Magyarország vetett gátat Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának, itt a külügy válasza, hogy miért
A lengyel EU-elnökség pénteken, február 14-én benyújtott egy tervezetet, amely előkészítené Ukrajna uniós tagságát. A tárgyalások első szakaszának megnyitására vonatkozó feltételeket tartalmazó levelet elküldenék Ukrajnának is, melyben két ütemterv elkészítéséről lenne szó. Az egyiknek a jogállamisági reformtervre, a másiknak pedig a közigazgatási reformra kell vonatkoznia.
A levél szövegét az uniós országok – egy delegáció kivételével – széleskörűen támogatták, azonban a levél kiküldéséhez egyhangúságra van szükség. A lengyel média megjegyezte, hogy
egyedül a magyar delegáció ellenezte a levél elfogadását, követelve, hogy Ukrajna nyújtson be egy tervet a nemzeti kisebbségek védelmére is.
„Szívesen tisztázzuk”
A hírt később ukrán részről Olha Sztefanyisina, Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettese és igazságügyi minisztere is megerősítette. A diplomata kijelentette, hogy Magyarország az egyhangúság elvét használta fel az EU bővítéséről szóló döntésekben, hogy megakadályozza Ukrajna előrehaladását a csatlakozás felé vezető úton.
Sztefanyisina elmondta, kollégái arról tájékoztatták az üggyel kapcsolatban, hogy az uniós országok nem hagyták jóvá a hivatalos meghívást, Magyarország pedig azt követeli, hogy bővítsék ki az Ukrajnával szemben támasztott feltételek listáját.
Reméljük, hogy a folyamat hamarosan elindul, de egyelőre várjuk a részleteket, és készek vagyunk elmagyarázni, milyen lépéseket tesz már Kijev a magyar kisebbséggel való együttműködésben
– jelentette ki Sztefanyisina.
A minisztérium szerint változásokra van szükség
Az üggyel kapcsolatban kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot. Kérdésünkkel kapcsolatban Paczolay Máté külügyi szóvivő azt válaszolta:
Addig nem lehet komolyan beszélni Ukrajna európai uniós tagságáról, amíg az ukránok európai uniós tagországok energiabiztonságát veszélyeztetik, és napról napra egyre jobban megsértik az országukban élő nemzeti kisebbségek jogait.
A válaszból kiderül, nemcsak a kisebbségek helyzetét tartja aggasztónak, hanem energiabiztonsági szempontból is változásokat várnak.