszontbiztosító intézmények jórészt kivonultak az ukrajnai piacról. Ez viszont komoly mértékben korlátozza a helyi biztosítók képességét arra, hogy kereskedelmi alapon háborús kockázatokra szóló biztosítási termékeket kínáljanak.

    Az EBRD szerint a most összeállított garanciavállalási konstrukció javítja az ilyen biztosítási szolgáltatások hozzáférhetőségét, ösztönözve ezzel az üzleti aktivitást és a gazdasági növekedést is Ukrajnában, kikövezve egyben a helyreállításhoz és az újjáépítéshez vezető utat.

    A garanciavállalási konstrukcióban az ukrán piacon tevékenykedő biztosítók közül elsőként az INGO, a Colonnade és az UNIQA vesz részt.

    A program kezdetben a belső teherszállításra, a gépjárműkárokra és a vasúti gördülőállományra terjed ki, de az eszköz rugalmassága lehetővé teszi a viszontbiztosítási garanciaeszköz kiszélesítését más területekre is – áll az EBRD csütörtöki tájékoztatásában.

    Az EBRD a háború kezdete óta több mint 5,4 milliárd euró értékű finanszírozást nyújtott Ukrajnának. Ezek a programok az energia- és az élelmiszer-ellátás biztonságára, a létfontosságú infrastruktúrára, a kereskedelemre és a magánszektorra összpontosulnak. Az EBRD kormányzótanácsa tavaly decemberben jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést. Ezzel a bank befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett. A tőkeemelés az EBRD számításai szerint lehetővé teszi, hogy a bank a háborús időszakban éves szinten hozzávetőleg 1,5 milliárd eurót, az újjáépítés megkezdése után évente 3 milliárd euróig terjedő finanszírozást nyújtson Ukrajnának.

  • Molnár Gergő

    Németország és több más európai állam ígéretet tett arra, hogy „működőképes biztonsági garanciákat” adnak Ukrajnának abban az esetben, ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépése után tűzszüneti tárgyalások kezdődnének Oroszországgal – közölte az MTI beszámolója szerint csütörtökön Berlinben Annalena Baerbock német külügyminiszter az európai hivatali kollégákkal folytatott tanácskozása végeztével, és egy közös nyilatkozat kiadását követően.

    Az úgynevezett Berlini Nyilatkozatban Németország, Franciaország, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság külügyminisztere, valamint Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője ismételten leszögezték, hogy továbbra is támogatják Kijevet.

    Eltökéltek vagyunk abban, hogy erős biztonsági garanciákat adunk Ukrajnának, beleértve ebbe az ország megbízható, hosszú távú katonai és pénzügyi támogatását

    – olvasható a nyilatkozatban.

    A miniszterek abból a célból ültek össze, hogy megvitassák, miként segíthetnék tovább Ukrajnát, ha Trump január 20-ai hivatalba lépése után csökkentené a Kijevnek nyújtott amerikai katonai segélyt, és tűzszünetet szorgalmazna Oroszországgal

    „Meggyőződésünk, hogy Ukrajnában a béke és az európai biztonság elválaszthatatlanok egymástól. Eltökélt szándékunk, hogy egységesen kiálljunk európai és transzatlanti partnereinkkel azért, hogy nagyban gondolkodjunk és cselekedjünk az európai biztonság érdekében” – hangsúlyozták a nyilatkozatban.

  • Molnár Gergő

    Oroszország Orbán Viktor magyar miniszterelnök karácsonyi fegyverszünetről és orosz–ukrán fogolycseréről szóló kezdeményezésére eljuttatta Budapesthez az ezzel kapcsolatos javaslatait, de a jelek szerint Kijev elutasította a magyar kormány vezetőjét – mondta Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára az orosz Interfax hírügynökség szerint.

