Visszatér a politika élvonalába a NATO egykori főtitkára, Jens Stoltenberg
További Külföld cikkek
-
Orbán Viktor: Ez a háború nem Ukrajnáról szól, stratégiai oka a NATO bővítése
- Alekszej Navalnij felesége figyelmeztette Európát, Vlagyimir Putyinban nem lehet megbízni
- A Hamász átadta Izraelnek a szombaton elengedendő három túsza nevét
- Emmanuel Macron elektrosokknak nevezte Donald Trump visszatérését a Fehér Házba
- Elítélték az ír turistalányt megerőszakoló és meggyilkoló indiai férfit
Nem várt szereplő tér vissza a norvég politikába, miután Jonas Gahr Støre miniszterelnök a kormánykoalíciójának felbomlása után Jens Stoltenberg korábbi NATO-főtitkárt nevezte ki pénzügyminiszternek – számol be róla többek között a Politico.
Jens Stoltenberg az elmúlt tíz évben a NATO-t vezette, azt megelőzően pedig 2000-ben egy évig, majd 2005 és 2013 között két cikluson keresztül volt Norvégia miniszterelnöke, így a norvég politika világa nem ismeretlen az egyébként közgazdász végzettségű Stoltenberg számára, aki miniszterelnöksége előtt iparért és energiapolitikáért felelős miniszter is volt még az 1990-es években.
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy felkértek, hogy segítsek hazámnak ebben a kritikus szakaszban. Gondosan mérlegelve az előttünk álló jelenlegi kihívásokat, úgy döntöttem, hogy elfogadom Støre miniszterelnök kérését, hogy pénzügyminisztere legyek
– fogalmazott Jens Stoltenberg a kinevezéséről szóló sajtóközleményben.
Az egykori NATO-főtitkár egyébként a katonai szervezet éléről való távozása után a Müncheni Biztonsági Konferencia vezetője volt, e pozíciójához pedig mandátumának lejártakor vissza fog térni a közlemény szerint.
jonah gahr Støre azután kénytelen átszervezni kormányát, hogy múlt héten felbomlott az eddigi kétpárti kormánykoalíció, amiben pártja, a balközép Munkáspárt mellett az euroszkeptikus-centrista Centrumpárt vett részt.
Az agrárius párt amiatt lépett ki a kormányból, mert nem tudott megegyezni a Munkáspárttal három uniós direktíva bevezetéséről – ugyan Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, de az Európai Gazdasági Társaságnak (EGS) igen, így bizonyos uniós szabályok az északi országra is érvényesek.
A kormánynak egyébként a Centrumpárt kilépése előtt sem volt meg a parlamenti többsége: a 169 fős norvég parlamentben, a Stortingban a két pártnak 76 mandátuma volt, míg a többséghez 85 mandátumra van szükség.