Tüntetés volt Rómában, a tiltakozók nem szeretnék, hogy Olaszország Magyarországgá váljon

A szervezők szerint közel ötvenezres rendezvényhez több mint kétszáz baloldali csoport, mozgalom, hallgatói önkormányzat, valamint szakszervezet és ellenzéki párt csatlakozott, közöttük a Demokrata Párt (PD), az Öt Csillag Mozgalom (M5S), valamint a Zöldek és az Olasz Baloldal Szövetsége (AVS).

A menethez palesztinbarát tüntetők is csatlakoztak, akik betörték a szerintük Izraellel együttműködő üzletláncok kirakatait. Ezzel egy időben diákcsoportok elfoglalták a Sapienza Tudományegyetem bölcsészkarának épületét. A tömegben haladó Nicola Fratoianni, az AVS politikusa azt mondta, a jobboldal el akarja törölni a szabadságjogokat és az ellenvéleményhez való jogot. „A kormány csomagja nem a biztonságot, hanem a félelmet szolgálja” – jelentette ki.

Augusta Montaruli, a kormánypárti Olasz Testvérek (FdI) képviselőházi frakcióvezető-helyettese szerint a baloldal nem tud beletörődni, hogy a kormány erősíteni akarja a városok biztonságát, és támogatja a rendbontókkal szemben fellépő hatósági erőket – számolt be az MTI tudósítója. 

Szigorúbb büntetések jöhetnek

A kormány tavaly októberben állította össze az úgynevezett biztonsági törvénycsomagot, amelynek főbb pontjai a hatóságok hatáskörének, személyi állományának bővítését célozzák. A tervezett intézkedések között szerepel a törvénytelenül elfoglalt épületek és más ingatlanok kiürítésének felgyorsítása, a lakásokat elfoglalók büntetésének megemelése. Az üresen álló ingatlanok szabad elfoglalását az AVS hirdeti: korábban a párt jelenlegi európai parlamenti képviselője, Ilaria Salis ellen több eljárás is indult milánói épületek elfoglalása miatt.

A törvénycsomag szigorúbb büntetést ír elő a tömegközlekedési eszközökön és állomásokon rajtakapott zsebtolvajoknak, valamint súlyos bűncselekménynek minősíti a börtönlázadások szervezését és az azokban való részvételt. Hasonlóképpen súlyosbítanák az utcai blokádokat emelők, közutakat és síneket elfoglalók büntetését.

A törvénycsomagot a képviselőház szeptemberben szavazta meg, a szenátusi voksolás azonban 2025 elejére tolódott.