    Orbán Viktor magyar miniszterelnök a tegnapi, Putyin elnökkel folytatott telefonbeszélgetésén javaslatot tett egy nagyszabású fogolycsere lebonyolítására Oroszország és Ukrajna között karácsony előestéjén, valamint karácsonyi tűzszünet kihirdetésére

    – mondta Dmitrij Peszkov az újságíróknak, hozzátéve, hogy „az orosz FSZB még aznap benyújtotta fogolycserére vonatkozó javaslatainkat a moszkvai magyar nagykövetségnek, azonban Zelenszkij közösségi oldalaiból, valamint környezetének reakcióiból ítélve az ukrán fél minden Orbán-javaslatot elutasított”. „Abból indulunk ki, hogy a béketeremtésről folytatott konzultációk folytatódnak” – mondta az orosz elnöki szóvivő. A Kreml képviselője arra is emlékeztetett, hogy „Oroszország soha nem hagyott fel a béketárgyalásokkal, és ismételten kijelentette, hogy a 2022-es isztambuli megállapodások alapján kész újraindítani azokat”.

  • Molnár Gergő

    Az orosz csapatok december 12-én egész nap bombázták Nikopol körzetet, Dnyipropetrovszk megyét, aminek következtében egy 51 éves nő megsérült – közölte Szerhij Liszak, a területi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon.

    A Nikopol kerületet egész nap kamikaze drónok és nehéztüzérség támadta. Nikopol, valamint a Marhanetsz és Pokrovszk hromadák érintettek

    – fogalmazott Szerhij Liszak, hozzátéve, hogy a megsérült 51 éves nő ambuláns kezelésben részesült.

  • Molnár Gergő

    Mark Rutte NATO-főtitkár csütörtökön Brüsszelben a védelmi kiadások növelésére, valamint háborús gondolkodásmód alkalmazására sürgette a szövetség tagországait. Úgy fogalmazott, hogy „Oroszország hosszú távú konfrontációra készül Ukrajnával és velünk is”. „Nem állunk készen arra, ami négy-öt éven belül vár ránk” – tette hozzá a védelmi szövetség főtitkára.

    Arról, hogy mit reagált Mark Rutte kijelentéseire Oroszország külügyminisztériuma, ide kattintva olvashat bővebben.

  • Molnár Gergő

    Az észt külügyminisztérium további 200 000 eurót különít el 2024-es költségvetéséből Ukrajna népének megsegítésére – közölte az észt közszolgálati műsorszolgáltató, az ERR Margus Tsahkna észt külügyminiszter szavaira hivatkozva.

    A segély célja a legkiszolgáltatottabbak, különösen a nők, a gyermekek és a speciális igényű emberek támogatása. Ezenkívül az összeg egy részét Ukrajna energetikai infrastruktúrájának újjáépítésére fordítják.

    Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a helyzet továbbra is kihívást jelent Ukrajnában, a frontvonal közelében, és a humanitárius szükségletek nagyok. A háború hatása mélyen érinti a társadalmat, és fontos, hogy Észtország a nemzetközi szervezeteken keresztül támogassa a legkiszolgáltatottabb embereket

    – fogalmazott Észtország külügyminisztere.

  • Molnár Gergő

    Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kijelentette, hogy az ukrán katonai parancsnokság minden lehetséges forgatókönyvet kiértékel a jövőbeni orosz akciókról a pokrovszki fronton, amely továbbra is az egyik legintenzívebb harci övezet – derül ki a katonai vezető csütörtöki bejegyzéséből.

    Már több hónapja a pokrovszki front az egyik legnagyobb kihívás az orosz megszállókkal való összecsapásban. Elemezzük és készülünk az ellenség további akcióinak minden lehetséges forgatókönyvére

    – írta a tábornok, aki kiemelte, hogy az orosz erők folyamatosan súlyos veszteségeket szenvednek el a frontszakaszon, különösen a személyi állomány tekintetében. Hangsúlyozta, hogy megerősített jelentések szerint Oroszország decemberben naponta átlagosan 400 katonát veszített a háborúban.

  • Molnár Gergő

    Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere közölte orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította Magyarország ideiglenes tűzszünetre és fogolycserére vonatkozó javaslatát – közölte csütörtökön az orosz külügyminisztérium.

    December 11-én Szijjártó Péter kezdeményezésére telefonbeszélgetésre került sor az Orosz Föderáció külügyminiszterével, Szergej Lavrovval – olvasható a tárca közleményében. A két miniszter a szerdai telefonos egyeztetésükön megállapodott az Ukrajnáról szóló párbeszéd folytatásában, miközben az orosz vezető megerősítette a Vlagyimir Putyin orosz elnök által június 14-én felvázolt elképzelést a konfliktus lezárásának „reális” módjáról.

