Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke csütörtökön Moszkvában nagyszabású sajtótájékoztató keretében évértékelőt tart a 2024-es év eseményeiről és eredményeiről. A rendezvényen az orosz államfő több kérdésre is válaszol, amelyeket a sajtó képviselői, valamint orosz polgárok is eljuttathattak az elnöknek a „Közvetlen vonal – 2024” kampány keretében. Az esemény várhatóan órákig tart, az orosz média szerint Vlagyimir Putyin mintegy kétmillió hívást, sms-t és üzenetet kapott.
Vlagyimir Putyin első témakörként a gazdasági helyzettel kezdett, amely szavai szerint stabil, és tovább növekszik annak ellenére, amit „külső fenyegetésnek” nevezett. Az orosz elnök 3,9 százalékos növekedéssel tervez, azonban elismerte, hogy a 9 százalékot elérő infláció „riasztó jelzés”, de „összességében a helyzet stabil”. A Kreml vezetője a témában kérdéseket kapott az élelmiszerek, valamint az üzemanyagok árának növekedéséről, a jegybanki kamatokról és a nyugati szankciókról is.
Két év alatt körülbelül nyolcszázalékos gazdasági növekedésünk volt. […] Az Egyesült Államokban ez öt-hat százalék, az eurózónában egy százalék volt. Az eurózóna vezető gazdaságában, Németországban nulla százalék, és minden jel szerint jövőre is nulla lesz
– fogalmazott az orosz államfő, aki a kormány és a jegybank feladatát abban nevezte meg, hogy a túlfűtött gazdaság „lágy leszállást” hajtson végre. Mint mondta, a növekedésnek 2025-ben a becslések szerint 2-2,5 százalékosnak kell lennie.
Következő témaként előkerült az orosz–ukrán háború, amellyel kapcsolatban kijelentette, hogy meglátása szerint a helyzet „drasztikusan változik”, és az orosz katonák mindennap négyzetkilométerenként „visszaszerzik területeiket”. „A hadviselés bonyolult, de egyre közelebb kerülünk a különleges hadművelet elsődleges feladatainak megoldásához” – mondta a hallgatóságnak. A kurszki régióban harcoló orosz fegyvereseket „hősöknek” nevezte, és győzelmet kívánt nekik. Jelenleg a háborúval kapcsolatos kérdések egész sorára igyekszik választ adni Oroszország vezetője.
Új villanymozdonyok beszerzésére 300 millió euró hitelt nyújt az ukrán állami vasúttársaságnak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – adta hírül az MTI.
A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának támogatására 1991-ben alapított londoni pénzintézet szerdai tájékoztatása szerint a tranzakcióhoz az amerikai kormány társfinanszírozóként 190 millió dollár beruházási adománnyal járul hozzá a Világbankon keresztül.
Az EBRD a hitelcsomag bejelentéséhez fűzött elemzésében hangsúlyozza, hogy az ukrán állami vasúti vállalat – Ukrajna egyik legnagyobb munkáltatója és az ukrán hazai össztermék (GDP) egyik legjelentősebb előállítója – a 2022 óta tartó háború ellenére fenn tudta tartani az utas- és a teherforgalmat.
A szuverén garanciavállalás mellett folyósítandó hitel elősegíti a vasúttársaság gördülőállományának megújítását és működőképességének fenntartását. A tranzakció célja a stabil, fennakadás nélküli ukrajnai vasúti teherszállítás – mindenekelőtt a mezőgazdasági export és a kritikus fontosságú import –, valamint a lakosság, a gazdaság, a magánszektor és a humanitárius segítség szempontjából egyaránt létfontosságú utasforgalom biztosítása – fogalmaz szerdai ismertetésében a londoni pénzintézet.
Néhány napon belül ez a második olyan nagy összegű finanszírozás, amelyet az EBRD az ukrajnai közlekedési infrastruktúra fejlesztésére jelentett be. A bank a múlt héten közölte, hogy
267 millió eurót folyósít a Kijevet Magyarországgal és Szlovákiával összekötő M06-os út sürgősségi javítására.
A bank indoklása szerint az M06-os autópálya az ukrajnai közúti személy- és teherforgalom egyik legfontosabb útvonalává vált, állapota azonban romlott a fokozott terhelés és az orosz támadások miatt, ezért sürgős helyreállításra szorul.
Az EBRD kiemelte, hogy a tengeri kikötők blokádja, a légtérzárlat, a vasúti kapacitások szűkülése és az infrastruktúra elleni orosz támadások miatt a háború rendkívüli terheket ró az ukrajnai közlekedési hálózatra, ezért a fő közúti útvonalak működőképességének megőrzése is létfontosságú az ellátási láncok fenntartása végett.
Az EBRD a háború kezdete óta több mint 5,4 milliárd euró finanszírozást nyújtott Ukrajnának, és ebből az idén 1,6 milliárd eurót folyósított.
A bank kormányzótanácsa tavaly decemberben jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést, amellyel az EBRD befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.
Az EBRD szerdai ismertetése szerint a tőkeemelés a háború időtartama alatt a mostanihoz hasonló mértékű éves finanszírozást tesz lehetővé Ukrajna számára és további támogatást biztosít a háború utáni újjáépítéshez.
Az ukránok 2024. december 30-ig nem igényelhetnek online a mozgósítás alóli halasztást a Reserve+ alkalmazásban – írja a Kárpáti Igaz Szó. A lap kiemeli, hogy ez leginkább a diákokat, az aspiránsokat és a doktoranduszokat érinti.
Mint írják, ennek egy december 17-én kezdődött műszaki munka az oka, azonban ez nem befolyásolja a már megkapott halasztásokat.
Az orosz erők a frontvonal minden pontján a kezdeményezés képességével rendelkeznek, és törnek előre dacára annak a „kolosszális segítségnek”, amelyet a kijevi vezetés a nyugati országoktól kap – mondta Valerij Geraszimov orosz hadseregtábornok „a különleges katonai művelet” jelenlegi állásáról.
Hangsúlyozta, hogy az orosz csapatok az idén több mint 190 települést és nagyjából 4500 négyzetkilométer területet foglaltak el. Állítása szerint
az ukrán hadsereg az orosz katonai beavatkozás kezdete óta 977 315 embert vesztett halottakban és sebesültekben.
Mint mondta, ebből több mint 365 ezer fő „a visszafordíthatatlan veszteség”. Ezenfelül több mint 20 ezer harckocsit és egyéb járművet semmisítettek meg az orosz erők.
Rávilágított, hogy az augusztus 6-án indult kurszki betöréstől az ukrán hadvezetés az orosz tartalékok átirányítását remélte a donyecki régióból, „de ez nem történt meg”.
Hangsúlyozta, hogy a kijevi vezetés eddig összesen több mint 350 milliárd dollár támogatást kapott a Nyugattól, amiből 170 milliárd katonai segély. Több mint 30 ország nyújt katonai támogatást Kijevnek, a legfőbb támogatók az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Dánia – tette hozzá Geraszimov.
Kedves olvasó!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartson velünk ma is!