Riadót fújt a NATO főtitkára: Moszkva nyílt háborút folytat a Nyugat ellen

Brüsszelben biztonsági szakértők és elemzők előtt mondott beszédet Mark Rutte, a NATO főtitkára, aki szerint itt lenne az ideje, hogy „átálljunk a háborús mentalitásra”.

A NATO-vezér szerint az általa irányított szervezetnek fel kell készülnie arra, hogy Oroszország megpróbálhatja „drónok seregét” bevetni Európában, ugyanis úgy véli, a Kreml már „nyílt háborút folytat a Nyugat ellen”.

Mark Rutte a védelmi kiadások növelésére, valamint a háborús gondolkodásmód alkalmazására sürgette a szövetség tagországait.

Oroszország hosszú távú konfrontációra készül Ukrajnával és velünk is. Nem állunk készen arra, ami négy-öt éven belül vár ránk

– fogalmazott.

Korábban Carsten Breuer német vezérkari főnökkel és Christopher Cavoli amerikai tábornokkal készített páros interjút a Der Spiegel, amelyben ezzel egybehangzó nyilatkozatok jelentek meg. Mindkét katonai vezető nyilatkozata egyértelművé tette, hogy a NATO felkészül egy esetleges orosz támadásra. Véleményük szerint a fenyegetés nagyon komoly, és Oroszország megerősödve jön ki az ukrajnai háborúból, bármi is legyen annak a vége. Akkor Cavoli úgy fogalmazott,

Oroszország állandó fenyegetést jelent a szövetségre és a biztonságra egész Európában, mivel Moszkva egyre inkább összejátszik olyan szereplőkkel, mint Kína és Észak-Korea. (…) A fenyegetés nagyon komoly.

A Bild szerint Mark Rutte kijelentései illeszkednek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jelentésébe, amely szerint az ukrajnai háború kezdete óta „150 feltételezett és bizonyított eset ismert az orosz hibrid műveletek részeként a NATO területén”.

Kibertámadások és fenyegetett katonai bázisok

A jelentés értelmében idetartoznak az európai vasutak elleni kibertámadások, amelyek legtöbbször olyan kellemetlenségeket eredményeztek, mint a jegykiadás ellehetetlenítése és a késések. De baljóslatúbb eseményeket is említenek, mint a gyújtogatás és az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok kisiklatásának meghiúsított terve.

Az egészségügy elleni támadások is idesorolhatóak. A legismertebb a 2024-es zsarolóvírus-támadás az Egyesült Államok legnagyobb egészségbiztosítója ellen, amely több ezer gyógyszertárat bénított meg. De Romániában több mint száz egészségügyi intézményben okoztak gondot hasonló akciók.

2023 decemberében Svédországban, Finnországban, Dániában, Németországban, Lengyelországban és a balti államokban a légi járatokat széles körű GPS-interferencia zavarta. 2024 márciusában „Oroszországot azzal gyanúsították, hogy zavarta egy olyan repülőgép GPS-jelét, amelynek fedélzetén a brit védelmi miniszter tartózkodott”.

Texasban, Franciaországban és Lengyelországban vízellátó létesítményeket támadtak szintén „orosz kötődésű kiberbűnözők”.

2024 augusztusában a németországi Geilenkirchenben található NATO légi támaszpont biztonsági fenyegetettségi szintjét megemelték az orosz szabotázs fokozott veszélye miatt, korábban a Bundeswehrnél is voltak hasonló incidensek.

A tenger alatti vezetékek elleni támadásokra a Balti-tengeren már szeptemberben figyelmeztetett az Egyesült Államok, ezt követően két vezeték is megsérült. A történet egészéhez ugyan hozzátartozik, hogy valószínűleg egy kínai hajó okozott kárt a kábelekben.

Szabotázsakciók, merényletkísérletek

Különböző szabotázsakciók is idetartoznak, mint például egy lengyelországi festékgyár ellen tervezett robbantás, ott elfogták a szabotőrt, akinek több ezer dollárt ígértek az akcióért. De Franciaországban is letartóztattak egy férfit, aki bombát készített egy orosz támadáshoz. A jelentés szerint azonban az Egyesült Államokban, Görögországban, Észak-Macedóniában, Szlovákiában és a balti államokban iskolák elleni bombafenyegetések „egész sora vezethető vissza Oroszországra”.

Merényletek tervezésével is vádolják Moszkvát: 2023-ban az olasz hírszerző szolgálatok információi szerint a Wagner-csoport 15 millió dollárt ajánlott fel Guido Crosetto olasz védelmi miniszter meggyilkolásáért. De az amerikai és a német hatóságok is meghiúsítottak 2024-ben egy merényletet a Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Papperger ellen.

A jelentés szerint több szavazásba is megpróbált beavatkozni Moszkva: 2024-ben Csehország és Belgium leleplezett egy orosz propagandahálózatot, amelynek az volt a célja, hogy befolyásolja az uniós választásokat. Hat amerikai államban is bombariadó volt több szavazóhelyiségben a választás napján, amivel szintén Oroszországot gyanúsítják.

A jelentés szerzői szerint Oroszország „nem ismer határokat” a hatalomra való törekvésében.

Az orosz–ukrán háború fejleményeit percről percre követjük az Indexen. Szombati élő hírfolyamunkat ide kattintva tudja követni.

(Borítókép:  Mark Rutte NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a szövetség székhelyén, Brüsszelben 2024. december 4-én. Fotó: Johanna Geron / Reuters)