    Az orosz fél megerősítette a konfliktus lezárásának reális útjáról szóló elképzelését, amelyet Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció elnöke június 14-i beszédében fogalmazott meg. A miniszterek megállapodtak abban, hogy szoros, bizalmas párbeszédet folytatnak az ukrán helyzet különböző vonatkozásairól, figyelembe véve a különböző államok értékeléseit és elképzeléseit

    – olvasható az orosz külügyminisztérium tájékoztatásában.

    „Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök korábbi telefonbeszélgetését követően, miután a magyar kormányfő az Ukrajna körüli helyzetről tárgyalt Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel, Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarországnak az „ukrán fronton” történő ideiglenes tűzszünetre és nagyszabású fogolycserére vonatkozó javaslatát Zelenszkij elutasította, amiről Budapestet a kijevi rezsim illetékesei tájékoztatták” – közölte az orosz tárca, hozzátéve, hogy „ugyanezen a napon Orbán Viktor is nyilatkozott a témában”.

  • Molnár Gergő

    Kína kész megerősíteni stratégiai partnerségét Oroszországgal – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön, amikor Pekingben fogadta Dmitrij Medvegyevet, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettesét.

    Kína államfője hangsúlyozta, hogy a két ország közötti együttműködés fontos szerepet játszik a globális stabilitás, igazságosság és méltányosság előmozdításában.

    A kínai elnök a találkozón kiemelte: „A két félnek közösen kell vezetnie a globális kormányzást, és össze kell hangolnia a baráti politikai pártok közötti együttműködést, különösen a globális Dél országaival.” Hangsúlyozta, Kína és Oroszország közös célja, hogy elősegítsék a nemzetközi rend igazságosabb és kiegyensúlyozottabb fejlődését, és biztosítsák a globális stratégiai stabilitást.

    Hszi Csin-ping a találkozón az ukrajnai válság kapcsán is kifejtette Kína álláspontját. Hangsúlyozta, hogy Kína a kezdetektől fogva három alapelvet tart fontosnak: a háború kiterjedésének elkerülését, a konfliktus eszkalációjának megakadályozását és a felek közötti további feszültségek szításának megszüntetését. Az MTI beszámolója szerint a kínai elnök azt is kijelentette, hogy Kína továbbra is következetesen fellép a válság politikai megoldásának előmozdítása érdekében, és kész az ehhez szükséges feltételek megteremtésében együttműködni a nemzetközi közösséggel.

  • Barta Lóránt

    Az ukrán hadsereg összes szárazföldi ezrede megkapta a felújított Osa rakétarendszert, melyet az eredetileg vadászgépek számára tervezett szovjet R–73-as irányított rakétákkal szereltek fel – írja az Unian.

    A repülőgép-rakétának az az előnye, hogy »tűz és felejts« elven működik, nem kell úgy kísérni, mint egy szabványos Osa rakétát, amely így a lövés után fedezékbe vonulhat

    – nyilatkozta Alekszej Dubinka, ukrán katona.

    A hagyományos Osa akár 10 kilométeres távolságból is képes légi célpontokat találni. Szakértők szerint az R–73-as rakéta használata 2-3 km-rel növelheti a hatótávolságot.

  • Domján Anikó

    15 év börtönbüntetésre ítélte a bíróság Vjacseszlav Volodint, az Oroszországi Szövetségi Nemzetgyűlés alsóházának, az Állami Dumának a vezetőjét távollétében – jelentette az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).

    Az elítéltet 2016 októberében választották meg az Orosz Föderáció Állami Dumájának elnökévé, és az „Egyesült Oroszország” elnökpárti frakció képviselőjévé. Szerepel az Európai Unió, Kanada, Montenegró, Izland, Norvégia, Albánia, Liechtenstein, USA, Ausztrália, Japán, Nagy-Britannia és Svájc szankciós listáján.

    Az ügy iratai szerint a tisztviselő a Kreml vezetőjének bizalmasa, és közvetlenül részt vett az Ukrajna elleni teljes körű invázió előkészítésében. Ennek érdekében 2022. február 15-én az ülésteremben szavazásra bocsátotta a Putyinhoz intézett felhívásról szóló határozatot, amelyben az ideiglenesen megszállt Donyeck és Luhanszk régiók „függetlenségének” elismerését kérte. Ugyanakkor Volodin nyilvánosan támogatta ezt a döntést, és megszerezte az orosz képviselők szükséges számú „szavazatát”.

