Véres gerillaharcok dúlnak Kolumbiában, halálos áldozatokat követelt az összeomlott fegyverszünet
További Külföld cikkek
- Többen meghaltak a Libanont ért izraeli légicsapásban
- Újabb tragédia történt a világ legszegényebb régiójában, ahol az életük árán is aranyat bányásznak az emberek
- Halálra taposták egymást a zarándokok Újdelhiben, legalább tizennyolcan meghaltak
- Magyar és cseh neonácik is részt vettek egy drezdai felvonuláson
- Több tízezren tüntettek a szerb kormány ellen Kragujevacon
Legalább 80 embert megöltek, és több ezer embernek kellett elhagynia Kolumbia északkeleti részét, miután a hétvégén összeomlott az ország egyik legnagyobb kokainközpontjának irányításáért versengő lázadó csoportok közötti törékeny fegyverszünet – közölte a The Guardian. A jelenlegi összecsapások a legsúlyosabbak, amelyeket Kolumbia tapasztalt, mióta első baloldali elnöke, Gustavo Petro 2022-ben hivatalba lépett azzal az ígérettel, hogy „teljes békét” teremt a háború sújtotta nemzetnek.
Kolumbia államfője csütörtökön háborús elkövetések gyanúja miatt megszakította a tárgyalásokat a Nemzeti Felszabadító Hadsereggel, Kolumbia legrégebbi aktív fegyveres csoportjával, miután a lázadókat a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői (FARC) rivális kábítószer-kereskedő frakció öt tagjának meggyilkolásával vádolták. A két csoport között csütörtök óta gyorsan eszkalálódott az erőszak a Venezuelával határos régióban. Az ELN offenzívát indított a FARC egykori tagjai, a 2016-os békemegállapodás értelmében leszerelt lázadók, családjaik és több közösségi vezető ellen – közölte Ivan Velasquez védelmi miniszter vasárnap a Reuters szerint.
A miniszter elmondta, hogy a harcok miatt 8000 ember kényszerült elhagyni otthonát, és bár a tárcavezető hivatalosan 60 halálos áldozatot közölt, a Norte de Santander tartomány kormányzói hivatala és az emberi jogi ombudsman szerint az áldozatok száma valójában meghaladja a nyolcvanat.
A kolumbiai lázadó csoportok történelmileg harcban álltak a kormánnyal, a jobboldali félkatonai szervezetekkel és egymással a terület ellenőrzéséért és az illegális bevételi forrásokért, például a kábítószer-kereskedelemért. A fegyveres csoportok gyakran célba veszik a tevékenységüket ellenző civileket is. Catatumbo kiterjedt kokatermése és stratégiai elhelyezkedése a venezuelai határon a tartós erőszak melegágyává tették a térséget, miközben a lázadó csoportok között már régóta nőtt a feszültség. A 2016-os egyezség korábban egy hat évtizedes konfliktusnak vetett véget, amely 450 000 ember halálát okozta.
A kolumbiai hadsereg szombaton közölte, hogy 300 katonát küldenek a határvidékre, hogy megpróbálják elfojtani az erőszakot. Gustavo Petro elnök ígéretet tett arra, hogy a katonai üldözés helyett az összes nagyobb fegyveres csoportot tárgyalóasztalhoz ülteti, de a tervben eddig nem sok előrelépés történt, és valószínűleg a catatumbói konfliktus vethet véget az ELN-nel folytatott megbeszéléseknek.
Több ezer ember hagyta el otthonát
A Nemzeti Felszabadító Hadsereg és Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői között csütörtök óta gyorsan eszkalálódott az erőszak a Venezuelával határos régióban. Legalább 5000 embernek kellett elhagynia otthonát, az oktatást határozatlan időre felfüggesztették, az osztálytermeket sürgősségi menedékházakká alakították át az otthonukból elmenekült családok számára, miközben a régió sürgősségi humanitárius segítséget kért.
A kolumbiai ombudsmani hivatal szerint civilek tucatjai megsebesültek, és 20 embert, köztük 10 nőt elraboltak. Legalább 3000 embert telepítettek ki Tibú községben – mondta a helyi polgármester, Richar Claro. „Számtalan családot látunk, akik elvesztették gyermekeiket, és ami még szomorúbb, olyan gyerekeket, akik elvesztették szüleiket” – mondta a városvezető. „Még méltón temetni sem tudjuk az áldozatokat, mivel a folyamatos erőszak miatt nem juthatunk be a területekre, hogy visszaszerezzük a holttesteket” – tette hozzá.