Megvan a második uniós ország, amelyik beleállt a magyar szuverenitásvédelmi törvény elleni harcba

Mint írtuk, Csehország külügyminisztériuma kedden Prágában közölte a CTK hírügynökséggel, hogy csatlakozni kíván az Európai Bizottság által az Európai Unió Bíróságán tavaly októberben Magyarország ellen a magyar szuverenitásvédelmi törvény miatt indított eljáráshoz. Daniel Drake, a cseh külügyi tárca szóvivője úgy fogalmazott: „Olyan jelzéseink vannak, hogy további 12 uniós ország komolyan mérlegeli, hogy társult félként csatlakozna az eljáráshoz.”

Esther Martinez, a Reclaim jogvédő civil szervezet igazgatója kedden közösségi oldalán közölte, hogy Csehország után másodikként Dánia is csatlakozik a szuverenitásvédelmi törvény miatt indított perhez. „A 2015-ben Lengyelországban kirobbant jogállamisági válság óta Dánia szisztematikusan bizonyította az emberi jogok védelme iránti elkötelezettségét az Európai Unió Bíróságán” – olvasható a bejegyzésben.

Az Európai Bizottság 2024 februárjában határozott úgy, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az uniós jog megsértése miatt. Ez a határozat azt követően született, hogy a magyar Országgyűlés 2023. december 12-én elfogadta és 2023. december 22-én hatályossá vált a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvény, amelyről itt írtunk részletesen. Tavaly februárban Magyarországon megkezdte működését a Szuverenitásvédelmi Hivatal.

Uniós értékek kontra guruló dollárok

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a magyar szuverenitásvédelmi törvény sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát.

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár elmondta, hogy Magyarország álláspontja ezzel szemben az, hogy Brüsszel azért támadja a szuverenitásvédelmi törvényt, mert annak az a célja, hogy „megakadályozza a külföldi befolyásszerzést a Soros-féle guruló dollárokon keresztül”.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!