    Ezt követően az Orosz Föderáció Állami Dumájának elnöke megszervezte a Kreml és Donyecki Köztársaság terrorszervezetei közötti úgynevezett „barátságról, együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodásának” ratifikálását. Később a Kreml ezeket a „megállapodásokat” formális alapként használta egy Ukrajna elleni teljes körű háború elindításához.

    A tisztviselő továbbra is igazolja az ukrán területek elfoglalását, és támogatja az Orosz Föderáció fegyveres agresszióját. Gyakran hangoztatja ezt az orosz Állami Duma ülésein és a Kreml propagandistáinak adásaiban.

    Mivel az elítélt személy az Orosz Föderáció területén tartózkodik, a büntetés letöltésének kezdetét tényleges fogva tartása napjától kell meghatározni.

  • Túri Csaba

    Az ukrán hírszerzés szervezhette meg azt az akciót, amelynek során megölték Mihail Sackij orosz mérnököt, aki arról vált ismertté, hogy ő modernizálta az orosz rakétákat – tudta meg a The Kyiv Independent egy nekik nyilatkozó forrásra hivatkozva.

    Sackij a moszkvai székhelyű Mars Kísérleti Tervezőiroda főtervező-helyettese és a szoftverosztály vezetője volt, ő felügyelte a Kh-59 cirkálórakéták modernizálását. A cég a Roszatom orosz állami tulajdonú konglomerátumhoz tartozik, főképpen repülőgépek és űrhajók automatikus vezérlésére és navigációjára szolgáló fedélzeti rendszerek fejlesztésével és gyártásával foglalkozik.

    A lap forrása szerint Sackijnak volt köszönhető, hogy a mesterséges intelligenciát beépítették az orosz drónokba és repülőgépekbe.

    Az újság információi szerint a mérnököt egy parkban lőtték le Moszkva mellett, holttestét hóban fekve találták meg.

    „Bárki, aki így vagy úgy részt vesz az orosz hadiipari komplexum fejlesztésében, és az ukrajnai orosz agresszió támogatásában, legitim célpontja a védelmi erőknek” – nyilatkozta a forrás.

  • Barta Lóránt

    Orbán Viktor nagyszabású fogolycserét javasolt Oroszország és Ukrajna között, valamint karácsonyi tűzszünetet, Moszkva támogatja a magyar miniszterelnök erőfeszítéseit – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

    A magyar miniszterelnök a Vlagyimir Putyin elnökkel folytatott tegnapi telefonbeszélgetés során javaslatot tett arra, hogy karácsony estéjén nagyszabású fogolycserét hajtsanak végre Oroszország és Ukrajna között, és karácsonyi tűzszünetet hirdessenek

    – mondta.

    Hozzátette: Oroszország számít az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalások folytatására, és támogatja Orbán Viktor magyar miniszterelnök ebben az irányban tett erőfeszítéseit. Hangoztatta: „Oroszország soha nem mondott le a békeszerződésekről, és többször kijelentette, hogy kész a 2022-es isztambuli megállapodások alapján folytatni az erről szóló tárgyalásokat.”

    Közölte, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) átadta a moszkvai magyar nagykövetségnek a cserére váró foglyok listáját, de Ukrajna minden javaslatot elutasított. Volodimir „Zelenszkijnek a közösségi médiában megjelent reakciójából, valamint környezetéből ítélve az ukrán fél elutasította Orbán minden javaslatát” – közölte az MTI.

  • Túri Csaba

    A december 10-én Zaporizzsja városának központját ért orosz támadásban összesen 11 ember vesztette életét – közölte Ivan Fedorov, Zaporizzsja régió kormányzója, aki arról is tájékoztatta a nyilvánosságot, a hogy a mentőakciót befejezték.

    „A mentők éppen egy nő holttestét emelték ki a december 10-i ellenséges csapásban lerombolt ház romjai alól. A végsőkig reménykedtek, de sajnos egy orosz rakéta 11 embert ölt meg” – fogalmazott a kormányzó az Interfax cikke szerint.

