Figyelmeztet a NATO-főtitkár, ideje áttérni a háborús gondolkodásmódra, és felturbózni a védelmi kiadásokat

A NATO-nak át kell térnie a háborús gondolkodásmódra – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár csütörtökön a Carnegie Alapítvány brüsszeli irodájában a Sky News beszámolója szerint. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének vezetője szerint a következő években a szövetség nincs felkészülve az Oroszországból érkező fenyegetésekre.

A NATO-főtitkár beszédében kiemelte, hogy „minden héten több mint 10 000 halott vagy sebesült van Ukrajnában, minden oldalon”. „Több mint egymillió áldozat 2022 februárja óta. Putyin megpróbálja letörölni Ukrajnát a térképről” – mondta Mark Rutte, hozzátéve, hogy a front „rossz irányba” halad, azonban Oroszország már hétszázezer embert veszített. „Ez a hónap ismét rekordhónap az áldozatok számát tekintve” – fogalmazott.

Mark Rutte szavai szerint az orosz gazdaság „háborús alapokon áll”, jövőre a teljes katonai kiadás az ország GDP-jének 7-8 százalékát teszi majd ki – a hidegháború óta a legmagasabb szintet. Az orosz védelmi ipar teljes kapacitással működik, miközben Európa védelmi termelése alulfinanszírozottság és nemzeti érdekek miatt széttöredezett – tette hozzá.

A főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte „Oroszország hosszú távú konfrontációra készül Ukrajnával és velünk is”. „Nem állunk készen arra, ami négy-öt éven belül vár ránk” – tette hozzá. A NATO-főtitkár elmondta, hogy a tagországok a GDP több mint 3 százalékát költötték védelemre a hidegháború idején, és azzal érvelt, hogy a jövőbeni kiadásoknak jóval magasabbnak kell lenniük, mint a szövetség jelenlegi 2 százalékos célkitűzése.

Itt az ideje áttérni a háborús gondolkodásmódra, felturbózni védelmi termelésünket és védelmi kiadásainkat

– szólította fel a tagországokat Mark Rutte NATO-főtitkár. Úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi biztonsági helyzet „életem legrosszabbja”.

A NATO-vezetők már korábban megállapodtak abban, hogy véget vetnek a védelmi megszorításoknak, amelyek a hidegháború végén kezdődtek, miután Oroszország egy évtizeddel ezelőtt annektálta az akkor Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet, valamint a GDP 2 százalékát költik katonai költségvetésükre. Hangsúlyozta, hogy míg a szövetség együttesen eléri ezt az arányt, a tagok körülbelül egyharmada egyénileg már nem, miközben a becslések szerint 32 tagból legalább 23 teljesíti idén a 2 százalékos célt. „Ami Oroszországnak hiányzik a minőségből, azt mennyiségben pótolja – Kína, Irán és Észak-Korea segítségével” – hangoztatta.

Veszélyekre figyelmeztetett, de nincs közvetlen fenyegetettség

A főtitkár figyelmeztette a szövetség tagjait egy „összehangolt kampányra a társadalmaink destabilizálására”, amely kibertámadásokat és gyilkossági kísérleteket is tartalmaz. Zárásként kifejtette, hogy a NATO-nak tisztán kell látnia Kína ambícióit, majd figyelmeztette Pekinget, hogy „átláthatóság és korlátok nélkül” építi erőit és zaklatja Tajvant.

Kiemelte, hogy nincs közvetlen katonai fenyegetés a szövetséges országokra nézve, mivel a NATO átalakult, a védelmi kiadások nőttek, több csapat és felszerelés van a keleti szárnyon, ugyanakkor hozzátette, aggódik a holnap miatt, mert úgy látja, hogy „a veszély teljes sebességgel közeledik felénk”.

Hozzányúlna a nyugdíjakhoz

Mark Rutte volt holland miniszterelnök felszólította a NATO-tagokat, hogy hagyják abba az „akadályok létrehozását egymás, valamint az iparágak, a bankok és a nyugdíjalapok között”.

Az európai országok átlagosan a nemzeti jövedelmük negyedét költik nyugdíjra, egészségügyre és társadalombiztosítási rendszerekre. Nekünk ennek a pénznek a töredékére van szükségünk ahhoz, hogy a védelmünket sokkal erősebbé tegyük, és megőrizzük az életmódunkat

– mondta a védelmi szövetség főtitkára. A védelmi iparnak küldött üzenetében úgy fogalmazott, hogy „van pénz az asztalon, és ez csak növekedni fog”. „Merjetek tehát újítani és kockáztatni” – mondta.

Az orosz külügy a NATO-vezetők nyugdíjához nyúlna

A TASZSZ orosz hírügynökség is idézte a NATO-főtitkárt, aki a lap szerint kijelentette, hogy „a NATO ukrán barátainak minden erőfeszítése ellenére” Oroszország „sokkal gyorsabban építi újjá erejét, mint azt a szövetség várta, és gyorsan tanul a hibáiból”.

Az orosz külügyi szóvivő, Marija Zaharova Mark Rutte felhívására – miszerint a NATO fordítsa az európai nyugdíjak és szociális juttatások egy részét fegyvergyártásra – úgy reagált, hogy a szövetség a volt képviselői, köztük Alexander Vershbow, Jens Stoltenberg és Javier Solana nyugdíjának egynegyedét fordítsa védelemre.

„Szerintem a NATO-nak példát kellene mutatnia, és meg kellene ragadnia nyugdíjasai nyugdíjának egynegyedét: Jens Stoltenbergnek, Alexander Vershbownak, Javier Solanának, és még sok mindenki másnak” – fogalmazott Marija Zaharova.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, csütörtöki, percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.