  • Túri Csaba

    A szlovák kormányfő egy brazil lapnak adott interjújában arról beszélt, hogy Ukrajna elveszíti a háború miatt a területének a harminc százalékát – szúrta ki az ATV.

    Fico ezenkívül arra is kitért, hogy szerinte soha nem hívják meg Ukrajnát a NATO-ba az Egyesült Államok és a szövetségesei. „Úgy gondolom, hogy Ukrajna területének egyharmadát elveszíti, cserébe biztonsági garanciákat ajánlanak fel neki, például külföldi csapatok jelenlétét” – fogalmazott Szlovákia miniszterelnöke, aki szerint az ukránokat elárulják.

    „Ukrajna olyan helyzetbe került, amely az ország számára nem érhet jó véget. Területet veszít, és nem kap meghívót a NATO-ba” – mondta Fico, hozzátéve, hogy a tárgyalásokat el kell kezdeni a tűzszünet eléréséhez, mert ez lehet a kulcs a háború megoldásához.

  • Domján Anikó

    Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök várhatóan megvitatják a katonák Ukrajnába küldésének lehetőségét egy esetleges tűzszüneti megállapodás után – idézi a Bloomberg cikkét a The Kyiv Independent meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.

    Macron elnök december 12-én érkezett Varsóba, hogy tájékoztassa a lengyel kormányfőt Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel folytatott múlt heti találkozójának eredményeiről, valamint hogy megvitassák Európa Ukrajnának nyújtott támogatását és az orosz háború befejezésének módjait. Az európai hatalmak, mint például Franciaország és Lengyelország, várhatóan központi szerepet fognak játszani Kijev ellenállásában, miközben Donald Trump jelezte, hogy csökkenteni tervezi a támogatást, és teljesen kivonná az Egyesült Államokat a háborúból.

    A Bloomberg értesülései szerint Macron és Tusk megbeszélései arra irányulnak, hogy miként erősítsék meg Ukrajna biztonságát rövid és hosszú távon, beleértve az európai katonák bevetésének lehetőségét a tűzszünet megkötése után.

    Ukrajnában és Nyugaton egyre gyakrabban vitatják meg a háború diplomáciai befejezésének lehetőségét. Tusk, akinek országa januárban veszi át az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztjét, azt mondta, hogy a béketárgyalások már idén télen megkezdődhetnek.

  • Túri Csaba

    Andrij Jermak szerint Ukrajna nem áll készen a béketárgyalásokra Oroszországgal, mert egyrészt nincs elég fegyverük, másrészt nincsen arra garancia, hogy Putyin nem indítana újabb támadást pár éven belül – számolt be róla az Interfax.

    „A partnereinkkel ezért is beszélgetünk folyamatosan, mert Ukrajna megerősítése nagyon fontos” – fogalmazott Jermak, hozzátéve, hogy meg kell törniük azt az orosz narratívát, miszerint Ukrajna akarta a háborút.

    Oroszország nem azért jött ide, hogy bárkit is megvédjen, hiszen még a saját területét sem védi meg. Putyin számára fontos, hogy fenntartsa az agressziót a területünkön

    – mondta az elnöki hivatal vezetője, aki szerint csak akkor tudnak egyenrangú ellenfélként tárgyalóasztalhoz ülni Oroszországgal, ha ők is erősek lesznek.

  • Túri Csaba

    Ukrajna Taganrog városa elleni feltételezett támadására Oroszországnak lesz válasza – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra az újságírói kérdésre, hogy bevetik-e az Oresnyik ballisztikus rakétát a támadás válaszául.

    „Emlékeztetném önöket az Orosz Föderáció védelmi minisztériumának tegnap elhangzott, abszolút egyértelmű nyilatkozatára, amely egyértelműen kimondja, hogy lesz válasz. A válasz akkor lesz, amikor és ahogy azt megfelelőnek ítélik. De mindenképpen lesz válasz” – közölte Peszkov határozottan a Korrespondent cikke szerint.

    Az ukrán hadsereg szerdán támadta meg a taganrogi repülőgépgyárat – az oroszok szerint nyugati ATACMS rakétákkal. Bár korábban személyi sérülésekről nem szóltak a hírek, később azt az információt közölték, hogy egy katona életét vesztette, 41-en pedig megsérültek. Az oroszok azt állítják, hogy az Ukrajna által Taganrogra kilőtt hat ATACMS rakéta mindegyikét lelőtték, a törmelékek azonban még pusztítani tudtak.

    A Pentagon információi szerint Oroszország ismét bevetheti az Oresnyik ballisztikus rakétát, amelyet eredetileg nukleáris robbanófejek hordozására terveztek.

  • Domján Anikó

    Andrij Sybiha ukrán külügyminiszter december 12-én, csütörtökön Németországba látogatott Annalena Berbock német külügyminiszter meghívására – tájékoztatott az Interfax Ukraine. 

    Az ukrán külügyminisztérium tájékoztatása szerint a kijevi külügyi tárca vezetője Berlinben tárgyalásokon vesz részt Olaszország, Spanyolország, Németország, Lengyelország, Franciaország külügyminisztereivel, továbbá Nagy-Britannia és az Európai Unió külügyminiszterével Kaya Callas külügyi főképviselő jelenlétében. 

    A miniszterek megvitatják Ukrajna további támogatását az Oroszország elleni küzdelemben, a háború árának növelését Moszkva számára, valamint az átfogó, igazságos és fenntartható béke elérésének módjait.

  • Túri Csaba

    A német kancellár kész ismét felhívni telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnököt, annak ellenére, hogy megfogalmazása szerint az előző beszélgetésük „kellemetlen” volt – írja az Unian.

    „Meg kell tenni, és meg is fogom tenni. Bár nincsenek illúzióim” – jelentette ki Olaf Scholz a közeljövőben várható ismételt telefonhívásról.

    Emlékezetes, hogy a német kancellár novemberben két év után beszélt először Putyinnal, amire elmondása szerint azért volt szükség többek között, hogy tájékoztassa az orosz elnököt, ne is reménykedjen abban, hogy Németország eláll Ukrajna támogatásától. „Kellemetlen volt, mert újra elmondta az összes narratíváját” – így jellemezte a novemberi beszélgetésüket Scholz.

  • Domján Anikó

    Szvitlana Akszjonova demográfus szerint 2040-re Ukrajna lakossága akár 25 millió főre is csökkenhet, ráadásul ez még nem is a legrosszabb forgatókönyv – írja a Kárpáti Igaz Szó.

    A demográfus szerint a háború és annak következményei jelentősen súlyosbítják a demográfiai válságot. A korábbi előrejelzések szerint akár 15 millió főre is csökkenhet Ukrajna lakossága, a 2040-re vonatkozó adatok azonban ehhez képest optimistábbak.  

    Szvitlana Akszjonova elmondása szerint a háború időtartama és intenzitása döntő hatással van a demográfiai mutatókra. Ha a harci cselekmények ugyanilyen intenzitással folytatódnak, sok ukrán kénytelen lesz elhagyni az országot a biztonságot keresve.

    Az emberek arra törekszenek, hogy megóvják gyermekeik és saját életüket, ezért számíthatunk a migrációs hullámok növekedésére

    – magyarázta.

    A szakértő kiemelte, hogy az előrejelzések készítésének nehézségét az adja, hogy nincs tapasztalat olyan szélsőséges körülmények között, amelyeket a háború idézett elő, de mint mondta, folyamatosan  felülvizsgálják az előrejelzéseiket. 

    2022 elején Ukrajna lakossága 42 millió fő volt. 2024-re ez a szám 35,8 millióra csökkent, az előrejelzések szerint pedig 2051-re 25,2 millióra csökkenhet. A háború kezdete óta az ország körülbelül 7 millió lakost veszített el migráció és emberveszteségek következtében.

  • Túri Csaba

    Több ezer nyugati puskát és több millió lőszert szereznek be nyugatról az orosz mesterlövészeknek, hiába vezettek be szankciókat több éve az ország ellen. Bár a közvetlenül Oroszországba irányuló szállítások leálltak a szankciók hatására, Georgián, Kazahsztánon, Kirgizisztánon, Örményországon és Üzbegisztánon keresztül továbbra is gond nélkül áramlik a fegyver az Európai Unióból és az Egyesült Államokból egyaránt a The Insider cikke szerint.

    Egy szeptemberi, Krím félszigeten tartott mesterlövészverseny jegyzőkönyveiből az derült ki, hogy 1600 méteres távon a legtöbb lövész amerikai, brit és osztrák fegyverekkel lőtt, miközben a 36 indulóból csak heten használtak orosz gyártmányú fegyvert és mindössze négyen orosz gyártmányú lőszert.

    3200 méteres távon az adatok alapján az amerikai és a brit fegyvereken kívül hatan használtak hazai gyártmányút a 28 indulóból, míg orosz lőszert csupán négyen.

    A The Insider sikeresen azonosított egy férfit, aki fejlett amerikai fegyvermodelleket szállít Oroszországba. Szergej Alekszandrovics Kiricsenko a Telegramra feltöltött fotói alapján az elmúlt hat évben – Oroszország ellen 10 éve adták ki a fegyverembargót – vásárolt már finn, amerikai és osztrák mesterlövészpuskákat több millió rubel értékben.

    Az Oroszország elleni szankciók ellenére nyitva maradt két kiskapu: az egyik szerint a 2014 augusztusa előtt kötött fegyverszerződéseket továbbra is teljesíteni lehet, míg a másik lehetőség alapján a szankciós dokumentum nem írt elő semmilyen ellenőrzési intézkedést a vámunió országaiba – Örményországba, Belaruszba, Kazahsztánba és Kirgizisztánba –, amelyeket Oroszországgal egyetlen vámtér és a CSTO katonai-politikai blokk egyesít.

    A lap rámutatott, hogy a Georgiába, Kazahsztánba, Kirgizisztánba és Örményországba irányuló nyugati fegyverexport az elmúlt három évben a két és félszeresére nőtt.

  • Túri Csaba

    A Deepstate ukrán térképészeti szolgálat szerint az orosz csapatok három kilométerre megközelítették a kelet-ukrajnai Pokrovszk városát szerdai előrenyomulásuknak köszönhetően. A település kulcsfontosságú terület a harcokban, annak elvesztése az ukránok legnagyobb kudarca lehet az elmúlt hónapokban – írja a CNN.

    Az ellenség Pokrovszk irányában, Novotrojickától délre több erődítményünket is megtámadta. A hosszan tartó harcokban két állásunk megsérült, egy pedig elveszett

    – számolt be a szerdai eseményekről Nazar Volosin, a Horticja hadműveleti csoport szóvivője.

    A veszély miatt a Donetskobglaz gázellátást biztosító hatóság Pokrovszkban csütörtöktől elzárja a gázt, mivel egy esetleges támadás miatt jelentős károkat szenvedhetnek, és a helyreállítás szinte lehetetlen lenne. 

    Pokrovszk ugyan nem egy nagyváros – a háború kitörése előtt 60 ezren lakták –, de kulcsfontosságú, katonai csomópontokat összekötő útvonalon fekszik. Az oroszoknak hónapok óta kiemelt, stratégiai célpontja a település, ahol az ukrán védelem alapja is nyugszik. Pokrovszk elvesztése az elmúlt hónapok legnagyobb vesztesége lenne Ukrajnának.

  • Túri Csaba

    A helyi média és Ramzan Kadirov arról számolt be, hogy szerda éjjel a csecsenföldi Groznyijban egy rendőrezred laktanyáját dróntámadás érte – írja a The Kyiv Independent.

    A támadásban megrongálódott az épület teteje, kitörtek az ablakok és könnyebben megsérült négy járőrszolgálatot teljesítő férfi. „Senki sem sérült meg súlyosan” – közölte a csecsen vezér, aki hozzátette, az épület fölött lelőttek egy pilóta nélküli járművet. Ugyanezt a laktanyát érte egy héttel korábban is dróntámadás.

    A háború kitörése óta ez a harmadik csapás, ami Csecsenföldet érte, az első még október 29-én történt. Akkor Kadirov Ukrajnát jelölte meg felelősként, de Kijev azóta sem vállalta magára a támadást.

  • Domján Anikó

    Oroszország 758 730 katonát vesztett Ukrajnában a háború 2022. február 24-ei kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara december 12-én.

    Ez a szám magában foglalja az orosz erők csak az elmúlt napon elszenvedett mintegy 1390 fős élőerő-veszteségét is.

    A jelentés szerint Oroszország emellett 9532 harckocsit, 19 644 páncélozott harcjárművet, 31 127 járművet és üzemanyagtartályt, 21 072 tüzérségi rendszert, 1253 rakéta-sorozatvető rendszert, 1023 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 20 111 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent. 

  • Kecső Richárd János

    Joe Biden amerikai elnök új nemzetbiztonsági memorandumot hagyott jóvá, mielőtt Donald Trump megkezdi második ciklusát a Fehér Házban – írja a The Kyiv Independent.

    Trump közelgő visszatérése a Fehér Házba januárban aggodalmakat vet fel Washington és prominens partnerei, illetve ellenfelei, köztük Oroszország jövőbeli kapcsolatait illetően.

    A memorandum „útitervvé” válhat a következő kormányzat számára, mivel úgy tűnik, hogy a Kína, Irán, Észak-Korea és Oroszország közötti növekvő együttműködéssel szemben próbál fellépni. A Biden-kormányzat nyáron kezdte meg az ajánlások kidolgozását.

    A Fehér Ház alapszabályai értelmében névtelenséget kérő tisztviselők szerint a dokumentumot nem hozzák nyilvánosságra, mert „egyes megállapításai érzékenyek”.

    A memorandum négy átfogó ajánlást tartalmaz, mint például az amerikai kormányok közötti együttműködés javítása, a szövetségesekkel való információcsere felgyorsítása négy kulcsfontosságú ellenféllel kapcsolatban, a szankciók és más gazdasági eszközök alkalmazásának kiigazítása a maximális hatékonyság érdekében, valamint az ellenfeleket érintő egyidejű válságok megoldására való felkészülés fokozása.

  • Kecső Richárd János

    Egy friss felmérés szerint az ukrán lakosság körében erős a jótékonysági szándék az ünnepi időszakban: tízből hét válaszadó tervezi, hogy karácsonyi és újévi költségvetésének egy részét jótékony célokra fordítja, különösen a fronton harcoló katonák támogatására – írja a Kárpáti Igaz Szó.

    Az adományozók közül 79 százalék az ukrán hadsereg javára kíván hozzájárulni, és ez az arány a baby boomerek generációjában (1946–1964 között születettek) még magasabb, elérve a 91 százalékot. Eközben az ünnepi vásárlásoknál az árengedmények és hűségprogramok jelentős befolyással vannak a döntésekre, mivel a válaszadók számára továbbra is fontos a költségvetésük kordában tartása.

    A vásárlók 43 százaléka időzítette vásárlásait a „fekete péntek” és „kiberhétfő” akciókra, azonban 28 százalék nem hisz az akciók valós értékében, ezért nem tervezett vásárlást erre az időpontra. Az utóbbi csoport tagjainak több mint fele az ünnepi keretük legalább felét jótékony célokra fordítja, míg kisebb részük akár az egész költségvetésüket is erre szánja.

  • Domján Anikó

    Az ukrán–magyar határszakaszon 4175-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 2942-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte a rendőrség. 

    A beléptetettek közül a rendőrség 13 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért. 

  • Kecső Richárd János

    Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy a 2025 januárjában induló lengyel elnökség az Európai Unió Tanácsában kulcsszerepet ad Varsónak az uniós politikai napirend kialakításában – írja a Kárpáti Igaz Szó.

    Tusk szerint a lengyel elnökség hatással lehet arra is, hogy milyen körülmények között kezdődhetnek meg a tervezett tárgyalások, amelyek elindulása továbbra is bizonytalan, de akár már idén télen is sor kerülhet rájuk.

    Tusk megerősítette, hogy csütörtökön Varsóba látogat Emmanuel Macron francia elnök, és találkozójuk egyik központi témája azoknak a megbeszéléseknek az értékelése lesz, amelyeket Macron a hétvégén Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök társaságában folytatott Párizsban. Az egyeztetés várhatóan az uniós ügyekre és a transzatlanti kapcsolatokra is kiterjed majd.

    Tusk hozzátette, hogy további magas szintű találkozók is szerepelnek a napirendjén, és hangsúlyozta, hogy Varsó célja a nemzeti érdekek határozott képviselete. Mint mondta, az elnökség során Varsó olyan döntéseket kíván támogatni, amelyek alapjaiban szolgálják Lengyelország biztonságát és érdekének védelmét, ezzel egyértelművé téve, hogy a lengyel érdekek prioritást élveznek az uniós együttműködés keretein belül is.